A) Newton harmadik törvénye B) Hooke törvénye C) Newton első törvénye D) Newton második törvénye
A) Tangenciális erő B) Normál erő C) Súrlódási erő D) Gravitációs erő
A) A tehetetlenség törvénye B) Newton első törvénye C) Newton második törvénye D) Newton harmadik törvénye
A) Tehetetlenségi nyomaték B) Súrlódás C) Nyomaték D) Erő
A) Tehetetlenség B) Erő C) Súly D) Tömeg
A) Sűrűség B) Kötet C) Tömeg D) Súly
A) Szögsebesség B) Szögerő C) Szöggyorsulás D) Szögimpulzus
A) Tehetetlenségi nyomaték B) Szögimpulzus C) Tömegközéppont D) Nyomaték
A) Newton második törvénye B) Newton első törvénye C) Az energia megmaradásának törvénye D) Newton harmadik törvénye
A) Newtoni mechanika B) Elméleti mechanika C) Kvantummechanika D) Vektoriális mechanika
A) Elmozdulás és idő B) Erő és gyorsulás C) Lökés és sebesség D) Kinetikus energia és potenciális energia
A) Niels Bohr a 19. század végén. B) Albert Einstein a 20. század elején. C) Számos tudós és matematikus a 18. századtól kezdve. D) Isaac Newton a 17. században.
A) Lehetővé teszi összetett problémák hatékonyabb megoldását. B) Csak nem konzervatív erőkre alkalmazható. C) Csak vektormennyiségeket használ. D) Új fizikai elméleteket vezet be, amelyek a Newton-féle mechanikán túlmutatnak.
A) Newton-féle mechanika és kvantummechanika B) Vektoriális mechanika és skaláris mechanika C) Lagrange-mechanika és Hamilton-mechanika D) Klasszikus mechanika és relativisztikus mechanika
A) Laplace-transzformáció B) Legendre-transzformáció C) Fourier-transzformáció D) Wavelet-transzformáció
A) Gauss tézise B) Fermat tézise C) Noether tézise D) Pascal tézise
A) Csak a általános relativitás elmélete kontextusában. B) Igen, bizonyos módosításokkal. C) Csak a nem-relativisztikus kvantummechanikára. D) Nem, csak klasszikus rendszerekre alkalmazható.
A) Elektromágneses erők. B) Konzervatív erők, például a gravitáció. C) Inerciális erők nem-inerciális referenčnírendszerekben. D) Nem konzervatív és disszipatív erők, például a súrlódás.
A) A koordinátaváltozások nem befolyásolják őket. B) Minden koordinátaváltozás hatására megváltoznak. C) Csak a derékszögű koordinátarendszerben érvényesek. D) Specifikus koordinátarendszereket igényelnek.
A) Egyszerű megoldás, amely paramétereket tartalmaz. B) Nem oldható meg a jelenlegi módszerekkel. C) Nincs benne matematikai struktúra. D) Csak numerikus megoldások léteznek hozzá.
A) Egyetlen függvénnyel, amely implicit módon tartalmazza a rendszerre és a rendszerben ható összes erőt. B) Minden részecskét különálló egységként kezelve. C) A kinematikai feltételek teljes figyelmen kívül hagyásával. D) Csak a vektormennyiségekre koncentrálva.
A) Négy B) Egy C) Kettő D) Három
A) Általános koordináták B) Kartéziás koordináták C) Görvonalas koordináták D) Fokszámok (fokok szabadság)
A) A mozgás geometriájába. B) További erők formájában. C) Azáltal, hogy figyelmen kívül hagyják őket. D) Számítástechnikai módszerek segítségével.
A) Igen, ugyanazok. B) A görbült koordináták egyfajta általános koordináta. C) Nem D) A általános koordináták egy részhalmaza a görbült koordinátáknak.
A) $\delta W = 0$ B) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 1$ C) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 0$ D) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} + \delta \mathbf {q}$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=({\mathcal {Q}}_{1},{\mathcal {Q}}_{2},\dots ,{\mathcal {Q}}_{N})\)$ B) $\(F=ma\)$ C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=m\cdot a\)$ D) $\(\boldsymbol {\mathcal {P}}=(p1,p2,\dots ,p_N)\)$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(T)\) B) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\) C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}\left({\frac {\partial T}{\partial \mathbf {\dot {q}} }}\right)-{\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\) D) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(\mathbf {\dot {q}} )\)
A) holonomikus korlátok B) reonomikus korlátok C) szkleronomikus korlátok D) nem-holonomikus korlátok
A) holonomikus B) időtől független (szkleronomikus) C) nem-holonomikus D) időtől függő (reonomikus)
A) scleronomikus B) nem-holonomikus C) holonomikus D) rheonomikus
A) rheonóm B) non-holonóm C) holonóm D) szkleronóm
A) holonomikus B) nem-holonomikus C) szkleronomikus D) reonomikus
A) Mindkettő nem-holonómiai korlát típus. B) Nincs különbség; mindkét kifejezés ugyanazt jelenti. C) A szkléronómiai korlátok a q(t) változótól függenek, míg a reonómiai korlátok nem. D) A szkléronómiai korlátok időtől függetlenek, míg a reonómiai korlátok időfüggőek.
A) A korlátok reonomikusak. B) A korlátok nem holonomikusak. C) A korlátok holonomikusak. D) A korlátok szkléronomikusak.
A) A Hamilton-féle függvénynek változatlannak kell maradnia. B) A koordinátáknak és a impulzusoknak függetlennek kell lenniük. C) A Poisson-féle zárójel {Qi, Pi} értéke 1-nek kell lennie. D) A generáló függvénynek lineárisnak kell lennie.
A) -∂R/∂q B) -∂R/∂ζ̇ C) +∂R/∂ζ D) +∂R/∂p
A) Egy skalármező B) Egy vektormező C) Egy tenzormező D) A négydimenziós gradiens
A) A impulzus-sűrűség: π_i. B) A teljes derivált: ∂/∂. C) Egy V térfogat feletti integrál. D) A variációs derivált: δ/δ.
A) 4N. B) N2. C) N. D) 2N.
A) Diszkrét szimmetriák B) Megmaradás törvényei C) Kvantumállapotok D) Termodinamikai ciklusok
A) Egy elmozdulási vektor B) Egy állandó sebesség C) Egy 's' paraméter D) Egy szögmomentum
A) A teljes energia B) A gyorsulás C) A szögsebesség D) A megfelelő impulzusok |