A) Németország B) Olaszország C) Spanyolország D) Franciaország
A) Hexentanzplatz B) Brocken C) Wurmberg D) Rosstrappe
A) Harzi Nemzeti Park B) Amazonas esőerdő C) Bialowieza erdő D) Fekete erdő
A) Brocken spectre B) Északi fény C) Szivárványok D) Dupla szivárványok
A) Hófehérke B) Piroska C) Jancsi és Juliska D) Rapunzel
A) Bazalt B) Gránit C) Homokkő D) Mészkő
A) Halberstadt B) Erfurt C) Quedlinburg D) Goslar
A) Síelés B) Sziklamászás C) Szörfözés D) Túrázás
A) Friedrich Nietzsche B) Johann Wolfgang von Goethe C) Karl Marx D) Heinrich Heine
A) Egy kelta eredetű név. B) A közép-német „Hardt” vagy „Hart” szó (dombvidék, erdő). C) Egy latin szó, amely a „magasföld” jelentést hordozza. D) Egy óangol kifejezés, amely a „hegy” szót jelenti.
A) Nordhausen, ahol az Achtermannshöhe a legmagasabb csúcs. B) Alsó-Szászország, ahol a Wurmberg a legmagasabb csúcs, 971 méterrel. C) Thüringia, ahol az Acker-Bruchberg-gerinc a legmagasabb pont. D) Szász-Anhalt, ahol a Brocken a legmagasabb csúcs.
A) 110 kilométer (68 mérföld) B) 75 kilométer (47 mérföld) C) 200 kilométer (124 mérföld) D) 50 kilométer (31 mérföld)
A) 20 kilométer (12 mérföld) B) 35 kilométer (22 mérföld) C) 50 kilométer (31 mérföld) D) 45 kilométer (28 mérföld)
A) Lassan ereszkedik le a környező területek felé. B) Nyári lombos erdők tarkítják, melyekben tisztások is találhatók. C) Ez a terület magasabban fekszik, és fenyőerdők borítják. D) A fennsíkjain mezőgazdasági tevékenység folyik.
A) 100 000 fő alatt B) Kb. 300 000 fő C) Több mint 1 millió fő D) Kb. 600 000 fő
A) Goslar és Göttingen B) Harz és Mansfeld-Südharz C) Nordhausen D) Salzgitter
A) Heinrichshöhe (1044 m) B) Acker-Bruchberg-gerince (927 m) C) Wurmberg (971 m) D) Königsberg (1023 m)
A) Fenyőerdők. B) Lágyfaerdők. C) Trópusi esőerdők (ez a válasz valószínűleg nem helyén van a Harz-hegységre vonatkozóan). D) Nyári lombos erdők, melyekben tisztások is találhatók.
A) 2226 négyzetkilométer (859 négyzetmérföld) B) 1500 négyzetkilométer (580 négyzetmérföld) C) 3000 négyzetkilométer (1160 négyzetmérföld) D) 4500 négyzetkilométer (1740 négyzetmérföld)
A) Tizenkét folyó B) Nyolc folyó C) Tíz folyó D) Tizenöt folyó
A) Művi tavak kialakítása. B) Turisztikai látványosságok létrehozása. C) Szabadidős horgászat. D) Hegyvidéki tavak kialakítása, például az Oderteich.
A) Az Oker folyó B) A Bode folyó C) A Wipper folyó D) Az Innerste folyó
A) A Bode B) A Leine C) Az Oker D) A Wipper
A) Az Oker B) A Wipper C) A Bode D) Az Innerste
A) Az Óder folyó B) A Bode folyó C) A Leine folyó D) A Wipper folyó
A) A szél által védett oldal. B) A déli oldal. C) A keleti oldal. D) A szél felé eső oldal.
A) Gyakori csapadék B) Hideg, jelentős hóeséssel C) Meleg és párás D) Száraz és aszú
A) Palaozóikum B) Mezozoikum C) Prekambrrium D) Cenozoikum
A) Mészkő B) Alapanyag-szegény kőzetek C) Homokkő D) Márvány
A) Selke-völgy B) Bode-szurdok C) Oker-völgy D) Weser-völgy
A) Jura korszak B) Tertiár korszak C) Kvarter korszak D) Kréta korszak
A) Gránit B) Mészkő C) Márvány D) Aglomérát tartalmazó palák
A) A tengeri élővilág kihalása. B) Az első hegylánc kialakulása. C) A sub-hercyniai fázisban zajló legfontosabb földmozgások. D) Az első dinoszauruszok megjelenése.
A) Márvány-lelőhelyek B) Gránit-lelőhelyek C) Mészkő-lelőhelyek D) Homokkő-lelőhelyek
A) Balti pajzs B) Skandináv fennsík C) A Rhenohercyniai zóna felszíni rétege a Gießen-Harz területen D) Alp-törésvonal
A) Lapos aljú völgyek B) Kör alakú medencék C) Széles, U-alakú völgyek D) Hosszú, keskeny, V-alakú völgyek
A) Erdei bükk (Fagus sylvatica) B) Skót nyár (Ulmus glabra) C) Angol tölgy (Quercus robur) D) Csertölgy (Acer pseudoplatanus)
A) Csíkmogyorós bükkerdők B) Vegyes erdők C) Fenyőerdők D) Angyalfüves bükkerdők
A) Bükköserdők B) Fenyvesek C) Vegyes erdők D) Tölgyesek
A) Angol tölgy (Quercus robur) B) Kárpát-nyár (Betula pubescens subsp. carpatica) C) Skót nyár (Ulmus glabra) D) Fehér nyár (Fraxinus excelsior)
A) Lápi fenyvesek B) Folyófej-erdők C) Colin-zóna erdői D) Part menti erdők
A) Bundás bükk B) Cseresznye C) Skót nyár D) Jávorszerű fenyő
A) Sphagnum (moharnem) faj B) Melic fű C) Tricholomopsis decora D) Phellinus viticola
A) Fenyőerdők B) Bükkerdők C) Colin zóna D) Vegyes erdők
A) Tündérfűfajok (Sphagnum) B) Lombozatú fák C) Magas fűfajok D) Növénytársulású bokrok
A) Sphagnum fallax B) Sphagnum cuspidatum C) Sphagnum magellanicum D) Sphagnum papillosum
A) Kékvirág B) Szamócabogyó C) Boglyár (Andromeda polifolia) D) Álmosbogyó
A) Lila B) Rozsda-vörös C) Zöld D) Világos sárga
A) Vörösbogyó (Vaccinium oxycoccus) B) Fekete varjúalma C) Varjúalma D) Keresztezett levelű futóka
A) A vizes területeken B) A szárazabb dombokon C) A vízben álló részeken D) A lápok szélén
A) Álmoszőlő B) Kereklevelű harmatgomba (Drosera rotundifolia) C) Bükköny D) Keresztes fáklyatarló
A) Sphagnum fallax B) Sphagnum cuspidatum C) Sphagnum magellanicum D) Sphagnum papillosum
A) Egy jégkori növény B) Egy virágos gyógynövény C) Egy magas fa D) Egy gyakori bokor
A) A szalakotra (Tetrao urogallus) B) A vándorsólyom (Falco peregrinus) C) A fekete gólya (Ciconia nigra) D) Az európai vadmacska (Felis silvestris)
A) Nyílt, lápréteg B) Lágy talajú lucfenyvesek C) Sűrű borítású lucfenyvesek D) Fekete harkály által készített üregek a régi bükkfákon
A) A szürke kócsag (Motacilla cinerea) B) A törpebagoly (Glaucidium passerinum) C) A gyűrűs szalakos (Turdus torquatus) D) A sárga gyűrűs szitakötő (Cordulegaster boltoni)
A) Az európai vadmacska (Felis silvestris) B) A hiúz C) Az őz D) A szarvas
A) A szalakos (Cinclus cinclus) B) A gyűrűs szalakos (Turdus torquatus) C) A szürke gólyálka (Motacilla cinerea) D) A vándorsólyom (Falco peregrinus)
A) Az európai vadmacska (Felis silvestris) B) A vándorsólyom (Falco peregrinus) C) A szarvas D) A szürke kócsag (Motacilla cinerea)
A) Gnophos sordarius B) Calopteryx virgo C) Cordulegaster boltoni D) Enthephria caesiata
A) A szalak (Tetrao urogallus) B) A fekete harkály (Dryocopus martius) C) A gyűrűs szalakos (Turdus torquatus) D) A szirtirincs (Cinclus cinclus)
A) Az európai vadmacska (Felis silvestris) B) A mouflon C) Az őz D) A szarvas
A) A fekete gólya (Ciconia nigra) B) A gyűrűs szalakotra (Turdus torquatus) C) A vándorsólyom (Falco peregrinus) D) A szalakotra (Tetrao urogallus)
A) A gyönyörű vízipatkány (Calopteryx virgo) B) Az alpesi smaragdzsitakő (Somatochlora alpestris) C) Az északi szitakő (Aeshna subarctica) D) Az aranygyűrűs szitakő (Cordulegaster boltoni)
A) A tengmalmi bagoly (Aegolius funereus) B) A fekete harkály (Dryocopus martius) C) A szalak (Tetrao urogallus) D) A vándorsólyom (Falco peregrinus)
A) Az európai vadmacska (Felis silvestris) B) A fekete gólya (Ciconia nigra) C) A Tengmalm-bagoly (Aegolius funereus) D) A szalak (Tetrao urogallus)
A) A vándorsólyom (Falco peregrinus) B) A fekete harkály (Dryocopus martius) C) Az európai vadmacska (Felis silvestris) D) A szalak (Tetrao urogallus)
A) 968 B) 1224 C) 852 D) 814
A) Homo erectus B) Kélták C) Neandervölgyi ember D) Homo sapiens (modern ember)
A) Hammurabi törvénykönyve B) A Magna Carta C) A római tizenkét tábla D) A szász tükör (Sachsenspiegel)
A) Lajos az Istenféle B) Frigyes Barbarossa C) Eike von Repkow D) Károly nagy
A) A szarvasmarha-tenyésztés. B) A turizmus. C) Az erdőirtás. D) Az ezüstbányászat.
A) Johannes Thal, Silva hercynia B) Rudolph Augustus, Brocken növényzete C) Albert Peter, Alpin virágok D) Hermann Löns, A Harz természete
A) 1705 B) 1668 C) 1588 D) 1718
A) Rudolph Augustus B) Egy helyi bányász C) Christian Ernest gróf D) Albert Peter
A) 750 B) 1000 C) 421 D) 200
A) 1818 B) 1705 C) 1920 D) 1798. március 23.
A) A 1920-as évek körül B) 1852-ben C) 1798-ban D) 1668-ban
A) A Nordhausen közelében található KZ Dora. B) A Blankenburg közelében található Mittelbau-Dora. C) A Buchenwald, Ilfeld közelében. D) Az Ellrichben található koncentrációtábor.
A) 1945. május 8. B) 1945. június 15. C) 1945. május 7. D) 1945. április 1.
A) 1990 B) 1975 C) 1989 D) 2007
A) A határt hivatalosan megnyitották a turizmus számára. B) Egy új túraútvonalat avattak fel. C) Újraindították a bányászati tevékenységet. D) A demonstrálók először egy nagy, katonai területre léptek be, amely korábban tilos volt a civilek számára.
A) Réz-iglicit. B) Kőszén. C) Kálium-karbonát (káli). D) Ezüstet tartalmazó ólomérc.
A) Rézérc B) Ezüst C) Ólom D) Barit
A) Mansfeld B) Goslar C) Elbingerode D) Bad Grund
A) 2007 B) 1988 C) 1992 D) 2010
A) Goslar B) Bad Lauterberg C) Mansfeld D) Elbingerode
A) Förderverein Loipenverbund Harz (A Harz-hegység sípályáinak támogatási egyesülete) B) Bergwacht Harz (A Harz-hegység hegyi mentőszolgálata) C) National Park Service (Nemzeti Park Igazgatóság) D) Harzer Verkehrsverband (HVV) (A Harz-hegység közlekedési szövetsége)
A) Úszás B) Bokorlátok C) Kerékpározás D) Síelés
A) Goslar B) Braunlage C) Wernigerode D) Thale
A) Északi síelés B) Alpí síelés C) Terepsíelés (kereskedelmi síelés) D) Stílusos síelés (freestyle)
A) Nemzetközi téli sportversenyek B) Mászóversenyek C) Mountain bike versenyek D) Országos túrák
A) Bokörtúra B) Síelés C) Északi séta D) Kerékpározás
A) Téli sportok B) Kalandmászás C) Vízi sportok D) Hegyikerékpározás
A) 75 B) 40 C) 50 D) 62
A) Torfhaus B) Wernigerode C) Hahnenklee D) Goslar
A) Wernigerode B) Thale C) Nordhausen D) Altenau
A) Brocken B) Hexentanzplatz C) Roßtrappe D) Wurmberg
A) Clausthal-Zellerfeld-barlang B) Netzkater-cseppköves barlang C) St. Andreasberg-barlang D) Baumann-barlang
A) Büchenberg-bánya B) Lange Wand-bánya C) Rammelsberg-bánya D) Samson-bányászati terület |