A) A felperes által per indítására benyújtott irat. B) A bíró által a tárgyalás előtt hozott ítélet. C) Az alperes nyilatkozata a bíróságon. D) Hivatalos kérelem az ügy elutasítására.
A) Teljes tárgyalás nélkül dönteni egy ügyben, amikor nincsenek ténybeli viták. B) Elrendelni a vádlott letartóztatását. C) Elhalasztani a tárgyalási eljárást. D) Az alsóbb fokú bíróság határozatának megváltoztatása.
A) A bíró döntése. B) A bizonyítékok bemutatása a bíróságon. C) Az alperes által benyújtott panaszra adott válasz. D) A felperes nyilatkozata a nyitóérvek során.
A) A törvények és a kormányzati intézkedések alkotmányosságának felülvizsgálata. B) Bizonyítékra szóló idézést kiadni. C) A bírósági eljárás felgyorsítása érdekében. D) Dönteni a bizonyítékok elfogadhatóságáról.
A) Bizonyítékok bemutatása az esküdtszéknek. B) Az ítélet meghozatalára. C) Elnökölni a tárgyalást. D) A rend és a biztonság fenntartása a tárgyalóteremben.
A) Meghozni a végső ítéletet. B) A zsűri kiválasztásához. C) Jogi kérdések alapján teljes tárgyalás nélkül megoldani az ügyet. D) Új bizonyítékok bemutatása a tárgyalás során.
A) A vádlottnak el kell ismernie bűnösségét. B) A zsűri többségének egyet kell értenie. C) A felperesnek szakértői vallomást kell tennie. D) Nem lehet valódi anyagi ténykérdés.
A) Az alsóbb fokú bíróságok határozatainak felülvizsgálata jogi hibák miatt. B) A kezdeti tárgyalási eljárás lefolytatására. C) Bizonyítékra szóló idézést kiadni. D) Elnökölni az esküdtszéki tanácskozásokat.
A) Felfedezés. B) Beadványok. C) Büntetés kiszabása. D) Fellebbezés.
A) A bíró. B) A védekezés. C) Az ügyészség. D) Mindkét fél egyformán.
A) Dupla kockázat. B) A tanácsadás joga. C) A tisztességes eljárás. D) Az ártatlanság vélelme.
A) Alkotmányjog. B) Eljárási jog. C) Bűnügyi törvény. D) Közigazgatási jog. |