A) Elhamarkodott általánosítás B) Hamis ok C) Körkörös érvelés D) Ad hominem
A) Induktív B) Induktív C) Deduktív D) Analóg
A) Kontrapozitívum B) Disjunction C) Konjunkció D) Feltételes
A) Állítás B) Érv C) Szillogizmus D) Tévedés
A) Deduktív B) Induktív C) Analóg D) Induktív
A) Induktív B) Deduktív C) Analóg D) Induktív
A) Az azonosság törvénye B) Az ellentmondásmentesség törvénye C) Modus tollens D) A kizárt középső törvénye
A) Az ellentmondásmentesség törvénye B) Modus ponens C) Az azonosság törvénye D) A kizárt középső törvénye
A) Mindenféle következtetés levonásának elkerülése. B) Új feltételek (premisszák) létrehozása. C) Egy szigorú módon következtetéshez jutni. D) A logikai szabályok memorizálása.
A) Egy olyan érvelés, ahol az előfeltételek garantálják a következtetést. B) Egy olyan érvelés, ahol az összes előfeltétel igaz. C) Egy olyan érvelés, ahol az előfeltételek nem állnak kapcsolatban a következtetéssel. D) Egy olyan érvelés, ahol a következtetés mindig igaz.
A) Abduktív gondolkodás. B) Modus ponens. C) Analógiai gondolkodás. D) Induktív gondolkodás.
A) A legjobb magyarázatra való következtetés. B) Dedukció. C) Általánosítás. D) Analógia alapú következtetés.
A) Egyetlen eseményből von le általános következtetéseket. B) Két különböző rendszert hasonlít össze, hogy ellentmondásokat találjon. C) Két hasonló rendszert hasonlít össze, hogy következtetéshez jusson. D) Biztosítja a következtetés helyességét.
A) A következetlenségek figyelmen kívül hagyásának képessége. B) A döntések meghaladásának képessége. C) A tények memorizálásának képessége. D) Az okok előállításának és értékelésének képessége.
A) Csak a matematikában használják. B) Nem szerepel benne. C) Kisebb szerepet játszik. D) Központi szerepet játszik.
A) Van benne némi bizonytalanság. B) A következtetések mindig igazak. C) A következtetések mindig hamisak. D) A következtetések bizonyosak.
A) Deduktív következtetés. B) Analógia alapú következtetés. C) Induktív következtetés. D) Abduktív következtetés.
A) A logika. B) A tudomány. C) A matematika. D) A filozófia.
A) Néhány kutya barátságos; Max egy kutya; ezért Max barátságos. B) Minden gyümölcs édes; a citromok gyümölcsök; ezért a citromok édesek. C) Minden ember halandó; Szókratész egy ember; ezért Szókratész halandó. D) Minden madár repül; a pingvinek madarak; ezért a pingvinek repülnek.
A) Nem követ semmilyen konkrét szabályt vagy normát. B) Véletlenszerű feltételezéseken alapul. C) Célja, hogy olyan helyes érveléseket fogalmazzon meg, amelyek bármely racionális személy számára meggyőzőek lennének. D) Személyes véleményeken alapul.
A) Ez nagymértékben egyenértékű a kritikus gondolkodással. B) Ez egyenértékű az ösztönnel. C) Ez egyenértékű a memorizálással. D) Ez egyenértékű a kreativitással.
A) Ez egy tényező a logikai következtetésben. B) Ez nem releváns a logikai következtetés szempontjából. C) Ez nem javasolt a logikai következtetés során. D) Ez csak a nem-deduktív következtetésben releváns.
A) Tiplés. B) Valószínűség. C) Biztosság. D) Bizonytalanság.
A) A rejtett feltételekre való utalásra. B) Szó szerint a 'hamis érvelés' (fallacy) szinonimái. C) Csak a helytelen érvelési mód leírására. D) Általában felcserélhetően.
A) Deduktív érvelések. B) Bizonyítékok. C) Bonyolult érvelések. D) Hibaforrások.
A) Hiba, téves következtetés. B) Bizonyítás. C) Következtetés. D) Alapállítás.
A) Időbeli logika. B) Bővített logikák. C) Szillogizmusok. D) Modális logika.
A) Mindig meghatározott következtetésekhez vezet. B) Mindig biztonságos. C) Az extra információk hamisak lehetnek. D) Nem tartalmaz új információkat.
A) Arisztotelész B) David Hume C) Immanuel Kant D) René Descartes
A) Önkörnyezetű lenni B) Egyszerűnek lenni C) Illeszkednie a megfigyelt tényekhez D) Empirikus bizonyítékokkal ellenőrizhetőnek lennie
A) Amikor a kutatók ellenőrzött kísérleteket végeznek. B) Amikor a kutatók megerősítik a már létező elméleteket. C) Amikor a kutatók olyan jelenségeket fedeznek fel, amelyek magyarázat nélkül maradnak. D) Amikor a kutatók publikálják a kutatásaik eredményeit.
A) Gyenge bizonyíték B) Nagyon erős bizonyíték C) Nincs bizonyíték D) Ellentmondásos bizonyíték
A) Kommunikáció elkerülése B) A kijelentések kontextusának figyelmen kívül hagyása C) A kijelentések tényként való bizonyítása D) Kétszínű nyilatkozatok értelmezése
A) A következmény megerősítése. B) Egy ellenfél véleményének félretételével történő torzítása. C) A hamis dilemma. D) A sarlatán-téma.
A) Új információk keresése egy megbízható következtetés levonása érdekében. B) A különböző cselekedetek lehetséges előnyei és hátrányai közötti mérlegelés. C) Az állítások elfogadása előtt a mögöttük lévő okok felmérése. D) A döntéshozatal során kizárólag a bennünk lévő ösztönökre hagyatkozni.
A) Döntések meghozatala a belső érzések alapján. B) Impulzív ítéletek követése. C) A tények megkülönböztetése a puszta véleményektől. D) Az információforrások megbízhatóságának figyelmen kívül hagyása.
A) Különböző cselekvési lehetőségek figyelembe vétele B) Alaptalan, gyors ítéletek meghozatala C) Az ész használata D) Az összes elérhető információ gondos elemzése |