A) Vulkanikus tevékenység B) Mélytengeri áramlatok C) Felszíni lefolyás D) Csapadék
A) A légnyomás mérése B) Az anyag vízátbocsátó képessége C) Vízvezetékrendszer típusa D) Az ősi civilizációk tanulmányozása
A) Vulkáni kőzet típusa B) Geológiai törésvonal C) A kőzetben vagy talajban lévő üregek mérése D) Az ásványi lerakódás típusa
A) Földtani időszakok B) A Föld mágneses mezeje C) Folyadék áramlása porózus közegen keresztül D) Newton mozgástörvényei
A) Hegyi magasságok mérése B) Mesterséges víztartó rétegek létrehozása C) A felszín alatti víz áramlásának és minőségének szimulálása és előrejelzése D) A tengeri élet tanulmányozása
A) Szennyezett víz tisztítása B) A vízkészletek kimerülése C) A felszín alatti víz feltöltése csapadékból vagy felszíni vízből D) Új felszín alatti vízforrások létrehozása
A) A felszín alatti víz különböző területekre történő áramlását elválasztó határvonal B) Vízkezelési folyamat C) A geológiai törés típusa D) Földalatti tározószerkezet
A) A csapadékképződés típusa B) Földalatti alagútrendszer C) A vízi ökoszisztéma szerkezete D) A fő talajvízszint feletti helyi telítettségi zóna
A) Földalatti folyó B) A telítettségi zóna felső határa C) A vizes palack típusa D) A víz tisztaságának mérése
A) Egyenletes B) Turbulens C) Gyorsan mozgó D) Lassan mozgó
A) Hooke törvénye B) Newton törvénye C) Ohm törvénye D) Darcy törvénye
A) Huszonkilenc B) Tizenöt C) Harminckettő D) Negyvenöt
A) A sivatossá válás B) Az erdőirtás C) Az ózonréteg vékonyodása D) A tengerszint emelkedése
A) Bernoulli-egyenlet B) Navier-Stokes-egyenlet C) Fourier-egyenlet D) Laplace-egyenlet
A) Monitoring kútak telepítése. B) A talaj pH-értékeinek vizsgálata. C) A felszíni vizek térképezése. D) A vízutak tulajdonságainak meghatározása vízutak vizsgálatain keresztül.
A) Tárolókapacitás B) Specifikus hozam C) Porózitás D) Permeabilitás
A) Transzmisszivitás B) Tárolóképesség C) Különleges hozam D) Hidraulikus vezetőképesség
A) A szennyező anyagok terjedésének szimulálásával. B) Csak a korábbi csapadékadatok alapján. C) A levegőben található szennyező anyagok koncentrációjának mérésével. D) A fúrólyukak vizuális vizsgálatával.
A) Felfüggesztett vízvizsgálat B) Zárt vízvizsgálat C) Nyílt vízvizsgálat D) Nyomott vízvizsgálat
A) Hidraulikus nyomás B) Rétegtan C) Áteresztőképesség D) Kőzettan
A) A rétegzés változásai B) A kőzetek összetételének változásai C) Hidraulikus nyomáskülönbségek D) A porozitás eltérései
A) Permeabilitási vizsgálat B) Szivattyúzott vízszint csökkenése C) Hidrogram D) Stratigráfiai felmérés
A) Porózitás B) Hidraulikus nyomás C) Rétegzés D) Áteresztőképesség
A) Fordítottan arányos B) Egyenlő C) Egyenesen arányos D) Nincs köze
A) Permeáció B) Brown-mozgás C) Osmózis D) Advekció
A) Albert Einstein B) Niels Bohr C) Isaac Newton D) James Clerk Maxwell
A) Szűrés B) Konvekció C) Szóródás D) Osmózis
A) Mert gyorsan oldódnak a vízben. B) Mert nem lépnek kölcsönhatásba a talajjal. C) Mert nehezebbek, mint a víz. D) Mert az adszorciónak köszönhetően visszatartják őket, amíg a stabilitás el nem érik.
A) Jobban oldódó anyagok B) Nem reaktív anyagok C) Inert (nem reaktív) anyagok D) Kevesebben oldódó anyagok
A) Albert Einstein B) Isaac Newton C) Oscar Edward Meinzer D) Henry Darcy
A) 19. század B) 18. század C) 20. század D) 21. század
A) 18. század B) 20. század C) 21. század D) 19. század
A) Függvénytani átalakítás B) Hasonlósági átalakítás (Boltzmann-átalakítás) C) Hankel-átalakítás D) Laplace-átalakítás
A) Csak nem-kartéziás koordináták esetén alkalmazhatók. B) Nem igényelnek kezdeti vagy határolási feltételeket. C) Egyszerű, elegáns megoldásokat kínálnak egyszerűsített feltételek mellett. D) Bonyolult numerikus szimulációkat igényelnek.
A) Cholesky B) Divergens C) Richardson D) Galerkin
A) Az 1920-as évek B) Az 1940-es évek C) Az 1930-as évek D) Az 1950-es évek
A) Statisztikai módszerek B) Numerikus módszerek C) Analitikai módszerek D) Kísérleti módszerek
A) Instabil B) Csak a térbeli, de nem az időbeli irányban stabil C) Feltételes stabilitás D) Feltétel nélküli stabilitás
A) Csak véges különbségek módszere B) Határintegrálegyenlet-módszer C) Analitikus elemes módszer D) Galerkin-féle végeselem-approximáció
A) Analytic & Computational Research, Inc. B) Los Alamos Nemzeti Laboratórium C) Környezetvédelmi Ügynökség (Environmental Protection Agency) D) Az Amerikai Geológiai Szolgálat (US Geological Survey)
A) Véges különbség B) Véges térfogatok C) Analitikus D) Véges elemek
A) MODFLOW B) SUTRA C) FEHM D) PORFLOW
A) Stokes-tétel B) Green-tétel C) Divergencia-tétel D) Gauss-törvény
A) MODFLOW B) Hydrus C) PORFLOW D) FEHM
A) A radioaktív szennyező anyagok terjedése B) A szén-dioxid megkötése C) Az olajszilárd anyagok kitermelésének modellezése D) A metán-hidrát képződésének szimulációja
A) Könnyen alkalmazható nem szabályos hálózatokra. B) Blokk elemeket használ. C) Nem biztosítja a konzervativitást. D) Csak szabályos hálózatokra alkalmazható.
A) FEFLOW B) SUTRA C) OpenGeoSys D) MODFLOW
A) Nem konzervatív módszerek B) Blokk elemek C) Háromszög elemek D) Nem strukturált hálózatok
A) Mély kút B) Nyílt víztartalékú kút C) Nyomott vízkút D) Alacsony kút
A) Vízben hűtött, fordított cirkulációs, kettős forgó fúrás B) Szagos forgó fúrás C) Kábeles fúrás D) Légnyomású forgó fúrás
A) Felülről öntött, fordított cirkulációs, dupla forgó fúrás B) Kábeles fúrás C) Sáros forgó fúrás D) Légforgó fúrás
A) Szagos, forgófejű fúrótechnika B) Légnyomású, forgófejű fúrótechnika C) Kábeles fúrótechnika D) Áramló, fordított cirkulációs, dupla forgófejű fúrótechnika
A) Vízben hűtött, fordított cirkulációs, dupla forgó fúrás B) Légnyomású forgó fúrás C) Szagos forgó fúrás D) Kábeles fúrás
A) Nyomott vízkutak B) Nyomott rétegek közötti kutak C) Mély kutak D) Alacsony kutak
A) Folók B) Esővíz C) Földalatti vizek D) Jégtakarók
A) 50 000 B) 65 000 C) 75 000 D) 80 000
A) Tíz B) Huszonöt C) Tizenöt D) Tizenkilenc
A) Ötven B) Hetven C) Nyolcvan D) Hatvanhárom
A) A talajba hatoló radar. B) Műholdas felvételek. C) Szeizmikus hullámok elemzése. D) Kamerákkal felszerelt drónok.
A) 51% B) 99% C) 78% D) 22%
A) Öntözés B) Iparági folyamatok C) Közösségi vízellátás D) Víztartalékok feltöltése tavakban és folyókon
A) 78% B) 64% C) 51% D) 22%
A) Mezőgazdasági öntözés B) Szabadidős tevékenységek C) Ivóvíz előállítás D) Ipari hűtési folyamatok
A) 22% B) 51% C) 64% D) 99% |