A) A normálistól vagy az ésszerűségtől való szisztematikus eltérés az ítélkezésben.
B) A pszichés zavarok egy fajtája.
C) Olyan kognitív készség, amely fokozza az érvelést.
D) Érzelmi válasz az ingerekre.

A) Horgonyzási torzítás.
B) Túlzott magabiztosság.
C) Megerősítési torzítás.
D) Elérhetőségi heurisztika.

A) Egy esemény megtörténte után elhinni, hogy az esemény előre látható volt.
B) Túlzott magabiztosság a kezdeti előrejelzésekben.
C) A jövőbeli bizonytalanságok alábecslése.
D) Meglepődni a nem várt eredményeken.

A) A logika helyett az érzelmek alapján hozott döntések.
B) A kockázatok értékelése gondos elemzéssel.
C) Kizárólag statisztikai adatokra támaszkodva.
D) Valószínűségek kiszámítása cselekvés előtt.

A) Túlélési torzítás.
B) Megerősítési torzítás.
C) Recency bias.
D) Keretezés hatása.

A) Mintákat látni ott, ahol nincsenek.
B) Kizárólag statisztikai bizonyítékokra támaszkodva.
C) Annak megértése, hogy az eredmények függetlenek.
D) Az a hit, hogy a múltbeli véletlenszerű események befolyásolják a jövőbeli eredményeket.

A) Az események véletlenszerűségének egyértelmű elismerése.
B) Bizonyítékon alapuló előrejelzésekre támaszkodva.
C) Tehetetlennek érzi magát a döntéshozatali forgatókönyvekben.
D) Az a hit, hogy az ember befolyásolni tudja az olyan eredményeket, amelyek valójában nem befolyásolhatók.

A) Egyenlő mértékben vállaljon felelősséget a sikerekért és a kudarcokért.
B) Kizárólag másokat okolnak a győzelmeikért.
C) A sikereket saját maguknak, a kudarcokat pedig külső tényezőknek tulajdonítják.
D) Minimalizálják saját szerepüket az eredményekben.

A) A múltbeli teljesítményadatokra támaszkodva a jövőbeli feladatok előrejelzése.
B) A költségek túlbecslése a projekttervezés során.
C) A pontosság javítása gondos tervezéssel.
D) A feladat elvégzéséhez szükséges idő alábecsülése.