A) Hamis ok B) Elhamarkodott általánosítás C) Körkörös érvelés D) Ad hominem
A) Deduktív B) Analóg C) Induktív D) Induktív
A) Feltételes B) Konjunkció C) Disjunction D) Kontrapozitívum
A) Tévedés B) Érv C) Szillogizmus D) Állítás
A) Deduktív B) Induktív C) Analóg D) Induktív
A) Deduktív B) Induktív C) Analóg D) Induktív
A) A kizárt középső törvénye B) Az azonosság törvénye C) Modus tollens D) Az ellentmondásmentesség törvénye
A) A kizárt középső törvénye B) Modus ponens C) Az ellentmondásmentesség törvénye D) Az azonosság törvénye
A) Új feltételek (premisszák) létrehozása. B) Egy szigorú módon következtetéshez jutni. C) Mindenféle következtetés levonásának elkerülése. D) A logikai szabályok memorizálása.
A) Egy olyan érvelés, ahol az összes előfeltétel igaz. B) Egy olyan érvelés, ahol az előfeltételek garantálják a következtetést. C) Egy olyan érvelés, ahol a következtetés mindig igaz. D) Egy olyan érvelés, ahol az előfeltételek nem állnak kapcsolatban a következtetéssel.
A) Induktív gondolkodás. B) Abduktív gondolkodás. C) Modus ponens. D) Analógiai gondolkodás.
A) Dedukció. B) A legjobb magyarázatra való következtetés. C) Analógia alapú következtetés. D) Általánosítás.
A) Két hasonló rendszert hasonlít össze, hogy következtetéshez jusson. B) Biztosítja a következtetés helyességét. C) Egyetlen eseményből von le általános következtetéseket. D) Két különböző rendszert hasonlít össze, hogy ellentmondásokat találjon.
A) A következetlenségek figyelmen kívül hagyásának képessége. B) Az okok előállításának és értékelésének képessége. C) A tények memorizálásának képessége. D) A döntések meghaladásának képessége.
A) A rejtett feltételekre való utalásra. B) Csak a helytelen érvelési mód leírására. C) Szó szerint a 'hamis érvelés' (fallacy) szinonimái. D) Általában felcserélhetően.
A) A következmény megerősítése. B) A hamis dilemma. C) A sarlatán-téma. D) Egy ellenfél véleményének félretételével történő torzítása.
A) Modális logika. B) Szillogizmusok. C) Időbeli logika. D) Bővített logikák.
A) Az összes elérhető információ gondos elemzése B) Alaptalan, gyors ítéletek meghozatala C) Az ész használata D) Különböző cselekvési lehetőségek figyelembe vétele
A) A matematika. B) A logika. C) A tudomány. D) A filozófia.
A) A következtetések bizonyosak. B) A következtetések mindig hamisak. C) Van benne némi bizonytalanság. D) A következtetések mindig igazak.
A) Ez csak a nem-deduktív következtetésben releváns. B) Ez nem releváns a logikai következtetés szempontjából. C) Ez nem javasolt a logikai következtetés során. D) Ez egy tényező a logikai következtetésben.
A) A tények megkülönböztetése a puszta véleményektől. B) Az információforrások megbízhatóságának figyelmen kívül hagyása. C) Döntések meghozatala a belső érzések alapján. D) Impulzív ítéletek követése.
A) Deduktív következtetés. B) Abduktív következtetés. C) Analógia alapú következtetés. D) Induktív következtetés.
A) Bonyolult érvelések. B) Bizonyítékok. C) Deduktív érvelések. D) Hibaforrások.
A) Amikor a kutatók ellenőrzött kísérleteket végeznek. B) Amikor a kutatók olyan jelenségeket fedeznek fel, amelyek magyarázat nélkül maradnak. C) Amikor a kutatók publikálják a kutatásaik eredményeit. D) Amikor a kutatók megerősítik a már létező elméleteket.
A) Gyenge bizonyíték B) Ellentmondásos bizonyíték C) Nagyon erős bizonyíték D) Nincs bizonyíték
A) Tiplés. B) Bizonytalanság. C) Biztosság. D) Valószínűség.
A) Alapállítás. B) Következtetés. C) Bizonyítás. D) Hiba, téves következtetés.
A) Önkörnyezetű lenni B) Empirikus bizonyítékokkal ellenőrizhetőnek lennie C) Egyszerűnek lenni D) Illeszkednie a megfigyelt tényekhez
A) Minden gyümölcs édes; a citromok gyümölcsök; ezért a citromok édesek. B) Néhány kutya barátságos; Max egy kutya; ezért Max barátságos. C) Minden madár repül; a pingvinek madarak; ezért a pingvinek repülnek. D) Minden ember halandó; Szókratész egy ember; ezért Szókratész halandó.
A) René Descartes B) Immanuel Kant C) Arisztotelész D) David Hume
A) Ez egyenértékű az ösztönnel. B) Ez nagymértékben egyenértékű a kritikus gondolkodással. C) Ez egyenértékű a kreativitással. D) Ez egyenértékű a memorizálással.
A) A különböző cselekedetek lehetséges előnyei és hátrányai közötti mérlegelés. B) Új információk keresése egy megbízható következtetés levonása érdekében. C) A döntéshozatal során kizárólag a bennünk lévő ösztönökre hagyatkozni. D) Az állítások elfogadása előtt a mögöttük lévő okok felmérése.
A) Véletlenszerű feltételezéseken alapul. B) Személyes véleményeken alapul. C) Nem követ semmilyen konkrét szabályt vagy normát. D) Célja, hogy olyan helyes érveléseket fogalmazzon meg, amelyek bármely racionális személy számára meggyőzőek lennének.
A) Kisebb szerepet játszik. B) Csak a matematikában használják. C) Nem szerepel benne. D) Központi szerepet játszik.
A) Az extra információk hamisak lehetnek. B) Nem tartalmaz új információkat. C) Mindig biztonságos. D) Mindig meghatározott következtetésekhez vezet.
A) A kijelentések kontextusának figyelmen kívül hagyása B) Kommunikáció elkerülése C) Kétszínű nyilatkozatok értelmezése D) A kijelentések tényként való bizonyítása |