A) Történelmi esettanulmányok elemzése. B) A jövőbeli viselkedés előrejelzése megfigyelések alapján. C) A viselkedés megértése ellenőrzött kísérleteken keresztül. D) Egyéneknek terápiát nyújtani.
A) A független változó manipulálása. B) Annak biztosítása érdekében, hogy a résztvevők ne tudjanak a vizsgálatról. C) Hogy a kísérletet összetettebbé tegyük. D) A kísérleti csoporttal való összehasonlításhoz szükséges alapérték biztosítása.
A) T-próba. B) ANOVA (varianciaanalízis). C) Regressziós elemzés. D) Chi-négyzet teszt.
A) Egy kísérlet azon képessége, hogy hasonló eredményekkel megismételhető. B) A vizsgálatban résztvevők száma. C) A kísérleti terv összetettsége. D) Az eredmények statisztikai szignifikanciája.
A) További adatok gyűjtése. B) Annak érdekében, hogy ne legyenek tudatában a manipulációnak. C) Tájékoztatni őket a vizsgálat valódi természetéről és céljáról. D) Hamis visszajelzést adni a teljesítményükről.
A) A vizsgálat ismételt megbízhatósága. B) A végzett mérések pontossága. C) Az eredmények statisztikai szignifikanciája. D) Az, hogy a vizsgálat eredményei mennyire általánosíthatók a valós körülményekre.
A) Jótékonyság. B) Bizalmasság. C) Tájékoztatott beleegyezés. D) Megtévesztés.
A) Mindkét csoport különböző kezelésekben részesül. B) A kísérleti csoport ki van téve a független változónak, míg a kontrollcsoport nem. C) A kísérleti csoportot naturalisztikus környezetben figyelik meg. D) A kontrollcsoport az, ahol a kutatók vakok az eredményekre.
A) Charles Bell, London, Anglia B) Ernst Heinrich Weber, Berlin, Németország C) Wilhelm Wundt, Lipcse, Németország D) Hermann Ebbinghaus, Párizs, Franciaország
A) Charles Bell B) Francois Magendie C) Ernst Heinrich Weber D) Wilhelm Wundt
A) ΔI / I = k B) I / ΔI = k C) I - ΔI = k D) ΔI + I = k
A) Wilhelm Wundt B) Ernst Heinrich Weber C) François Magendie D) Hermann Ebbinghaus
A) Introspekció B) Genetikai analízis C) Neuroimaging (agymegképzés) D) Viselkedés megfigyelése
A) A mozgatóidegek létezése. B) Weber törvénye. C) Az a hiedelem, hogy az idegek vibrációkat vagy szellemeket közvetítenek. D) A gerincvelőben található érzőidegek jelenléte.
A) Wundt introspekció elve B) Bell–Magendie-törvény C) Weber-törvény D) Ebbinghaus elfelejtési görbéje
A) Gustav Fechner B) Wilhelm Wundt C) Oswald Külpe D) Ernst Heinrich Weber
A) 1855 B) 1879 C) 1860 D) 1883
A) Szerkezetanalízis B) Introspekció C) Mentális készség (Einstellung) D) Voluntarizmus
A) Kép nélküli gondolkodás B) Asszociatív gondolkodás C) Érzékelési gondolkodás D) Érzékszervi gondolkodás
A) A pszichoanalízis B) A gestalt pszichológia C) Az humanisztikus pszichológia D) A behaviorizmus
A) George Trumbull Ladd B) Sir Frederic Bartlett C) Jerzy Neyman D) Charles Sanders Peirce
A) Yale Egyetem B) Johns Hopkins Egyetem C) Chicago Egyetem D) Harvard Egyetem
A) Harvard Egyetem B) Chicago Egyetem C) Johns Hopkins Egyetem D) Columbia Egyetem
A) Joseph Jastrow B) John Dewey C) George Trumbull Ladd D) Jerzy Neyman
A) Választott időpontban végzett keresztmetszeti vizsgálat B) Fedett, ismételt mérésekkel végzett vizsgálat C) Eset-számításon alapuló vizsgálat D) Hosszú távú, longitudinális vizsgálat
A) Az emberi érzékelés megértése B) A fejlődési szakaszok feltárása C) A társas interakciók elemzése D) Az állatok viselkedésének tanulmányozása
A) George Trumbull Ladd B) John Dewey C) Jerzy Neyman D) Joseph Jastrow
A) Viselkedéstudomány B) Humanisztikus pszichológia C) Kognitív pszichológia D) Pszichoanalízis
A) 1982 B) 1999 C) 1974 D) 1965
A) Kizárólag a kormányzati szervekben. B) Csak az egészségügyi intézményekben. C) Olyan intézményekben, mint például egyetemek, ahol pszichológiai kutatások folynak. D) Minden magánvállalkozásban.
A) Ha két elmélet egyformán jól magyarázza a megfigyeléseket, válasszuk a egyszerűbbiket. B) A gazdagság azt sugallja, hogy válasszuk a legösszetettebb elérhető elméletet. C) Az elméleteket népszerűségük alapján kell kiválasztani. D) Az egyszerűség nem releváns a tudományos elméletek összehasonlításakor.
A) Fél-félbe bontásos módszer B) Konstrukcióvaliditás C) Teszt-újratest módszer D) Kritériumvaliditás
A) Rankine skála B) Celsius skála C) Kelvin skála D) Fahrenheit skála
A) Hangosságbeli különbség B) Egy teljesítményteszten elért standard pontszámok C) Hossz D) Fahrenheit-fokban megadott hőmérséklet
A) Névleges mérési skála B) Arányszintű mérési skála C) Rendbeli mérési skála D) Intervallmérési skála
A) Egy szint. B) Három szint. C) Négy szint. D) Két szint.
A) Lehetővé teszik több résztvevő bevonását. B) Megakadályozzák a sorrendi hatásokat. C) Nincs róluk ismert hátrány. D) Eltávolítják a személyi tényezők által okozott torzításokat.
A) Lehetséges sorrendhatások. B) A résztvevőkből adódó zavaró tényezők kiküszöbölhetők. C) Több résztvevő szükséges hozzá. D) Kevesebb feltételt lehet vizsgálni.
A) Egy placebót. B) Egy másik kezelést, mint a kísérleti csoport. C) Nincs kezelés. D) Ugyanazt a kezelést, mint a kísérleti csoport.
A) B.F. Skinner. B) R.A. Fisher. C) Sigmund Freud. D) Jean Piaget.
A) Hosszú távolságok megtételével történő vándorlás B) Téli álom C) Echolokáció D) Kamaszlással való védekezés
A) Mikroszkóp, távcső és hőmérő B) Sziringa, skalpel és sztetoszkóp C) Számítógép, számológép és okostelefon D) Oszcillátor, jelátalakító, stroboszkóp
A) Sigmund Freud B) Carl Jung C) Ivan Pavlov D) William James
A) Instrumentális kondicionálás B) Kognitív disszonancia C) Szociális tanulás elmélete D) Klasszikus kondicionálás
A) Szociális tanulás elmélete B) Operáns kondicionálás C) Kognitív disszonancia D) Klasszikus kondicionálás
A) Philip Zimbardo B) Norman Triplett C) Stanley Milgram D) John B. Watson
A) Hipp-krono-szkóp B) MRI-vizsgáló berendezés C) Poligráf gép D) Elektroenkefalográf (EEG)
A) Hermann von Helmholtz B) Carl Ludwig C) Matthäus Hipp D) Wheatstone
A) Fotokymográf B) Sztereoszkóp C) Kymográf D) Galvanométer
A) A reakcióidők rögzítésére B) A vérnyomás mérésére C) Az idegimpulzusok érzékelésére D) Képek külön-külön történő megjelenítésére mindkét szem előtt
A) Golyók sebessége B) Mélységi érzékelés C) Reakcióidők D) Az elektromos áram erőssége
A) Ezek vibráló rezgőlemezeket használnak. B) Néhányukban van egy lencse. C) Forgó hengerrel működnek. D) Elektromos jeleket alkalmaznak.
A) Wheatstone B) Hermann von Helmholtz C) Carl Ludwig D) Matthäus Hipp
A) A radiális labirint. B) A Zwaardemker szagvizsgáló készülék. C) Egy elektroencefalográf. D) A Morris vízlaboratórium.
A) Egy szaglási teszt berendezése. B) A sugárirányú ágú labirint. C) A Morris-vízlabor. D) Egy látáséleség-vizsgálat.
A) Iskolák B) Irodák C) Magánlakások D) Kórházak
A) Bevihorlati Iskola B) Kognitív Iskola C) Frankfurti Iskola D) Pszichoanalitikus Iskola
A) Kísérleti pszichológia B) Kognitív tudomány C) Kritikai elmélet D) Viselkedésanalízis |