A) Hooke törvénye B) Newton második törvénye C) Newton harmadik törvénye D) Newton első törvénye
A) Normál erő B) Tangenciális erő C) Súrlódási erő D) Gravitációs erő
A) Newton harmadik törvénye B) A tehetetlenség törvénye C) Newton első törvénye D) Newton második törvénye
A) Tehetetlenségi nyomaték B) Erő C) Súrlódás D) Nyomaték
A) Tehetetlenség B) Erő C) Tömeg D) Súly
A) Tömeg B) Kötet C) Sűrűség D) Súly
A) Szögerő B) Szögimpulzus C) Szögsebesség D) Szöggyorsulás
A) Tehetetlenségi nyomaték B) Nyomaték C) Szögimpulzus D) Tömegközéppont
A) Newton első törvénye B) Newton harmadik törvénye C) Newton második törvénye D) Az energia megmaradásának törvénye
A) Newtoni mechanika B) Kvantummechanika C) Vektoriális mechanika D) Elméleti mechanika
A) Kinetikus energia és potenciális energia B) Erő és gyorsulás C) Elmozdulás és idő D) Lökés és sebesség
A) Isaac Newton a 17. században. B) Niels Bohr a 19. század végén. C) Számos tudós és matematikus a 18. századtól kezdve. D) Albert Einstein a 20. század elején.
A) Csak nem konzervatív erőkre alkalmazható. B) Új fizikai elméleteket vezet be, amelyek a Newton-féle mechanikán túlmutatnak. C) Lehetővé teszi összetett problémák hatékonyabb megoldását. D) Csak vektormennyiségeket használ.
A) Klasszikus mechanika és relativisztikus mechanika B) Vektoriális mechanika és skaláris mechanika C) Lagrange-mechanika és Hamilton-mechanika D) Newton-féle mechanika és kvantummechanika
A) Wavelet-transzformáció B) Legendre-transzformáció C) Laplace-transzformáció D) Fourier-transzformáció
A) Gauss tézise B) Noether tézise C) Fermat tézise D) Pascal tézise
A) Csak a általános relativitás elmélete kontextusában. B) Nem, csak klasszikus rendszerekre alkalmazható. C) Igen, bizonyos módosításokkal. D) Csak a nem-relativisztikus kvantummechanikára.
A) szkleronomikus korlátok B) reonomikus korlátok C) nem-holonomikus korlátok D) holonomikus korlátok
A) A variációs derivált: δ/δ. B) A impulzus-sűrűség: π_i. C) Egy V térfogat feletti integrál. D) A teljes derivált: ∂/∂.
A) Diszkrét szimmetriák B) Kvantumállapotok C) Megmaradás törvényei D) Termodinamikai ciklusok
A) Egy vektormező B) Egy tenzormező C) Egy skalármező D) A négydimenziós gradiens
A) scleronomikus B) nem-holonomikus C) rheonomikus D) holonomikus
A) Egy szögmomentum B) Egy állandó sebesség C) Egy 's' paraméter D) Egy elmozdulási vektor
A) Nincs különbség; mindkét kifejezés ugyanazt jelenti. B) Mindkettő nem-holonómiai korlát típus. C) A szkléronómiai korlátok a q(t) változótól függenek, míg a reonómiai korlátok nem. D) A szkléronómiai korlátok időtől függetlenek, míg a reonómiai korlátok időfüggőek.
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {P}}=(p1,p2,\dots ,p_N)\)$ B) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=({\mathcal {Q}}_{1},{\mathcal {Q}}_{2},\dots ,{\mathcal {Q}}_{N})\)$ C) $\(F=ma\)$ D) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=m\cdot a\)$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(\mathbf {\dot {q}} )\) B) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\) C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(T)\) D) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}\left({\frac {\partial T}{\partial \mathbf {\dot {q}} }}\right)-{\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\)
A) Általános koordináták B) Kartéziás koordináták C) Fokszámok (fokok szabadság) D) Görvonalas koordináták
A) Négy B) Kettő C) Egy D) Három
A) Specifikus koordinátarendszereket igényelnek. B) Minden koordinátaváltozás hatására megváltoznak. C) A koordinátaváltozások nem befolyásolják őket. D) Csak a derékszögű koordinátarendszerben érvényesek.
A) A teljes energia B) A gyorsulás C) A szögsebesség D) A megfelelő impulzusok
A) N. B) N2. C) 2N. D) 4N.
A) szkleronomikus B) nem-holonomikus C) reonomikus D) holonomikus
A) A korlátok holonomikusak. B) A korlátok nem holonomikusak. C) A korlátok reonomikusak. D) A korlátok szkléronomikusak.
A) -∂R/∂ζ̇ B) +∂R/∂p C) -∂R/∂q D) +∂R/∂ζ
A) Konzervatív erők, például a gravitáció. B) Nem konzervatív és disszipatív erők, például a súrlódás. C) Inerciális erők nem-inerciális referenčnírendszerekben. D) Elektromágneses erők.
A) A generáló függvénynek lineárisnak kell lennie. B) A Hamilton-féle függvénynek változatlannak kell maradnia. C) A Poisson-féle zárójel {Qi, Pi} értéke 1-nek kell lennie. D) A koordinátáknak és a impulzusoknak függetlennek kell lenniük.
A) holonomikus B) időtől független (szkleronomikus) C) időtől függő (reonomikus) D) nem-holonomikus
A) A kinematikai feltételek teljes figyelmen kívül hagyásával. B) Csak a vektormennyiségekre koncentrálva. C) Egyetlen függvénnyel, amely implicit módon tartalmazza a rendszerre és a rendszerben ható összes erőt. D) Minden részecskét különálló egységként kezelve.
A) Igen, ugyanazok. B) A általános koordináták egy részhalmaza a görbült koordinátáknak. C) Nem D) A görbült koordináták egyfajta általános koordináta.
A) Nem oldható meg a jelenlegi módszerekkel. B) Egyszerű megoldás, amely paramétereket tartalmaz. C) Nincs benne matematikai struktúra. D) Csak numerikus megoldások léteznek hozzá.
A) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 0$ B) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 1$ C) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} + \delta \mathbf {q}$ D) $\delta W = 0$
A) A mozgás geometriájába. B) További erők formájában. C) Számítástechnikai módszerek segítségével. D) Azáltal, hogy figyelmen kívül hagyják őket.
A) rheonóm B) holonóm C) szkleronóm D) non-holonóm |