A) Newton első törvénye B) Hooke törvénye C) Newton második törvénye D) Newton harmadik törvénye
A) Normál erő B) Gravitációs erő C) Súrlódási erő D) Tangenciális erő
A) Newton második törvénye B) Newton harmadik törvénye C) A tehetetlenség törvénye D) Newton első törvénye
A) Erő B) Súrlódás C) Tehetetlenségi nyomaték D) Nyomaték
A) Súly B) Tömeg C) Erő D) Tehetetlenség
A) Tömeg B) Sűrűség C) Súly D) Kötet
A) Szöggyorsulás B) Szögsebesség C) Szögimpulzus D) Szögerő
A) Tömegközéppont B) Tehetetlenségi nyomaték C) Nyomaték D) Szögimpulzus
A) Newton második törvénye B) Az energia megmaradásának törvénye C) Newton harmadik törvénye D) Newton első törvénye
A) Elméleti mechanika B) Kvantummechanika C) Newtoni mechanika D) Vektoriális mechanika
A) Lökés és sebesség B) Kinetikus energia és potenciális energia C) Erő és gyorsulás D) Elmozdulás és idő
A) Számos tudós és matematikus a 18. századtól kezdve. B) Isaac Newton a 17. században. C) Albert Einstein a 20. század elején. D) Niels Bohr a 19. század végén.
A) Új fizikai elméleteket vezet be, amelyek a Newton-féle mechanikán túlmutatnak. B) Csak nem konzervatív erőkre alkalmazható. C) Csak vektormennyiségeket használ. D) Lehetővé teszi összetett problémák hatékonyabb megoldását.
A) Vektoriális mechanika és skaláris mechanika B) Newton-féle mechanika és kvantummechanika C) Klasszikus mechanika és relativisztikus mechanika D) Lagrange-mechanika és Hamilton-mechanika
A) Wavelet-transzformáció B) Legendre-transzformáció C) Fourier-transzformáció D) Laplace-transzformáció
A) Fermat tézise B) Noether tézise C) Pascal tézise D) Gauss tézise
A) Igen, bizonyos módosításokkal. B) Csak a általános relativitás elmélete kontextusában. C) Nem, csak klasszikus rendszerekre alkalmazható. D) Csak a nem-relativisztikus kvantummechanikára.
A) Inerciális erők nem-inerciális referenčnírendszerekben. B) Nem konzervatív és disszipatív erők, például a súrlódás. C) Konzervatív erők, például a gravitáció. D) Elektromágneses erők.
A) Minden koordinátaváltozás hatására megváltoznak. B) Specifikus koordinátarendszereket igényelnek. C) Csak a derékszögű koordinátarendszerben érvényesek. D) A koordinátaváltozások nem befolyásolják őket.
A) Csak numerikus megoldások léteznek hozzá. B) Nem oldható meg a jelenlegi módszerekkel. C) Nincs benne matematikai struktúra. D) Egyszerű megoldás, amely paramétereket tartalmaz.
A) A kinematikai feltételek teljes figyelmen kívül hagyásával. B) Egyetlen függvénnyel, amely implicit módon tartalmazza a rendszerre és a rendszerben ható összes erőt. C) Minden részecskét különálló egységként kezelve. D) Csak a vektormennyiségekre koncentrálva.
A) Három B) Négy C) Kettő D) Egy
A) Kartéziás koordináták B) Általános koordináták C) Görvonalas koordináták D) Fokszámok (fokok szabadság)
A) Azáltal, hogy figyelmen kívül hagyják őket. B) Számítástechnikai módszerek segítségével. C) További erők formájában. D) A mozgás geometriájába.
A) A általános koordináták egy részhalmaza a görbült koordinátáknak. B) Igen, ugyanazok. C) A görbült koordináták egyfajta általános koordináta. D) Nem
A) $\delta W = 0$ B) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} + \delta \mathbf {q}$ C) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 1$ D) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 0$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=({\mathcal {Q}}_{1},{\mathcal {Q}}_{2},\dots ,{\mathcal {Q}}_{N})\)$ B) $\(F=ma\)$ C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=m\cdot a\)$ D) $\(\boldsymbol {\mathcal {P}}=(p1,p2,\dots ,p_N)\)$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}\left({\frac {\partial T}{\partial \mathbf {\dot {q}} }}\right)-{\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\) B) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(T)\) C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(\mathbf {\dot {q}} )\) D) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\)
A) reonomikus korlátok B) holonomikus korlátok C) nem-holonomikus korlátok D) szkleronomikus korlátok
A) időtől függő (reonomikus) B) időtől független (szkleronomikus) C) holonomikus D) nem-holonomikus
A) scleronomikus B) rheonomikus C) holonomikus D) nem-holonomikus
A) non-holonóm B) holonóm C) szkleronóm D) rheonóm
A) szkleronomikus B) nem-holonomikus C) holonomikus D) reonomikus
A) A szkléronómiai korlátok időtől függetlenek, míg a reonómiai korlátok időfüggőek. B) Nincs különbség; mindkét kifejezés ugyanazt jelenti. C) Mindkettő nem-holonómiai korlát típus. D) A szkléronómiai korlátok a q(t) változótól függenek, míg a reonómiai korlátok nem.
A) A korlátok holonomikusak. B) A korlátok szkléronomikusak. C) A korlátok reonomikusak. D) A korlátok nem holonomikusak.
A) A Hamilton-féle függvénynek változatlannak kell maradnia. B) A koordinátáknak és a impulzusoknak függetlennek kell lenniük. C) A generáló függvénynek lineárisnak kell lennie. D) A Poisson-féle zárójel {Qi, Pi} értéke 1-nek kell lennie.
A) -∂R/∂ζ̇ B) +∂R/∂p C) -∂R/∂q D) +∂R/∂ζ
A) Egy skalármező B) Egy vektormező C) A négydimenziós gradiens D) Egy tenzormező
A) Egy V térfogat feletti integrál. B) A impulzus-sűrűség: π_i. C) A teljes derivált: ∂/∂. D) A variációs derivált: δ/δ.
A) N2. B) 4N. C) 2N. D) N.
A) Termodinamikai ciklusok B) Kvantumállapotok C) Megmaradás törvényei D) Diszkrét szimmetriák
A) Egy elmozdulási vektor B) Egy szögmomentum C) Egy állandó sebesség D) Egy 's' paraméter
A) A gyorsulás B) A szögsebesség C) A teljes energia D) A megfelelő impulzusok |