A) A polgárok bevonása a közösségi döntéshozatalba és a közügyekbe. B) Egyfajta közösségi médiaplatform. C) A kormányzati korrupció egy fajtája. D) Az online vásárlás egy formája.
A) Helyi önkormányzat. B) Nemzeti kormány. C) Regionális kormányzat. D) Nemzetközi kormány.
A) Túlzott kormányzati ellenőrzés a polgárok felett. B) A technológia használata a polgárok bevonására a kormányzásba és a döntéshozatalba. C) A polgárok kirekesztésének egy formája. D) Politikai ideológia.
A) Az állampolgárok a kormány utasításait követik. B) A polgárok kerülik a nyílt párbeszédet a közügyekről. C) Az állampolgárok kizárólag érzelmek alapján hoznak döntéseket. D) A polgárok tájékozott és tiszteletteljes vitákat folytatnak a közös döntések meghozatala érdekében.
A) Véletlenszerűen kiválasztott polgárok összehívása, hogy közügyekről tanácskozzanak. B) Szigorú kormányzati előírások betartatása. C) A közösségek szórakoztatása. D) Nemzeti ünnepek megünneplése.
A) A szomszédokkal való megbeszélések elkerülése révén. B) Kizárólag a kormánytisztviselőkre támaszkodva. C) Azáltal, hogy megértjük, milyen hatással van részvételük a döntéshozatalra. D) A közösségi problémák figyelmen kívül hagyásával.
A) A két kifejezés között nincs különbség. B) Az elkötelezettséget törvény írja elő, míg a részvétel önkéntes. C) A részvétel az online interakciókra korlátozódik, míg az elkötelezettség személyes. D) A részvétel magában foglalja a döntéshozatalban való közvetlen részvételt, míg az elkötelezettség a közösséggel való szélesebb körű interakciókat.
A) Az állampolgárok részvételének visszaszorítása. B) A kormányzati napirendek előtérbe helyezése a polgárok igényeivel szemben. C) A közösségi hangok elhallgattatása. D) A polgárok érdekeinek képviselete és platformok biztosítása az elköteleződéshez.
A) A kormánytisztviselők ellenőrizetlen hatalmát segíti elő. B) Ez inkluzívabb és megalapozottabb politikai döntésekhez vezethet. C) Elősegíti a korrupciót a jogalkotási folyamatokban. D) Csökkenti a kormányzat hatékonyságát. |