A) Ingatlan lehetőség befektetés B) A befektetés megtérülése C) Kamatláb D) Bérlők kihasználtsági indexe
A) Amortizáció B) Értékcsökkenés C) Értékelés D) Saját tőke
A) Befektetési célú ingatlan B) Üres földterület C) Elsődleges lakóhely D) Mobil otthon
A) Pénztári hozam B) Adósságfedezeti arány C) Bruttó bérleti díj szorzó D) Tőkésítési ráta
A) Elzárás B) Értékelés C) Felmérés D) Conveyancing
A) Piacelemzés B) Ingatlanértékelés C) Pénzügyi modellezés D) Portfóliókezelés
A) Csak kamatozó kölcsön B) Fix kamatozású hitel C) Állítható kamatozású hitel D) Ballonos hitel
A) 30% B) 5% C) 10% D) 20%
A) Spekuláció B) A C) Tőkenyereség D) Saját tőke felhalmozása
A) Kizárólag a lakóingatlan piacokra fókuszálni. B) Az kínálat és kereslet gazdasági jelenségeinek leírása és előrejelzése. C) A mezőgazdasági területek használatának tanulmányozása. D) Csak a városi gazdasági trendek elemzése.
A) Városgazdaságtan. B) Térgazdaságtan. C) Lakásgazdaságtan. D) Pénzügy.
A) Azok a tulajdonosok, akik nem lakják azt az ingatlant, amelyet vásárolnak. B) Azok a bérlők, akik lakhatási szolgáltatásokat vesznek igénybe. C) Azok a felhasználók, akik lakóhelyként vagy üzleti célokra használják az ingatlanokat. D) Azok a fejlesztők, akik új ingatlanokat építenek.
A) Ők használják az ingatlanokat bérlőként. B) Ők segítik az ingatlanok vásárlását és eladását. C) Ők felújítják a meglévő ingatlanokat. D) Ők készítik elő a területeket az építkezéshez.
A) Tartósság. B) Mozdulatlanság. C) Magas tranzakciós költségek. D) Heterogenitás.
A) Kizárólag a helyszín alapján. B) Az épületek számának alapján. C) A terület méretének felhasználásával. D) Szolgáltatási egységek alapján.
A) A vételár kevesebb, mint 1%-a. B) A vételár 10% és 15% között. C) A vételár 1,5% és 6% között. D) Rögzített 20%, a helytől függetlenül.
A) A tartóssága miatt. B) Mert a ingatlanok helyhez kötöttek, nem mozdíthatók el. C) A piac gyors változásai miatt. D) A magas tranzakciós költségek miatt.
A) Új épületek azonnali megépítése. B) Az áruk új helyekre kerülnek szállítva. C) Az emberek új lakóhelyekre költöznek. D) A tranzakciós költségek csökkenése.
A) Egy adott helyszínre jellemző külső hatások lehetősége. B) Alacsony keresési költségek. C) Az ingatlanárak egységessége. D) A külvárosi házak iránti kereslet csökkenése.
A) Mezőgazdaság B) Bérlakások szektora C) Turizmus D) Gyártóipar
A) Családok B) Háztartások C) Egyének D) Közösségek
A) 15% B) 31% C) 26% D) 10%
A) 8,2 B) 10,5 C) 3,5 D) 6,0
A) Többszintes, betonból készült épületek építésével. B) Munkaerő-igényesebb technológiák alkalmazásával. C) A terület fejlesztéséhez kapcsolódó költségek növelésével. D) A finanszírozási és adminisztratív költségek csökkentésével.
A) A kínálat ár-rugalmassága. B) Az elektromos áram és az építőanyagok elérhetősége. C) A földhasználatot szabályozó rendelkezések, például a területrendezési szabályzatok. D) A marketing és az adminisztráció költségei.
A) 7% B) 4% C) 10% D) 15%
A) 26% B) 4% C) 31% D) 15%
A) 25% B) 75% C) 98% D) 50%
A) Hitelkártya-vállalatok B) Takarékszövetkezetek C) Kereskedelmi bankok D) Életbiztosító társaságok
A) Két számjegyű növekedés B) Nagy jelentőségű változás nem történt C) Egy számjegyű növekedés D) Három számjegyű növekedés
A) Iparosító üzemek B) Mezőgazdasági területek C) Egycsaládi házak D) Kereskedelmi ingatlanok
A) A hitelező azonnali követelése minden vagyontárgyra. B) A hitelező családtagjaitól származó személyes garancia. C) Egy hitbiztosítási konstrukció. D) A hitviszony minden feltételének felmondása.
A) Azok a területek, ahol a legkisebb volt a lakárak emelkedése. B) A nagy népsűrűséggel rendelkező városi területek. C) Azok a városok, ahol a technológiai fejlődés gyors ütemben zajlik. D) Azok a régiók, amelyek jelentős gazdasági növekedést tapasztaltak.
A) A támogatás csökken, ahogy a lakárak csökkennek. B) Nem találtunk jelentős kapcsolatot. C) Egy fordított kapcsolat áll fenn. D) Egy egyenes, arányos kapcsolat áll fenn.
A) Nincs különbség a szavazási szokásokban. B) A „hagyatékban maradt” területeken 5%-kal alacsonyabb a szavazatok aránya. C) A „hagyatékban maradt” területeken 10%-kal magasabb a szavazatok aránya. D) A „virágzó” területeken 10%-kal magasabb a szavazatok aránya.
A) Sem a gazdag, sem a hátrányos helyzetű réteg B) A gazdag réteg C) A középposztú/felsőosztály D) A hátrányos helyzetű réteg
A) 50,4% B) 65% C) 35,8% D) 18,4%
A) Svédország B) Dánia C) Finnország D) Norvégia
A) Vagyontárgy B) Neoliberális gondolkodásmód C) Szociális jog D) Országos örökség
A) Magyarország B) Svédország C) Dánia D) Írország
A) Pénzügyi politika privatizálása. B) A hitelezők visszavásárolhatták a lakásokat a hitelezőktől. C) A közszektori lakhatásprogramok bővültek. D) Csökkentették a jelzáloghitel kamatának adóalapból levonható részét.
A) A jelzáloghitelekbe történő külföldi befektetések csökkentek. B) A dán fogyasztók nagymértékben adóssá váltak. C) A közszektor által finanszírozott lakások száma nőtt. D) A lakárak csökkentek.
A) Neoliberális gondolkodásmód B) Szociális jog C) Országos vagyon D) Vagyontárgy
A) Dánia B) Svédország C) Írország D) Magyarország
A) Országos vagyon B) Neoliberális gazdasági modell C) Vagyontárgy D) Szociális jog
A) Az összes állami tulajdonban lévő bank privatizálása. B) A lakhatási programok kiterjesztése (több állami lakás). C) A jelzáloghitelekbe történő külföldi befektetések csökkentése. D) A jelzáloghitel-termékek szabályozásának liberalizálása.
A) A közszféra által finanszírozott lakások száma nőtt. B) A külföldi befektetések csökkentek a jelzáloghitelek területén. C) A háztartások tartozásai csökkentek. D) A bankok a vagyontárgyakra alapozott hitelezés kezdődött.
A) 25%. B) 10%. C) 55%. D) 75%.
A) A 'kettős hatásmechanizmus'. B) A 'tulajdonjog paradoxona'. C) Az 'ellentétes konvergencia modell'. D) A 'szociális politika egyensúlya'. |