A) Németország B) Franciaország C) Spanyolország D) Olaszország
A) Brocken B) Rosstrappe C) Hexentanzplatz D) Wurmberg
A) Bialowieza erdő B) Harzi Nemzeti Park C) Fekete erdő D) Amazonas esőerdő
A) Északi fény B) Dupla szivárványok C) Szivárványok D) Brocken spectre
A) Jancsi és Juliska B) Hófehérke C) Rapunzel D) Piroska
A) Bazalt B) Mészkő C) Homokkő D) Gránit
A) Halberstadt B) Goslar C) Quedlinburg D) Erfurt
A) Sziklamászás B) Szörfözés C) Túrázás D) Síelés
A) Friedrich Nietzsche B) Heinrich Heine C) Karl Marx D) Johann Wolfgang von Goethe
A) Egy óangol kifejezés, amely a „hegy” szót jelenti. B) Egy kelta eredetű név. C) A közép-német „Hardt” vagy „Hart” szó (dombvidék, erdő). D) Egy latin szó, amely a „magasföld” jelentést hordozza.
A) Szász-Anhalt, ahol a Brocken a legmagasabb csúcs. B) Alsó-Szászország, ahol a Wurmberg a legmagasabb csúcs, 971 méterrel. C) Nordhausen, ahol az Achtermannshöhe a legmagasabb csúcs. D) Thüringia, ahol az Acker-Bruchberg-gerinc a legmagasabb pont.
A) 50 kilométer (31 mérföld) B) 75 kilométer (47 mérföld) C) 200 kilométer (124 mérföld) D) 110 kilométer (68 mérföld)
A) 45 kilométer (28 mérföld) B) 35 kilométer (22 mérföld) C) 50 kilométer (31 mérföld) D) 20 kilométer (12 mérföld)
A) A fennsíkjain mezőgazdasági tevékenység folyik. B) Nyári lombos erdők tarkítják, melyekben tisztások is találhatók. C) Ez a terület magasabban fekszik, és fenyőerdők borítják. D) Lassan ereszkedik le a környező területek felé.
A) Kb. 300 000 fő B) Kb. 600 000 fő C) 100 000 fő alatt D) Több mint 1 millió fő
A) Harz és Mansfeld-Südharz B) Salzgitter C) Nordhausen D) Goslar és Göttingen
A) Königsberg (1023 m) B) Heinrichshöhe (1044 m) C) Wurmberg (971 m) D) Acker-Bruchberg-gerince (927 m)
A) Trópusi esőerdők (ez a válasz valószínűleg nem helyén van a Harz-hegységre vonatkozóan). B) Fenyőerdők. C) Lágyfaerdők. D) Nyári lombos erdők, melyekben tisztások is találhatók.
A) 1500 négyzetkilométer (580 négyzetmérföld) B) 3000 négyzetkilométer (1160 négyzetmérföld) C) 4500 négyzetkilométer (1740 négyzetmérföld) D) 2226 négyzetkilométer (859 négyzetmérföld)
A) Nyolc folyó B) Tizenöt folyó C) Tizenkét folyó D) Tíz folyó
A) Művi tavak kialakítása. B) Turisztikai látványosságok létrehozása. C) Szabadidős horgászat. D) Hegyvidéki tavak kialakítása, például az Oderteich.
A) Az Innerste folyó B) A Bode folyó C) A Wipper folyó D) Az Oker folyó
A) A Wipper B) A Leine C) Az Oker D) A Bode
A) Az Oker B) A Bode C) A Wipper D) Az Innerste
A) Az Óder folyó B) A Bode folyó C) A Leine folyó D) A Wipper folyó
A) A szél felé eső oldal. B) A déli oldal. C) A szél által védett oldal. D) A keleti oldal.
A) Meleg és párás B) Száraz és aszú C) Gyakori csapadék D) Hideg, jelentős hóeséssel
A) Prekambrrium B) Mezozoikum C) Cenozoikum D) Palaozóikum
A) Alapanyag-szegény kőzetek B) Mészkő C) Márvány D) Homokkő
A) Bode-szurdok B) Oker-völgy C) Weser-völgy D) Selke-völgy
A) Kréta korszak B) Kvarter korszak C) Jura korszak D) Tertiár korszak
A) Gránit B) Márvány C) Aglomérát tartalmazó palák D) Mészkő
A) Az első hegylánc kialakulása. B) A tengeri élővilág kihalása. C) A sub-hercyniai fázisban zajló legfontosabb földmozgások. D) Az első dinoszauruszok megjelenése.
A) Mészkő-lelőhelyek B) Gránit-lelőhelyek C) Homokkő-lelőhelyek D) Márvány-lelőhelyek
A) Alp-törésvonal B) A Rhenohercyniai zóna felszíni rétege a Gießen-Harz területen C) Skandináv fennsík D) Balti pajzs
A) Lapos aljú völgyek B) Hosszú, keskeny, V-alakú völgyek C) Kör alakú medencék D) Széles, U-alakú völgyek
A) Skót nyár (Ulmus glabra) B) Angol tölgy (Quercus robur) C) Erdei bükk (Fagus sylvatica) D) Csertölgy (Acer pseudoplatanus)
A) Csíkmogyorós bükkerdők B) Vegyes erdők C) Fenyőerdők D) Angyalfüves bükkerdők
A) Tölgyesek B) Vegyes erdők C) Bükköserdők D) Fenyvesek
A) Fehér nyár (Fraxinus excelsior) B) Skót nyár (Ulmus glabra) C) Angol tölgy (Quercus robur) D) Kárpát-nyár (Betula pubescens subsp. carpatica)
A) Part menti erdők B) Colin-zóna erdői C) Folyófej-erdők D) Lápi fenyvesek
A) Cseresznye B) Jávorszerű fenyő C) Bundás bükk D) Skót nyár
A) Sphagnum (moharnem) faj B) Melic fű C) Tricholomopsis decora D) Phellinus viticola
A) Fenyőerdők B) Vegyes erdők C) Colin zóna D) Bükkerdők
A) Növénytársulású bokrok B) Tündérfűfajok (Sphagnum) C) Magas fűfajok D) Lombozatú fák
A) Sphagnum cuspidatum B) Sphagnum papillosum C) Sphagnum magellanicum D) Sphagnum fallax
A) Boglyár (Andromeda polifolia) B) Álmosbogyó C) Szamócabogyó D) Kékvirág
A) Rozsda-vörös B) Zöld C) Világos sárga D) Lila
A) Varjúalma B) Keresztezett levelű futóka C) Vörösbogyó (Vaccinium oxycoccus) D) Fekete varjúalma
A) A lápok szélén B) A vízben álló részeken C) A vizes területeken D) A szárazabb dombokon
A) Bükköny B) Keresztes fáklyatarló C) Álmoszőlő D) Kereklevelű harmatgomba (Drosera rotundifolia)
A) Sphagnum magellanicum B) Sphagnum cuspidatum C) Sphagnum fallax D) Sphagnum papillosum
A) Egy virágos gyógynövény B) Egy jégkori növény C) Egy gyakori bokor D) Egy magas fa
A) A szalakotra (Tetrao urogallus) B) A vándorsólyom (Falco peregrinus) C) A fekete gólya (Ciconia nigra) D) Az európai vadmacska (Felis silvestris)
A) Fekete harkály által készített üregek a régi bükkfákon B) Lágy talajú lucfenyvesek C) Sűrű borítású lucfenyvesek D) Nyílt, lápréteg
A) A gyűrűs szalakos (Turdus torquatus) B) A sárga gyűrűs szitakötő (Cordulegaster boltoni) C) A törpebagoly (Glaucidium passerinum) D) A szürke kócsag (Motacilla cinerea)
A) Az európai vadmacska (Felis silvestris) B) Az őz C) A hiúz D) A szarvas
A) A szürke gólyálka (Motacilla cinerea) B) A gyűrűs szalakos (Turdus torquatus) C) A vándorsólyom (Falco peregrinus) D) A szalakos (Cinclus cinclus)
A) Az európai vadmacska (Felis silvestris) B) A szarvas C) A vándorsólyom (Falco peregrinus) D) A szürke kócsag (Motacilla cinerea)
A) Gnophos sordarius B) Calopteryx virgo C) Cordulegaster boltoni D) Enthephria caesiata
A) A fekete harkály (Dryocopus martius) B) A szalak (Tetrao urogallus) C) A gyűrűs szalakos (Turdus torquatus) D) A szirtirincs (Cinclus cinclus)
A) A mouflon B) A szarvas C) Az őz D) Az európai vadmacska (Felis silvestris)
A) A vándorsólyom (Falco peregrinus) B) A szalakotra (Tetrao urogallus) C) A gyűrűs szalakotra (Turdus torquatus) D) A fekete gólya (Ciconia nigra)
A) A gyönyörű vízipatkány (Calopteryx virgo) B) Az északi szitakő (Aeshna subarctica) C) Az aranygyűrűs szitakő (Cordulegaster boltoni) D) Az alpesi smaragdzsitakő (Somatochlora alpestris)
A) A vándorsólyom (Falco peregrinus) B) A fekete harkály (Dryocopus martius) C) A szalak (Tetrao urogallus) D) A tengmalmi bagoly (Aegolius funereus)
A) A szalak (Tetrao urogallus) B) A Tengmalm-bagoly (Aegolius funereus) C) A fekete gólya (Ciconia nigra) D) Az európai vadmacska (Felis silvestris)
A) A fekete harkály (Dryocopus martius) B) Az európai vadmacska (Felis silvestris) C) A szalak (Tetrao urogallus) D) A vándorsólyom (Falco peregrinus)
A) 814 B) 852 C) 1224 D) 968
A) Homo erectus B) Neandervölgyi ember C) Kélták D) Homo sapiens (modern ember)
A) A szász tükör (Sachsenspiegel) B) Hammurabi törvénykönyve C) A Magna Carta D) A római tizenkét tábla
A) Károly nagy B) Frigyes Barbarossa C) Lajos az Istenféle D) Eike von Repkow
A) Az ezüstbányászat. B) A szarvasmarha-tenyésztés. C) Az erdőirtás. D) A turizmus.
A) Rudolph Augustus, Brocken növényzete B) Albert Peter, Alpin virágok C) Johannes Thal, Silva hercynia D) Hermann Löns, A Harz természete
A) 1668 B) 1705 C) 1718 D) 1588
A) Christian Ernest gróf B) Albert Peter C) Rudolph Augustus D) Egy helyi bányász
A) 750 B) 421 C) 200 D) 1000
A) 1705 B) 1798. március 23. C) 1818 D) 1920
A) A 1920-as évek körül B) 1852-ben C) 1668-ban D) 1798-ban
A) Az Ellrichben található koncentrációtábor. B) A Blankenburg közelében található Mittelbau-Dora. C) A Buchenwald, Ilfeld közelében. D) A Nordhausen közelében található KZ Dora.
A) 1945. június 15. B) 1945. május 7. C) 1945. május 8. D) 1945. április 1.
A) 1975 B) 1990 C) 1989 D) 2007
A) Egy új túraútvonalat avattak fel. B) Újraindították a bányászati tevékenységet. C) A demonstrálók először egy nagy, katonai területre léptek be, amely korábban tilos volt a civilek számára. D) A határt hivatalosan megnyitották a turizmus számára.
A) Réz-iglicit. B) Kálium-karbonát (káli). C) Kőszén. D) Ezüstet tartalmazó ólomérc.
A) Rézérc B) Barit C) Ezüst D) Ólom
A) Bad Grund B) Mansfeld C) Goslar D) Elbingerode
A) 2010 B) 1988 C) 2007 D) 1992
A) Bad Lauterberg B) Elbingerode C) Mansfeld D) Goslar
A) Bergwacht Harz (A Harz-hegység hegyi mentőszolgálata) B) National Park Service (Nemzeti Park Igazgatóság) C) Harzer Verkehrsverband (HVV) (A Harz-hegység közlekedési szövetsége) D) Förderverein Loipenverbund Harz (A Harz-hegység sípályáinak támogatási egyesülete)
A) Kerékpározás B) Úszás C) Síelés D) Bokorlátok
A) Braunlage B) Goslar C) Wernigerode D) Thale
A) Északi síelés B) Terepsíelés (kereskedelmi síelés) C) Alpí síelés D) Stílusos síelés (freestyle)
A) Országos túrák B) Nemzetközi téli sportversenyek C) Mountain bike versenyek D) Mászóversenyek
A) Kerékpározás B) Bokörtúra C) Északi séta D) Síelés
A) Vízi sportok B) Hegyikerékpározás C) Téli sportok D) Kalandmászás
A) 40 B) 62 C) 50 D) 75
A) Hahnenklee B) Wernigerode C) Torfhaus D) Goslar
A) Nordhausen B) Thale C) Altenau D) Wernigerode
A) Hexentanzplatz B) Roßtrappe C) Wurmberg D) Brocken
A) Clausthal-Zellerfeld-barlang B) St. Andreasberg-barlang C) Baumann-barlang D) Netzkater-cseppköves barlang
A) Rammelsberg-bánya B) Büchenberg-bánya C) Samson-bányászati terület D) Lange Wand-bánya |