A) 90 B) 180 C) 270 D) 360
A) Globális helymeghatározó rendszer B) Irányított útvonal rendszer C) Általános mutatórendszer D) Földrajzi helymeghatározási szolgáltatás
A) Mérföldkő navigáció B) Terep navigáció C) Rádiónavigáció D) égi navigáció
A) Helyesbítés B) Kiegyenlítés C) Kalibrálás D) Eltérés
A) Csomó B) Kilogramm C) Mile D) Meter
A) Kronométer B) Iránytű C) Szextáns D) Barométer
A) Nemzetközi dátumvonal B) Egyenlítő C) Rák trópus D) Prime Meridián
A) Mercator B) Kúp alakú C) Ortográfiai D) Polar
A) IMO Egyezmény B) UNCLOS Egyezmény C) MARPOL Egyezmény D) SOLAS Egyezmény
A) Kompassz B) Háttámasz C) Szögmérő D) Asztrolábium
A) Görög B) Római C) Egyiptomi D) Polinéz
A) Keresztszögmérő B) Tengerészi asztrálab C) Kvadráns D) Kompassz
A) John Davis B) Martín Cortés de Albacar C) Leonardo a Pisából D) Kristóf Kolumbusz
A) Háttámaszos műszer B) Kereszttámaszos műszer C) Kvadranst D) Asztrolábium
A) Vasco da Gama B) Bartolomeu Dias C) Kristóf Kolumbusz D) Juan Sebastián Elcano
A) Mercator-féle térkép B) Ptolemaiosz-féle térkép C) Carta Pisana D) Portolán térkép
A) Műholdas navigáció B) A számtani módszer (becslés) C) Rádióalapú navigáció D) GPS-navigáció
A) John Harrison B) Robert Hooke C) Pierre Vernier D) Isaac Newton
A) Marc St Hilaire-módszer B) Douwes-módszer C) Módosított Sumner-módszer D) Duller-módszer
A) Okostelefonok bevezetése B) Műholdas navigációs rendszerek feltalálása C) Elektronikus számológépek létrehozása D) Hordozható technológiák fejlesztése
A) A navigáció a csillagok segítségével. B) Az óceán mélységének mérése. C) A vitorláshajók által használt Traverse tábla célja a vitorlázat irányának és a hajó manővereinek rögzítése volt, figyelembe véve a szélirányt. D) A sebesség mérése.
A) Kereszt-műszer B) Szögmérő C) Asztrolábium D) Kompassz
A) II. János király B) Henrik herceg C) Kristóf Kolumbusz D) Izabella királynő
A) Vasco da Gama B) Dias C) Magellán D) Columbus
A) Asztrolábium B) Tengerészeti krónométer C) Szögmérő D) Kompassz
A) Terepfelmérés B) Rádiónavigáció és giroszkopikus iránytűk C) Számítási navigáció D) Asztrális navigáció
A) A GPS feltalálása óta, a 20. század végén. B) A 1767-től körülbelül 1850-ig terjedő időszakban. C) A 20. század elejétől kezdve. D) A görög ókorban.
A) 90° északi irányban. B) 74° nyugati irányban. C) 0° a Greenwichi meridiánon. D) Körülbelül 151° keleti irányban.
A) Egy olyan vonal, amely minden meridiánon ugyanazt a szöget zár be. B) Egy a forgókerékpárral párhuzamos vonal. C) Egy görbevonal, amely a két pont közötti legrövidebb távolságot követi. D) Egyenes vonal a Föld felszínén lévő két pont között.
A) Az egyik helyzetvonaltól a másikig mért távolság alapján határozza meg a helyzetet, anélkül, hogy azok metszené egymást. B) Csak a becsült helyzet alapján navigál, anélkül, hogy helyzetvonalakat használná. C) Egyetlen helyzetvonalat követ, amíg partra nem ér. D) A helyzetvonalakat egy térképen rajzolja fel, és a metszéspontjuk jelzi a pontos helyzetet.
A) A műholdak által elektronikusan meghatározott pozíciók. B) Kizárólag földi referenciapontok alapján történő navigáció. C) Kizárólag a csillagok megfigyelésén alapuló navigáció. D) Csak a hagyományos, számtani módszerek használata.
A) Kézi beállítások B) GPS-jelzések C) Csillagászati megfigyelések D) Rádióidő-jelzések
A) Hagyományosabb megjelenés B) Alacsonyabb költség C) Nagyobb pontosság D) Nagyobb méret
A) Mechanikus fogaskerekek B) Digitális processzor C) Napcellák D) Kvarc kristályos oszcillátor
A) Egy homokóra. B) Egy okostelefonos alkalmazás. C) Egy stopperóra, akár hagyományos, tekerhető, akár digitális. D) Egy napóra.
A) Kalibrált beállítási lehetőség B) Kézi újra kalibrálás minden hónapban C) Automatikus szoftverfrissítések D) A kristály időszakos cseréje
A) Hőmérsékleti ingadozások B) Mágneses tervek C) Légnyomás D) Páratartalom
A) Merőleges hibahatás B) Indexhiba C) Vernier-hiba D) Oldalhiba
A) Műholdas jeleket használ a pontosság érdekében. B) Gyakori újra-kalibrálást igényel külső források segítségével. C) Csak tiszta időjárási körülmények között használható. D) Nincs szüksége külső információkra a kalibrálás után.
A) A gyorsulás mérése három tengely mentén. B) Mágneses mezők érzékelése. C) Hőmérséklet-változások mérése. D) GPS-koordináták biztosítása.
A) Az 2000-es évek B) Az 1980-as évek C) Az 2010-es évek D) Az 1990-es évek
A) Radár-trianguláció B) Párhuzamos indexelés C) Franklin folyamatos radar-ábrázolási technika D) Kontúr módszer
A) Isaac Newton B) Galileo Galilei C) James Cook D) William Burger
A) Radar trianguláció B) Műholdas jel feldolgozás C) Pálya meghatározás D) Mágneses tér feltérképezése
A) OMEGA B) GPS C) Decca D) LORAN-C
A) 1995. január 1. B) 1989. június 15. C) 2000. december 31. D) 1997. szeptember 30.
A) CHAYKA B) OMEGA C) GPS D) Decca
A) Az Egyesült Államok Légerejének 50. űrhajózási egysége B) Roszkoszmosz C) NASA D) Az Európai Unió GNSS (Globális Navigációs Műholdrendszer) Ügynöksége
A) 1 milliárd dollár B) 250 millió dollár C) 750 millió dollár D) 500 millió dollár
A) 2000 B) 1978 C) 1985 D) 1990
A) Az első tiszt B) A hajó navigátora C) A hajó főmérnöke D) A hajó kapitánya
A) 80 százalék B) 70 százalék C) 60 százalék D) 50 százalék
A) Hat lépésből B) Négy lépésből C) Három lépésből D) Öt lépésből
A) Tervezés B) Figyelés C) Értékelés D) Végrehajtás
A) Nemzeti Óceánográfiai és Hangulati Adminisztráció (NOAA) B) Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) C) Szövetségi Légiforgalmi Hivatal (FAA) D) Egészségügyi Világszervezet (WHO)
A) Tengeri radar B) GPS C) Asztronomikus helymeghatározás D) Szondázás/akusztikus helymeghatározás
A) Referencia pontok B) GNSS (Globális Navigációs Műholdrendszer) C) Triangulációs számítások D) Műholdfelvételek
A) Végezzen égitest-méréseket. B) Határozza meg a legoptimálisabb útvonalakat a legrövidebb útvonal problémák megoldásával. C) Számolja ki a pozíciót manuálisan, a becsült útvonal alapján. D) Határozza meg a iránytű hibáját.
A) Referencia pontok B) Égi navigáció C) Szondázási/akusztikai helymeghatározás D) Kézi térkép-rajzolás
A) Tengerészek Kézikönyve B) Királyi Haditengerészeti Navigációs Kézikönyv C) Pilótaútmutató D) Bowditch-féle Amerikai Praktikus Navigátor
A) Egy ismert útvonal követése egy konkrét helyre. B) Egy környezet felfedezése szórakozásból, előre meghatározott célpont nélkül. C) Egy ismert célpont keresése. D) Navigációs eszközök, például térképek vagy GPS használata. |