A) Oxigén B) Szén-dioxid C) Nitrogén D) Vízgőz
A) Oxigén B) Argon C) Nitrogén D) Szén-dioxid
A) Óceanográfia B) Geológia C) Klimatológia D) Meteorológia
A) Mars B) Sun C) Hold D) Saturn
A) Metán B) Vízgőz C) Szén-dioxid D) Nitrogén-oxid
A) Csapadék B) Kondenzáció C) Szublimáció D) Párolgás
A) El Niño B) Dagályok C) Üvegházhatás D) A Föld tengelyének dőlése
A) Mesoszféra B) Troposzféra C) Termoszféra D) Stratoszféra
A) Topográfia B) Légköri nyomás C) Napkitörések D) Óceáni áramlatok
A) Az arab kifejezések, amelyek az atmoszférikus körülményekre vonatkoznak. B) A görög 'κλίμα' (klima) szó, amelynek jelentése 'lejtő', és a '-λογία' (-logia) szókapcsolat. C) A francia eredetű szavak, amelyek a földrajzzal kapcsolatosak. D) A latin eredetű szavak, amelyek az időjáráshoz kapcsolódnak.
A) 10 év B) 50 év C) Legalább 30 év D) 5 év
A) Havi csapadékátlagok B) Napi hőmérsékleti ingadozások C) El Niño – Csendes-óceáni rezgés (ENSO) D) Rövid távú időjárás-előrejelző modellek
A) Edmund Halley B) Shen Kuo C) Francis Galton D) Hippokratész
A) Klimatikus determinizmus B) Időjárás-előrejelzés C) Globális felmelegedés D) Óceáni áramlások feltérképezése
A) Hippokratész B) Edmund Halley C) Francis Galton D) Shen Kuo
A) Hőmérők és barométerek B) Szeizmográfok és barográfok C) Szélmérők és higrométerek D) Távcsövek és mikroszkópok
A) Francis Galton B) Edmund Halley C) Benjamin Franklin D) Helmut Landsberg
A) Helmut Landsberg B) Benjamin Franklin C) Francis Galton D) Edmund Halley
A) Az ókori Görögországban B) Az 1970-es években és az azt követő időszakban C) A 20. század elején D) A tudományos forradalom idején
A) Az aktuális időjárási minták B) A jövőbeli éghajlati előrejelzések C) A hurrikánok gyakorisága D) A múltbeli éghajlat
A) Hidroklimatológia B) Paleoklimatológia C) Szintetikus éghajlati tanulmányok D) Tornádók éghajlati tanulmányozása
A) A múltbeli éghajlat rekonstruálása jégmagok segítségével. B) Az emberi történelemben bekövetkezett klímaváltozások elemzése. C) A hurrikánok gyakoriságának meghatározása évezredek alatt. D) A jelenlegi hurrikán-mintázatok vizsgálata.
A) Adatok manuális bevitele B) Csak történelmi adatok használata C) Felhők közvetlen megfigyelése D) Statisztikai vagy matematikai modellek
A) A mérési technológiák változása B) Egységes mérési módszerek C) Egységes globális hőmérséklet D) Stabil légköri összetétel
A) A városi területek több napfényt kapnak. B) A vidéki területek hűvösebbek a nagyobb növényzet miatt. C) A városokban kevesebb a légszennyezés. D) A városiasodás a városi hősziget-hatást okozza.
A) A páratartalom. B) A bejövő rövidhullámú sugárzás és a kilépő hosszúhullámú sugárzás. C) Az óceáni áramlatok. D) A szél sebessége és iránya.
A) Azonnali hűtést okoznak. B) Csökkentik a légnyomást. C) A modellek radiációs hatásokat tartalmaznak, amelyek a hőmérséklet emelkedését jósolják. D) Csökkentik a Föld albedóját (visszaverődését).
A) Összekapcsolt légkör-óceán modellek B) Sugárzási-konvekciós modellek C) Egyszerű sugárzási hőátadási modell D) Földrendszer-modellek
A) Csak a tengeri jég B) Csak a légkör C) A bioszféra D) Csak az óceánok
A) Kontinentalitás B) Csapadékmennyiség C) Szélsebesség D) Légnyomás
A) Növényzet B) Napfény intenzitása C) Szélviszonyok D) Óceáni áramlatok
A) XIX. század B) XVII. század C) XX. század D) XVIII. század
A) Mezoszféra B) Tróposzféra C) Termoszféra D) Sztratoszféra
A) Két és hét év között B) Évente C) 30-60 nap D) Tízéves időskálák
A) Mágneses tervek B) Vulkáni aktivitás C) A Nap D) Geotermikus energia
A) A klímarendszer felmelegedése B) A tengerszint csökkenése C) Stabil időjárási viszonyok D) A klímarendszer hűlése
A) A dagályok mintázatának stabilizálódása B) A tengerszint csökkenése C) Az óceán sósavtartalmának növekedése D) A tengerszint emelkedése
A) A Föld éghajlati rendszere felmelegszik. B) A tengerszint jelentősen emelkedik. C) A csapadékmennyiség nem változik. D) A Föld hűlni kezd.
A) Heti csapadékmennyiségek. B) Az emberi tevékenység által okozott tényezők. C) Rövid távú időjárási rendszerek. D) Napi hőmérséklet-ingadozások.
A) Óceáni határréteg. B) Földfelszíni határréteg. C) Hidrológiai határréteg. D) Légköri határréteg.
A) Empirikus módszerek. B) Számítástechnikai modellezés. C) Statisztikai elemzés. D) Az analóg módszer. |