A) A pszichés zavarok egy fajtája.
B) Érzelmi válasz az ingerekre.
C) Olyan kognitív készség, amely fokozza az érvelést.
D) A normálistól vagy az ésszerűségtől való szisztematikus eltérés az ítélkezésben.

A) Túlzott magabiztosság.
B) Elérhetőségi heurisztika.
C) Megerősítési torzítás.
D) Horgonyzási torzítás.

A) Meglepődni a nem várt eredményeken.
B) Túlzott magabiztosság a kezdeti előrejelzésekben.
C) A jövőbeli bizonytalanságok alábecslése.
D) Egy esemény megtörténte után elhinni, hogy az esemény előre látható volt.

A) Valószínűségek kiszámítása cselekvés előtt.
B) A kockázatok értékelése gondos elemzéssel.
C) Kizárólag statisztikai adatokra támaszkodva.
D) A logika helyett az érzelmek alapján hozott döntések.

A) Túlélési torzítás.
B) Recency bias.
C) Keretezés hatása.
D) Megerősítési torzítás.

A) Az a hit, hogy a múltbeli véletlenszerű események befolyásolják a jövőbeli eredményeket.
B) Annak megértése, hogy az eredmények függetlenek.
C) Kizárólag statisztikai bizonyítékokra támaszkodva.
D) Mintákat látni ott, ahol nincsenek.

A) Egyenlő mértékben vállaljon felelősséget a sikerekért és a kudarcokért.
B) Minimalizálják saját szerepüket az eredményekben.
C) Kizárólag másokat okolnak a győzelmeikért.
D) A sikereket saját maguknak, a kudarcokat pedig külső tényezőknek tulajdonítják.

A) Az a hit, hogy az ember befolyásolni tudja az olyan eredményeket, amelyek valójában nem befolyásolhatók.
B) Bizonyítékon alapuló előrejelzésekre támaszkodva.
C) Az események véletlenszerűségének egyértelmű elismerése.
D) Tehetetlennek érzi magát a döntéshozatali forgatókönyvekben.

A) A költségek túlbecslése a projekttervezés során.
B) A feladat elvégzéséhez szükséges idő alábecsülése.
C) A pontosság javítása gondos tervezéssel.
D) A múltbeli teljesítményadatokra támaszkodva a jövőbeli feladatok előrejelzése.