A) A bíró által a tárgyalás előtt hozott ítélet. B) A felperes által per indítására benyújtott irat. C) Az alperes nyilatkozata a bíróságon. D) Hivatalos kérelem az ügy elutasítására.
A) Elrendelni a vádlott letartóztatását. B) Elhalasztani a tárgyalási eljárást. C) Teljes tárgyalás nélkül dönteni egy ügyben, amikor nincsenek ténybeli viták. D) Az alsóbb fokú bíróság határozatának megváltoztatása.
A) A bizonyítékok bemutatása a bíróságon. B) A felperes nyilatkozata a nyitóérvek során. C) A bíró döntése. D) Az alperes által benyújtott panaszra adott válasz.
A) Bizonyítékra szóló idézést kiadni. B) A bírósági eljárás felgyorsítása érdekében. C) Dönteni a bizonyítékok elfogadhatóságáról. D) A törvények és a kormányzati intézkedések alkotmányosságának felülvizsgálata.
A) Elnökölni a tárgyalást. B) Az ítélet meghozatalára. C) Bizonyítékok bemutatása az esküdtszéknek. D) A rend és a biztonság fenntartása a tárgyalóteremben.
A) Meghozni a végső ítéletet. B) Új bizonyítékok bemutatása a tárgyalás során. C) A zsűri kiválasztásához. D) Jogi kérdések alapján teljes tárgyalás nélkül megoldani az ügyet.
A) Nem lehet valódi anyagi ténykérdés. B) A zsűri többségének egyet kell értenie. C) A vádlottnak el kell ismernie bűnösségét. D) A felperesnek szakértői vallomást kell tennie.
A) Az alsóbb fokú bíróságok határozatainak felülvizsgálata jogi hibák miatt. B) Elnökölni az esküdtszéki tanácskozásokat. C) A kezdeti tárgyalási eljárás lefolytatására. D) Bizonyítékra szóló idézést kiadni.
A) Fellebbezés. B) Büntetés kiszabása. C) Beadványok. D) Felfedezés.
A) Mindkét fél egyformán. B) A védekezés. C) A bíró. D) Az ügyészség.
A) Dupla kockázat. B) A tanácsadás joga. C) A tisztességes eljárás. D) Az ártatlanság vélelme.
A) Bűnügyi törvény. B) Eljárási jog. C) Alkotmányjog. D) Közigazgatási jog. |