A) A pszichés zavarok egy fajtája.
B) Érzelmi válasz az ingerekre.
C) Olyan kognitív készség, amely fokozza az érvelést.
D) A normálistól vagy az ésszerűségtől való szisztematikus eltérés az ítélkezésben.

A) Megerősítési torzítás.
B) Horgonyzási torzítás.
C) Túlzott magabiztosság.
D) Elérhetőségi heurisztika.

A) A jövőbeli bizonytalanságok alábecslése.
B) Túlzott magabiztosság a kezdeti előrejelzésekben.
C) Egy esemény megtörténte után elhinni, hogy az esemény előre látható volt.
D) Meglepődni a nem várt eredményeken.

A) A logika helyett az érzelmek alapján hozott döntések.
B) Kizárólag statisztikai adatokra támaszkodva.
C) Valószínűségek kiszámítása cselekvés előtt.
D) A kockázatok értékelése gondos elemzéssel.

A) Túlélési torzítás.
B) Keretezés hatása.
C) Megerősítési torzítás.
D) Recency bias.

A) Kizárólag statisztikai bizonyítékokra támaszkodva.
B) Annak megértése, hogy az eredmények függetlenek.
C) Az a hit, hogy a múltbeli véletlenszerű események befolyásolják a jövőbeli eredményeket.
D) Mintákat látni ott, ahol nincsenek.

A) Az a hit, hogy az ember befolyásolni tudja az olyan eredményeket, amelyek valójában nem befolyásolhatók.
B) Bizonyítékon alapuló előrejelzésekre támaszkodva.
C) Az események véletlenszerűségének egyértelmű elismerése.
D) Tehetetlennek érzi magát a döntéshozatali forgatókönyvekben.

A) A sikereket saját maguknak, a kudarcokat pedig külső tényezőknek tulajdonítják.
B) Egyenlő mértékben vállaljon felelősséget a sikerekért és a kudarcokért.
C) Kizárólag másokat okolnak a győzelmeikért.
D) Minimalizálják saját szerepüket az eredményekben.

A) A feladat elvégzéséhez szükséges idő alábecsülése.
B) A költségek túlbecslése a projekttervezés során.
C) A pontosság javítása gondos tervezéssel.
D) A múltbeli teljesítményadatokra támaszkodva a jövőbeli feladatok előrejelzése.