A) 90 B) 360 C) 270 D) 180
A) Földrajzi helymeghatározási szolgáltatás B) Globális helymeghatározó rendszer C) Irányított útvonal rendszer D) Általános mutatórendszer
A) égi navigáció B) Terep navigáció C) Mérföldkő navigáció D) Rádiónavigáció
A) Kalibrálás B) Kiegyenlítés C) Eltérés D) Helyesbítés
A) Meter B) Kilogramm C) Csomó D) Mile
A) Kronométer B) Barométer C) Iránytű D) Szextáns
A) Egyenlítő B) Rák trópus C) Prime Meridián D) Nemzetközi dátumvonal
A) Polar B) Ortográfiai C) Kúp alakú D) Mercator
A) SOLAS Egyezmény B) UNCLOS Egyezmény C) MARPOL Egyezmény D) IMO Egyezmény
A) Kompassz B) Asztrolábium C) Háttámasz D) Szögmérő
A) Római B) Görög C) Polinéz D) Egyiptomi
A) Kvadráns B) Keresztszögmérő C) Kompassz D) Tengerészi asztrálab
A) Kristóf Kolumbusz B) Leonardo a Pisából C) Martín Cortés de Albacar D) John Davis
A) Kereszttámaszos műszer B) Háttámaszos műszer C) Asztrolábium D) Kvadranst
A) Bartolomeu Dias B) Vasco da Gama C) Kristóf Kolumbusz D) Juan Sebastián Elcano
A) Carta Pisana B) Portolán térkép C) Mercator-féle térkép D) Ptolemaiosz-féle térkép
A) Rádióalapú navigáció B) GPS-navigáció C) A számtani módszer (becslés) D) Műholdas navigáció
A) John Harrison B) Robert Hooke C) Pierre Vernier D) Isaac Newton
A) Duller-módszer B) Marc St Hilaire-módszer C) Douwes-módszer D) Módosított Sumner-módszer
A) Okostelefonok bevezetése B) Műholdas navigációs rendszerek feltalálása C) Hordozható technológiák fejlesztése D) Elektronikus számológépek létrehozása
A) A sebesség mérése. B) A vitorláshajók által használt Traverse tábla célja a vitorlázat irányának és a hajó manővereinek rögzítése volt, figyelembe véve a szélirányt. C) Az óceán mélységének mérése. D) A navigáció a csillagok segítségével.
A) Kereszt-műszer B) Szögmérő C) Asztrolábium D) Kompassz
A) II. János király B) Izabella királynő C) Henrik herceg D) Kristóf Kolumbusz
A) Vasco da Gama B) Magellán C) Columbus D) Dias
A) Asztrolábium B) Szögmérő C) Tengerészeti krónométer D) Kompassz
A) Számítási navigáció B) Rádiónavigáció és giroszkopikus iránytűk C) Asztrális navigáció D) Terepfelmérés
A) A GPS feltalálása óta, a 20. század végén. B) A görög ókorban. C) A 1767-től körülbelül 1850-ig terjedő időszakban. D) A 20. század elejétől kezdve.
A) 90° északi irányban. B) Körülbelül 151° keleti irányban. C) 74° nyugati irányban. D) 0° a Greenwichi meridiánon.
A) Egyenes vonal a Föld felszínén lévő két pont között. B) Egy a forgókerékpárral párhuzamos vonal. C) Egy görbevonal, amely a két pont közötti legrövidebb távolságot követi. D) Egy olyan vonal, amely minden meridiánon ugyanazt a szöget zár be.
A) Egyetlen helyzetvonalat követ, amíg partra nem ér. B) Csak a becsült helyzet alapján navigál, anélkül, hogy helyzetvonalakat használná. C) A helyzetvonalakat egy térképen rajzolja fel, és a metszéspontjuk jelzi a pontos helyzetet. D) Az egyik helyzetvonaltól a másikig mért távolság alapján határozza meg a helyzetet, anélkül, hogy azok metszené egymást.
A) Csak a hagyományos, számtani módszerek használata. B) A műholdak által elektronikusan meghatározott pozíciók. C) Kizárólag földi referenciapontok alapján történő navigáció. D) Kizárólag a csillagok megfigyelésén alapuló navigáció.
A) GPS-jelzések B) Csillagászati megfigyelések C) Kézi beállítások D) Rádióidő-jelzések
A) Hagyományosabb megjelenés B) Nagyobb pontosság C) Alacsonyabb költség D) Nagyobb méret
A) Digitális processzor B) Mechanikus fogaskerekek C) Napcellák D) Kvarc kristályos oszcillátor
A) Egy stopperóra, akár hagyományos, tekerhető, akár digitális. B) Egy napóra. C) Egy okostelefonos alkalmazás. D) Egy homokóra.
A) Kézi újra kalibrálás minden hónapban B) Automatikus szoftverfrissítések C) A kristály időszakos cseréje D) Kalibrált beállítási lehetőség
A) Mágneses tervek B) Légnyomás C) Hőmérsékleti ingadozások D) Páratartalom
A) Indexhiba B) Oldalhiba C) Merőleges hibahatás D) Vernier-hiba
A) Műholdas jeleket használ a pontosság érdekében. B) Gyakori újra-kalibrálást igényel külső források segítségével. C) Csak tiszta időjárási körülmények között használható. D) Nincs szüksége külső információkra a kalibrálás után.
A) Hőmérséklet-változások mérése. B) A gyorsulás mérése három tengely mentén. C) GPS-koordináták biztosítása. D) Mágneses mezők érzékelése.
A) Az 1990-es évek B) Az 2000-es évek C) Az 1980-as évek D) Az 2010-es évek
A) Párhuzamos indexelés B) Franklin folyamatos radar-ábrázolási technika C) Radár-trianguláció D) Kontúr módszer
A) James Cook B) Isaac Newton C) Galileo Galilei D) William Burger
A) Műholdas jel feldolgozás B) Mágneses tér feltérképezése C) Pálya meghatározás D) Radar trianguláció
A) LORAN-C B) OMEGA C) Decca D) GPS
A) 2000. december 31. B) 1995. január 1. C) 1989. június 15. D) 1997. szeptember 30.
A) Decca B) OMEGA C) CHAYKA D) GPS
A) Az Európai Unió GNSS (Globális Navigációs Műholdrendszer) Ügynöksége B) Roszkoszmosz C) NASA D) Az Egyesült Államok Légerejének 50. űrhajózási egysége
A) 750 millió dollár B) 500 millió dollár C) 250 millió dollár D) 1 milliárd dollár
A) 1985 B) 1978 C) 1990 D) 2000
A) A hajó navigátora B) A hajó főmérnöke C) Az első tiszt D) A hajó kapitánya
A) 70 százalék B) 50 százalék C) 60 százalék D) 80 százalék
A) Öt lépésből B) Hat lépésből C) Három lépésből D) Négy lépésből
A) Figyelés B) Végrehajtás C) Tervezés D) Értékelés
A) Szövetségi Légiforgalmi Hivatal (FAA) B) Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) C) Nemzeti Óceánográfiai és Hangulati Adminisztráció (NOAA) D) Egészségügyi Világszervezet (WHO)
A) Asztronomikus helymeghatározás B) Tengeri radar C) Szondázás/akusztikus helymeghatározás D) GPS
A) Referencia pontok B) Triangulációs számítások C) Műholdfelvételek D) GNSS (Globális Navigációs Műholdrendszer)
A) Számolja ki a pozíciót manuálisan, a becsült útvonal alapján. B) Határozza meg a legoptimálisabb útvonalakat a legrövidebb útvonal problémák megoldásával. C) Végezzen égitest-méréseket. D) Határozza meg a iránytű hibáját.
A) Szondázási/akusztikai helymeghatározás B) Kézi térkép-rajzolás C) Referencia pontok D) Égi navigáció
A) Királyi Haditengerészeti Navigációs Kézikönyv B) Tengerészek Kézikönyve C) Pilótaútmutató D) Bowditch-féle Amerikai Praktikus Navigátor
A) Egy ismert célpont keresése. B) Egy ismert útvonal követése egy konkrét helyre. C) Egy környezet felfedezése szórakozásból, előre meghatározott célpont nélkül. D) Navigációs eszközök, például térképek vagy GPS használata. |