A) Nikola Tesla B) Samuel Morse C) Thomas Edison D) Alexander Graham Bell
A) 1876 B) 1837 C) 1901 D) 1793
A) Bináris kód B) ASCII kód C) QR-kód D) Morse kód
A) Kódoló B) Távírász C) Beépített technikus D) Kommunikátor
A) Telefon B) Rádió C) Kamera D) Televízió
A) Arany B) Réz C) Ezüst D) Alumínium
A) Verizon B) Sprint C) Western Union D) AT&T
A) 40 szó percenként B) 10 szó percenként C) 20 szó percenként D) 80 szó percenként
A) Objektumok fizikai átadása, amelyek üzeneteket hordoznak. B) Üzenetek továbbítása galambokkal. C) Hangüzenetek továbbítása távolságokon keresztül. D) Üzenetek távoli átvitele szimbolikus kódok segítségével.
A) Füstjelek. B) Hírüldöző galamb. C) Jelzászló-rendszer. D) Galambposta.
A) Cooke és Wheatstone elektromos távírója. B) Napfényes távíró (heliográf). C) Morse távírója. D) A Chappe optikai távíró.
A) Cooke és Wheatstone. B) Claude Chappe. C) Guglielmo Marconi. D) Samuel Morse.
A) A 20. század közepe. B) A 19. század eleje. C) A 18. század vége. D) A 17. század.
A) Az Egyesült Államok. B) Nagy-Britannia. C) Németország. D) Franciaország és a francia fennhatóság alatt álló európai országok.
A) Jelzászló-rendszer. B) Az elektromos távírda. C) Füstjelek. D) Galambposta.
A) 1900. B) 1920. C) 1848. D) 1865.
A) Egy jelzős zászlós rendszer. B) Egy elektromos távírórendszer. C) Egy galambpostai rendszer. D) Egy olyan távírórendszer, amely a visszaverődő napfényt használja a jelzéshez.
A) Nagy-Britanniában, a 19. század közepén. B) Németországban, 1848-ban. C) Arizona és New Mexico államban, az apacsok elleni háborúk idején. D) Franciaországban, a napóleoni korban.
A) A második világháború. B) A 19. század közepe. C) A napóleoni kor. D) A 20. század eleje.
A) Választható technológiák: galambposta. B) Választható technológiák: optikai távíró. C) Választható technológiák: vezeték nélküli távíró. D) Választható technológiák: zászlókkal történő jelzés.
A) 1920-tól kezdve. B) A 19. század közepe. C) A 18. század vége. D) A 20. század elején.
A) A hagyományos postai levelezés hanyatlása. B) A nagy mennyiségű távíróforgalom és az árak csökkenése. C) A második világháború. D) A telefon feltalálása.
A) Optikai távírók. B) Vállam nélküli távírótechnika. C) Galambposta. D) Alternatívák az interneten.
A) Vezeték nélküli átvitelre utal. B) Jelentése: 'küldeni'. C) Egyfajta jelzésre utal. D) Ősi görög eredetű: γραμμα (gramma), ami azt jelenti: írott valami.
A) A görögök B) A rómaiak C) A perzsák D) A kínaiak
A) Állati bőrek B) Szén C) Fenyőrügyek D) Félig emésztett állati ürülék
A) 750 kilométer (470 mérföld) B) 2000 kilométer (1240 mérföld) C) 1100 kilométer (700 mérföld) D) 500 kilométer (310 mérföld)
A) A Han-dinasztia B) A Qing-dinasztia C) A Tang-dinasztia D) A Ming-dinasztia
A) Aeneas Tacticus rendszere B) A Polybius-négyzet C) A római tűzjelzési rendszer D) A Han-dinasztia zászlórendszere
A) Az újonnan feltalált távcső segítségével B) Hang alapján C) Egy tükör használatával D) Füstjelzések útján
A) Abraham Niclas Edelcrantz B) Claude Chappe C) Sir Richard Lovell Edgeworth D) Robert Hooke
A) 1793 B) 1791 C) 1846 D) 1767
A) Ausztria B) Nagy-Britannia C) Svédország D) Németország
A) "A rendszer működőképes" B) "Üzenet fogadva" C) "ha sikerülsz, hamarosan dicsőség borít majd el" D) "Az összes állomás összekötve"
A) Jelzőparancsnok B) Mérnöki-távközlési szakember C) Távírati operátor D) Főmérnök
A) 1837 B) 1793 C) 1855 D) 1846
A) 1895 B) 1880 C) 1855 D) 1846
A) Gauss és Weber B) Cooke és Wheatstone C) Schilling D) Ronalds
A) 1 km B) 21 km C) 16 km D) 230 km
A) Nagy-Britannia B) Egyesült Államok C) Franciaország D) Svédország
A) 1844 B) 1837 C) 1851 D) 1861
A) Cooke és Wheatstone B) Az amerikai hadsereg orvosa, Albert J. Myer C) A Hírközlési Hadtest D) Robert Stephenson
A) Mozgásokat, nem pedig pozíciókat B) Mindkét kézben jelzős zászlók C) Rögzített pozíciókat D) Elektromos jelek
A) Az 1830-as évek B) Az 1850-es évek C) Az 1840-es évek D) Az 1860-as évek
A) Nelson A. Miles B) Mance, 1869 C) Gauss, 1821 D) Begbie, 1870
A) Egyéb kommunikációs technológiák fejlődése B) A füstjelzések bevezetése C) Képzett kezelők hiánya D) Hatástalanság hegyvidéki területeken
A) 1846 B) 1858 C) 1837 D) 1867
A) Bain B) Wheatstone C) Hughes D) Calahan
A) A bipoláris kódolás hiánya. B) A Morse-kód használata. C) A rendszer kezdetben csak korlátozott mértékben került alkalmazásra. D) A távíróvezetékekkel való összeférhetetlenség.
A) Aszbeszt B) Guttapercha C) Réz D) Gumi
A) Michael Faraday B) William Montgomerie C) John Watkins Brett D) Wheatstone
A) Alexander Bain B) Frederick Bakewell C) Shelford Bidwell D) Giovanni Caselli
A) Telefax B) Pantelegraph C) Képfelvételes távközlő D) Bildtelegraph
A) Shelford Bidwell B) Arthur Korn C) Alexander Bain D) Édouard Belin
A) Rudolf Hell B) Frederick Bakewell C) Giovanni Caselli D) Arthur Korn
A) A „Global Link” B) Az „All Red Line” C) A „Cable Empire” D) A „Blue Network”
A) 1858 B) 1896 C) 1872 D) 1866
A) Távíró billentyű B) Oszcilloszkóp C) Jelzőlámpa D) Tükörgalvanométer
A) Frederick Bakewell B) Arthur Korn C) Giovanni Caselli D) Shelford Bidwell
A) Giovanni Caselli Pantelegraph-ja B) Édouard Belin Bélinographe-ja C) Shelford Bidwell szkennelő fototelegraph-ja D) Rudolf Hell Hellschreiber-je
A) 50 százalék B) 60 százalék C) 30 százalék D) 42,7 százalék
A) Ausztrália B) Írország C) Franciaország D) India
A) 1881 B) 1866 C) 1892 D) 1870
A) Mikrohullámú kommunikáció B) Rádiótelegrafia C) Telefonálás D) Műholdas kommunikáció
A) 1886 B) 1899 C) 1901 D) 1894
A) Franciaország B) Nagy-Britannia C) Olaszország D) Németország
A) George Kemp B) Heinrich Rudolf Hertz C) Guglielmo Marconi D) William Preece
A) 1899. október 31. B) 1897. május 13. C) 1901. december 25. D) 1896. január 1.
A) Tróposzféra B) Mezoszféra C) Ionoszféra D) Sztratoszféra
A) 1897 B) 1904 C) 1909 D) 1910
A) 1905. augusztus 15. B) 1910. december 31. C) 1896. január 1. D) 1907. október 17.
A) Carl August von Steinheil B) James Bowman Lindsay C) Samuel F. B. Morse D) Nikola Tesla
A) 1854 B) 1837 C) 1890-es évek D) 1871
A) Mahlon Loomis B) Samuel F. B. Morse C) William Henry Ward D) Nikola Tesla
A) Dolbear állomás B) Tesla-tekercs C) Wardenclyffe torony D) Loomis-torony
A) Alacsony magasságon egy elektromosan töltött atmoszférikus réteg volt elérhető. B) Az elektromos áram vezethető vízben. C) A földáramok energiát biztosíthatnának a távíróknak. D) A Föld teljes felszíne képes lenne elektromos energiát vezetni.
A) Nikola Tesla B) Amos Dolbear C) Carl August von Steinheil D) James Bowman Lindsay
A) James Bowman Lindsay B) Amos Dolbear C) Carl August von Steinheil D) Mahlon Loomis
A) Alexander Graham Bell B) Thomas Edison C) Nikola Tesla D) William Preece
A) 1892 B) 1905 C) 1879 D) 1884
A) Vasúti jelzés B) Közérdekű kommunikáció C) Üzleti üzenetküldés D) Katonai célok
A) 1926 B) 1945 C) 1957 D) 1933
A) 100 baud B) 66 szó percenként C) 300 baud D) 50 baud
A) EBCDIC B) ASCII C) Unicode D) Morse-kód
A) 1957 B) 1929 C) 1945 D) 1933
A) Teleíró B) Impulzusos tárcsázás C) IP-kapcsolat D) Morse-kód
A) Egyesült Királyság B) Németország C) Kanada D) Egyesült Államok
A) Mezőgazdaság B) Újságok C) Vasút D) Pénzügy
A) Chappe tervezése B) Kipling tengeralatti kábele C) Joseph Chudy bináris kódja D) Sehlstedt gyűjteménye
A) Elias Sehlstedt B) Victor Hugo C) Stendhal D) Rudyard Kipling
A) Madame Bovary B) Lucien Leuwen C) A vörös és a fekete D) Háború és béke
A) Hollandia B) Egyesült Államok C) India D) Nagy-Britannia
A) A Jewish Telegraphic Agency B) A New York Times C) USA Today D) A Washington Post |