A) Elhamarkodott általánosítás B) Hamis ok C) Körkörös érvelés D) Ad hominem
A) Induktív B) Analóg C) Induktív D) Deduktív
A) Konjunkció B) Kontrapozitívum C) Feltételes D) Disjunction
A) Állítás B) Szillogizmus C) Tévedés D) Érv
A) Induktív B) Deduktív C) Analóg D) Induktív
A) Induktív B) Analóg C) Deduktív D) Induktív
A) Az azonosság törvénye B) A kizárt középső törvénye C) Modus tollens D) Az ellentmondásmentesség törvénye
A) Az ellentmondásmentesség törvénye B) Modus ponens C) Az azonosság törvénye D) A kizárt középső törvénye
A) Mindenféle következtetés levonásának elkerülése. B) Egy szigorú módon következtetéshez jutni. C) A logikai szabályok memorizálása. D) Új feltételek (premisszák) létrehozása.
A) Egy olyan érvelés, ahol az összes előfeltétel igaz. B) Egy olyan érvelés, ahol az előfeltételek nem állnak kapcsolatban a következtetéssel. C) Egy olyan érvelés, ahol a következtetés mindig igaz. D) Egy olyan érvelés, ahol az előfeltételek garantálják a következtetést.
A) Analógiai gondolkodás. B) Abduktív gondolkodás. C) Modus ponens. D) Induktív gondolkodás.
A) Dedukció. B) Analógia alapú következtetés. C) Általánosítás. D) A legjobb magyarázatra való következtetés.
A) Egyetlen eseményből von le általános következtetéseket. B) Két hasonló rendszert hasonlít össze, hogy következtetéshez jusson. C) Biztosítja a következtetés helyességét. D) Két különböző rendszert hasonlít össze, hogy ellentmondásokat találjon.
A) A tények memorizálásának képessége. B) Az okok előállításának és értékelésének képessége. C) A következetlenségek figyelmen kívül hagyásának képessége. D) A döntések meghaladásának képessége.
A) Csak a matematikában használják. B) Nem szerepel benne. C) Kisebb szerepet játszik. D) Központi szerepet játszik.
A) Van benne némi bizonytalanság. B) A következtetések bizonyosak. C) A következtetések mindig hamisak. D) A következtetések mindig igazak.
A) Abduktív következtetés. B) Induktív következtetés. C) Analógia alapú következtetés. D) Deduktív következtetés.
A) A tudomány. B) A logika. C) A matematika. D) A filozófia.
A) Minden gyümölcs édes; a citromok gyümölcsök; ezért a citromok édesek. B) Minden madár repül; a pingvinek madarak; ezért a pingvinek repülnek. C) Minden ember halandó; Szókratész egy ember; ezért Szókratész halandó. D) Néhány kutya barátságos; Max egy kutya; ezért Max barátságos.
A) Véletlenszerű feltételezéseken alapul. B) Célja, hogy olyan helyes érveléseket fogalmazzon meg, amelyek bármely racionális személy számára meggyőzőek lennének. C) Nem követ semmilyen konkrét szabályt vagy normát. D) Személyes véleményeken alapul.
A) Ez egyenértékű a kreativitással. B) Ez nagymértékben egyenértékű a kritikus gondolkodással. C) Ez egyenértékű a memorizálással. D) Ez egyenértékű az ösztönnel.
A) Ez csak a nem-deduktív következtetésben releváns. B) Ez egy tényező a logikai következtetésben. C) Ez nem javasolt a logikai következtetés során. D) Ez nem releváns a logikai következtetés szempontjából.
A) Bizonytalanság. B) Tiplés. C) Biztosság. D) Valószínűség.
A) Általában felcserélhetően. B) A rejtett feltételekre való utalásra. C) Szó szerint a 'hamis érvelés' (fallacy) szinonimái. D) Csak a helytelen érvelési mód leírására.
A) Bonyolult érvelések. B) Hibaforrások. C) Deduktív érvelések. D) Bizonyítékok.
A) Bizonyítás. B) Következtetés. C) Alapállítás. D) Hiba, téves következtetés.
A) Modális logika. B) Időbeli logika. C) Szillogizmusok. D) Bővített logikák.
A) Mindig meghatározott következtetésekhez vezet. B) Nem tartalmaz új információkat. C) Az extra információk hamisak lehetnek. D) Mindig biztonságos.
A) David Hume B) René Descartes C) Arisztotelész D) Immanuel Kant
A) Önkörnyezetű lenni B) Empirikus bizonyítékokkal ellenőrizhetőnek lennie C) Egyszerűnek lenni D) Illeszkednie a megfigyelt tényekhez
A) Amikor a kutatók olyan jelenségeket fedeznek fel, amelyek magyarázat nélkül maradnak. B) Amikor a kutatók megerősítik a már létező elméleteket. C) Amikor a kutatók ellenőrzött kísérleteket végeznek. D) Amikor a kutatók publikálják a kutatásaik eredményeit.
A) Ellentmondásos bizonyíték B) Nagyon erős bizonyíték C) Nincs bizonyíték D) Gyenge bizonyíték
A) A kijelentések tényként való bizonyítása B) A kijelentések kontextusának figyelmen kívül hagyása C) Kétszínű nyilatkozatok értelmezése D) Kommunikáció elkerülése
A) A következmény megerősítése. B) A sarlatán-téma. C) A hamis dilemma. D) Egy ellenfél véleményének félretételével történő torzítása.
A) Az állítások elfogadása előtt a mögöttük lévő okok felmérése. B) Új információk keresése egy megbízható következtetés levonása érdekében. C) A döntéshozatal során kizárólag a bennünk lévő ösztönökre hagyatkozni. D) A különböző cselekedetek lehetséges előnyei és hátrányai közötti mérlegelés.
A) Az információforrások megbízhatóságának figyelmen kívül hagyása. B) A tények megkülönböztetése a puszta véleményektől. C) Döntések meghozatala a belső érzések alapján. D) Impulzív ítéletek követése.
A) Az ész használata B) Különböző cselekvési lehetőségek figyelembe vétele C) Az összes elérhető információ gondos elemzése D) Alaptalan, gyors ítéletek meghozatala |