A) Egyéneknek terápiát nyújtani. B) A viselkedés megértése ellenőrzött kísérleteken keresztül. C) A jövőbeli viselkedés előrejelzése megfigyelések alapján. D) Történelmi esettanulmányok elemzése.
A) A kísérleti csoporttal való összehasonlításhoz szükséges alapérték biztosítása. B) Annak biztosítása érdekében, hogy a résztvevők ne tudjanak a vizsgálatról. C) Hogy a kísérletet összetettebbé tegyük. D) A független változó manipulálása.
A) ANOVA (varianciaanalízis). B) Chi-négyzet teszt. C) Regressziós elemzés. D) T-próba.
A) Egy kísérlet azon képessége, hogy hasonló eredményekkel megismételhető. B) Az eredmények statisztikai szignifikanciája. C) A vizsgálatban résztvevők száma. D) A kísérleti terv összetettsége.
A) Tájékoztatni őket a vizsgálat valódi természetéről és céljáról. B) Annak érdekében, hogy ne legyenek tudatában a manipulációnak. C) További adatok gyűjtése. D) Hamis visszajelzést adni a teljesítményükről.
A) A végzett mérések pontossága. B) A vizsgálat ismételt megbízhatósága. C) Az, hogy a vizsgálat eredményei mennyire általánosíthatók a valós körülményekre. D) Az eredmények statisztikai szignifikanciája.
A) Jótékonyság. B) Bizalmasság. C) Tájékoztatott beleegyezés. D) Megtévesztés.
A) A kísérleti csoportot naturalisztikus környezetben figyelik meg. B) A kontrollcsoport az, ahol a kutatók vakok az eredményekre. C) Mindkét csoport különböző kezelésekben részesül. D) A kísérleti csoport ki van téve a független változónak, míg a kontrollcsoport nem.
A) Charles Bell, London, Anglia B) Hermann Ebbinghaus, Párizs, Franciaország C) Wilhelm Wundt, Lipcse, Németország D) Ernst Heinrich Weber, Berlin, Németország
A) Ernst Heinrich Weber B) Francois Magendie C) Wilhelm Wundt D) Charles Bell
A) I - ΔI = k B) I / ΔI = k C) ΔI + I = k D) ΔI / I = k
A) Wilhelm Wundt B) Hermann Ebbinghaus C) François Magendie D) Ernst Heinrich Weber
A) Genetikai analízis B) Introspekció C) Viselkedés megfigyelése D) Neuroimaging (agymegképzés)
A) A mozgatóidegek létezése. B) A gerincvelőben található érzőidegek jelenléte. C) Az a hiedelem, hogy az idegek vibrációkat vagy szellemeket közvetítenek. D) Weber törvénye.
A) Wundt introspekció elve B) Ebbinghaus elfelejtési görbéje C) Weber-törvény D) Bell–Magendie-törvény
A) Wilhelm Wundt B) Oswald Külpe C) Ernst Heinrich Weber D) Gustav Fechner
A) 1879 B) 1883 C) 1855 D) 1860
A) Voluntarizmus B) Mentális készség (Einstellung) C) Introspekció D) Szerkezetanalízis
A) Érzékelési gondolkodás B) Érzékszervi gondolkodás C) Kép nélküli gondolkodás D) Asszociatív gondolkodás
A) A pszichoanalízis B) A behaviorizmus C) A gestalt pszichológia D) Az humanisztikus pszichológia
A) George Trumbull Ladd B) Sir Frederic Bartlett C) Charles Sanders Peirce D) Jerzy Neyman
A) Harvard Egyetem B) Chicago Egyetem C) Johns Hopkins Egyetem D) Yale Egyetem
A) Columbia Egyetem B) Chicago Egyetem C) Johns Hopkins Egyetem D) Harvard Egyetem
A) Joseph Jastrow B) Jerzy Neyman C) George Trumbull Ladd D) John Dewey
A) Eset-számításon alapuló vizsgálat B) Fedett, ismételt mérésekkel végzett vizsgálat C) Hosszú távú, longitudinális vizsgálat D) Választott időpontban végzett keresztmetszeti vizsgálat
A) Az emberi érzékelés megértése B) Az állatok viselkedésének tanulmányozása C) A fejlődési szakaszok feltárása D) A társas interakciók elemzése
A) Jerzy Neyman B) George Trumbull Ladd C) John Dewey D) Joseph Jastrow
A) Viselkedéstudomány B) Kognitív pszichológia C) Humanisztikus pszichológia D) Pszichoanalízis
A) 1999 B) 1965 C) 1982 D) 1974
A) Csak az egészségügyi intézményekben. B) Minden magánvállalkozásban. C) Kizárólag a kormányzati szervekben. D) Olyan intézményekben, mint például egyetemek, ahol pszichológiai kutatások folynak.
A) Az elméleteket népszerűségük alapján kell kiválasztani. B) Ha két elmélet egyformán jól magyarázza a megfigyeléseket, válasszuk a egyszerűbbiket. C) A gazdagság azt sugallja, hogy válasszuk a legösszetettebb elérhető elméletet. D) Az egyszerűség nem releváns a tudományos elméletek összehasonlításakor.
A) Konstrukcióvaliditás B) Fél-félbe bontásos módszer C) Teszt-újratest módszer D) Kritériumvaliditás
A) Celsius skála B) Kelvin skála C) Rankine skála D) Fahrenheit skála
A) Hossz B) Hangosságbeli különbség C) Egy teljesítményteszten elért standard pontszámok D) Fahrenheit-fokban megadott hőmérséklet
A) Névleges mérési skála B) Rendbeli mérési skála C) Arányszintű mérési skála D) Intervallmérési skála
A) Három szint. B) Négy szint. C) Egy szint. D) Két szint.
A) Lehetővé teszik több résztvevő bevonását. B) Nincs róluk ismert hátrány. C) Megakadályozzák a sorrendi hatásokat. D) Eltávolítják a személyi tényezők által okozott torzításokat.
A) Több résztvevő szükséges hozzá. B) A résztvevőkből adódó zavaró tényezők kiküszöbölhetők. C) Lehetséges sorrendhatások. D) Kevesebb feltételt lehet vizsgálni.
A) Ugyanazt a kezelést, mint a kísérleti csoport. B) Egy placebót. C) Egy másik kezelést, mint a kísérleti csoport. D) Nincs kezelés.
A) Jean Piaget. B) R.A. Fisher. C) Sigmund Freud. D) B.F. Skinner.
A) Hosszú távolságok megtételével történő vándorlás B) Kamaszlással való védekezés C) Téli álom D) Echolokáció
A) Sziringa, skalpel és sztetoszkóp B) Mikroszkóp, távcső és hőmérő C) Oszcillátor, jelátalakító, stroboszkóp D) Számítógép, számológép és okostelefon
A) Sigmund Freud B) Ivan Pavlov C) William James D) Carl Jung
A) Kognitív disszonancia B) Klasszikus kondicionálás C) Szociális tanulás elmélete D) Instrumentális kondicionálás
A) Kognitív disszonancia B) Klasszikus kondicionálás C) Szociális tanulás elmélete D) Operáns kondicionálás
A) Stanley Milgram B) Philip Zimbardo C) John B. Watson D) Norman Triplett
A) MRI-vizsgáló berendezés B) Poligráf gép C) Hipp-krono-szkóp D) Elektroenkefalográf (EEG)
A) Matthäus Hipp B) Wheatstone C) Hermann von Helmholtz D) Carl Ludwig
A) Sztereoszkóp B) Kymográf C) Fotokymográf D) Galvanométer
A) A vérnyomás mérésére B) Képek külön-külön történő megjelenítésére mindkét szem előtt C) A reakcióidők rögzítésére D) Az idegimpulzusok érzékelésére
A) Az elektromos áram erőssége B) Mélységi érzékelés C) Reakcióidők D) Golyók sebessége
A) Forgó hengerrel működnek. B) Néhányukban van egy lencse. C) Ezek vibráló rezgőlemezeket használnak. D) Elektromos jeleket alkalmaznak.
A) Matthäus Hipp B) Carl Ludwig C) Hermann von Helmholtz D) Wheatstone
A) A Morris vízlaboratórium. B) A Zwaardemker szagvizsgáló készülék. C) Egy elektroencefalográf. D) A radiális labirint.
A) A sugárirányú ágú labirint. B) Egy látáséleség-vizsgálat. C) A Morris-vízlabor. D) Egy szaglási teszt berendezése.
A) Iskolák B) Magánlakások C) Kórházak D) Irodák
A) Kognitív Iskola B) Frankfurti Iskola C) Bevihorlati Iskola D) Pszichoanalitikus Iskola
A) Viselkedésanalízis B) Kognitív tudomány C) Kritikai elmélet D) Kísérleti pszichológia |