A) A pszichés zavarok egy fajtája.
B) Olyan kognitív készség, amely fokozza az érvelést.
C) Érzelmi válasz az ingerekre.
D) A normálistól vagy az ésszerűségtől való szisztematikus eltérés az ítélkezésben.

A) Megerősítési torzítás.
B) Túlzott magabiztosság.
C) Elérhetőségi heurisztika.
D) Horgonyzási torzítás.

A) Meglepődni a nem várt eredményeken.
B) Túlzott magabiztosság a kezdeti előrejelzésekben.
C) A jövőbeli bizonytalanságok alábecslése.
D) Egy esemény megtörténte után elhinni, hogy az esemény előre látható volt.

A) A logika helyett az érzelmek alapján hozott döntések.
B) A kockázatok értékelése gondos elemzéssel.
C) Valószínűségek kiszámítása cselekvés előtt.
D) Kizárólag statisztikai adatokra támaszkodva.

A) Túlélési torzítás.
B) Keretezés hatása.
C) Megerősítési torzítás.
D) Recency bias.

A) Kizárólag statisztikai bizonyítékokra támaszkodva.
B) Annak megértése, hogy az eredmények függetlenek.
C) Mintákat látni ott, ahol nincsenek.
D) Az a hit, hogy a múltbeli véletlenszerű események befolyásolják a jövőbeli eredményeket.

A) Tehetetlennek érzi magát a döntéshozatali forgatókönyvekben.
B) Az a hit, hogy az ember befolyásolni tudja az olyan eredményeket, amelyek valójában nem befolyásolhatók.
C) Az események véletlenszerűségének egyértelmű elismerése.
D) Bizonyítékon alapuló előrejelzésekre támaszkodva.

A) A sikereket saját maguknak, a kudarcokat pedig külső tényezőknek tulajdonítják.
B) Minimalizálják saját szerepüket az eredményekben.
C) Egyenlő mértékben vállaljon felelősséget a sikerekért és a kudarcokért.
D) Kizárólag másokat okolnak a győzelmeikért.

A) A költségek túlbecslése a projekttervezés során.
B) A pontosság javítása gondos tervezéssel.
C) A múltbeli teljesítményadatokra támaszkodva a jövőbeli feladatok előrejelzése.
D) A feladat elvégzéséhez szükséges idő alábecsülése.