A) Thomas Edison B) Samuel Morse C) Nikola Tesla D) Alexander Graham Bell
A) 1793 B) 1837 C) 1876 D) 1901
A) ASCII kód B) QR-kód C) Morse kód D) Bináris kód
A) Beépített technikus B) Kommunikátor C) Távírász D) Kódoló
A) Televízió B) Kamera C) Telefon D) Rádió
A) Alumínium B) Arany C) Ezüst D) Réz
A) Western Union B) Sprint C) Verizon D) AT&T
A) 80 szó percenként B) 10 szó percenként C) 20 szó percenként D) 40 szó percenként
A) Üzenetek továbbítása galambokkal. B) Objektumok fizikai átadása, amelyek üzeneteket hordoznak. C) Hangüzenetek továbbítása távolságokon keresztül. D) Üzenetek távoli átvitele szimbolikus kódok segítségével.
A) Galambposta. B) Füstjelek. C) Hírüldöző galamb. D) Jelzászló-rendszer.
A) Napfényes távíró (heliográf). B) A Chappe optikai távíró. C) Cooke és Wheatstone elektromos távírója. D) Morse távírója.
A) Guglielmo Marconi. B) Claude Chappe. C) Cooke és Wheatstone. D) Samuel Morse.
A) A 19. század eleje. B) A 17. század. C) A 20. század közepe. D) A 18. század vége.
A) Az Egyesült Államok. B) Németország. C) Nagy-Britannia. D) Franciaország és a francia fennhatóság alatt álló európai országok.
A) Füstjelek. B) Jelzászló-rendszer. C) Galambposta. D) Az elektromos távírda.
A) 1865. B) 1848. C) 1900. D) 1920.
A) Egy elektromos távírórendszer. B) Egy olyan távírórendszer, amely a visszaverődő napfényt használja a jelzéshez. C) Egy galambpostai rendszer. D) Egy jelzős zászlós rendszer.
A) Németországban, 1848-ban. B) Nagy-Britanniában, a 19. század közepén. C) Franciaországban, a napóleoni korban. D) Arizona és New Mexico államban, az apacsok elleni háborúk idején.
A) A 19. század közepe. B) A második világháború. C) A 20. század eleje. D) A napóleoni kor.
A) Választható technológiák: optikai távíró. B) Választható technológiák: zászlókkal történő jelzés. C) Választható technológiák: vezeték nélküli távíró. D) Választható technológiák: galambposta.
A) A 19. század közepe. B) 1920-tól kezdve. C) A 18. század vége. D) A 20. század elején.
A) A hagyományos postai levelezés hanyatlása. B) A második világháború. C) A nagy mennyiségű távíróforgalom és az árak csökkenése. D) A telefon feltalálása.
A) Galambposta. B) Optikai távírók. C) Alternatívák az interneten. D) Vállam nélküli távírótechnika.
A) Vezeték nélküli átvitelre utal. B) Jelentése: 'küldeni'. C) Egyfajta jelzésre utal. D) Ősi görög eredetű: γραμμα (gramma), ami azt jelenti: írott valami.
A) A kínaiak B) A rómaiak C) A perzsák D) A görögök
A) Állati bőrek B) Szén C) Fenyőrügyek D) Félig emésztett állati ürülék
A) 500 kilométer (310 mérföld) B) 2000 kilométer (1240 mérföld) C) 1100 kilométer (700 mérföld) D) 750 kilométer (470 mérföld)
A) A Qing-dinasztia B) A Tang-dinasztia C) A Han-dinasztia D) A Ming-dinasztia
A) A Polybius-négyzet B) Aeneas Tacticus rendszere C) A római tűzjelzési rendszer D) A Han-dinasztia zászlórendszere
A) Az újonnan feltalált távcső segítségével B) Egy tükör használatával C) Hang alapján D) Füstjelzések útján
A) Sir Richard Lovell Edgeworth B) Abraham Niclas Edelcrantz C) Robert Hooke D) Claude Chappe
A) 1767 B) 1793 C) 1791 D) 1846
A) Nagy-Britannia B) Svédország C) Németország D) Ausztria
A) "Üzenet fogadva" B) "Az összes állomás összekötve" C) "ha sikerülsz, hamarosan dicsőség borít majd el" D) "A rendszer működőképes"
A) Jelzőparancsnok B) Főmérnök C) Távírati operátor D) Mérnöki-távközlési szakember
A) 1855 B) 1793 C) 1837 D) 1846
A) 1880 B) 1895 C) 1855 D) 1846
A) Ronalds B) Schilling C) Cooke és Wheatstone D) Gauss és Weber
A) 21 km B) 230 km C) 16 km D) 1 km
A) Nagy-Britannia B) Egyesült Államok C) Franciaország D) Svédország
A) 1851 B) 1844 C) 1837 D) 1861
A) Az amerikai hadsereg orvosa, Albert J. Myer B) Robert Stephenson C) Cooke és Wheatstone D) A Hírközlési Hadtest
A) Rögzített pozíciókat B) Mindkét kézben jelzős zászlók C) Mozgásokat, nem pedig pozíciókat D) Elektromos jelek
A) Az 1840-es évek B) Az 1850-es évek C) Az 1860-as évek D) Az 1830-as évek
A) Mance, 1869 B) Nelson A. Miles C) Begbie, 1870 D) Gauss, 1821
A) A füstjelzések bevezetése B) Egyéb kommunikációs technológiák fejlődése C) Hatástalanság hegyvidéki területeken D) Képzett kezelők hiánya
A) 1867 B) 1846 C) 1837 D) 1858
A) Hughes B) Bain C) Wheatstone D) Calahan
A) A távíróvezetékekkel való összeférhetetlenség. B) A rendszer kezdetben csak korlátozott mértékben került alkalmazásra. C) A bipoláris kódolás hiánya. D) A Morse-kód használata.
A) Réz B) Guttapercha C) Gumi D) Aszbeszt
A) Wheatstone B) Michael Faraday C) William Montgomerie D) John Watkins Brett
A) Alexander Bain B) Giovanni Caselli C) Frederick Bakewell D) Shelford Bidwell
A) Képfelvételes távközlő B) Telefax C) Bildtelegraph D) Pantelegraph
A) Alexander Bain B) Arthur Korn C) Shelford Bidwell D) Édouard Belin
A) Rudolf Hell B) Giovanni Caselli C) Arthur Korn D) Frederick Bakewell
A) Az „All Red Line” B) A „Blue Network” C) A „Cable Empire” D) A „Global Link”
A) 1896 B) 1858 C) 1866 D) 1872
A) Távíró billentyű B) Tükörgalvanométer C) Oszcilloszkóp D) Jelzőlámpa
A) Shelford Bidwell B) Frederick Bakewell C) Giovanni Caselli D) Arthur Korn
A) Giovanni Caselli Pantelegraph-ja B) Édouard Belin Bélinographe-ja C) Shelford Bidwell szkennelő fototelegraph-ja D) Rudolf Hell Hellschreiber-je
A) 42,7 százalék B) 30 százalék C) 60 százalék D) 50 százalék
A) Írország B) India C) Ausztrália D) Franciaország
A) 1870 B) 1866 C) 1881 D) 1892
A) Műholdas kommunikáció B) Rádiótelegrafia C) Mikrohullámú kommunikáció D) Telefonálás
A) 1886 B) 1901 C) 1894 D) 1899
A) Németország B) Olaszország C) Nagy-Britannia D) Franciaország
A) William Preece B) Guglielmo Marconi C) Heinrich Rudolf Hertz D) George Kemp
A) 1899. október 31. B) 1901. december 25. C) 1897. május 13. D) 1896. január 1.
A) Mezoszféra B) Tróposzféra C) Ionoszféra D) Sztratoszféra
A) 1909 B) 1910 C) 1897 D) 1904
A) 1910. december 31. B) 1905. augusztus 15. C) 1896. január 1. D) 1907. október 17.
A) James Bowman Lindsay B) Samuel F. B. Morse C) Nikola Tesla D) Carl August von Steinheil
A) 1854 B) 1837 C) 1871 D) 1890-es évek
A) William Henry Ward B) Mahlon Loomis C) Nikola Tesla D) Samuel F. B. Morse
A) Dolbear állomás B) Loomis-torony C) Tesla-tekercs D) Wardenclyffe torony
A) A Föld teljes felszíne képes lenne elektromos energiát vezetni. B) Az elektromos áram vezethető vízben. C) A földáramok energiát biztosíthatnának a távíróknak. D) Alacsony magasságon egy elektromosan töltött atmoszférikus réteg volt elérhető.
A) Carl August von Steinheil B) Amos Dolbear C) Nikola Tesla D) James Bowman Lindsay
A) Mahlon Loomis B) James Bowman Lindsay C) Carl August von Steinheil D) Amos Dolbear
A) William Preece B) Thomas Edison C) Alexander Graham Bell D) Nikola Tesla
A) 1892 B) 1905 C) 1884 D) 1879
A) Üzleti üzenetküldés B) Közérdekű kommunikáció C) Katonai célok D) Vasúti jelzés
A) 1926 B) 1945 C) 1957 D) 1933
A) 100 baud B) 66 szó percenként C) 300 baud D) 50 baud
A) ASCII B) Morse-kód C) EBCDIC D) Unicode
A) 1933 B) 1945 C) 1929 D) 1957
A) Teleíró B) IP-kapcsolat C) Impulzusos tárcsázás D) Morse-kód
A) Egyesült Királyság B) Kanada C) Németország D) Egyesült Államok
A) Pénzügy B) Vasút C) Mezőgazdaság D) Újságok
A) Chappe tervezése B) Kipling tengeralatti kábele C) Joseph Chudy bináris kódja D) Sehlstedt gyűjteménye
A) Stendhal B) Elias Sehlstedt C) Rudyard Kipling D) Victor Hugo
A) Háború és béke B) Lucien Leuwen C) Madame Bovary D) A vörös és a fekete
A) India B) Hollandia C) Egyesült Államok D) Nagy-Britannia
A) USA Today B) A New York Times C) A Jewish Telegraphic Agency D) A Washington Post |