A) Államadósság-portfólió B) Globális kereslet-előrejelzés C) Általános fejlesztési politika D) Bruttó hazai termék
A) Világbank B) Nemzetközi Valutaalap (IMF) C) Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) D) Kereskedelmi Világszervezet (WTO)
A) Újonnan elfogadott pénzügyi kereskedési törvény B) Országos Mezőgazdasági Méltányos Kereskedelmi Szövetség C) Észak-atlanti pénzügyi tranzakciós megállapodás D) Észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás
A) Egyesült Államok B) Németország C) Kína D) Japán
A) Megvédeni a hazai iparágakat a külföldi versenytől B) A nyílt és szabad kereskedelem előmozdítása C) A külföldi befektetések ösztönzése D) Az általános fogyasztói jólét növelése
A) Merkantilizmus B) Ricardo ekvivalencia C) Az abszolút előny elmélete D) Összehasonlító előnyök elmélete
A) A globális kereskedelmi megállapodások szabályozása B) A valutaárfolyamok szabályozása C) Pénzügyi és technikai segítségnyújtás a fejlődő országoknak D) Nemzetközi kamatlábak meghatározása
A) A nemzetközi kereskedelem előmozdítása a kereskedelmi akadályok csökkentésével B) Pénzügyi segítségnyújtás a fejlődő országoknak C) A globális valutaárfolyamok szabályozására D) A nemzetközi munkaügyi normák érvényesítése
A) Lehetőség költségelőny B) Szakosodási előny C) Abszolút előny D) Komparatív előny
A) Tényezőarányok elmélete B) Merkantilizmus C) Linder hipotézis D) Heckscher-Ohlin elmélet
A) Irányított árfolyam B) Lebegő árfolyam C) Rögzített árfolyam D) Fix árfolyam
A) Kereskedelmi mérleg B) Munkanélküliségi ráta C) Bruttó hazai termék (GDP) D) Fogyasztói árindex (CPI)
A) Folyó fizetési mérleg B) Kereskedelmi mérleg C) Tőkeszámla egyenlege D) Költségvetési egyenleg
A) A közvetlen külföldi befektetések B) Külföldi Fejlesztési Kezdeményezés C) Ingyenes hazai befektetés D) Pénzügyi közzétételi index
A) Árfolyam B) Inflációs ráta C) Kamatláb D) Növekedési üteme
A) Németország B) India C) Kína D) Japán
A) A kereskedelmi hiány maximalizálása B) Az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés előmozdítása C) Spekulatív tevékenységek támogatása D) Devizaleértékelődés elérése
A) Dél-Korea B) Kína C) India D) Japán
A) Kereskedelmi többlet B) Kereskedelmi deficit C) Kereskedelmi mérleg D) Folyó fizetési mérleg többlet
A) Tőkeszámla egyenlege B) Kereskedelmi többlet C) Kereskedelmi mérleg D) Folyó fizetési mérleg
A) Az importált árukra kivetett adó B) Pénzügyi segélycsomag exportőröknek C) Kereskedelmi megállapodás nemzetek között D) Külön kvóta az exportra
A) Központi Bank B) Nemzetközi Valutaalap C) Pénzügyminisztérium D) Pénzügyminisztérium
A) Keynesi közgazdaságtan B) A kínálati oldal gazdaságtan C) Monetarizmus D) osztrák iskolai közgazdaságtan
A) Franciaország B) Oroszország C) Kína D) Brazília
A) Oligopólium B) Kartell C) Duopólium D) Monopólium
A) David Ricardo B) John Maynard Keynes C) Adam Smith D) Karl Marx
A) Közös erőforrás B) Private Good C) Klub jó D) Közjó
A) John Maynard Keynes B) Paul Krugman C) Arthur Laffer D) Milton Friedman
A) Átértékelés B) Felértékelődés C) Leértékelés D) Értékcsökkenés
A) Változó költség B) Határköltség C) Lehetőségi költség D) Elsüllyedt költség
A) Szakosodás B) Protekcionizmus C) Szabadkereskedelem D) Komparatív előny
A) Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) B) Európai Unió (EU) C) Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) D) Észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA)
A) Kvóta B) Tarifa C) Embargó D) Szubvenció
A) Embargó B) Kvóta C) Szubvenció D) Tarifa
A) Észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA) B) Európai Unió (EU) C) Transz-Pacific Partnership (TPP) D) Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) |