A) Egyfajta közösségi médiaplatform.
B) A kormányzati korrupció egy fajtája.
C) Az online vásárlás egy formája.
D) A polgárok bevonása a közösségi döntéshozatalba és a közügyekbe.

A) Regionális kormányzat.
B) Nemzeti kormány.
C) Helyi önkormányzat.
D) Nemzetközi kormány.

A) A polgárok kirekesztésének egy formája.
B) Politikai ideológia.
C) A technológia használata a polgárok bevonására a kormányzásba és a döntéshozatalba.
D) Túlzott kormányzati ellenőrzés a polgárok felett.

A) Az állampolgárok kizárólag érzelmek alapján hoznak döntéseket.
B) A polgárok tájékozott és tiszteletteljes vitákat folytatnak a közös döntések meghozatala érdekében.
C) A polgárok kerülik a nyílt párbeszédet a közügyekről.
D) Az állampolgárok a kormány utasításait követik.

A) Szigorú kormányzati előírások betartatása.
B) Nemzeti ünnepek megünneplése.
C) A közösségek szórakoztatása.
D) Véletlenszerűen kiválasztott polgárok összehívása, hogy közügyekről tanácskozzanak.

A) Azáltal, hogy megértjük, milyen hatással van részvételük a döntéshozatalra.
B) A szomszédokkal való megbeszélések elkerülése révén.
C) Kizárólag a kormánytisztviselőkre támaszkodva.
D) A közösségi problémák figyelmen kívül hagyásával.

A) A részvétel az online interakciókra korlátozódik, míg az elkötelezettség személyes.
B) A részvétel magában foglalja a döntéshozatalban való közvetlen részvételt, míg az elkötelezettség a közösséggel való szélesebb körű interakciókat.
C) Az elkötelezettséget törvény írja elő, míg a részvétel önkéntes.
D) A két kifejezés között nincs különbség.

A) A kormányzati napirendek előtérbe helyezése a polgárok igényeivel szemben.
B) A polgárok érdekeinek képviselete és platformok biztosítása az elköteleződéshez.
C) A közösségi hangok elhallgattatása.
D) Az állampolgárok részvételének visszaszorítása.

A) A kormánytisztviselők ellenőrizetlen hatalmát segíti elő.
B) Elősegíti a korrupciót a jogalkotási folyamatokban.
C) Csökkenti a kormányzat hatékonyságát.
D) Ez inkluzívabb és megalapozottabb politikai döntésekhez vezethet.