A) Nikola Tesla B) Alexander Graham Bell C) Samuel Morse D) Thomas Edison
A) 1837 B) 1876 C) 1901 D) 1793
A) ASCII kód B) Bináris kód C) QR-kód D) Morse kód
A) Távírász B) Kommunikátor C) Kódoló D) Beépített technikus
A) Rádió B) Kamera C) Telefon D) Televízió
A) Arany B) Réz C) Alumínium D) Ezüst
A) AT&T B) Western Union C) Verizon D) Sprint
A) 10 szó percenként B) 80 szó percenként C) 40 szó percenként D) 20 szó percenként
A) Üzenetek távoli átvitele szimbolikus kódok segítségével. B) Üzenetek továbbítása galambokkal. C) Hangüzenetek továbbítása távolságokon keresztül. D) Objektumok fizikai átadása, amelyek üzeneteket hordoznak.
A) Füstjelek. B) Galambposta. C) Jelzászló-rendszer. D) Hírüldöző galamb.
A) Cooke és Wheatstone elektromos távírója. B) Napfényes távíró (heliográf). C) A Chappe optikai távíró. D) Morse távírója.
A) Claude Chappe. B) Cooke és Wheatstone. C) Samuel Morse. D) Guglielmo Marconi.
A) A 19. század eleje. B) A 20. század közepe. C) A 17. század. D) A 18. század vége.
A) Németország. B) Az Egyesült Államok. C) Franciaország és a francia fennhatóság alatt álló európai országok. D) Nagy-Britannia.
A) Füstjelek. B) Galambposta. C) Az elektromos távírda. D) Jelzászló-rendszer.
A) 1848. B) 1900. C) 1920. D) 1865.
A) Egy olyan távírórendszer, amely a visszaverődő napfényt használja a jelzéshez. B) Egy jelzős zászlós rendszer. C) Egy elektromos távírórendszer. D) Egy galambpostai rendszer.
A) Nagy-Britanniában, a 19. század közepén. B) Arizona és New Mexico államban, az apacsok elleni háborúk idején. C) Németországban, 1848-ban. D) Franciaországban, a napóleoni korban.
A) A 20. század eleje. B) A második világháború. C) A 19. század közepe. D) A napóleoni kor.
A) Választható technológiák: galambposta. B) Választható technológiák: optikai távíró. C) Választható technológiák: vezeték nélküli távíró. D) Választható technológiák: zászlókkal történő jelzés.
A) A 20. század elején. B) A 19. század közepe. C) 1920-tól kezdve. D) A 18. század vége.
A) A hagyományos postai levelezés hanyatlása. B) A második világháború. C) A telefon feltalálása. D) A nagy mennyiségű távíróforgalom és az árak csökkenése.
A) Optikai távírók. B) Galambposta. C) Alternatívák az interneten. D) Vállam nélküli távírótechnika.
A) Egyfajta jelzésre utal. B) Vezeték nélküli átvitelre utal. C) Ősi görög eredetű: γραμμα (gramma), ami azt jelenti: írott valami. D) Jelentése: 'küldeni'.
A) A rómaiak B) A kínaiak C) A perzsák D) A görögök
A) Szén B) Fenyőrügyek C) Félig emésztett állati ürülék D) Állati bőrek
A) 500 kilométer (310 mérföld) B) 1100 kilométer (700 mérföld) C) 750 kilométer (470 mérföld) D) 2000 kilométer (1240 mérföld)
A) A Qing-dinasztia B) A Tang-dinasztia C) A Han-dinasztia D) A Ming-dinasztia
A) A római tűzjelzési rendszer B) A Han-dinasztia zászlórendszere C) A Polybius-négyzet D) Aeneas Tacticus rendszere
A) Egy tükör használatával B) Az újonnan feltalált távcső segítségével C) Hang alapján D) Füstjelzések útján
A) Robert Hooke B) Claude Chappe C) Sir Richard Lovell Edgeworth D) Abraham Niclas Edelcrantz
A) 1846 B) 1793 C) 1791 D) 1767
A) Nagy-Britannia B) Svédország C) Németország D) Ausztria
A) "Az összes állomás összekötve" B) "Üzenet fogadva" C) "ha sikerülsz, hamarosan dicsőség borít majd el" D) "A rendszer működőképes"
A) Távírati operátor B) Jelzőparancsnok C) Főmérnök D) Mérnöki-távközlési szakember
A) 1855 B) 1837 C) 1846 D) 1793
A) 1855 B) 1846 C) 1880 D) 1895
A) Cooke és Wheatstone B) Schilling C) Gauss és Weber D) Ronalds
A) 230 km B) 16 km C) 1 km D) 21 km
A) Nagy-Britannia B) Svédország C) Egyesült Államok D) Franciaország
A) 1851 B) 1861 C) 1837 D) 1844
A) Cooke és Wheatstone B) Az amerikai hadsereg orvosa, Albert J. Myer C) A Hírközlési Hadtest D) Robert Stephenson
A) Elektromos jelek B) Mindkét kézben jelzős zászlók C) Mozgásokat, nem pedig pozíciókat D) Rögzített pozíciókat
A) Az 1830-as évek B) Az 1850-es évek C) Az 1840-es évek D) Az 1860-as évek
A) Begbie, 1870 B) Gauss, 1821 C) Nelson A. Miles D) Mance, 1869
A) Képzett kezelők hiánya B) A füstjelzések bevezetése C) Hatástalanság hegyvidéki területeken D) Egyéb kommunikációs technológiák fejlődése
A) 1846 B) 1867 C) 1837 D) 1858
A) Hughes B) Bain C) Calahan D) Wheatstone
A) A távíróvezetékekkel való összeférhetetlenség. B) A rendszer kezdetben csak korlátozott mértékben került alkalmazásra. C) A Morse-kód használata. D) A bipoláris kódolás hiánya.
A) Aszbeszt B) Réz C) Guttapercha D) Gumi
A) Michael Faraday B) Wheatstone C) John Watkins Brett D) William Montgomerie
A) Shelford Bidwell B) Giovanni Caselli C) Alexander Bain D) Frederick Bakewell
A) Pantelegraph B) Képfelvételes távközlő C) Telefax D) Bildtelegraph
A) Édouard Belin B) Alexander Bain C) Shelford Bidwell D) Arthur Korn
A) Arthur Korn B) Frederick Bakewell C) Giovanni Caselli D) Rudolf Hell
A) A „Cable Empire” B) Az „All Red Line” C) A „Global Link” D) A „Blue Network”
A) 1858 B) 1896 C) 1872 D) 1866
A) Jelzőlámpa B) Tükörgalvanométer C) Oszcilloszkóp D) Távíró billentyű
A) Giovanni Caselli B) Frederick Bakewell C) Arthur Korn D) Shelford Bidwell
A) Édouard Belin Bélinographe-ja B) Shelford Bidwell szkennelő fototelegraph-ja C) Giovanni Caselli Pantelegraph-ja D) Rudolf Hell Hellschreiber-je
A) 42,7 százalék B) 30 százalék C) 60 százalék D) 50 százalék
A) Franciaország B) Írország C) Ausztrália D) India
A) 1870 B) 1881 C) 1892 D) 1866
A) Műholdas kommunikáció B) Rádiótelegrafia C) Mikrohullámú kommunikáció D) Telefonálás
A) 1886 B) 1894 C) 1901 D) 1899
A) Franciaország B) Németország C) Nagy-Britannia D) Olaszország
A) William Preece B) Heinrich Rudolf Hertz C) Guglielmo Marconi D) George Kemp
A) 1897. május 13. B) 1896. január 1. C) 1899. október 31. D) 1901. december 25.
A) Ionoszféra B) Tróposzféra C) Mezoszféra D) Sztratoszféra
A) 1909 B) 1904 C) 1897 D) 1910
A) 1907. október 17. B) 1896. január 1. C) 1910. december 31. D) 1905. augusztus 15.
A) James Bowman Lindsay B) Carl August von Steinheil C) Nikola Tesla D) Samuel F. B. Morse
A) 1890-es évek B) 1871 C) 1837 D) 1854
A) William Henry Ward B) Nikola Tesla C) Samuel F. B. Morse D) Mahlon Loomis
A) Dolbear állomás B) Loomis-torony C) Tesla-tekercs D) Wardenclyffe torony
A) A földáramok energiát biztosíthatnának a távíróknak. B) A Föld teljes felszíne képes lenne elektromos energiát vezetni. C) Alacsony magasságon egy elektromosan töltött atmoszférikus réteg volt elérhető. D) Az elektromos áram vezethető vízben.
A) Amos Dolbear B) James Bowman Lindsay C) Carl August von Steinheil D) Nikola Tesla
A) James Bowman Lindsay B) Carl August von Steinheil C) Mahlon Loomis D) Amos Dolbear
A) Thomas Edison B) William Preece C) Alexander Graham Bell D) Nikola Tesla
A) 1892 B) 1905 C) 1879 D) 1884
A) Vasúti jelzés B) Katonai célok C) Üzleti üzenetküldés D) Közérdekű kommunikáció
A) 1945 B) 1933 C) 1926 D) 1957
A) 50 baud B) 66 szó percenként C) 100 baud D) 300 baud
A) Unicode B) ASCII C) Morse-kód D) EBCDIC
A) 1933 B) 1945 C) 1957 D) 1929
A) IP-kapcsolat B) Impulzusos tárcsázás C) Teleíró D) Morse-kód
A) Egyesült Királyság B) Egyesült Államok C) Németország D) Kanada
A) Pénzügy B) Újságok C) Mezőgazdaság D) Vasút
A) Chappe tervezése B) Joseph Chudy bináris kódja C) Sehlstedt gyűjteménye D) Kipling tengeralatti kábele
A) Rudyard Kipling B) Victor Hugo C) Elias Sehlstedt D) Stendhal
A) A vörös és a fekete B) Madame Bovary C) Háború és béke D) Lucien Leuwen
A) Nagy-Britannia B) Hollandia C) Egyesült Államok D) India
A) USA Today B) A Jewish Telegraphic Agency C) A Washington Post D) A New York Times |