A) Kamatláb B) Bérlők kihasználtsági indexe C) A befektetés megtérülése D) Ingatlan lehetőség befektetés
A) Amortizáció B) Értékcsökkenés C) Saját tőke D) Értékelés
A) Mobil otthon B) Üres földterület C) Elsődleges lakóhely D) Befektetési célú ingatlan
A) Tőkésítési ráta B) Pénztári hozam C) Adósságfedezeti arány D) Bruttó bérleti díj szorzó
A) Conveyancing B) Elzárás C) Felmérés D) Értékelés
A) Portfóliókezelés B) Ingatlanértékelés C) Pénzügyi modellezés D) Piacelemzés
A) Fix kamatozású hitel B) Csak kamatozó kölcsön C) Állítható kamatozású hitel D) Ballonos hitel
A) 5% B) 10% C) 20% D) 30%
A) Tőkenyereség B) Spekuláció C) A D) Saját tőke felhalmozása
A) Az kínálat és kereslet gazdasági jelenségeinek leírása és előrejelzése. B) A mezőgazdasági területek használatának tanulmányozása. C) Csak a városi gazdasági trendek elemzése. D) Kizárólag a lakóingatlan piacokra fókuszálni.
A) Városgazdaságtan. B) Térgazdaságtan. C) Pénzügy. D) Lakásgazdaságtan.
A) Azok a tulajdonosok, akik nem lakják azt az ingatlant, amelyet vásárolnak. B) Azok a fejlesztők, akik új ingatlanokat építenek. C) Azok a bérlők, akik lakhatási szolgáltatásokat vesznek igénybe. D) Azok a felhasználók, akik lakóhelyként vagy üzleti célokra használják az ingatlanokat.
A) Ők felújítják a meglévő ingatlanokat. B) Ők használják az ingatlanokat bérlőként. C) Ők készítik elő a területeket az építkezéshez. D) Ők segítik az ingatlanok vásárlását és eladását.
A) Mozdulatlanság. B) Magas tranzakciós költségek. C) Tartósság. D) Heterogenitás.
A) Kizárólag a helyszín alapján. B) A terület méretének felhasználásával. C) Az épületek számának alapján. D) Szolgáltatási egységek alapján.
A) A vételár 1,5% és 6% között. B) A vételár kevesebb, mint 1%-a. C) Rögzített 20%, a helytől függetlenül. D) A vételár 10% és 15% között.
A) A magas tranzakciós költségek miatt. B) A tartóssága miatt. C) A piac gyors változásai miatt. D) Mert a ingatlanok helyhez kötöttek, nem mozdíthatók el.
A) Az áruk új helyekre kerülnek szállítva. B) Új épületek azonnali megépítése. C) A tranzakciós költségek csökkenése. D) Az emberek új lakóhelyekre költöznek.
A) Egy adott helyszínre jellemző külső hatások lehetősége. B) A külvárosi házak iránti kereslet csökkenése. C) Az ingatlanárak egységessége. D) Alacsony keresési költségek.
A) Turizmus B) Gyártóipar C) Bérlakások szektora D) Mezőgazdaság
A) Egyének B) Közösségek C) Családok D) Háztartások
A) 10% B) 15% C) 26% D) 31%
A) 3,5 B) 6,0 C) 8,2 D) 10,5
A) Többszintes, betonból készült épületek építésével. B) Munkaerő-igényesebb technológiák alkalmazásával. C) A terület fejlesztéséhez kapcsolódó költségek növelésével. D) A finanszírozási és adminisztratív költségek csökkentésével.
A) A földhasználatot szabályozó rendelkezések, például a területrendezési szabályzatok. B) A marketing és az adminisztráció költségei. C) Az elektromos áram és az építőanyagok elérhetősége. D) A kínálat ár-rugalmassága.
A) 7% B) 4% C) 15% D) 10%
A) 4% B) 26% C) 31% D) 15%
A) 50% B) 25% C) 75% D) 98%
A) Életbiztosító társaságok B) Kereskedelmi bankok C) Takarékszövetkezetek D) Hitelkártya-vállalatok
A) Egy számjegyű növekedés B) Két számjegyű növekedés C) Nagy jelentőségű változás nem történt D) Három számjegyű növekedés
A) Egycsaládi házak B) Mezőgazdasági területek C) Kereskedelmi ingatlanok D) Iparosító üzemek
A) A hitviszony minden feltételének felmondása. B) A hitelező családtagjaitól származó személyes garancia. C) Egy hitbiztosítási konstrukció. D) A hitelező azonnali követelése minden vagyontárgyra.
A) Azok a területek, ahol a legkisebb volt a lakárak emelkedése. B) Azok a régiók, amelyek jelentős gazdasági növekedést tapasztaltak. C) Azok a városok, ahol a technológiai fejlődés gyors ütemben zajlik. D) A nagy népsűrűséggel rendelkező városi területek.
A) Egy fordított kapcsolat áll fenn. B) Nem találtunk jelentős kapcsolatot. C) Egy egyenes, arányos kapcsolat áll fenn. D) A támogatás csökken, ahogy a lakárak csökkennek.
A) A „hagyatékban maradt” területeken 10%-kal magasabb a szavazatok aránya. B) A „hagyatékban maradt” területeken 5%-kal alacsonyabb a szavazatok aránya. C) A „virágzó” területeken 10%-kal magasabb a szavazatok aránya. D) Nincs különbség a szavazási szokásokban.
A) A középposztú/felsőosztály B) A gazdag réteg C) A hátrányos helyzetű réteg D) Sem a gazdag, sem a hátrányos helyzetű réteg
A) 50,4% B) 35,8% C) 65% D) 18,4%
A) Svédország B) Dánia C) Norvégia D) Finnország
A) Országos örökség B) Vagyontárgy C) Szociális jog D) Neoliberális gondolkodásmód
A) Magyarország B) Dánia C) Svédország D) Írország
A) A hitelezők visszavásárolhatták a lakásokat a hitelezőktől. B) A közszektori lakhatásprogramok bővültek. C) Pénzügyi politika privatizálása. D) Csökkentették a jelzáloghitel kamatának adóalapból levonható részét.
A) A lakárak csökkentek. B) A jelzáloghitelekbe történő külföldi befektetések csökkentek. C) A közszektor által finanszírozott lakások száma nőtt. D) A dán fogyasztók nagymértékben adóssá váltak.
A) Neoliberális gondolkodásmód B) Szociális jog C) Vagyontárgy D) Országos vagyon
A) Magyarország B) Írország C) Svédország D) Dánia
A) Országos vagyon B) Vagyontárgy C) Neoliberális gazdasági modell D) Szociális jog
A) A jelzáloghitel-termékek szabályozásának liberalizálása. B) A jelzáloghitelekbe történő külföldi befektetések csökkentése. C) Az összes állami tulajdonban lévő bank privatizálása. D) A lakhatási programok kiterjesztése (több állami lakás).
A) A háztartások tartozásai csökkentek. B) A közszféra által finanszírozott lakások száma nőtt. C) A külföldi befektetések csökkentek a jelzáloghitelek területén. D) A bankok a vagyontárgyakra alapozott hitelezés kezdődött.
A) 25%. B) 75%. C) 10%. D) 55%.
A) Az 'ellentétes konvergencia modell'. B) A 'kettős hatásmechanizmus'. C) A 'szociális politika egyensúlya'. D) A 'tulajdonjog paradoxona'. |