ThatQuiz Tesztkönyvtár Töltsd ki most ezt a tesztet
Sztochasztikus folyamat
Közreműködött: Megyeri
  • 1. A sztochasztikus folyamat olyan matematikai objektum, amely véletlen változók gyűjteményéből áll, jellemzően időindexálva. Valamely rendszer időbeli fejlődését reprezentálja, ahol a rendszer viselkedésében bizonytalanság vagy véletlenszerűség játszik szerepet. A sztochasztikus folyamatokat különböző területeken, például a pénzügyekben, a fizikában, a biológiában és a mérnöki tudományokban használják véletlenszerű jelenségek modellezésére és tulajdonságaik elemzésére. Ezek a folyamatok tulajdonságaik alapján különböző típusokba sorolhatók, mint például diszkrét idejű vagy folytonos idejű, stacionárius vagy nem stacionárius, valamint markoviánus vagy nem markoviánus, ami hatékony keretet biztosít a véletlenszerűség által befolyásolt komplex rendszerek tanulmányozásához és megértéséhez.

    Mi az a sztochasztikus folyamat?
A) Egy determinisztikus folyamat rögzített kimenetelekkel.
B) Egy véletlenszerű folyamat, amely az idő múlásával fejlődik.
C) Egy folyamat, amely az idő múlásával állandó marad.
D) Olyan folyamat, amely csak diszkrét lépésekben történik.
  • 2. Mi egy sztochasztikus folyamat állapottér?
A) A folyamat által felvehető összes lehetséges érték halmaza.
B) A folyamat pontos értéke egy adott időpontban.
C) A folyamat időbeli átlagértéke.
D) A folyamat által elérhető maximális érték.
  • 3. Egy Poisson-folyamatban milyen az érkezési időközök eloszlása?
A) Bernoulli-eloszlás
B) Exponenciális eloszlás
C) Normál eloszlás
D) Egyenletes eloszlás
  • 4. Mi egy sztochasztikus folyamat autokorrelációs függvénye?
A) A folyamathoz lehetséges maximális korreláció.
B) A különböző időpontokban mért értékek közötti korreláció mérése.
C) A folyamat pontos formája egy adott időpontban.
D) A folyamat időbeli átlaga.
  • 5. Mi a szerepe az átmeneti mátrixnak egy Markov-láncban?
A) Meghatározza a folyamat kezdeti állapotát.
B) Kiszámítja az egyes államokban töltött átlagos időt.
C) Megadja a folyamat végső állapotát.
D) Leírja a különböző állapotokba való költözés valószínűségeit.
  • 6. Mit jelent az ergodicitás a sztochasztikus folyamatokkal összefüggésben?
A) A hosszú távú átlagos viselkedés egyetlen realizációból is kikövetkeztethető.
B) A hosszú távú viselkedésre nem lehet következtetni.
C) A rövid távú elemzés elegendő a hosszú távú viselkedés megértéséhez.
D) A viselkedés teljesen véletlenszerű.
  • 7. Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a sztochasztikus folyamatok közé?
A) Determinisztikus folyamat
B) Brown-mozgás
C) Markov-folyamat
D) Geometriai folyamat
  • 8. Mit jelent a nagy számok törvénye a sztochasztikus folyamatokkal összefüggésben?
A) A mintaátlagok eltérnek a várt értékektől.
B) A véletlenszerűség csökken a több megfigyeléssel.
C) A megfigyelések számának növekedésével a mintaátlagok konvergálnak a várható értékekhez.
D) A várható értékek a megfigyelések számával változnak.
  • 9. Mely területeken alkalmazzák gyakran a valószínűségbeli folyamatokat?
A) Kizárólag a matematikában és a statisztikában.
B) Kizárólag a pénzügyekben és a gazdaságtanban.
C) Biológia, kémia, ökológia, idegtudomány, fizika, képfeldolgozás, jelalak-elemzés, vezérlési elmélet, információelmélet, számítástechnika és távközlés.
D) Főként a nyelvtudományban és az antropológiában.
  • 10. Ki használta a Poisson-folyamatot a telefonhívások modellezésére?
A) A. K. Erlang.
B) Albert Einstein.
C) Andrej Kolmogorov.
D) Louis Bachelier.
  • 11. Mi az egy valós értékű sztokasztikus folyamat?
A) Az állapotterület véges.
B) Csak egész szám értékeket vehet fel.
C) A mutatóhalmaz egész számokat tartalmaz.
D) Az állapotterület a valós számok halmaza.
  • 12. Melyik évben jelent meg először az „stochastic” szó az angol nyelvben, a történelmi feljegyzések szerint?
A) 1662
B) 1934
C) 1713
D) 1888
  • 13. Ki használta először a "stochastik" kifejezést németül, olyan értelemben, hogy azt a véletlenséggel kapcsolatos jelenségekre utalja?
A) Joseph Doob
B) Ladislaus Bortkiewicz
C) Jakob Bernoulli
D) Aleksandr Khinchin
  • 14. Ki vezette be először a "véletlen függvény" kifejezést a sztochasztikus folyamatok kapcsán?
A) Andrei Kolmogorov
B) Joseph Doob
C) Aleksandr Khinchin
D) Francis Edgeworth
  • 15. Mikor volt az első dokumentált használata a 'random' szónak az angol nyelvben, a jelenlegi jelentésében?
A) 17. század
B) 14. század
C) 18. század
D) 16. század
  • 16. Melyik matematikus használta a „stochastischer Prozess” kifejezést németül?
A) Alekszandr Hincsin
B) Jakob Bernoulli
C) Ladislaus Bortkievics
D) Andrej Kolmogorov
  • 17. Melyik műben használta Jakob Bernoulli a "Ars Conjectandi sive Stochastice" kifejezést?
A) Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica
B) De Motu Corporum
C) Principia Mathematica
D) Ars Conjectandi
  • 18. Mi az eredete a 'véletlen' szó származásának?
A) Görög szó, amelynek jelentése: 'célba venni'.
B) Latin szó, amelynek jelentése: 'esély'.
C) Középfrancia szó, amelynek jelentése: 'gyorsaság, sürgés'.
D) Óangol szó, amelynek jelentése: 'szerencse'.
  • 19. Mikor volt az első dokumentált használata a 'véletlen folyamat' kifejezésnek?
A) 1713
B) 1662
C) 1934
D) 1888
  • 20. Ki használta először a 'stochastischer Prozess' (valószínűségbeli folyamat) kifejezést Alekszandr Khinchin előtt?
A) Andrej Kolmogorov
B) Joseph Doob
C) Jakob Bernoulli
D) Ladislaus Bortkiewicz
  • 21. Melyik jelölés helyesen ábrázolja egy stochasztikus folyamatot?
A) {X_t}
B) X(t)
C) {X_t}_{t∉T}
D) {X(t)}_{t∈T}
  • 22. Hogyan lehet helytelenül jelölni egy stochasztikus folyamatot?
A) {X_t}
B) {X(t)}_{t∈T}
C) {X_t}_{t∈T}
D) X(t)
  • 23. Mennyi annak a valószínűsége, hogy egy Bernoulli-próba eredménye 1?
A) 1-p
B) 0,5
C) t
D) p
  • 24. Bernoulli-folyamatban minden egyes véletlen változó mit jelent?
A) Egy determinisztikus (előre meghatározott) eredményt.
B) Egy Poisson-eseményt.
C) Egy idealizált pénzérme dobása.
D) Egy folytonos eloszlást.
  • 25. Mennyi annak a valószínűsége, hogy egy Bernoulli-próba eredménye nulla?
A) 0,5
B) t
C) 1-p
D) p
  • 26. Mi az indexhalmaz egy olyan Bernoulli-folyamat esetén, amely a nulla időpontban kezdődik?
A) {0, 1, 2, ...}
B) (-∞, ∞)
C) [0, ∞)
D) [1, ∞)
  • 27. Hogyan lehet idealizálni egy Bernoulli-folyamatot?
A) Érmével való ismételt dobás
B) Dobókocka gördítése
C) Kártyák húzása egy pakliból
D) Időintervallumok mérése
  • 28. Mi az egy bernoulli-folyamatban szereplő 'farok' (tail) értéke?
A) p
B) Nulla
C) t
D) Egy
  • 29. Egy egyszerű, véletlen sétában, milyen értékeket vehet fel minden egyes Bernoulli-változó?
A) Bármilyen valós szám
B) -1 vagy 0
C) +1 vagy -1
D) 0 vagy 1
  • 30. Mi a lehetséges állapotok halmaza egy egyszerű, véletlen sétához?
A) Valós számok
B) Racionális számok
C) Egész számok
D) Természetes számok
  • 31. Mi az egy egyszerű, véletlenszerű sétának megfelelő indexhalmaz?
A) Egész számok
B) Természetes számok
C) Komplex számok
D) Valós számok
  • 32. Ki bizonyította matematikailag a Wiener-folyamat létezését?
A) Albert Einstein
B) Andrej Kolmogorow
C) Kiyoshi Itô
D) Norbert Wiener
  • 33. Melyik másik névvel hívják a Wiener-folyamatot a történelmi kapcsolatára való tekintettel?
A) Barna mozgás
B) Markov-lánc
C) Lévy-repülés
D) Poisson-folyamat
  • 34. Milyen dimenziós euklideszi térben lehet általánosítani egy Wiener-folyamat állapotterét?
A) 3-dimenziós
B) 2-dimenziós
C) 1-dimenziós
D) n-dimenziós
  • 35. Melyik területen alkalmazzák leggyakrabban a Wiener-folyamatot a valószínűségszámításon belül?
A) Kvantitatív pénzügy
B) Elektromágnesesség
C) Termodinamika
D) Klasszikus mechanika
  • 36. Melyik modell alkalmazza a Wiener-folyamatot a kvantitatív pénzügy területén?
A) Black–Scholes–Merton modell
B) Tőkeköltség-meghatározási modell (CAPM)
C) Modern portfólióelmélet
D) Hatékony piac hipotézise
  • 37. Milyen feltételeknek kell teljesülnie a t1 és t2 változók számára ahhoz, hogy egy növekményt definiálhassunk?
A) t1 ≤ t2.
B) t1 = t2.
C) A t1 és t2 változók függetlenek.
D) t1 > t2.
  • 38. A valószínűségelméleti folyamatok szempontjából mit jelöl a '∘' szimbólum?
A) Valószínűségi mérték.
B) Függvényösszeállítás.
C) Halmazok egyesítése.
D) Halmazok metszetének képzése.
  • 39. Egy állandó, valószínűségi változókkal leírt folyamat esetén, mi marad változatlan az időbeli eltolások során?
A) Az indexhalmaz.
B) A második moment.
C) Véges dimenziós eloszlások.
D) A várható érték és a variancia.
  • 40. Melyik matematikai struktúrát képvisel az indexhalmaz (T) a szűrési művelet tekintetében?
A) Egy teljes rendezési reláció.
B) Nincs meghatározott rend.
C) Egy részleges rendezési reláció.
D) Egy rendezetlen halmaz.
  • 41. Melyik kifejezést használják szinonimaként a 'módosítás' szóval kapcsolatban, amikor stokasztikus folyamatokról van szó?
A) Egyenértékűség
B) Verzió
C) Szakasz szerinti egyenértékűség
D) Módosítás
  • 42. Ki vezette be a szétválasztás fogalmát a valószínűségelméleti folyamatok esetén?
A) Joseph Doob
B) Paul Lévy
C) Andrej Kolmogorov
D) Norbert Wiener
  • 43. Ahhoz, hogy egy stochasztikus folyamatot elkülöníthetőnek lehessen tekinteni, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az indexhalmazának?
A) Megszámlálhatatlan számú elem.
B) Egy sűrű, megszámlálható részhalmaz.
C) Véges számú elem.
D) Nincs konkrét előírás.
  • 44. Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek természetesen a diszkrét időbeli, valószínűséggel meghatározott folyamatok a szétválaszthatóság tekintetében?
A) A szétválaszhatóságuk az állapotterülettől (S) függ.
B) A szétválaszhatóságukhoz szükség van arra, hogy indexhalmazuk egy sűrű, megszámlálható részhalmaza rendelkezésre álljon.
C) Ök nem lehetnek szétválaszthatóak.
D) Ők mindig szétválaszthatóak.
  • 45. Mit jelöl a 𝓕 szimbólum a valószínűségelméleti folyamatok kontextusában?
A) Egy véletlen változó.
B) Egy σ-algebra az Ω halmazon.
C) Az időpontok számára definiált indexhalmaz.
D) Egy valószínűségi mérték.
  • 46. Melyik jelölés fejezi ki a várható értéket a keresztkovariancia képletében?
A) V
B) C
C) R
D) E
  • 47. Mi a kapcsolat az függetlenség és a korrelálatlanság között a stokasztikus folyamatok esetében?
A) A korrelálatlanság feltételezi a függetlenséget.
B) Ezek nem összefüggő fogalmak.
C) Az ortogonalitás feltételezi a függetlenséget.
D) A függetlenség feltételezi a korrelálatlanságot.
  • 48. Mit jelent a 'càdlàg' kifejezés?
A) Folyamatos és differenciálható minden pontban.
B) Folytassa jobbra, a határ a bal oldalon (jobb-folyamatos, baloldali határokkal).
C) Kumulatív eloszlási függvény.
D) Konstans amplitúdójú, diszkrét lineáris grafikon.
  • 49. Ki vezette be a Skorokhod-féle funkciótereket?
A) Norbert Wiener
B) Paul Lévy
C) Anatolij Szkorohod
D) Andrej Kolmogorov
  • 50. Mi a szokásos jelölés egy Skorokhod-féle funkcióterek esetén?
A) S
B) D
C) F
D) C
  • 51. Mi egy fontos alkalmazási területe a Markov-folyamatoknak?
A) Determinált differenciálegyenletek megoldása
B) Nem véletlenszerű objektumok szimulálása
C) Markov-lánc alapú Monte Carlo módszerek a Bayes-statisztikában
D) Lineáris regresszió modellek elemzése
  • 52. Mely tulajdonság biztosítja, hogy egy Lévy-folyamat inkrementumának eloszlása az intervallum hosszától függ?
A) Markov-tulajdonság
B) Függetlenség
C) Stacionaritás
D) Folytosság
  • 53. Mi motiválta a Pierre de Fermat és Blaise Pascal közötti levelezést?
A) A geometria tanulmányozása.
B) Az algebra feltalálása.
C) Egy szerencsejáték-probléma.
D) A differenciálszámítás fejlődése.
  • 54. Ki járult jelentősen hozzá a gázok kinetikus elméletéhez 1859-ben?
A) Josiah Gibbs
B) Ludwig Boltzmann
C) Rudolf Clausius
D) James Clerk Maxwell
  • 55. Melyik tudós korai kísérletei, amelyekkel próbálta beépíteni a véletlenszerűséget a statisztikai fizikába, voltak kevésbé befolyásosak?
A) Josiah Gibbs
B) Rudolf Clausius
C) Ludwig Boltzmann
D) James Clerk Maxwell
  • 56. Melyik tudományág alakult ki a 19. században, és amely a fizikai rendszerek statisztikai elemzésére összpontosít?
A) Sztatisztikus mechanika
B) Kvantummechanika
C) Termodinamika
D) Klasszikus mechanika
  • 57. Ki mutatta be Hilvert hatodik problémáját a matematikusok nemzetközi kongresszusán, 1900-ban?
A) Henri Lebesgue
B) Paul Lévy
C) Andrei Kolmogorov
D) David Hilbert
  • 58. Ki adta ki az első valószínűséggel foglalkozó könyvet, amelyben a mértélméletből származó fogalmakat alkalmazott, még 1925-ben?
A) Andrej Kolmogorov
B) Émile Borel
C) Paul Lévy
D) Szergej Bernstein
  • 59. Melyik évben publikálta Andrei Kolmogorov a valószínűségszámítás alapjairól szóló könyvét?
A) 1925
B) 1929
C) 1945
D) 1933
  • 60. Mi az Andrei Kolmogorov 1933-as könyvének a címe, amely a valószínűségszámítás témájával foglalkozik?
A) A valószínűségszámítás alapfogalmai
B) Bevezetés a mértani elméletbe
C) A stokasztikus folyamatok elmélete
D) A valószínűségszámítás alapjai
  • 61. Ki nevezte az 1930-as éveket a matematikai valószínűségszámítás „hősies korszakának”?
A) Harald Cramér
B) William Feller
C) Andrej Kolmogorov
D) Joseph Doob
  • 62. Mely esemény szakította meg jelentősen a valószínűségszámítás fejlődését a második világháború során?
A) A hidegháború
B) A nagy gazdasági válság
C) A második világháború
D) Az orosz forradalom
  • 63. Ki tekinthető úttörőnek a valószínűségszámítás terén, és ki hunyt el a második világháború alatt?
A) Paul Lévy
B) Andrej Kolmogorov
C) Wolfgang Doeblin
D) Harald Cramér
  • 64. Melyik matematikus munkássága volt alapvető fontosságú a szovjetuniói valószínűségszámítás számára az 1920-as években?
A) Henri Lebesgue
B) Émile Borel
C) Paul Lévy
D) Szergej Bernsztajn
  • 65. Ki érdemli a véletlen változókra épülő számítások területének fejlesztésében betöltött szerepet, kezdve az 1940-es évektől?
A) Kiyosi Itô
B) Gilbert Hunt
C) Joseph Doob
D) Sergei Bernstein
  • 66. Ki állította fel az első kapcsolatokat a valószínűségelmélet és a potenciáltervezés között az 1940-es években?
A) Shizuo Kakutani
B) Paul-André Meyer
C) Gilbert Hunt
D) Kiyosi Itô
  • 67. Melyik matematikus munkássága kötötte össze a Markov-folyamatokat és a potenciáltervezetet az 1950-es években?
A) Shizuo Kakutani
B) Gilbert Hunt
C) Sergei Bernstein
D) Joseph Doob
  • 68. Melyik évben publikálta Joseph Doob a befolyásos könyvét a valószínűségelméleti folyamatokról?
A) 1960
B) 1953
C) 1945
D) 1970
  • 69. Ki vezette be a 'martingál' kifejezést egy stochasztikus folyamat leírására?
A) Joseph Doob
B) Gilbert Hunt
C) Jean Ville
D) Kiyosi Itô
  • 70. Melyik matematikus nyerte el az Abel-díját 2007-ben a valószínűségségi folyamatokkal kapcsolatos munkájáért?
A) Paul-André Meyer
B) Alexander Wentzell
C) Gilbert Hunt
D) Srinivasa Varadhan
  • 71. Melyik elméletet vezették be az 1990-es években, és amiért Wendelin Werner Fields-érmeket kapott?
A) Sztokasztikus számítás
B) Schramm–Loewner evolúció
C) A nagy eltérések elmélete
D) Potenciálelmélet
  • 72. Ki kapta meg a Fields-érmet 2014-ben a „rough paths” elmélet fejlesztéséért?
A) Wendelin Werner
B) Gilbert Hunt
C) Martin Hairer
D) Srinivasa Varadhan
  • 73. Melyik matematikus későbbi munkássága a Szovjetunióban járult hozzá a nagy eltérések elméletéhez?
A) Joseph Doob
B) Gilbert Hunt
C) Alexander Wentzell
D) Kiyosi Itô
  • 74. Melyik évben használta először Karl Pearson a "véletlen séta" kifejezést?
A) 1919
B) Az 1930-as évek
C) 1905
D) 1713
  • 75. Melyik probléma példája egy olyan véletlen sétának, amelyben abszorbeáló határterületek vannak?
A) Pontfolyamat
B) Brown-mozgás
C) A szerencsevadó bukása
D) Megújítási folyamat
  • 76. Ki használta a Bernoulli-próbákat az esélyjátékok tanulmányozására?
A) George Pólya
B) Karl Pearson
C) Christiaan Huygens
D) Jakob Bernoulli
  • 77. Ki érdemli a kalman-szűrés néven ismert statisztikai módszer korai felfedezésének elismerését, munkássága révén az idősor-analízis területén?
A) Norbert Wiener
B) Albert Einstein
C) Thorvald Thiele
D) Louis Bachelier
  • 78. Melyik évben alkalmazta Louis Bachelier a Wiener-folyamatot az ármodelléshez a párizsi tőzsdén?
A) 1880
B) 1950-es évek
C) 1912
D) 1900
  • 79. Ki publikált 1905-ben olyan munkát, amely a Brown-mozgást vizsgálta, hogy megmagyarázza a részecskék véletlen mozgását folyadékokban?
A) Marian Smoluchowski
B) Jean Perrin
C) Albert Einstein
D) Percy Daniell
  • 80. Ki fordította le Bachelier disszertációját angol nyelvre, hozzájárulva ezzel annak népszerűségéhez?
A) Leonard Savage
B) Thorvald Thiele
C) Percy Daniell
D) Jean Perrin
  • 81. Melyik matematikus ismert arról, hogy függetlenül jutott el olyan eredményekhez, amelyek egyenértékűek voltak Einstein munkájával a Brown-mozgás terén?
A) Leonard Savage
B) Louis Bachelier
C) Norbert Wiener
D) Marian Smoluchowski
  • 82. Melyik évtizedben kezdtek a gazdaságtudósok gyakrabban hivatkozni Bachelier eredeti munkájára, mint a könyvére?
A) Az 1900-as évek
B) Az 1950-es évek
C) Az 1920-as évek
D) Az 1960-as évek
  • 83. Milyen típusú egyenletet vezetett le Albert Einstein a belső mozgásban lévő részecskék valószínűség-eloszlását leíró modelljében?
A) Fourier-egyenlet
B) Differenciálegyenlet
C) Legkisebb négyzetek módszerére alapozott egyenlet
D) Diffúzióegyenlet
  • 84. Ki tekinthető annak, aki a tőkeelemzés területét nyitotta meg elöljáróban az ármodelljeiről szóló disszertációjával?
A) Norbert Wiener
B) Thorvald Thiele
C) Louis Bachelier
D) Albert Einstein
  • 85. Thorvald Thiele munkájában, amely a legkisebb négyzetek módszerét tárgyalja, melyik volt a fő kutatási terület?
A) Fizika
B) Idézéses elemzés
C) Pénzügyi matematika
D) Mértani elmélet
  • 86. Melyik matematikus dolgozta ki azt a mérési elméletet, amelyet Norbert Wiener a Wiener-folyamatával kapcsolatos munkájában használt?
A) Percy Daniell
B) Marian Smoluchowski
C) Louis Bachelier
D) Albert Einstein
  • 87. Melyik évben publikálta Filip Lundberg a Poisson-folyamatról szóló disszertációját?
A) 1920
B) 1909
C) 1910
D) 1903
  • 88. Melyik területhez kapcsolódott Filip Lundberg úttörő munkája, amikor egy homogén Poisson-folyamatot használt modellként?
A) Alfa részecskék
B) Biztosítási igények
C) Differenciálegyenletek
D) Telefonhívások
  • 89. Melyik tudós munkássága az alfa-részecskék számolásával kapcsolatban vezetett a Poisson-folyamat független felfedezéséhez?
A) Harry Bateman
B) Filip Lundberg
C) Siméon Poisson
D) A.K. Erlang
  • 90. Melyik évben publikálta Andrej Markov az első munkáját a Markov-láncokról?
A) 1912
B) 1931
C) 1928
D) 1906
  • 91. Ki vizsgálta a Markov-láncokat véges csoportokon, hogy tanulmányozza a kártyakeverés folyamatát?
A) Sydney Chapman
B) Andrej Kolmogorov
C) Henri Poincaré
D) Maurice Fréchet
  • 92. Ki fedezte fel először önállóan egy elágazó folyamatot, mielőtt Galton és Watson?
A) Irénée-Jules Bienaymé
B) Andrej Markov
C) Maurice Fréchet
D) Sydney Chapman
  • 93. Melyik évben kezdte el Maurice Fréchet a Markov-láncokról szóló tanulmányát?
A) 1912
B) 1931
C) 1928
D) 1907
  • 94. Ki vezette le a Chapman-Kolmogorov egyenletet 1928-ban?
A) Louis Bachelier
B) Sydney Chapman
C) Norbert Wiener
D) Andrej Kolmogorow
  • 95. Ki járult jelentősen hozzá a Markov-folyamatok alapjainak megteremtéséhez, kezdve az 1930-as évektől?
A) Louis Bachelier
B) Sydney Chapman
C) Paul Ehrenfest
D) William Feller
  • 96. Ki kezdte el a Markov-folyamatokhoz való hozzájárulást az 1950-es évektől?
A) Poincaré
B) Eugene Dynkin
C) Andrej Kolmogorov
D) Maurice Fréchet
  • 97. Melyik évben vezette le Kolmogorov egy karakterisztikus függvényt a Lévy-folyamatokhoz kapcsolódó véletlen változók számára?
A) 1934
B) 1937
C) 1928
D) 1932
  • 98. Melyik tétel szolgál bizonyítékul arra, hogy egy adott, véges dimenziós eloszlású stochasztikus folyamat létezik?
A) Lévy folytonossági tétele
B) Központi határtétel
C) Itô lemma
D) Kolmogorov létezési tétele
  • 99. Melyek azok a két feltétel, amelyeknek a véges dimenziós eloszlásoknak meg kell felelniük Kolmogorov létezési tézise szerint?
A) Linearitás és folytonosság
B) Normális eloszlás és állandóság
C) Koherenciális feltételek
D) Függetlenség és azonos eloszlás
  • 100. Melyik típusú modell veszi figyelembe a véletlenszerűség hatásait a születésekben, halálozásokban és a népességmozgásokban?
A) Sztokasztikus modellek
B) Determinisztikus modellek
C) Lineáris modellek
D) Nemlineáris modellek
Létrehozva That Quiz — a matematika teszt generáló webhely más tantárgyi forrásokkal.