A) Hooke törvénye B) Newton harmadik törvénye C) Newton második törvénye D) Newton első törvénye
A) Súrlódási erő B) Gravitációs erő C) Normál erő D) Tangenciális erő
A) Newton első törvénye B) Newton harmadik törvénye C) Newton második törvénye D) A tehetetlenség törvénye
A) Súrlódás B) Nyomaték C) Tehetetlenségi nyomaték D) Erő
A) Erő B) Súly C) Tehetetlenség D) Tömeg
A) Sűrűség B) Súly C) Tömeg D) Kötet
A) Szöggyorsulás B) Szögsebesség C) Szögimpulzus D) Szögerő
A) Tömegközéppont B) Tehetetlenségi nyomaték C) Szögimpulzus D) Nyomaték
A) Newton első törvénye B) Az energia megmaradásának törvénye C) Newton második törvénye D) Newton harmadik törvénye
A) Kvantummechanika B) Newtoni mechanika C) Elméleti mechanika D) Vektoriális mechanika
A) Kinetikus energia és potenciális energia B) Lökés és sebesség C) Erő és gyorsulás D) Elmozdulás és idő
A) Számos tudós és matematikus a 18. századtól kezdve. B) Isaac Newton a 17. században. C) Albert Einstein a 20. század elején. D) Niels Bohr a 19. század végén.
A) Csak vektormennyiségeket használ. B) Lehetővé teszi összetett problémák hatékonyabb megoldását. C) Új fizikai elméleteket vezet be, amelyek a Newton-féle mechanikán túlmutatnak. D) Csak nem konzervatív erőkre alkalmazható.
A) Lagrange-mechanika és Hamilton-mechanika B) Newton-féle mechanika és kvantummechanika C) Vektoriális mechanika és skaláris mechanika D) Klasszikus mechanika és relativisztikus mechanika
A) Wavelet-transzformáció B) Legendre-transzformáció C) Fourier-transzformáció D) Laplace-transzformáció
A) Gauss tézise B) Fermat tézise C) Pascal tézise D) Noether tézise
A) Igen, bizonyos módosításokkal. B) Nem, csak klasszikus rendszerekre alkalmazható. C) Csak a általános relativitás elmélete kontextusában. D) Csak a nem-relativisztikus kvantummechanikára.
A) Nem konzervatív és disszipatív erők, például a súrlódás. B) Elektromágneses erők. C) Konzervatív erők, például a gravitáció. D) Inerciális erők nem-inerciális referenčnírendszerekben.
A) Specifikus koordinátarendszereket igényelnek. B) A koordinátaváltozások nem befolyásolják őket. C) Minden koordinátaváltozás hatására megváltoznak. D) Csak a derékszögű koordinátarendszerben érvényesek.
A) Nem oldható meg a jelenlegi módszerekkel. B) Egyszerű megoldás, amely paramétereket tartalmaz. C) Csak numerikus megoldások léteznek hozzá. D) Nincs benne matematikai struktúra.
A) Minden részecskét különálló egységként kezelve. B) Egyetlen függvénnyel, amely implicit módon tartalmazza a rendszerre és a rendszerben ható összes erőt. C) A kinematikai feltételek teljes figyelmen kívül hagyásával. D) Csak a vektormennyiségekre koncentrálva.
A) Kettő B) Egy C) Négy D) Három
A) Fokszámok (fokok szabadság) B) Általános koordináták C) Görvonalas koordináták D) Kartéziás koordináták
A) Azáltal, hogy figyelmen kívül hagyják őket. B) Számítástechnikai módszerek segítségével. C) További erők formájában. D) A mozgás geometriájába.
A) Igen, ugyanazok. B) A általános koordináták egy részhalmaza a görbült koordinátáknak. C) Nem D) A görbült koordináták egyfajta általános koordináta.
A) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 1$ B) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} + \delta \mathbf {q}$ C) $\delta W = 0$ D) $\delta W = \boldsymbol{ \mathcal {Q}} \cdot \delta \mathbf {q} = 0$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {P}}=(p1,p2,\dots ,p_N)\)$ B) $\(F=ma\)$ C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=m\cdot a\)$ D) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}=({\mathcal {Q}}_{1},{\mathcal {Q}}_{2},\dots ,{\mathcal {Q}}_{N})\)$
A) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\) B) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(T)\) C) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}(\mathbf {\dot {q}} )\) D) $\(\boldsymbol {\mathcal {Q}}={\frac {d}{dt}}\left({\frac {\partial T}{\partial \mathbf {\dot {q}} }}\right)-{\frac {\partial T}{\partial \mathbf {q} }}\)
A) reonomikus korlátok B) holonomikus korlátok C) nem-holonomikus korlátok D) szkleronomikus korlátok
A) nem-holonomikus B) holonomikus C) időtől függő (reonomikus) D) időtől független (szkleronomikus)
A) rheonomikus B) nem-holonomikus C) scleronomikus D) holonomikus
A) holonóm B) rheonóm C) non-holonóm D) szkleronóm
A) szkleronomikus B) holonomikus C) reonomikus D) nem-holonomikus
A) Nincs különbség; mindkét kifejezés ugyanazt jelenti. B) A szkléronómiai korlátok időtől függetlenek, míg a reonómiai korlátok időfüggőek. C) Mindkettő nem-holonómiai korlát típus. D) A szkléronómiai korlátok a q(t) változótól függenek, míg a reonómiai korlátok nem.
A) A korlátok holonomikusak. B) A korlátok reonomikusak. C) A korlátok nem holonomikusak. D) A korlátok szkléronomikusak.
A) A koordinátáknak és a impulzusoknak függetlennek kell lenniük. B) A generáló függvénynek lineárisnak kell lennie. C) A Poisson-féle zárójel {Qi, Pi} értéke 1-nek kell lennie. D) A Hamilton-féle függvénynek változatlannak kell maradnia.
A) -∂R/∂ζ̇ B) -∂R/∂q C) +∂R/∂p D) +∂R/∂ζ
A) Egy vektormező B) A négydimenziós gradiens C) Egy skalármező D) Egy tenzormező
A) A variációs derivált: δ/δ. B) A impulzus-sűrűség: π_i. C) Egy V térfogat feletti integrál. D) A teljes derivált: ∂/∂.
A) N. B) 4N. C) 2N. D) N2.
A) Kvantumállapotok B) Termodinamikai ciklusok C) Diszkrét szimmetriák D) Megmaradás törvényei
A) Egy elmozdulási vektor B) Egy szögmomentum C) Egy 's' paraméter D) Egy állandó sebesség
A) A teljes energia B) A szögsebesség C) A gyorsulás D) A megfelelő impulzusok |