A) Hamis ok B) Ad hominem C) Körkörös érvelés D) Elhamarkodott általánosítás
A) Induktív B) Deduktív C) Analóg D) Induktív
A) Konjunkció B) Kontrapozitívum C) Disjunction D) Feltételes
A) Tévedés B) Állítás C) Érv D) Szillogizmus
A) Analóg B) Deduktív C) Induktív D) Induktív
A) Induktív B) Deduktív C) Analóg D) Induktív
A) A kizárt középső törvénye B) Modus tollens C) Az azonosság törvénye D) Az ellentmondásmentesség törvénye
A) Az azonosság törvénye B) A kizárt középső törvénye C) Az ellentmondásmentesség törvénye D) Modus ponens
A) A logikai szabályok memorizálása. B) Mindenféle következtetés levonásának elkerülése. C) Új feltételek (premisszák) létrehozása. D) Egy szigorú módon következtetéshez jutni.
A) Egy olyan érvelés, ahol az előfeltételek nem állnak kapcsolatban a következtetéssel. B) Egy olyan érvelés, ahol az összes előfeltétel igaz. C) Egy olyan érvelés, ahol a következtetés mindig igaz. D) Egy olyan érvelés, ahol az előfeltételek garantálják a következtetést.
A) Modus ponens. B) Abduktív gondolkodás. C) Induktív gondolkodás. D) Analógiai gondolkodás.
A) Általánosítás. B) Analógia alapú következtetés. C) A legjobb magyarázatra való következtetés. D) Dedukció.
A) Biztosítja a következtetés helyességét. B) Két hasonló rendszert hasonlít össze, hogy következtetéshez jusson. C) Két különböző rendszert hasonlít össze, hogy ellentmondásokat találjon. D) Egyetlen eseményből von le általános következtetéseket.
A) Az okok előállításának és értékelésének képessége. B) A tények memorizálásának képessége. C) A következetlenségek figyelmen kívül hagyásának képessége. D) A döntések meghaladásának képessége.
A) Nem szerepel benne. B) Csak a matematikában használják. C) Központi szerepet játszik. D) Kisebb szerepet játszik.
A) A következtetések bizonyosak. B) A következtetések mindig hamisak. C) Van benne némi bizonytalanság. D) A következtetések mindig igazak.
A) Abduktív következtetés. B) Induktív következtetés. C) Deduktív következtetés. D) Analógia alapú következtetés.
A) A logika. B) A tudomány. C) A filozófia. D) A matematika.
A) Néhány kutya barátságos; Max egy kutya; ezért Max barátságos. B) Minden ember halandó; Szókratész egy ember; ezért Szókratész halandó. C) Minden gyümölcs édes; a citromok gyümölcsök; ezért a citromok édesek. D) Minden madár repül; a pingvinek madarak; ezért a pingvinek repülnek.
A) Személyes véleményeken alapul. B) Nem követ semmilyen konkrét szabályt vagy normát. C) Véletlenszerű feltételezéseken alapul. D) Célja, hogy olyan helyes érveléseket fogalmazzon meg, amelyek bármely racionális személy számára meggyőzőek lennének.
A) Ez egyenértékű az ösztönnel. B) Ez egyenértékű a kreativitással. C) Ez nagymértékben egyenértékű a kritikus gondolkodással. D) Ez egyenértékű a memorizálással.
A) Ez nem releváns a logikai következtetés szempontjából. B) Ez csak a nem-deduktív következtetésben releváns. C) Ez egy tényező a logikai következtetésben. D) Ez nem javasolt a logikai következtetés során.
A) Biztosság. B) Tiplés. C) Bizonytalanság. D) Valószínűség.
A) Szó szerint a 'hamis érvelés' (fallacy) szinonimái. B) Általában felcserélhetően. C) A rejtett feltételekre való utalásra. D) Csak a helytelen érvelési mód leírására.
A) Deduktív érvelések. B) Bizonyítékok. C) Bonyolult érvelések. D) Hibaforrások.
A) Alapállítás. B) Hiba, téves következtetés. C) Következtetés. D) Bizonyítás.
A) Bővített logikák. B) Modális logika. C) Időbeli logika. D) Szillogizmusok.
A) Mindig meghatározott következtetésekhez vezet. B) Nem tartalmaz új információkat. C) Az extra információk hamisak lehetnek. D) Mindig biztonságos.
A) David Hume B) Immanuel Kant C) René Descartes D) Arisztotelész
A) Illeszkednie a megfigyelt tényekhez B) Egyszerűnek lenni C) Önkörnyezetű lenni D) Empirikus bizonyítékokkal ellenőrizhetőnek lennie
A) Amikor a kutatók olyan jelenségeket fedeznek fel, amelyek magyarázat nélkül maradnak. B) Amikor a kutatók ellenőrzött kísérleteket végeznek. C) Amikor a kutatók megerősítik a már létező elméleteket. D) Amikor a kutatók publikálják a kutatásaik eredményeit.
A) Gyenge bizonyíték B) Nagyon erős bizonyíték C) Ellentmondásos bizonyíték D) Nincs bizonyíték
A) A kijelentések kontextusának figyelmen kívül hagyása B) Kétszínű nyilatkozatok értelmezése C) Kommunikáció elkerülése D) A kijelentések tényként való bizonyítása
A) Egy ellenfél véleményének félretételével történő torzítása. B) A sarlatán-téma. C) A hamis dilemma. D) A következmény megerősítése.
A) A döntéshozatal során kizárólag a bennünk lévő ösztönökre hagyatkozni. B) Az állítások elfogadása előtt a mögöttük lévő okok felmérése. C) A különböző cselekedetek lehetséges előnyei és hátrányai közötti mérlegelés. D) Új információk keresése egy megbízható következtetés levonása érdekében.
A) Döntések meghozatala a belső érzések alapján. B) A tények megkülönböztetése a puszta véleményektől. C) Impulzív ítéletek követése. D) Az információforrások megbízhatóságának figyelmen kívül hagyása.
A) Az ész használata B) Különböző cselekvési lehetőségek figyelembe vétele C) Az összes elérhető információ gondos elemzése D) Alaptalan, gyors ítéletek meghozatala |