A) Egyéneknek terápiát nyújtani. B) Történelmi esettanulmányok elemzése. C) A jövőbeli viselkedés előrejelzése megfigyelések alapján. D) A viselkedés megértése ellenőrzött kísérleteken keresztül.
A) A kísérleti csoporttal való összehasonlításhoz szükséges alapérték biztosítása. B) Annak biztosítása érdekében, hogy a résztvevők ne tudjanak a vizsgálatról. C) Hogy a kísérletet összetettebbé tegyük. D) A független változó manipulálása.
A) T-próba. B) Regressziós elemzés. C) ANOVA (varianciaanalízis). D) Chi-négyzet teszt.
A) A vizsgálatban résztvevők száma. B) A kísérleti terv összetettsége. C) Egy kísérlet azon képessége, hogy hasonló eredményekkel megismételhető. D) Az eredmények statisztikai szignifikanciája.
A) Hamis visszajelzést adni a teljesítményükről. B) Annak érdekében, hogy ne legyenek tudatában a manipulációnak. C) Tájékoztatni őket a vizsgálat valódi természetéről és céljáról. D) További adatok gyűjtése.
A) Az, hogy a vizsgálat eredményei mennyire általánosíthatók a valós körülményekre. B) A vizsgálat ismételt megbízhatósága. C) Az eredmények statisztikai szignifikanciája. D) A végzett mérések pontossága.
A) Bizalmasság. B) Megtévesztés. C) Jótékonyság. D) Tájékoztatott beleegyezés.
A) Mindkét csoport különböző kezelésekben részesül. B) A kontrollcsoport az, ahol a kutatók vakok az eredményekre. C) A kísérleti csoport ki van téve a független változónak, míg a kontrollcsoport nem. D) A kísérleti csoportot naturalisztikus környezetben figyelik meg.
A) Ernst Heinrich Weber, Berlin, Németország B) Charles Bell, London, Anglia C) Wilhelm Wundt, Lipcse, Németország D) Hermann Ebbinghaus, Párizs, Franciaország
A) Francois Magendie B) Wilhelm Wundt C) Ernst Heinrich Weber D) Charles Bell
A) ΔI + I = k B) I / ΔI = k C) ΔI / I = k D) I - ΔI = k
A) Hermann Ebbinghaus B) Ernst Heinrich Weber C) Wilhelm Wundt D) François Magendie
A) Viselkedés megfigyelése B) Introspekció C) Neuroimaging (agymegképzés) D) Genetikai analízis
A) Weber törvénye. B) Az a hiedelem, hogy az idegek vibrációkat vagy szellemeket közvetítenek. C) A mozgatóidegek létezése. D) A gerincvelőben található érzőidegek jelenléte.
A) Bell–Magendie-törvény B) Wundt introspekció elve C) Weber-törvény D) Ebbinghaus elfelejtési görbéje
A) Gustav Fechner B) Wilhelm Wundt C) Ernst Heinrich Weber D) Oswald Külpe
A) 1879 B) 1855 C) 1883 D) 1860
A) Introspekció B) Voluntarizmus C) Mentális készség (Einstellung) D) Szerkezetanalízis
A) Asszociatív gondolkodás B) Érzékszervi gondolkodás C) Érzékelési gondolkodás D) Kép nélküli gondolkodás
A) A gestalt pszichológia B) Az humanisztikus pszichológia C) A behaviorizmus D) A pszichoanalízis
A) Sir Frederic Bartlett B) George Trumbull Ladd C) Jerzy Neyman D) Charles Sanders Peirce
A) Yale Egyetem B) Johns Hopkins Egyetem C) Chicago Egyetem D) Harvard Egyetem
A) Chicago Egyetem B) Columbia Egyetem C) Harvard Egyetem D) Johns Hopkins Egyetem
A) John Dewey B) Joseph Jastrow C) Jerzy Neyman D) George Trumbull Ladd
A) Választott időpontban végzett keresztmetszeti vizsgálat B) Hosszú távú, longitudinális vizsgálat C) Fedett, ismételt mérésekkel végzett vizsgálat D) Eset-számításon alapuló vizsgálat
A) Az állatok viselkedésének tanulmányozása B) A társas interakciók elemzése C) A fejlődési szakaszok feltárása D) Az emberi érzékelés megértése
A) George Trumbull Ladd B) John Dewey C) Joseph Jastrow D) Jerzy Neyman
A) Viselkedéstudomány B) Humanisztikus pszichológia C) Kognitív pszichológia D) Pszichoanalízis
A) 1982 B) 1999 C) 1974 D) 1965
A) Kizárólag a kormányzati szervekben. B) Csak az egészségügyi intézményekben. C) Minden magánvállalkozásban. D) Olyan intézményekben, mint például egyetemek, ahol pszichológiai kutatások folynak.
A) Az egyszerűség nem releváns a tudományos elméletek összehasonlításakor. B) Ha két elmélet egyformán jól magyarázza a megfigyeléseket, válasszuk a egyszerűbbiket. C) Az elméleteket népszerűségük alapján kell kiválasztani. D) A gazdagság azt sugallja, hogy válasszuk a legösszetettebb elérhető elméletet.
A) Fél-félbe bontásos módszer B) Konstrukcióvaliditás C) Teszt-újratest módszer D) Kritériumvaliditás
A) Kelvin skála B) Rankine skála C) Celsius skála D) Fahrenheit skála
A) Hangosságbeli különbség B) Hossz C) Fahrenheit-fokban megadott hőmérséklet D) Egy teljesítményteszten elért standard pontszámok
A) Rendbeli mérési skála B) Intervallmérési skála C) Névleges mérési skála D) Arányszintű mérési skála
A) Két szint. B) Három szint. C) Négy szint. D) Egy szint.
A) Nincs róluk ismert hátrány. B) Eltávolítják a személyi tényezők által okozott torzításokat. C) Lehetővé teszik több résztvevő bevonását. D) Megakadályozzák a sorrendi hatásokat.
A) Több résztvevő szükséges hozzá. B) Kevesebb feltételt lehet vizsgálni. C) A résztvevőkből adódó zavaró tényezők kiküszöbölhetők. D) Lehetséges sorrendhatások.
A) Egy placebót. B) Ugyanazt a kezelést, mint a kísérleti csoport. C) Egy másik kezelést, mint a kísérleti csoport. D) Nincs kezelés.
A) B.F. Skinner. B) Jean Piaget. C) Sigmund Freud. D) R.A. Fisher.
A) Hosszú távolságok megtételével történő vándorlás B) Téli álom C) Kamaszlással való védekezés D) Echolokáció
A) Sziringa, skalpel és sztetoszkóp B) Számítógép, számológép és okostelefon C) Oszcillátor, jelátalakító, stroboszkóp D) Mikroszkóp, távcső és hőmérő
A) Sigmund Freud B) William James C) Carl Jung D) Ivan Pavlov
A) Klasszikus kondicionálás B) Kognitív disszonancia C) Szociális tanulás elmélete D) Instrumentális kondicionálás
A) Klasszikus kondicionálás B) Operáns kondicionálás C) Kognitív disszonancia D) Szociális tanulás elmélete
A) John B. Watson B) Philip Zimbardo C) Norman Triplett D) Stanley Milgram
A) Poligráf gép B) Hipp-krono-szkóp C) MRI-vizsgáló berendezés D) Elektroenkefalográf (EEG)
A) Hermann von Helmholtz B) Matthäus Hipp C) Wheatstone D) Carl Ludwig
A) Sztereoszkóp B) Fotokymográf C) Galvanométer D) Kymográf
A) Képek külön-külön történő megjelenítésére mindkét szem előtt B) A reakcióidők rögzítésére C) Az idegimpulzusok érzékelésére D) A vérnyomás mérésére
A) Mélységi érzékelés B) Reakcióidők C) Golyók sebessége D) Az elektromos áram erőssége
A) Ezek vibráló rezgőlemezeket használnak. B) Forgó hengerrel működnek. C) Elektromos jeleket alkalmaznak. D) Néhányukban van egy lencse.
A) Matthäus Hipp B) Carl Ludwig C) Hermann von Helmholtz D) Wheatstone
A) A Zwaardemker szagvizsgáló készülék. B) A radiális labirint. C) A Morris vízlaboratórium. D) Egy elektroencefalográf.
A) A Morris-vízlabor. B) Egy szaglási teszt berendezése. C) A sugárirányú ágú labirint. D) Egy látáséleség-vizsgálat.
A) Irodák B) Iskolák C) Kórházak D) Magánlakások
A) Frankfurti Iskola B) Bevihorlati Iskola C) Pszichoanalitikus Iskola D) Kognitív Iskola
A) Kísérleti pszichológia B) Kritikai elmélet C) Viselkedésanalízis D) Kognitív tudomány |