A) 360 B) 180 C) 270 D) 90
A) Irányított útvonal rendszer B) Általános mutatórendszer C) Földrajzi helymeghatározási szolgáltatás D) Globális helymeghatározó rendszer
A) égi navigáció B) Terep navigáció C) Mérföldkő navigáció D) Rádiónavigáció
A) Kalibrálás B) Kiegyenlítés C) Helyesbítés D) Eltérés
A) Mile B) Meter C) Kilogramm D) Csomó
A) Barométer B) Kronométer C) Iránytű D) Szextáns
A) Rák trópus B) Nemzetközi dátumvonal C) Egyenlítő D) Prime Meridián
A) Polar B) Ortográfiai C) Mercator D) Kúp alakú
A) MARPOL Egyezmény B) IMO Egyezmény C) UNCLOS Egyezmény D) SOLAS Egyezmény
A) Kompassz B) Háttámasz C) Szögmérő D) Asztrolábium
A) Polinéz B) Egyiptomi C) Római D) Görög
A) Keresztszögmérő B) Kvadráns C) Kompassz D) Tengerészi asztrálab
A) Kristóf Kolumbusz B) Leonardo a Pisából C) John Davis D) Martín Cortés de Albacar
A) Asztrolábium B) Háttámaszos műszer C) Kereszttámaszos műszer D) Kvadranst
A) Bartolomeu Dias B) Vasco da Gama C) Juan Sebastián Elcano D) Kristóf Kolumbusz
A) Portolán térkép B) Carta Pisana C) Mercator-féle térkép D) Ptolemaiosz-féle térkép
A) A számtani módszer (becslés) B) Műholdas navigáció C) Rádióalapú navigáció D) GPS-navigáció
A) Robert Hooke B) Isaac Newton C) John Harrison D) Pierre Vernier
A) Duller-módszer B) Marc St Hilaire-módszer C) Módosított Sumner-módszer D) Douwes-módszer
A) Műholdas navigációs rendszerek feltalálása B) Okostelefonok bevezetése C) Hordozható technológiák fejlesztése D) Elektronikus számológépek létrehozása
A) A navigáció a csillagok segítségével. B) A sebesség mérése. C) A vitorláshajók által használt Traverse tábla célja a vitorlázat irányának és a hajó manővereinek rögzítése volt, figyelembe véve a szélirányt. D) Az óceán mélységének mérése.
A) Asztrolábium B) Szögmérő C) Kompassz D) Kereszt-műszer
A) II. János király B) Izabella királynő C) Henrik herceg D) Kristóf Kolumbusz
A) Columbus B) Dias C) Vasco da Gama D) Magellán
A) Kompassz B) Tengerészeti krónométer C) Szögmérő D) Asztrolábium
A) Terepfelmérés B) Rádiónavigáció és giroszkopikus iránytűk C) Asztrális navigáció D) Számítási navigáció
A) A 1767-től körülbelül 1850-ig terjedő időszakban. B) A 20. század elejétől kezdve. C) A görög ókorban. D) A GPS feltalálása óta, a 20. század végén.
A) 74° nyugati irányban. B) 90° északi irányban. C) Körülbelül 151° keleti irányban. D) 0° a Greenwichi meridiánon.
A) Egy a forgókerékpárral párhuzamos vonal. B) Egy olyan vonal, amely minden meridiánon ugyanazt a szöget zár be. C) Egy görbevonal, amely a két pont közötti legrövidebb távolságot követi. D) Egyenes vonal a Föld felszínén lévő két pont között.
A) A helyzetvonalakat egy térképen rajzolja fel, és a metszéspontjuk jelzi a pontos helyzetet. B) Az egyik helyzetvonaltól a másikig mért távolság alapján határozza meg a helyzetet, anélkül, hogy azok metszené egymást. C) Csak a becsült helyzet alapján navigál, anélkül, hogy helyzetvonalakat használná. D) Egyetlen helyzetvonalat követ, amíg partra nem ér.
A) Kizárólag földi referenciapontok alapján történő navigáció. B) Kizárólag a csillagok megfigyelésén alapuló navigáció. C) A műholdak által elektronikusan meghatározott pozíciók. D) Csak a hagyományos, számtani módszerek használata.
A) Rádióidő-jelzések B) Csillagászati megfigyelések C) Kézi beállítások D) GPS-jelzések
A) Alacsonyabb költség B) Nagyobb méret C) Nagyobb pontosság D) Hagyományosabb megjelenés
A) Kvarc kristályos oszcillátor B) Napcellák C) Digitális processzor D) Mechanikus fogaskerekek
A) Egy stopperóra, akár hagyományos, tekerhető, akár digitális. B) Egy homokóra. C) Egy okostelefonos alkalmazás. D) Egy napóra.
A) Kézi újra kalibrálás minden hónapban B) A kristály időszakos cseréje C) Automatikus szoftverfrissítések D) Kalibrált beállítási lehetőség
A) Légnyomás B) Mágneses tervek C) Hőmérsékleti ingadozások D) Páratartalom
A) Indexhiba B) Oldalhiba C) Merőleges hibahatás D) Vernier-hiba
A) Csak tiszta időjárási körülmények között használható. B) Gyakori újra-kalibrálást igényel külső források segítségével. C) Nincs szüksége külső információkra a kalibrálás után. D) Műholdas jeleket használ a pontosság érdekében.
A) A gyorsulás mérése három tengely mentén. B) GPS-koordináták biztosítása. C) Hőmérséklet-változások mérése. D) Mágneses mezők érzékelése.
A) Az 1990-es évek B) Az 1980-as évek C) Az 2010-es évek D) Az 2000-es évek
A) Radár-trianguláció B) Franklin folyamatos radar-ábrázolási technika C) Kontúr módszer D) Párhuzamos indexelés
A) Isaac Newton B) William Burger C) James Cook D) Galileo Galilei
A) Pálya meghatározás B) Radar trianguláció C) Műholdas jel feldolgozás D) Mágneses tér feltérképezése
A) LORAN-C B) Decca C) GPS D) OMEGA
A) 1995. január 1. B) 1997. szeptember 30. C) 1989. június 15. D) 2000. december 31.
A) CHAYKA B) Decca C) OMEGA D) GPS
A) Az Európai Unió GNSS (Globális Navigációs Műholdrendszer) Ügynöksége B) Roszkoszmosz C) NASA D) Az Egyesült Államok Légerejének 50. űrhajózási egysége
A) 1 milliárd dollár B) 500 millió dollár C) 250 millió dollár D) 750 millió dollár
A) 2000 B) 1990 C) 1978 D) 1985
A) A hajó főmérnöke B) A hajó navigátora C) Az első tiszt D) A hajó kapitánya
A) 60 százalék B) 70 százalék C) 80 százalék D) 50 százalék
A) Négy lépésből B) Három lépésből C) Öt lépésből D) Hat lépésből
A) Végrehajtás B) Figyelés C) Tervezés D) Értékelés
A) Egészségügyi Világszervezet (WHO) B) Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) C) Szövetségi Légiforgalmi Hivatal (FAA) D) Nemzeti Óceánográfiai és Hangulati Adminisztráció (NOAA)
A) Szondázás/akusztikus helymeghatározás B) Tengeri radar C) GPS D) Asztronomikus helymeghatározás
A) Triangulációs számítások B) GNSS (Globális Navigációs Műholdrendszer) C) Referencia pontok D) Műholdfelvételek
A) Határozza meg a legoptimálisabb útvonalakat a legrövidebb útvonal problémák megoldásával. B) Végezzen égitest-méréseket. C) Számolja ki a pozíciót manuálisan, a becsült útvonal alapján. D) Határozza meg a iránytű hibáját.
A) Égi navigáció B) Referencia pontok C) Kézi térkép-rajzolás D) Szondázási/akusztikai helymeghatározás
A) Királyi Haditengerészeti Navigációs Kézikönyv B) Tengerészek Kézikönyve C) Bowditch-féle Amerikai Praktikus Navigátor D) Pilótaútmutató
A) Egy környezet felfedezése szórakozásból, előre meghatározott célpont nélkül. B) Navigációs eszközök, például térképek vagy GPS használata. C) Egy ismert célpont keresése. D) Egy ismert útvonal követése egy konkrét helyre. |