A) Érzelmi válasz az ingerekre.
B) A normálistól vagy az ésszerűségtől való szisztematikus eltérés az ítélkezésben.
C) Olyan kognitív készség, amely fokozza az érvelést.
D) A pszichés zavarok egy fajtája.

A) Túlzott magabiztosság.
B) Elérhetőségi heurisztika.
C) Horgonyzási torzítás.
D) Megerősítési torzítás.

A) Egy esemény megtörténte után elhinni, hogy az esemény előre látható volt.
B) Túlzott magabiztosság a kezdeti előrejelzésekben.
C) A jövőbeli bizonytalanságok alábecslése.
D) Meglepődni a nem várt eredményeken.

A) A logika helyett az érzelmek alapján hozott döntések.
B) Kizárólag statisztikai adatokra támaszkodva.
C) Valószínűségek kiszámítása cselekvés előtt.
D) A kockázatok értékelése gondos elemzéssel.

A) Megerősítési torzítás.
B) Keretezés hatása.
C) Túlélési torzítás.
D) Recency bias.

A) Mintákat látni ott, ahol nincsenek.
B) Annak megértése, hogy az eredmények függetlenek.
C) Az a hit, hogy a múltbeli véletlenszerű események befolyásolják a jövőbeli eredményeket.
D) Kizárólag statisztikai bizonyítékokra támaszkodva.

A) Bizonyítékon alapuló előrejelzésekre támaszkodva.
B) Az a hit, hogy az ember befolyásolni tudja az olyan eredményeket, amelyek valójában nem befolyásolhatók.
C) Az események véletlenszerűségének egyértelmű elismerése.
D) Tehetetlennek érzi magát a döntéshozatali forgatókönyvekben.

A) Minimalizálják saját szerepüket az eredményekben.
B) Kizárólag másokat okolnak a győzelmeikért.
C) A sikereket saját maguknak, a kudarcokat pedig külső tényezőknek tulajdonítják.
D) Egyenlő mértékben vállaljon felelősséget a sikerekért és a kudarcokért.

A) A feladat elvégzéséhez szükséges idő alábecsülése.
B) A pontosság javítása gondos tervezéssel.
C) A múltbeli teljesítményadatokra támaszkodva a jövőbeli feladatok előrejelzése.
D) A költségek túlbecslése a projekttervezés során.