A) Kamatláb B) Bérlők kihasználtsági indexe C) Ingatlan lehetőség befektetés D) A befektetés megtérülése
A) Értékcsökkenés B) Saját tőke C) Amortizáció D) Értékelés
A) Befektetési célú ingatlan B) Elsődleges lakóhely C) Mobil otthon D) Üres földterület
A) Adósságfedezeti arány B) Bruttó bérleti díj szorzó C) Pénztári hozam D) Tőkésítési ráta
A) Elzárás B) Conveyancing C) Felmérés D) Értékelés
A) Piacelemzés B) Pénzügyi modellezés C) Ingatlanértékelés D) Portfóliókezelés
A) Állítható kamatozású hitel B) Ballonos hitel C) Csak kamatozó kölcsön D) Fix kamatozású hitel
A) 30% B) 10% C) 20% D) 5%
A) Saját tőke felhalmozása B) A C) Tőkenyereség D) Spekuláció
A) Az kínálat és kereslet gazdasági jelenségeinek leírása és előrejelzése. B) Kizárólag a lakóingatlan piacokra fókuszálni. C) A mezőgazdasági területek használatának tanulmányozása. D) Csak a városi gazdasági trendek elemzése.
A) Lakásgazdaságtan. B) Térgazdaságtan. C) Pénzügy. D) Városgazdaságtan.
A) Azok a bérlők, akik lakhatási szolgáltatásokat vesznek igénybe. B) Azok a fejlesztők, akik új ingatlanokat építenek. C) Azok a felhasználók, akik lakóhelyként vagy üzleti célokra használják az ingatlanokat. D) Azok a tulajdonosok, akik nem lakják azt az ingatlant, amelyet vásárolnak.
A) Ők felújítják a meglévő ingatlanokat. B) Ők használják az ingatlanokat bérlőként. C) Ők segítik az ingatlanok vásárlását és eladását. D) Ők készítik elő a területeket az építkezéshez.
A) Mozdulatlanság. B) Tartósság. C) Heterogenitás. D) Magas tranzakciós költségek.
A) Az épületek számának alapján. B) Szolgáltatási egységek alapján. C) A terület méretének felhasználásával. D) Kizárólag a helyszín alapján.
A) Rögzített 20%, a helytől függetlenül. B) A vételár kevesebb, mint 1%-a. C) A vételár 1,5% és 6% között. D) A vételár 10% és 15% között.
A) A magas tranzakciós költségek miatt. B) A tartóssága miatt. C) A piac gyors változásai miatt. D) Mert a ingatlanok helyhez kötöttek, nem mozdíthatók el.
A) Az emberek új lakóhelyekre költöznek. B) A tranzakciós költségek csökkenése. C) Az áruk új helyekre kerülnek szállítva. D) Új épületek azonnali megépítése.
A) Az ingatlanárak egységessége. B) A külvárosi házak iránti kereslet csökkenése. C) Alacsony keresési költségek. D) Egy adott helyszínre jellemző külső hatások lehetősége.
A) 8,2 B) 6,0 C) 10,5 D) 3,5
A) 7% B) 4% C) 10% D) 15%
A) Norvégia B) Dánia C) Svédország D) Finnország
A) Családok B) Közösségek C) Egyének D) Háztartások
A) 26% B) 31% C) 4% D) 15%
A) A hitelező azonnali követelése minden vagyontárgyra. B) A hitelező családtagjaitól származó személyes garancia. C) Egy hitbiztosítási konstrukció. D) A hitviszony minden feltételének felmondása.
A) Mezőgazdaság B) Gyártóipar C) Bérlakások szektora D) Turizmus
A) A középposztú/felsőosztály B) A hátrányos helyzetű réteg C) Sem a gazdag, sem a hátrányos helyzetű réteg D) A gazdag réteg
A) 10% B) 15% C) 31% D) 26%
A) 75% B) 98% C) 25% D) 50%
A) 50,4% B) 65% C) 35,8% D) 18,4%
A) Svédország B) Magyarország C) Írország D) Dánia
A) Iparosító üzemek B) Mezőgazdasági területek C) Kereskedelmi ingatlanok D) Egycsaládi házak
A) Többszintes, betonból készült épületek építésével. B) A finanszírozási és adminisztratív költségek csökkentésével. C) Munkaerő-igényesebb technológiák alkalmazásával. D) A terület fejlesztéséhez kapcsolódó költségek növelésével.
A) Takarékszövetkezetek B) Életbiztosító társaságok C) Hitelkártya-vállalatok D) Kereskedelmi bankok
A) Magyarország B) Svédország C) Dánia D) Írország
A) Azok a régiók, amelyek jelentős gazdasági növekedést tapasztaltak. B) Azok a városok, ahol a technológiai fejlődés gyors ütemben zajlik. C) A nagy népsűrűséggel rendelkező városi területek. D) Azok a területek, ahol a legkisebb volt a lakárak emelkedése.
A) Az elektromos áram és az építőanyagok elérhetősége. B) A kínálat ár-rugalmassága. C) A marketing és az adminisztráció költségei. D) A földhasználatot szabályozó rendelkezések, például a területrendezési szabályzatok.
A) A „hagyatékban maradt” területeken 5%-kal alacsonyabb a szavazatok aránya. B) Nincs különbség a szavazási szokásokban. C) A „hagyatékban maradt” területeken 10%-kal magasabb a szavazatok aránya. D) A „virágzó” területeken 10%-kal magasabb a szavazatok aránya.
A) A hitelezők visszavásárolhatták a lakásokat a hitelezőktől. B) Csökkentették a jelzáloghitel kamatának adóalapból levonható részét. C) A közszektori lakhatásprogramok bővültek. D) Pénzügyi politika privatizálása.
A) Országos örökség B) Szociális jog C) Vagyontárgy D) Neoliberális gondolkodásmód
A) 10%. B) 55%. C) 25%. D) 75%.
A) Vagyontárgy B) Neoliberális gondolkodásmód C) Országos vagyon D) Szociális jog
A) Három számjegyű növekedés B) Két számjegyű növekedés C) Nagy jelentőségű változás nem történt D) Egy számjegyű növekedés
A) A jelzáloghitel-termékek szabályozásának liberalizálása. B) A lakhatási programok kiterjesztése (több állami lakás). C) Az összes állami tulajdonban lévő bank privatizálása. D) A jelzáloghitelekbe történő külföldi befektetések csökkentése.
A) A dán fogyasztók nagymértékben adóssá váltak. B) A lakárak csökkentek. C) A jelzáloghitelekbe történő külföldi befektetések csökkentek. D) A közszektor által finanszírozott lakások száma nőtt.
A) Neoliberális gazdasági modell B) Vagyontárgy C) Országos vagyon D) Szociális jog
A) Egy fordított kapcsolat áll fenn. B) Egy egyenes, arányos kapcsolat áll fenn. C) Nem találtunk jelentős kapcsolatot. D) A támogatás csökken, ahogy a lakárak csökkennek.
A) A 'tulajdonjog paradoxona'. B) A 'szociális politika egyensúlya'. C) A 'kettős hatásmechanizmus'. D) Az 'ellentétes konvergencia modell'.
A) A külföldi befektetések csökkentek a jelzáloghitelek területén. B) A közszféra által finanszírozott lakások száma nőtt. C) A bankok a vagyontárgyakra alapozott hitelezés kezdődött. D) A háztartások tartozásai csökkentek. |