A) 90 B) 360 C) 180 D) 270
A) Földrajzi helymeghatározási szolgáltatás B) Irányított útvonal rendszer C) Globális helymeghatározó rendszer D) Általános mutatórendszer
A) Rádiónavigáció B) Terep navigáció C) Mérföldkő navigáció D) égi navigáció
A) Eltérés B) Kiegyenlítés C) Kalibrálás D) Helyesbítés
A) Csomó B) Kilogramm C) Mile D) Meter
A) Barométer B) Kronométer C) Iránytű D) Szextáns
A) Nemzetközi dátumvonal B) Egyenlítő C) Prime Meridián D) Rák trópus
A) Polar B) Mercator C) Ortográfiai D) Kúp alakú
A) SOLAS Egyezmény B) IMO Egyezmény C) UNCLOS Egyezmény D) MARPOL Egyezmény
A) Háttámasz B) Kompassz C) Asztrolábium D) Szögmérő
A) Görög B) Polinéz C) Római D) Egyiptomi
A) Kompassz B) Tengerészi asztrálab C) Kvadráns D) Keresztszögmérő
A) Leonardo a Pisából B) Kristóf Kolumbusz C) John Davis D) Martín Cortés de Albacar
A) Kvadranst B) Kereszttámaszos műszer C) Háttámaszos műszer D) Asztrolábium
A) Vasco da Gama B) Bartolomeu Dias C) Juan Sebastián Elcano D) Kristóf Kolumbusz
A) Carta Pisana B) Ptolemaiosz-féle térkép C) Portolán térkép D) Mercator-féle térkép
A) GPS-navigáció B) Műholdas navigáció C) Rádióalapú navigáció D) A számtani módszer (becslés)
A) John Harrison B) Robert Hooke C) Pierre Vernier D) Isaac Newton
A) Marc St Hilaire-módszer B) Módosított Sumner-módszer C) Douwes-módszer D) Duller-módszer
A) Műholdas navigációs rendszerek feltalálása B) Elektronikus számológépek létrehozása C) Hordozható technológiák fejlesztése D) Okostelefonok bevezetése
A) A vitorláshajók által használt Traverse tábla célja a vitorlázat irányának és a hajó manővereinek rögzítése volt, figyelembe véve a szélirányt. B) A navigáció a csillagok segítségével. C) A sebesség mérése. D) Az óceán mélységének mérése.
A) Kereszt-műszer B) Asztrolábium C) Kompassz D) Szögmérő
A) II. János király B) Henrik herceg C) Izabella királynő D) Kristóf Kolumbusz
A) Dias B) Columbus C) Vasco da Gama D) Magellán
A) Asztrolábium B) Tengerészeti krónométer C) Kompassz D) Szögmérő
A) Asztrális navigáció B) Terepfelmérés C) Számítási navigáció D) Rádiónavigáció és giroszkopikus iránytűk
A) A 1767-től körülbelül 1850-ig terjedő időszakban. B) A görög ókorban. C) A GPS feltalálása óta, a 20. század végén. D) A 20. század elejétől kezdve.
A) 0° a Greenwichi meridiánon. B) Körülbelül 151° keleti irányban. C) 74° nyugati irányban. D) 90° északi irányban.
A) Egy görbevonal, amely a két pont közötti legrövidebb távolságot követi. B) Egy olyan vonal, amely minden meridiánon ugyanazt a szöget zár be. C) Egyenes vonal a Föld felszínén lévő két pont között. D) Egy a forgókerékpárral párhuzamos vonal.
A) Csak a becsült helyzet alapján navigál, anélkül, hogy helyzetvonalakat használná. B) Egyetlen helyzetvonalat követ, amíg partra nem ér. C) Az egyik helyzetvonaltól a másikig mért távolság alapján határozza meg a helyzetet, anélkül, hogy azok metszené egymást. D) A helyzetvonalakat egy térképen rajzolja fel, és a metszéspontjuk jelzi a pontos helyzetet.
A) Kizárólag a csillagok megfigyelésén alapuló navigáció. B) Csak a hagyományos, számtani módszerek használata. C) Kizárólag földi referenciapontok alapján történő navigáció. D) A műholdak által elektronikusan meghatározott pozíciók.
A) Csillagászati megfigyelések B) Kézi beállítások C) Rádióidő-jelzések D) GPS-jelzések
A) Alacsonyabb költség B) Hagyományosabb megjelenés C) Nagyobb méret D) Nagyobb pontosság
A) Mechanikus fogaskerekek B) Napcellák C) Digitális processzor D) Kvarc kristályos oszcillátor
A) Egy napóra. B) Egy okostelefonos alkalmazás. C) Egy stopperóra, akár hagyományos, tekerhető, akár digitális. D) Egy homokóra.
A) A kristály időszakos cseréje B) Kalibrált beállítási lehetőség C) Kézi újra kalibrálás minden hónapban D) Automatikus szoftverfrissítések
A) Hőmérsékleti ingadozások B) Légnyomás C) Páratartalom D) Mágneses tervek
A) Indexhiba B) Oldalhiba C) Merőleges hibahatás D) Vernier-hiba
A) Nincs szüksége külső információkra a kalibrálás után. B) Műholdas jeleket használ a pontosság érdekében. C) Gyakori újra-kalibrálást igényel külső források segítségével. D) Csak tiszta időjárási körülmények között használható.
A) GPS-koordináták biztosítása. B) A gyorsulás mérése három tengely mentén. C) Mágneses mezők érzékelése. D) Hőmérséklet-változások mérése.
A) Az 1980-as évek B) Az 2000-es évek C) Az 1990-es évek D) Az 2010-es évek
A) Radár-trianguláció B) Franklin folyamatos radar-ábrázolási technika C) Párhuzamos indexelés D) Kontúr módszer
A) James Cook B) William Burger C) Isaac Newton D) Galileo Galilei
A) Pálya meghatározás B) Radar trianguláció C) Mágneses tér feltérképezése D) Műholdas jel feldolgozás
A) GPS B) Decca C) OMEGA D) LORAN-C
A) 1995. január 1. B) 1997. szeptember 30. C) 1989. június 15. D) 2000. december 31.
A) GPS B) CHAYKA C) Decca D) OMEGA
A) NASA B) Az Európai Unió GNSS (Globális Navigációs Műholdrendszer) Ügynöksége C) Roszkoszmosz D) Az Egyesült Államok Légerejének 50. űrhajózási egysége
A) 750 millió dollár B) 250 millió dollár C) 500 millió dollár D) 1 milliárd dollár
A) 1985 B) 1978 C) 1990 D) 2000
A) Az első tiszt B) A hajó kapitánya C) A hajó főmérnöke D) A hajó navigátora
A) 60 százalék B) 80 százalék C) 50 százalék D) 70 százalék
A) Három lépésből B) Öt lépésből C) Hat lépésből D) Négy lépésből
A) Figyelés B) Végrehajtás C) Tervezés D) Értékelés
A) Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) B) Egészségügyi Világszervezet (WHO) C) Nemzeti Óceánográfiai és Hangulati Adminisztráció (NOAA) D) Szövetségi Légiforgalmi Hivatal (FAA)
A) Asztronomikus helymeghatározás B) Tengeri radar C) GPS D) Szondázás/akusztikus helymeghatározás
A) Triangulációs számítások B) Referencia pontok C) Műholdfelvételek D) GNSS (Globális Navigációs Műholdrendszer)
A) Határozza meg a iránytű hibáját. B) Számolja ki a pozíciót manuálisan, a becsült útvonal alapján. C) Határozza meg a legoptimálisabb útvonalakat a legrövidebb útvonal problémák megoldásával. D) Végezzen égitest-méréseket.
A) Kézi térkép-rajzolás B) Égi navigáció C) Referencia pontok D) Szondázási/akusztikai helymeghatározás
A) Bowditch-féle Amerikai Praktikus Navigátor B) Királyi Haditengerészeti Navigációs Kézikönyv C) Tengerészek Kézikönyve D) Pilótaútmutató
A) Egy ismert útvonal követése egy konkrét helyre. B) Egy ismert célpont keresése. C) Egy környezet felfedezése szórakozásból, előre meghatározott célpont nélkül. D) Navigációs eszközök, például térképek vagy GPS használata. |