A) Alexander Graham Bell B) Thomas Edison C) Nikola Tesla D) Samuel Morse
A) 1876 B) 1837 C) 1901 D) 1793
A) ASCII kód B) QR-kód C) Bináris kód D) Morse kód
A) Beépített technikus B) Távírász C) Kommunikátor D) Kódoló
A) Rádió B) Televízió C) Telefon D) Kamera
A) Réz B) Ezüst C) Arany D) Alumínium
A) Verizon B) Sprint C) Western Union D) AT&T
A) 80 szó percenként B) 10 szó percenként C) 40 szó percenként D) 20 szó percenként
A) Hangüzenetek továbbítása távolságokon keresztül. B) Üzenetek továbbítása galambokkal. C) Objektumok fizikai átadása, amelyek üzeneteket hordoznak. D) Üzenetek távoli átvitele szimbolikus kódok segítségével.
A) Jelzászló-rendszer. B) Hírüldöző galamb. C) Galambposta. D) Füstjelek.
A) A Chappe optikai távíró. B) Morse távírója. C) Napfényes távíró (heliográf). D) Cooke és Wheatstone elektromos távírója.
A) Cooke és Wheatstone. B) Samuel Morse. C) Guglielmo Marconi. D) Claude Chappe.
A) A 17. század. B) A 20. század közepe. C) A 18. század vége. D) A 19. század eleje.
A) Az Egyesült Államok. B) Németország. C) Franciaország és a francia fennhatóság alatt álló európai országok. D) Nagy-Britannia.
A) Jelzászló-rendszer. B) Füstjelek. C) Az elektromos távírda. D) Galambposta.
A) 1865. B) 1900. C) 1848. D) 1920.
A) Egy jelzős zászlós rendszer. B) Egy elektromos távírórendszer. C) Egy galambpostai rendszer. D) Egy olyan távírórendszer, amely a visszaverődő napfényt használja a jelzéshez.
A) Arizona és New Mexico államban, az apacsok elleni háborúk idején. B) Németországban, 1848-ban. C) Franciaországban, a napóleoni korban. D) Nagy-Britanniában, a 19. század közepén.
A) A napóleoni kor. B) A második világháború. C) A 20. század eleje. D) A 19. század közepe.
A) Választható technológiák: galambposta. B) Választható technológiák: vezeték nélküli távíró. C) Választható technológiák: optikai távíró. D) Választható technológiák: zászlókkal történő jelzés.
A) A 20. század elején. B) 1920-tól kezdve. C) A 19. század közepe. D) A 18. század vége.
A) A nagy mennyiségű távíróforgalom és az árak csökkenése. B) A második világháború. C) A hagyományos postai levelezés hanyatlása. D) A telefon feltalálása.
A) Galambposta. B) Vállam nélküli távírótechnika. C) Optikai távírók. D) Alternatívák az interneten.
A) Jelentése: 'küldeni'. B) Egyfajta jelzésre utal. C) Vezeték nélküli átvitelre utal. D) Ősi görög eredetű: γραμμα (gramma), ami azt jelenti: írott valami.
A) A kínaiak B) A perzsák C) A rómaiak D) A görögök
A) Szén B) Fenyőrügyek C) Állati bőrek D) Félig emésztett állati ürülék
A) 750 kilométer (470 mérföld) B) 2000 kilométer (1240 mérföld) C) 500 kilométer (310 mérföld) D) 1100 kilométer (700 mérföld)
A) A Tang-dinasztia B) A Ming-dinasztia C) A Qing-dinasztia D) A Han-dinasztia
A) A római tűzjelzési rendszer B) Aeneas Tacticus rendszere C) A Polybius-négyzet D) A Han-dinasztia zászlórendszere
A) Egy tükör használatával B) Az újonnan feltalált távcső segítségével C) Hang alapján D) Füstjelzések útján
A) Abraham Niclas Edelcrantz B) Sir Richard Lovell Edgeworth C) Robert Hooke D) Claude Chappe
A) 1846 B) 1767 C) 1793 D) 1791
A) Nagy-Britannia B) Svédország C) Ausztria D) Németország
A) "A rendszer működőképes" B) "Az összes állomás összekötve" C) "Üzenet fogadva" D) "ha sikerülsz, hamarosan dicsőség borít majd el"
A) Mérnöki-távközlési szakember B) Főmérnök C) Jelzőparancsnok D) Távírati operátor
A) 1855 B) 1793 C) 1837 D) 1846
A) 1895 B) 1880 C) 1855 D) 1846
A) William Preece B) Alexander Graham Bell C) Thomas Edison D) Nikola Tesla
A) EBCDIC B) Morse-kód C) Unicode D) ASCII
A) Rögzített pozíciókat B) Elektromos jelek C) Mindkét kézben jelzős zászlók D) Mozgásokat, nem pedig pozíciókat
A) Wardenclyffe torony B) Dolbear állomás C) Tesla-tekercs D) Loomis-torony
A) Rudyard Kipling B) Elias Sehlstedt C) Victor Hugo D) Stendhal
A) Morse-kód B) IP-kapcsolat C) Teleíró D) Impulzusos tárcsázás
A) 1957 B) 1929 C) 1945 D) 1933
A) Réz B) Aszbeszt C) Gumi D) Guttapercha
A) Alacsony magasságon egy elektromosan töltött atmoszférikus réteg volt elérhető. B) A Föld teljes felszíne képes lenne elektromos energiát vezetni. C) A földáramok energiát biztosíthatnának a távíróknak. D) Az elektromos áram vezethető vízben.
A) Schilling B) Gauss és Weber C) Ronalds D) Cooke és Wheatstone
A) Egyesült Államok B) Németország C) Egyesült Királyság D) Kanada
A) Rudolf Hell B) Arthur Korn C) Frederick Bakewell D) Giovanni Caselli
A) Frederick Bakewell B) Giovanni Caselli C) Shelford Bidwell D) Alexander Bain
A) 1933 B) 1957 C) 1926 D) 1945
A) Robert Stephenson B) A Hírközlési Hadtest C) Az amerikai hadsereg orvosa, Albert J. Myer D) Cooke és Wheatstone
A) Vasút B) Újságok C) Pénzügy D) Mezőgazdaság
A) Calahan B) Hughes C) Bain D) Wheatstone
A) Franciaország B) Olaszország C) Nagy-Britannia D) Németország
A) 30 százalék B) 42,7 százalék C) 60 százalék D) 50 százalék
A) 1890-es évek B) 1837 C) 1854 D) 1871
A) Oszcilloszkóp B) Távíró billentyű C) Tükörgalvanométer D) Jelzőlámpa
A) 1894 B) 1901 C) 1886 D) 1899
A) James Bowman Lindsay B) Samuel F. B. Morse C) Nikola Tesla D) Carl August von Steinheil
A) A vörös és a fekete B) Háború és béke C) Madame Bovary D) Lucien Leuwen
A) Az „All Red Line” B) A „Blue Network” C) A „Cable Empire” D) A „Global Link”
A) 1881 B) 1892 C) 1866 D) 1870
A) Egyéb kommunikációs technológiák fejlődése B) Hatástalanság hegyvidéki területeken C) Képzett kezelők hiánya D) A füstjelzések bevezetése
A) 1844 B) 1837 C) 1861 D) 1851
A) Katonai célok B) Vasúti jelzés C) Közérdekű kommunikáció D) Üzleti üzenetküldés
A) Shelford Bidwell B) Arthur Korn C) Édouard Belin D) Alexander Bain
A) Egyesült Államok B) Hollandia C) India D) Nagy-Britannia
A) 1901. december 25. B) 1897. május 13. C) 1899. október 31. D) 1896. január 1.
A) Telefax B) Pantelegraph C) Képfelvételes távközlő D) Bildtelegraph
A) 1896 B) 1872 C) 1866 D) 1858
A) Az 1840-es évek B) Az 1830-as évek C) Az 1860-as évek D) Az 1850-es évek
A) Telefonálás B) Rádiótelegrafia C) Mikrohullámú kommunikáció D) Műholdas kommunikáció
A) 100 baud B) 300 baud C) 50 baud D) 66 szó percenként
A) Mance, 1869 B) Nelson A. Miles C) Gauss, 1821 D) Begbie, 1870
A) 1904 B) 1909 C) 1910 D) 1897
A) 1905 B) 1892 C) 1879 D) 1884
A) Svédország B) Nagy-Britannia C) Egyesült Államok D) Franciaország
A) Shelford Bidwell B) Frederick Bakewell C) Giovanni Caselli D) Arthur Korn
A) Franciaország B) India C) Írország D) Ausztrália
A) A Jewish Telegraphic Agency B) A New York Times C) USA Today D) A Washington Post
A) Rudolf Hell Hellschreiber-je B) Édouard Belin Bélinographe-ja C) Giovanni Caselli Pantelegraph-ja D) Shelford Bidwell szkennelő fototelegraph-ja
A) 1837 B) 1867 C) 1846 D) 1858
A) Mahlon Loomis B) Samuel F. B. Morse C) William Henry Ward D) Nikola Tesla
A) 1905. augusztus 15. B) 1910. december 31. C) 1896. január 1. D) 1907. október 17.
A) A rendszer kezdetben csak korlátozott mértékben került alkalmazásra. B) A távíróvezetékekkel való összeférhetetlenség. C) A bipoláris kódolás hiánya. D) A Morse-kód használata.
A) Amos Dolbear B) Nikola Tesla C) Carl August von Steinheil D) James Bowman Lindsay
A) Chappe tervezése B) Joseph Chudy bináris kódja C) Kipling tengeralatti kábele D) Sehlstedt gyűjteménye
A) Sztratoszféra B) Tróposzféra C) Ionoszféra D) Mezoszféra
A) Amos Dolbear B) James Bowman Lindsay C) Mahlon Loomis D) Carl August von Steinheil
A) 1 km B) 230 km C) 21 km D) 16 km
A) Heinrich Rudolf Hertz B) Guglielmo Marconi C) William Preece D) George Kemp
A) William Montgomerie B) Wheatstone C) John Watkins Brett D) Michael Faraday |