A) Irodalomelmélet a matematikában. B) Csak a matematika története. C) A matematika és a logika alapjai. D) A matematika alkalmazása a tudományban.
A) Gottlob Frege. B) René Descartes. C) Immanuel Kant. D) David Hume.
A) Informális logika. B) Szimbolikus logika. C) Induktív logika. D) Dialektikus logika.
A) Hilbert-paradoxon. B) Russell paradoxona. C) Cantor-paradoxon. D) Zénón paradoxona.
A) Az az elképzelés, hogy minden igazság végső soron szubjektív. B) Az a meggyőződés, hogy a logikai tételek egyszerűbb tételekre bomlanak le. C) Az a nézet, hogy a valóság oszthatatlan részecskékből áll. D) A minimalizmus fogalma a logikai kifejezésekben.
A) Számítási komplexitás. B) Logikai tisztaság. C) Diagramok széleskörű használata. D) Történelmi pontosság.
A) Ezek olyan alapigazságok, amelyekre a matematika épül. B) Ezek csupán a matematika történelmi leletei. C) Ezek másodlagosak a tételekhez képest. D) Ezek önkényes, jelentőség nélküli szabályok.
A) Principia Mathematica. B) A tiszta ész kritikája. C) Organon. D) Matematikai alapok.
A) A filozófia aláássa a matematikai igazságokat. B) Ezek teljesen különálló tudományágak. C) A matematika a filozófiai vizsgálódás alapjául szolgál. D) A filozófia csupán a matematika kiterjesztése. |