A) Olyan kognitív készség, amely fokozza az érvelést. B) A normálistól vagy az ésszerűségtől való szisztematikus eltérés az ítélkezésben. C) A pszichés zavarok egy fajtája. D) Érzelmi válasz az ingerekre.
A) Túlzott magabiztosság. B) Elérhetőségi heurisztika. C) Horgonyzási torzítás. D) Megerősítési torzítás.
A) Túlzott magabiztosság a kezdeti előrejelzésekben. B) Egy esemény megtörténte után elhinni, hogy az esemény előre látható volt. C) Meglepődni a nem várt eredményeken. D) A jövőbeli bizonytalanságok alábecslése.
A) A múltbeli teljesítményadatokra támaszkodva a jövőbeli feladatok előrejelzése. B) A költségek túlbecslése a projekttervezés során. C) A pontosság javítása gondos tervezéssel. D) A feladat elvégzéséhez szükséges idő alábecsülése.
A) Túlélési torzítás. B) Recency bias. C) Megerősítési torzítás. D) Keretezés hatása.
A) Annak megértése, hogy az eredmények függetlenek. B) Mintákat látni ott, ahol nincsenek. C) Az a hit, hogy a múltbeli véletlenszerű események befolyásolják a jövőbeli eredményeket. D) Kizárólag statisztikai bizonyítékokra támaszkodva.
A) Valószínűségek kiszámítása cselekvés előtt. B) A logika helyett az érzelmek alapján hozott döntések. C) Kizárólag statisztikai adatokra támaszkodva. D) A kockázatok értékelése gondos elemzéssel.
A) Bizonyítékon alapuló előrejelzésekre támaszkodva. B) Az események véletlenszerűségének egyértelmű elismerése. C) Az a hit, hogy az ember befolyásolni tudja az olyan eredményeket, amelyek valójában nem befolyásolhatók. D) Tehetetlennek érzi magát a döntéshozatali forgatókönyvekben.
A) Kizárólag másokat okolnak a győzelmeikért. B) Egyenlő mértékben vállaljon felelősséget a sikerekért és a kudarcokért. C) Minimalizálják saját szerepüket az eredményekben. D) A sikereket saját maguknak, a kudarcokat pedig külső tényezőknek tulajdonítják. |