A) A befektetés megtérülése B) Ingatlan lehetőség befektetés C) Bérlők kihasználtsági indexe D) Kamatláb
A) Értékelés B) Amortizáció C) Értékcsökkenés D) Saját tőke
A) Befektetési célú ingatlan B) Mobil otthon C) Elsődleges lakóhely D) Üres földterület
A) Tőkésítési ráta B) Bruttó bérleti díj szorzó C) Pénztári hozam D) Adósságfedezeti arány
A) Értékelés B) Conveyancing C) Elzárás D) Felmérés
A) Portfóliókezelés B) Piacelemzés C) Ingatlanértékelés D) Pénzügyi modellezés
A) Csak kamatozó kölcsön B) Fix kamatozású hitel C) Ballonos hitel D) Állítható kamatozású hitel
A) 5% B) 20% C) 30% D) 10%
A) A B) Tőkenyereség C) Spekuláció D) Saját tőke felhalmozása
A) Kizárólag a lakóingatlan piacokra fókuszálni. B) Csak a városi gazdasági trendek elemzése. C) A mezőgazdasági területek használatának tanulmányozása. D) Az kínálat és kereslet gazdasági jelenségeinek leírása és előrejelzése.
A) Városgazdaságtan. B) Térgazdaságtan. C) Pénzügy. D) Lakásgazdaságtan.
A) Azok a bérlők, akik lakhatási szolgáltatásokat vesznek igénybe. B) Azok a felhasználók, akik lakóhelyként vagy üzleti célokra használják az ingatlanokat. C) Azok a fejlesztők, akik új ingatlanokat építenek. D) Azok a tulajdonosok, akik nem lakják azt az ingatlant, amelyet vásárolnak.
A) Ők használják az ingatlanokat bérlőként. B) Ők segítik az ingatlanok vásárlását és eladását. C) Ők felújítják a meglévő ingatlanokat. D) Ők készítik elő a területeket az építkezéshez.
A) Magas tranzakciós költségek. B) Mozdulatlanság. C) Tartósság. D) Heterogenitás.
A) A terület méretének felhasználásával. B) Az épületek számának alapján. C) Szolgáltatási egységek alapján. D) Kizárólag a helyszín alapján.
A) A vételár kevesebb, mint 1%-a. B) A vételár 10% és 15% között. C) Rögzített 20%, a helytől függetlenül. D) A vételár 1,5% és 6% között.
A) Mert a ingatlanok helyhez kötöttek, nem mozdíthatók el. B) A tartóssága miatt. C) A piac gyors változásai miatt. D) A magas tranzakciós költségek miatt.
A) Új épületek azonnali megépítése. B) A tranzakciós költségek csökkenése. C) Az emberek új lakóhelyekre költöznek. D) Az áruk új helyekre kerülnek szállítva.
A) Egy adott helyszínre jellemző külső hatások lehetősége. B) Alacsony keresési költségek. C) A külvárosi házak iránti kereslet csökkenése. D) Az ingatlanárak egységessége.
A) Turizmus B) Gyártóipar C) Bérlakások szektora D) Mezőgazdaság
A) Közösségek B) Családok C) Háztartások D) Egyének
A) 10% B) 31% C) 15% D) 26%
A) 6,0 B) 3,5 C) 8,2 D) 10,5
A) Többszintes, betonból készült épületek építésével. B) A finanszírozási és adminisztratív költségek csökkentésével. C) A terület fejlesztéséhez kapcsolódó költségek növelésével. D) Munkaerő-igényesebb technológiák alkalmazásával.
A) A kínálat ár-rugalmassága. B) A földhasználatot szabályozó rendelkezések, például a területrendezési szabályzatok. C) A marketing és az adminisztráció költségei. D) Az elektromos áram és az építőanyagok elérhetősége.
A) 4% B) 10% C) 7% D) 15%
A) 26% B) 15% C) 31% D) 4%
A) 75% B) 98% C) 25% D) 50%
A) Hitelkártya-vállalatok B) Kereskedelmi bankok C) Életbiztosító társaságok D) Takarékszövetkezetek
A) Nagy jelentőségű változás nem történt B) Két számjegyű növekedés C) Három számjegyű növekedés D) Egy számjegyű növekedés
A) Kereskedelmi ingatlanok B) Iparosító üzemek C) Mezőgazdasági területek D) Egycsaládi házak
A) Egy hitbiztosítási konstrukció. B) A hitelező azonnali követelése minden vagyontárgyra. C) A hitviszony minden feltételének felmondása. D) A hitelező családtagjaitól származó személyes garancia.
A) Azok a városok, ahol a technológiai fejlődés gyors ütemben zajlik. B) A nagy népsűrűséggel rendelkező városi területek. C) Azok a területek, ahol a legkisebb volt a lakárak emelkedése. D) Azok a régiók, amelyek jelentős gazdasági növekedést tapasztaltak.
A) Egy egyenes, arányos kapcsolat áll fenn. B) Egy fordított kapcsolat áll fenn. C) A támogatás csökken, ahogy a lakárak csökkennek. D) Nem találtunk jelentős kapcsolatot.
A) A „hagyatékban maradt” területeken 5%-kal alacsonyabb a szavazatok aránya. B) A „hagyatékban maradt” területeken 10%-kal magasabb a szavazatok aránya. C) A „virágzó” területeken 10%-kal magasabb a szavazatok aránya. D) Nincs különbség a szavazási szokásokban.
A) Sem a gazdag, sem a hátrányos helyzetű réteg B) A középposztú/felsőosztály C) A gazdag réteg D) A hátrányos helyzetű réteg
A) 65% B) 35,8% C) 50,4% D) 18,4%
A) Dánia B) Svédország C) Norvégia D) Finnország
A) Neoliberális gondolkodásmód B) Vagyontárgy C) Országos örökség D) Szociális jog
A) Írország B) Dánia C) Svédország D) Magyarország
A) A hitelezők visszavásárolhatták a lakásokat a hitelezőktől. B) Pénzügyi politika privatizálása. C) A közszektori lakhatásprogramok bővültek. D) Csökkentették a jelzáloghitel kamatának adóalapból levonható részét.
A) A dán fogyasztók nagymértékben adóssá váltak. B) A lakárak csökkentek. C) A közszektor által finanszírozott lakások száma nőtt. D) A jelzáloghitelekbe történő külföldi befektetések csökkentek.
A) Neoliberális gondolkodásmód B) Szociális jog C) Vagyontárgy D) Országos vagyon
A) Írország B) Dánia C) Svédország D) Magyarország
A) Neoliberális gazdasági modell B) Vagyontárgy C) Országos vagyon D) Szociális jog
A) A jelzáloghitel-termékek szabályozásának liberalizálása. B) A lakhatási programok kiterjesztése (több állami lakás). C) A jelzáloghitelekbe történő külföldi befektetések csökkentése. D) Az összes állami tulajdonban lévő bank privatizálása.
A) A közszféra által finanszírozott lakások száma nőtt. B) A külföldi befektetések csökkentek a jelzáloghitelek területén. C) A háztartások tartozásai csökkentek. D) A bankok a vagyontárgyakra alapozott hitelezés kezdődött.
A) 10%. B) 25%. C) 75%. D) 55%.
A) A 'szociális politika egyensúlya'. B) Az 'ellentétes konvergencia modell'. C) A 'kettős hatásmechanizmus'. D) A 'tulajdonjog paradoxona'. |