A) Szén-dioxid B) Nitrogén C) Vízgőz D) Oxigén
A) Szén-dioxid B) Nitrogén C) Argon D) Oxigén
A) Meteorológia B) Klimatológia C) Geológia D) Óceanográfia
A) Sun B) Saturn C) Hold D) Mars
A) Nitrogén-oxid B) Metán C) Vízgőz D) Szén-dioxid
A) Szublimáció B) Párolgás C) Csapadék D) Kondenzáció
A) A Föld tengelyének dőlése B) Dagályok C) Üvegházhatás D) El Niño
A) Mesoszféra B) Troposzféra C) Stratoszféra D) Termoszféra
A) Légköri nyomás B) Napkitörések C) Topográfia D) Óceáni áramlatok
A) A latin eredetű szavak, amelyek az időjáráshoz kapcsolódnak. B) A francia eredetű szavak, amelyek a földrajzzal kapcsolatosak. C) Az arab kifejezések, amelyek az atmoszférikus körülményekre vonatkoznak. D) A görög 'κλίμα' (klima) szó, amelynek jelentése 'lejtő', és a '-λογία' (-logia) szókapcsolat.
A) 10 év B) Legalább 30 év C) 5 év D) 50 év
A) Havi csapadékátlagok B) Napi hőmérsékleti ingadozások C) El Niño – Csendes-óceáni rezgés (ENSO) D) Rövid távú időjárás-előrejelző modellek
A) Hippokratész B) Francis Galton C) Edmund Halley D) Shen Kuo
A) Óceáni áramlások feltérképezése B) Időjárás-előrejelzés C) Globális felmelegedés D) Klimatikus determinizmus
A) Hippokratész B) Shen Kuo C) Edmund Halley D) Francis Galton
A) Távcsövek és mikroszkópok B) Szeizmográfok és barográfok C) Szélmérők és higrométerek D) Hőmérők és barométerek
A) Helmut Landsberg B) Edmund Halley C) Benjamin Franklin D) Francis Galton
A) Edmund Halley B) Benjamin Franklin C) Helmut Landsberg D) Francis Galton
A) A 20. század elején B) Az 1970-es években és az azt követő időszakban C) A tudományos forradalom idején D) Az ókori Görögországban
A) A jövőbeli éghajlati előrejelzések B) A múltbeli éghajlat C) Az aktuális időjárási minták D) A hurrikánok gyakorisága
A) Hidroklimatológia B) Paleoklimatológia C) Szintetikus éghajlati tanulmányok D) Tornádók éghajlati tanulmányozása
A) A múltbeli éghajlat rekonstruálása jégmagok segítségével. B) Az emberi történelemben bekövetkezett klímaváltozások elemzése. C) A jelenlegi hurrikán-mintázatok vizsgálata. D) A hurrikánok gyakoriságának meghatározása évezredek alatt.
A) Adatok manuális bevitele B) Felhők közvetlen megfigyelése C) Statisztikai vagy matematikai modellek D) Csak történelmi adatok használata
A) Egységes mérési módszerek B) Stabil légköri összetétel C) Egységes globális hőmérséklet D) A mérési technológiák változása
A) A városiasodás a városi hősziget-hatást okozza. B) A városi területek több napfényt kapnak. C) A vidéki területek hűvösebbek a nagyobb növényzet miatt. D) A városokban kevesebb a légszennyezés.
A) A bejövő rövidhullámú sugárzás és a kilépő hosszúhullámú sugárzás. B) A páratartalom. C) A szél sebessége és iránya. D) Az óceáni áramlatok.
A) A modellek radiációs hatásokat tartalmaznak, amelyek a hőmérséklet emelkedését jósolják. B) Csökkentik a Föld albedóját (visszaverődését). C) Csökkentik a légnyomást. D) Azonnali hűtést okoznak.
A) Sugárzási-konvekciós modellek B) Összekapcsolt légkör-óceán modellek C) Egyszerű sugárzási hőátadási modell D) Földrendszer-modellek
A) Csak az óceánok B) Csak a tengeri jég C) Csak a légkör D) A bioszféra
A) Szélsebesség B) Légnyomás C) Kontinentalitás D) Csapadékmennyiség
A) Szélviszonyok B) Növényzet C) Napfény intenzitása D) Óceáni áramlatok
A) XX. század B) XVII. század C) XVIII. század D) XIX. század
A) Mezoszféra B) Sztratoszféra C) Termoszféra D) Tróposzféra
A) Két és hét év között B) Tízéves időskálák C) 30-60 nap D) Évente
A) A Nap B) Geotermikus energia C) Vulkáni aktivitás D) Mágneses tervek
A) A klímarendszer hűlése B) Stabil időjárási viszonyok C) A klímarendszer felmelegedése D) A tengerszint csökkenése
A) A tengerszint csökkenése B) Az óceán sósavtartalmának növekedése C) A dagályok mintázatának stabilizálódása D) A tengerszint emelkedése
A) A Föld hűlni kezd. B) A Föld éghajlati rendszere felmelegszik. C) A csapadékmennyiség nem változik. D) A tengerszint jelentősen emelkedik.
A) Rövid távú időjárási rendszerek. B) Napi hőmérséklet-ingadozások. C) Az emberi tevékenység által okozott tényezők. D) Heti csapadékmennyiségek.
A) Légköri határréteg. B) Hidrológiai határréteg. C) Óceáni határréteg. D) Földfelszíni határréteg.
A) Statisztikai elemzés. B) Számítástechnikai modellezés. C) Az analóg módszer. D) Empirikus módszerek. |