A) A pszichés zavarok egy fajtája.
B) Érzelmi válasz az ingerekre.
C) A normálistól vagy az ésszerűségtől való szisztematikus eltérés az ítélkezésben.
D) Olyan kognitív készség, amely fokozza az érvelést.

A) Horgonyzási torzítás.
B) Megerősítési torzítás.
C) Elérhetőségi heurisztika.
D) Túlzott magabiztosság.

A) A jövőbeli bizonytalanságok alábecslése.
B) Egy esemény megtörténte után elhinni, hogy az esemény előre látható volt.
C) Meglepődni a nem várt eredményeken.
D) Túlzott magabiztosság a kezdeti előrejelzésekben.

A) A kockázatok értékelése gondos elemzéssel.
B) Kizárólag statisztikai adatokra támaszkodva.
C) A logika helyett az érzelmek alapján hozott döntések.
D) Valószínűségek kiszámítása cselekvés előtt.

A) Túlélési torzítás.
B) Recency bias.
C) Megerősítési torzítás.
D) Keretezés hatása.

A) Az a hit, hogy a múltbeli véletlenszerű események befolyásolják a jövőbeli eredményeket.
B) Mintákat látni ott, ahol nincsenek.
C) Annak megértése, hogy az eredmények függetlenek.
D) Kizárólag statisztikai bizonyítékokra támaszkodva.

A) Kizárólag másokat okolnak a győzelmeikért.
B) Minimalizálják saját szerepüket az eredményekben.
C) A sikereket saját maguknak, a kudarcokat pedig külső tényezőknek tulajdonítják.
D) Egyenlő mértékben vállaljon felelősséget a sikerekért és a kudarcokért.

A) Az események véletlenszerűségének egyértelmű elismerése.
B) Bizonyítékon alapuló előrejelzésekre támaszkodva.
C) Az a hit, hogy az ember befolyásolni tudja az olyan eredményeket, amelyek valójában nem befolyásolhatók.
D) Tehetetlennek érzi magát a döntéshozatali forgatókönyvekben.

A) A feladat elvégzéséhez szükséges idő alábecsülése.
B) A költségek túlbecslése a projekttervezés során.
C) A múltbeli teljesítményadatokra támaszkodva a jövőbeli feladatok előrejelzése.
D) A pontosság javítása gondos tervezéssel.