A) Csak a matematika története. B) A matematika és a logika alapjai. C) A matematika alkalmazása a tudományban. D) Irodalomelmélet a matematikában.
A) René Descartes. B) Immanuel Kant. C) Gottlob Frege. D) David Hume.
A) Szimbolikus logika. B) Induktív logika. C) Informális logika. D) Dialektikus logika.
A) Cantor-paradoxon. B) Russell paradoxona. C) Zénón paradoxona. D) Hilbert-paradoxon.
A) Az az elképzelés, hogy minden igazság végső soron szubjektív. B) Az a nézet, hogy a valóság oszthatatlan részecskékből áll. C) Az a meggyőződés, hogy a logikai tételek egyszerűbb tételekre bomlanak le. D) A minimalizmus fogalma a logikai kifejezésekben.
A) Diagramok széleskörű használata. B) Történelmi pontosság. C) Logikai tisztaság. D) Számítási komplexitás.
A) Ezek önkényes, jelentőség nélküli szabályok. B) Ezek másodlagosak a tételekhez képest. C) Ezek csupán a matematika történelmi leletei. D) Ezek olyan alapigazságok, amelyekre a matematika épül.
A) A tiszta ész kritikája. B) Principia Mathematica. C) Matematikai alapok. D) Organon.
A) A matematika a filozófiai vizsgálódás alapjául szolgál. B) A filozófia aláássa a matematikai igazságokat. C) Ezek teljesen különálló tudományágak. D) A filozófia csupán a matematika kiterjesztése. |