A) Történelmi esettanulmányok elemzése. B) A jövőbeli viselkedés előrejelzése megfigyelések alapján. C) Egyéneknek terápiát nyújtani. D) A viselkedés megértése ellenőrzött kísérleteken keresztül.
A) Hogy a kísérletet összetettebbé tegyük. B) Annak biztosítása érdekében, hogy a résztvevők ne tudjanak a vizsgálatról. C) A független változó manipulálása. D) A kísérleti csoporttal való összehasonlításhoz szükséges alapérték biztosítása.
A) T-próba. B) Chi-négyzet teszt. C) ANOVA (varianciaanalízis). D) Regressziós elemzés.
A) A kísérleti terv összetettsége. B) Az eredmények statisztikai szignifikanciája. C) Egy kísérlet azon képessége, hogy hasonló eredményekkel megismételhető. D) A vizsgálatban résztvevők száma.
A) Annak érdekében, hogy ne legyenek tudatában a manipulációnak. B) Tájékoztatni őket a vizsgálat valódi természetéről és céljáról. C) Hamis visszajelzést adni a teljesítményükről. D) További adatok gyűjtése.
A) A vizsgálat ismételt megbízhatósága. B) A végzett mérések pontossága. C) Az eredmények statisztikai szignifikanciája. D) Az, hogy a vizsgálat eredményei mennyire általánosíthatók a valós körülményekre.
A) Tájékoztatott beleegyezés. B) Jótékonyság. C) Megtévesztés. D) Bizalmasság.
A) A kontrollcsoport az, ahol a kutatók vakok az eredményekre. B) Mindkét csoport különböző kezelésekben részesül. C) A kísérleti csoportot naturalisztikus környezetben figyelik meg. D) A kísérleti csoport ki van téve a független változónak, míg a kontrollcsoport nem.
A) Charles Bell, London, Anglia B) Ernst Heinrich Weber, Berlin, Németország C) Wilhelm Wundt, Lipcse, Németország D) Hermann Ebbinghaus, Párizs, Franciaország
A) Charles Bell B) Wilhelm Wundt C) Ernst Heinrich Weber D) Francois Magendie
A) ΔI / I = k B) ΔI + I = k C) I - ΔI = k D) I / ΔI = k
A) Wilhelm Wundt B) Hermann Ebbinghaus C) François Magendie D) Ernst Heinrich Weber
A) Introspekció B) Viselkedés megfigyelése C) Neuroimaging (agymegképzés) D) Genetikai analízis
A) Az a hiedelem, hogy az idegek vibrációkat vagy szellemeket közvetítenek. B) A mozgatóidegek létezése. C) A gerincvelőben található érzőidegek jelenléte. D) Weber törvénye.
A) Bell–Magendie-törvény B) Ebbinghaus elfelejtési görbéje C) Weber-törvény D) Wundt introspekció elve
A) Ernst Heinrich Weber B) Wilhelm Wundt C) Oswald Külpe D) Gustav Fechner
A) 1855 B) 1860 C) 1879 D) 1883
A) Szerkezetanalízis B) Introspekció C) Mentális készség (Einstellung) D) Voluntarizmus
A) Érzékelési gondolkodás B) Asszociatív gondolkodás C) Érzékszervi gondolkodás D) Kép nélküli gondolkodás
A) A behaviorizmus B) A pszichoanalízis C) Az humanisztikus pszichológia D) A gestalt pszichológia
A) Sir Frederic Bartlett B) George Trumbull Ladd C) Charles Sanders Peirce D) Jerzy Neyman
A) Harvard Egyetem B) Yale Egyetem C) Johns Hopkins Egyetem D) Chicago Egyetem
A) Johns Hopkins Egyetem B) Columbia Egyetem C) Chicago Egyetem D) Harvard Egyetem
A) Fotokymográf B) Kymográf C) Sztereoszkóp D) Galvanométer
A) Az egyszerűség nem releváns a tudományos elméletek összehasonlításakor. B) Az elméleteket népszerűségük alapján kell kiválasztani. C) A gazdagság azt sugallja, hogy válasszuk a legösszetettebb elérhető elméletet. D) Ha két elmélet egyformán jól magyarázza a megfigyeléseket, válasszuk a egyszerűbbiket.
A) Nincs kezelés. B) Egy placebót. C) Ugyanazt a kezelést, mint a kísérleti csoport. D) Egy másik kezelést, mint a kísérleti csoport.
A) Szociális tanulás elmélete B) Instrumentális kondicionálás C) Klasszikus kondicionálás D) Kognitív disszonancia
A) 1965 B) 1974 C) 1982 D) 1999
A) Kórházak B) Irodák C) Iskolák D) Magánlakások
A) Joseph Jastrow B) Jerzy Neyman C) George Trumbull Ladd D) John Dewey
A) Eset-számításon alapuló vizsgálat B) Hosszú távú, longitudinális vizsgálat C) Választott időpontban végzett keresztmetszeti vizsgálat D) Fedett, ismételt mérésekkel végzett vizsgálat
A) Elektroenkefalográf (EEG) B) Hipp-krono-szkóp C) Poligráf gép D) MRI-vizsgáló berendezés
A) Névleges mérési skála B) Arányszintű mérési skála C) Rendbeli mérési skála D) Intervallmérési skála
A) Kritikai elmélet B) Kognitív tudomány C) Viselkedésanalízis D) Kísérleti pszichológia
A) Matthäus Hipp B) Hermann von Helmholtz C) Carl Ludwig D) Wheatstone
A) Norman Triplett B) John B. Watson C) Philip Zimbardo D) Stanley Milgram
A) Kamaszlással való védekezés B) Echolokáció C) Téli álom D) Hosszú távolságok megtételével történő vándorlás
A) Pszichoanalitikus Iskola B) Kognitív Iskola C) Frankfurti Iskola D) Bevihorlati Iskola
A) Sigmund Freud. B) R.A. Fisher. C) B.F. Skinner. D) Jean Piaget.
A) Kelvin skála B) Celsius skála C) Fahrenheit skála D) Rankine skála
A) Három szint. B) Két szint. C) Egy szint. D) Négy szint.
A) Olyan intézményekben, mint például egyetemek, ahol pszichológiai kutatások folynak. B) Minden magánvállalkozásban. C) Csak az egészségügyi intézményekben. D) Kizárólag a kormányzati szervekben.
A) Eltávolítják a személyi tényezők által okozott torzításokat. B) Megakadályozzák a sorrendi hatásokat. C) Lehetővé teszik több résztvevő bevonását. D) Nincs róluk ismert hátrány.
A) Az idegimpulzusok érzékelésére B) A reakcióidők rögzítésére C) Képek külön-külön történő megjelenítésére mindkét szem előtt D) A vérnyomás mérésére
A) Hangosságbeli különbség B) Egy teljesítményteszten elért standard pontszámok C) Fahrenheit-fokban megadott hőmérséklet D) Hossz
A) Mélységi érzékelés B) Golyók sebessége C) Reakcióidők D) Az elektromos áram erőssége
A) Forgó hengerrel működnek. B) Ezek vibráló rezgőlemezeket használnak. C) Néhányukban van egy lencse. D) Elektromos jeleket alkalmaznak.
A) William James B) Carl Jung C) Sigmund Freud D) Ivan Pavlov
A) Kevesebb feltételt lehet vizsgálni. B) Lehetséges sorrendhatások. C) A résztvevőkből adódó zavaró tényezők kiküszöbölhetők. D) Több résztvevő szükséges hozzá.
A) Kritériumvaliditás B) Konstrukcióvaliditás C) Fél-félbe bontásos módszer D) Teszt-újratest módszer
A) Pszichoanalízis B) Kognitív pszichológia C) Viselkedéstudomány D) Humanisztikus pszichológia
A) A Zwaardemker szagvizsgáló készülék. B) Egy elektroencefalográf. C) A radiális labirint. D) A Morris vízlaboratórium.
A) Oszcillátor, jelátalakító, stroboszkóp B) Sziringa, skalpel és sztetoszkóp C) Mikroszkóp, távcső és hőmérő D) Számítógép, számológép és okostelefon
A) A fejlődési szakaszok feltárása B) Az állatok viselkedésének tanulmányozása C) Az emberi érzékelés megértése D) A társas interakciók elemzése
A) Egy látáséleség-vizsgálat. B) A Morris-vízlabor. C) A sugárirányú ágú labirint. D) Egy szaglási teszt berendezése.
A) Hermann von Helmholtz B) Matthäus Hipp C) Wheatstone D) Carl Ludwig
A) Joseph Jastrow B) John Dewey C) George Trumbull Ladd D) Jerzy Neyman
A) Kognitív disszonancia B) Szociális tanulás elmélete C) Operáns kondicionálás D) Klasszikus kondicionálás |