A) Németország B) Franciaország C) Spanyolország D) Olaszország
A) Wurmberg B) Hexentanzplatz C) Brocken D) Rosstrappe
A) Fekete erdő B) Harzi Nemzeti Park C) Bialowieza erdő D) Amazonas esőerdő
A) Brocken spectre B) Szivárványok C) Északi fény D) Dupla szivárványok
A) Jancsi és Juliska B) Rapunzel C) Hófehérke D) Piroska
A) Bazalt B) Mészkő C) Gránit D) Homokkő
A) Quedlinburg B) Halberstadt C) Erfurt D) Goslar
A) Síelés B) Sziklamászás C) Szörfözés D) Túrázás
A) Heinrich Heine B) Friedrich Nietzsche C) Johann Wolfgang von Goethe D) Karl Marx
A) Egy kelta eredetű név. B) A közép-német „Hardt” vagy „Hart” szó (dombvidék, erdő). C) Egy latin szó, amely a „magasföld” jelentést hordozza. D) Egy óangol kifejezés, amely a „hegy” szót jelenti.
A) Szász-Anhalt, ahol a Brocken a legmagasabb csúcs. B) Alsó-Szászország, ahol a Wurmberg a legmagasabb csúcs, 971 méterrel. C) Thüringia, ahol az Acker-Bruchberg-gerinc a legmagasabb pont. D) Nordhausen, ahol az Achtermannshöhe a legmagasabb csúcs.
A) 50 kilométer (31 mérföld) B) 75 kilométer (47 mérföld) C) 200 kilométer (124 mérföld) D) 110 kilométer (68 mérföld)
A) 35 kilométer (22 mérföld) B) 50 kilométer (31 mérföld) C) 20 kilométer (12 mérföld) D) 45 kilométer (28 mérföld)
A) A fennsíkjain mezőgazdasági tevékenység folyik. B) Nyári lombos erdők tarkítják, melyekben tisztások is találhatók. C) Lassan ereszkedik le a környező területek felé. D) Ez a terület magasabban fekszik, és fenyőerdők borítják.
A) Kb. 300 000 fő B) Több mint 1 millió fő C) 100 000 fő alatt D) Kb. 600 000 fő
A) Goslar és Göttingen B) Salzgitter C) Harz és Mansfeld-Südharz D) Nordhausen
A) Königsberg (1023 m) B) Wurmberg (971 m) C) Acker-Bruchberg-gerince (927 m) D) Heinrichshöhe (1044 m)
A) Trópusi esőerdők (ez a válasz valószínűleg nem helyén van a Harz-hegységre vonatkozóan). B) Nyári lombos erdők, melyekben tisztások is találhatók. C) Lágyfaerdők. D) Fenyőerdők.
A) 4500 négyzetkilométer (1740 négyzetmérföld) B) 3000 négyzetkilométer (1160 négyzetmérföld) C) 2226 négyzetkilométer (859 négyzetmérföld) D) 1500 négyzetkilométer (580 négyzetmérföld)
A) Tíz folyó B) Nyolc folyó C) Tizenkét folyó D) Tizenöt folyó
A) Turisztikai látványosságok létrehozása. B) Szabadidős horgászat. C) Hegyvidéki tavak kialakítása, például az Oderteich. D) Művi tavak kialakítása.
A) Az Innerste folyó B) Az Oker folyó C) A Bode folyó D) A Wipper folyó
A) Az Oker B) A Wipper C) A Leine D) A Bode
A) A Bode B) Az Oker C) A Wipper D) Az Innerste
A) A Wipper folyó B) A Leine folyó C) Az Óder folyó D) A Bode folyó
A) A keleti oldal. B) A déli oldal. C) A szél által védett oldal. D) A szél felé eső oldal.
A) Hideg, jelentős hóeséssel B) Gyakori csapadék C) Száraz és aszú D) Meleg és párás
A) Cenozoikum B) Prekambrrium C) Mezozoikum D) Palaozóikum
A) Márvány B) Mészkő C) Homokkő D) Alapanyag-szegény kőzetek
A) Bode-szurdok B) Oker-völgy C) Selke-völgy D) Weser-völgy
A) Tertiár korszak B) Kvarter korszak C) Jura korszak D) Kréta korszak
A) Mészkő B) Gránit C) Márvány D) Aglomérát tartalmazó palák
A) Az első dinoszauruszok megjelenése. B) A tengeri élővilág kihalása. C) Az első hegylánc kialakulása. D) A sub-hercyniai fázisban zajló legfontosabb földmozgások.
A) Márvány-lelőhelyek B) Homokkő-lelőhelyek C) Mészkő-lelőhelyek D) Gránit-lelőhelyek
A) Alp-törésvonal B) Skandináv fennsík C) Balti pajzs D) A Rhenohercyniai zóna felszíni rétege a Gießen-Harz területen
A) Hosszú, keskeny, V-alakú völgyek B) Kör alakú medencék C) Széles, U-alakú völgyek D) Lapos aljú völgyek
A) Csertölgy (Acer pseudoplatanus) B) Skót nyár (Ulmus glabra) C) Angol tölgy (Quercus robur) D) Erdei bükk (Fagus sylvatica)
A) Csíkmogyorós bükkerdők B) Fenyőerdők C) Vegyes erdők D) Angyalfüves bükkerdők
A) Tölgyesek B) Fenyvesek C) Bükköserdők D) Vegyes erdők
A) Kárpát-nyár (Betula pubescens subsp. carpatica) B) Skót nyár (Ulmus glabra) C) Fehér nyár (Fraxinus excelsior) D) Angol tölgy (Quercus robur)
A) Lápi fenyvesek B) Part menti erdők C) Folyófej-erdők D) Colin-zóna erdői
A) Jávorszerű fenyő B) Bundás bükk C) Cseresznye D) Skót nyár
A) Phellinus viticola B) Melic fű C) Sphagnum (moharnem) faj D) Tricholomopsis decora
A) Fenyőerdők B) Colin zóna C) Bükkerdők D) Vegyes erdők
A) Tündérfűfajok (Sphagnum) B) Lombozatú fák C) Növénytársulású bokrok D) Magas fűfajok
A) Sphagnum fallax B) Sphagnum cuspidatum C) Sphagnum magellanicum D) Sphagnum papillosum
A) Boglyár (Andromeda polifolia) B) Álmosbogyó C) Szamócabogyó D) Kékvirág
A) Lila B) Világos sárga C) Rozsda-vörös D) Zöld
A) Keresztezett levelű futóka B) Varjúalma C) Vörösbogyó (Vaccinium oxycoccus) D) Fekete varjúalma
A) A vízben álló részeken B) A vizes területeken C) A lápok szélén D) A szárazabb dombokon
A) Bükköny B) Álmoszőlő C) Keresztes fáklyatarló D) Kereklevelű harmatgomba (Drosera rotundifolia)
A) Sphagnum papillosum B) Sphagnum cuspidatum C) Sphagnum fallax D) Sphagnum magellanicum
A) Egy virágos gyógynövény B) Egy magas fa C) Egy jégkori növény D) Egy gyakori bokor
A) A szalakotra (Tetrao urogallus) B) Az európai vadmacska (Felis silvestris) C) A vándorsólyom (Falco peregrinus) D) A fekete gólya (Ciconia nigra)
A) Nyílt, lápréteg B) Fekete harkály által készített üregek a régi bükkfákon C) Lágy talajú lucfenyvesek D) Sűrű borítású lucfenyvesek
A) A törpebagoly (Glaucidium passerinum) B) A szürke kócsag (Motacilla cinerea) C) A sárga gyűrűs szitakötő (Cordulegaster boltoni) D) A gyűrűs szalakos (Turdus torquatus)
A) Az európai vadmacska (Felis silvestris) B) Az őz C) A szarvas D) A hiúz
A) A szalakos (Cinclus cinclus) B) A szürke gólyálka (Motacilla cinerea) C) A gyűrűs szalakos (Turdus torquatus) D) A vándorsólyom (Falco peregrinus)
A) A vándorsólyom (Falco peregrinus) B) A szürke kócsag (Motacilla cinerea) C) A szarvas D) Az európai vadmacska (Felis silvestris)
A) Calopteryx virgo B) Cordulegaster boltoni C) Enthephria caesiata D) Gnophos sordarius
A) A fekete harkály (Dryocopus martius) B) A szalak (Tetrao urogallus) C) A szirtirincs (Cinclus cinclus) D) A gyűrűs szalakos (Turdus torquatus)
A) Az európai vadmacska (Felis silvestris) B) A mouflon C) A szarvas D) Az őz
A) A vándorsólyom (Falco peregrinus) B) A fekete gólya (Ciconia nigra) C) A szalakotra (Tetrao urogallus) D) A gyűrűs szalakotra (Turdus torquatus)
A) Az aranygyűrűs szitakő (Cordulegaster boltoni) B) Az alpesi smaragdzsitakő (Somatochlora alpestris) C) Az északi szitakő (Aeshna subarctica) D) A gyönyörű vízipatkány (Calopteryx virgo)
A) A szalak (Tetrao urogallus) B) A fekete harkály (Dryocopus martius) C) A tengmalmi bagoly (Aegolius funereus) D) A vándorsólyom (Falco peregrinus)
A) A fekete gólya (Ciconia nigra) B) A szalak (Tetrao urogallus) C) A Tengmalm-bagoly (Aegolius funereus) D) Az európai vadmacska (Felis silvestris)
A) A vándorsólyom (Falco peregrinus) B) Az európai vadmacska (Felis silvestris) C) A szalak (Tetrao urogallus) D) A fekete harkály (Dryocopus martius)
A) 852 B) 1224 C) 814 D) 968
A) Homo erectus B) Neandervölgyi ember C) Homo sapiens (modern ember) D) Kélták
A) Hammurabi törvénykönyve B) A római tizenkét tábla C) A Magna Carta D) A szász tükör (Sachsenspiegel)
A) Eike von Repkow B) Károly nagy C) Lajos az Istenféle D) Frigyes Barbarossa
A) A szarvasmarha-tenyésztés. B) Az erdőirtás. C) Az ezüstbányászat. D) A turizmus.
A) Johannes Thal, Silva hercynia B) Albert Peter, Alpin virágok C) Rudolph Augustus, Brocken növényzete D) Hermann Löns, A Harz természete
A) 1588 B) 1668 C) 1718 D) 1705
A) Christian Ernest gróf B) Egy helyi bányász C) Rudolph Augustus D) Albert Peter
A) 1000 B) 421 C) 200 D) 750
A) 1705 B) 1920 C) 1798. március 23. D) 1818
A) 1668-ban B) 1798-ban C) A 1920-as évek körül D) 1852-ben
A) A Blankenburg közelében található Mittelbau-Dora. B) Az Ellrichben található koncentrációtábor. C) A Nordhausen közelében található KZ Dora. D) A Buchenwald, Ilfeld közelében.
A) 1945. május 8. B) 1945. április 1. C) 1945. június 15. D) 1945. május 7.
A) 1990 B) 1989 C) 2007 D) 1975
A) Egy új túraútvonalat avattak fel. B) A demonstrálók először egy nagy, katonai területre léptek be, amely korábban tilos volt a civilek számára. C) A határt hivatalosan megnyitották a turizmus számára. D) Újraindították a bányászati tevékenységet.
A) Ezüstet tartalmazó ólomérc. B) Réz-iglicit. C) Kőszén. D) Kálium-karbonát (káli).
A) Ólom B) Rézérc C) Ezüst D) Barit
A) Goslar B) Bad Grund C) Elbingerode D) Mansfeld
A) 1992 B) 2010 C) 2007 D) 1988
A) Mansfeld B) Goslar C) Elbingerode D) Bad Lauterberg
A) National Park Service (Nemzeti Park Igazgatóság) B) Harzer Verkehrsverband (HVV) (A Harz-hegység közlekedési szövetsége) C) Bergwacht Harz (A Harz-hegység hegyi mentőszolgálata) D) Förderverein Loipenverbund Harz (A Harz-hegység sípályáinak támogatási egyesülete)
A) Úszás B) Síelés C) Bokorlátok D) Kerékpározás
A) Goslar B) Braunlage C) Wernigerode D) Thale
A) Stílusos síelés (freestyle) B) Terepsíelés (kereskedelmi síelés) C) Alpí síelés D) Északi síelés
A) Nemzetközi téli sportversenyek B) Mászóversenyek C) Országos túrák D) Mountain bike versenyek
A) Északi séta B) Síelés C) Kerékpározás D) Bokörtúra
A) Kalandmászás B) Téli sportok C) Vízi sportok D) Hegyikerékpározás
A) 50 B) 62 C) 40 D) 75
A) Goslar B) Hahnenklee C) Torfhaus D) Wernigerode
A) Wernigerode B) Altenau C) Nordhausen D) Thale
A) Hexentanzplatz B) Brocken C) Wurmberg D) Roßtrappe
A) Baumann-barlang B) St. Andreasberg-barlang C) Clausthal-Zellerfeld-barlang D) Netzkater-cseppköves barlang
A) Samson-bányászati terület B) Büchenberg-bánya C) Lange Wand-bánya D) Rammelsberg-bánya |