A) Gyúlékonyság B) Biokompatibilitás C) Toxicitás D) Korrozivitás
A) Gyulladás kiváltása B) A sejtek számára a növekedéshez és szerveződéshez szükséges struktúra biztosítása. C) A sejtnövekedés blokkolása D) A regeneráció megakadályozása érdekében
A) Fáradási ellenállás B) Biológiai lebonthatóság C) Hővezető képesség D) Kémiai stabilitás
A) Magas költségek B) Biokompatibilitás C) Korrózió D) Nehéz súly
A) Hidroxiapatit B) PMMA C) Szilikon gumi D) Polietilén
A) Makrofágok B) Fibroblasztok C) Vörösvérsejtek D) Keratinociták
A) Növeli a toxicitást B) Csökkenti a mechanikai szilárdságot C) Fokozott felületi kölcsönhatások és tulajdonságok D) Csökkenti a biokompatibilitást
A) A fertőzések megelőzésére B) A gyulladás elősegítése C) A lebomlás felgyorsítása D) A toxicitás növelése
A) Asztrofizika B) A biomaterial-tudomány vagy a biomaterial-mérnöki tudomány C) Tengerbiológia D) Kvantummechanika
A) A biomaterialek mesterségesen előállítottak, míg a biológiai anyagok természetes úton keletkeznek. B) Nincs köztük különbség. C) A biológiai anyagok mindig szintetikusak. D) A biomaterialeket nem lehet orvosi alkalmazásokban használni.
A) Csak természetes rostok. B) Tiszta, víz alapú oldatok. C) Kizárólag szerves vegyületek. D) Fémalkatrészek, polimerek, kerámiák vagy kompozit anyagok.
A) Számítógépes algoritmusok segítségével, amelyek molekuláris hatásokat jósolnak korlátozott in vitro kísérletek alapján. B) Kizárólag állatkísérletekkel. C) Véletlenszerű próbálgatással és hibakereséssel. D) Csak meglévő adatok felhasználásával, új tesztek nélkül.
A) A részecskék véletlenszerű eloszlása egy oldatban. B) Részecskék spontán csoportosulása külső erők nélkül. C) Egy olyan folyamat, amelyhez mechanikai beavatkozás szükséges a szerkezetek kialakításához. D) Egy olyan összeállítási módszer, amely mágneses mezőket használ.
A) Az elemelem (rácsállandó) térbeli mérete. B) A rendszerre ható külső erők. C) Az a hőmérséklet, amelyen az összeállítás történik. D) A részecskék kémiai összetétele.
A) Külső irányítás és szabályozás. B) Kémiai kötés a részecskék között. C) Véletlenszerű részecskeelrendezés. D) Önszerveződés.
A) 1,5 nanométer. B) 3 nanométer. C) 60 nanométer. D) 70 és 100 nanométer között.
A) Körülbelül 60/40. B) 70/30. C) 50/50. D) 80/20.
A) Véletlenszerűen az egész mátrixban. B) A kollagénszálak közötti résekben. C) A tropokollagén molekulák felületén. D) Kizárólag a ásványi fázison belül.
A) 1 μm átmérőjű rudak. B) 60 nm átmérőjű csatornák. C) "Téglalapok", amelyeknek a mérete 0,5. D) 20 és 30 nm közötti vastagságú rétegek.
A) Hidroxiapatit. B) Kollagén. C) Kalcium-karbonát. D) Kitin.
A) Egy kockás minta. B) Egy véletlenszerű elrendezés. C) Egy spirális minta. D) Egy amorf (nem kristályos) felépítés.
A) 70-től 100 nm-ig. B) 60 nm. C) 1 μm. D) 20-tól 30 nm-ig.
A) 70 és 100 nanométer között. B) 3 milliméter. C) 1,5 nanométer. D) Nagyjából 60 nanométer.
A) 20 és 30 nanométer közötti. B) 3 nanométer. C) 1 mikrométer. D) 60 nanométer.
A) 49% B) 25% C) 75% D) 60%
A) Rozsdamentes acél B) Polietilén-tereftalát C) Kálcium-szulfát D) Pirolitikus szén
A) Kevlar B) Spandex C) Nylon D) Dacron
A) Nem lebomló B) Biológiailag kompatibilis C) Érdes D) Toxikus
A) Fogtömő anyaga B) Csontműtétekben használt pótmérő anyag C) Mesterséges bőr alapanyaga D) Szívbillentyű bevonata
A) Szövetnövekedés serkentése B) Gyógyszeradagolás C) Sebgyógyítás D) Csont erősítése
A) Fogimplantátumok B) Kontaktlencsék C) Csípőprotézisek D) Bőrreépítő eszközök
A) Kémiailag reakcióképes B) Nem lebomló C) Mechanikailag erős D) Elektromosan vezető
A) Feloldódás fázisa B) Gyógyulási fázis C) Akut fázis D) Krónikus fázis
A) Neutrofilek B) Lymfociták C) Eozinofilek D) Makrofágok
A) Gyulladásos reakció B) Immunválasz C) Gyógyulási folyamat D) Idegen test reakció (FBR)
A) Teljesen el kell nyomni az immunválaszt. B) A célja, hogy irányítsa az immunválaszt, nem pedig kerülje el azt. C) Kerülnie kell a kölcsönhatást az immunszisztémával. D) Erős immunreakciót kell kiváltania.
A) Nincs olyan struktúra, amely elkülönülne. B) Csak a sérült szövet C) Az implantátum D) Immunsejtek
A) Szervátültetés utáni reakció (a szervezet a beültetett szövetre reagál) B) Idegen test reakció C) Csak akut gyulladás D) Biokompatibilitás
A) Az ötvenes évek eleje B) Az 2000-es évek C) A hatvanas évek vége D) Az 1980-as évek
A) Ciklikus olefin polimer (COP) B) Polietereimid (PEI) C) Policarbonát (PC) D) Polipropilén (PP)
A) ISO 10993 B) ISO 27001 C) ISO 9001 D) ISO 14001
A) Poliéter-éter-keton (PEEK) B) Polimerek C) Szilícium-dioxid D) Lipooszómák
A) Villamosmikroszkópia B) Röntgen-diffrakció C) Nukleáris mágneses rezonancia D) Tömegspektrometria
A) Elrendezés B) Alak C) Rugalmasság D) Méret
A) Young-modulus (nyúlási modulus) B) Hajlítési merevség C) Hajlékonyítás D) Szilárdság
A) Elasztikus tulajdonság B) Szívósság C) Nyomószilárdság D) Hajlítási szilárdság
A) Biológiai lebomlás B) Biológiai utánzat C) Biogyártás D) Biokompatibilitás
A) Az ultrastruktúra szintje B) A mikroszerkezet szintje C) A molekuláris szint D) Az atom alatti szint
A) 14 különböző elrendezés B) 10 különböző elrendezés C) 20 különböző elrendezés D) 5 különböző elrendezés
A) Makroszerkezet B) Vonali hibák C) Pontbeli hibák D) Élcsúszás
A) Mérgező B) Nem bomló C) Biológiailag lebomló D) Reakciótlan (inert)
A) Szintetikus polimerek B) Növényi szálak C) Fém drótok D) Állati bőr
A) Elefántcsont B) Kerámia C) Alumínium D) Rozsdamentes acél
A) Nukleotidok B) Szénhidrátok C) Aminosavak D) Zsírsavak
A) Cellulóz B) Fehérjék C) Keményítő D) DNS
A) Selyem B) DNS C) Cellulóz D) Keményítő |