A) Oxigén B) Nitrogén C) Szén-dioxid D) Vízgőz
A) Argon B) Szén-dioxid C) Oxigén D) Nitrogén
A) Meteorológia B) Klimatológia C) Óceanográfia D) Geológia
A) Sun B) Hold C) Saturn D) Mars
A) Nitrogén-oxid B) Szén-dioxid C) Metán D) Vízgőz
A) Kondenzáció B) Párolgás C) Csapadék D) Szublimáció
A) Dagályok B) A Föld tengelyének dőlése C) Üvegházhatás D) El Niño
A) Mesoszféra B) Termoszféra C) Stratoszféra D) Troposzféra
A) Topográfia B) Óceáni áramlatok C) Légköri nyomás D) Napkitörések
A) A francia eredetű szavak, amelyek a földrajzzal kapcsolatosak. B) Az arab kifejezések, amelyek az atmoszférikus körülményekre vonatkoznak. C) A latin eredetű szavak, amelyek az időjáráshoz kapcsolódnak. D) A görög 'κλίμα' (klima) szó, amelynek jelentése 'lejtő', és a '-λογία' (-logia) szókapcsolat.
A) Legalább 30 év B) 5 év C) 10 év D) 50 év
A) Rövid távú időjárás-előrejelző modellek B) Havi csapadékátlagok C) Napi hőmérsékleti ingadozások D) El Niño – Csendes-óceáni rezgés (ENSO)
A) Francis Galton B) Shen Kuo C) Hippokratész D) Edmund Halley
A) Óceáni áramlások feltérképezése B) Globális felmelegedés C) Időjárás-előrejelzés D) Klimatikus determinizmus
A) Shen Kuo B) Edmund Halley C) Hippokratész D) Francis Galton
A) Szélmérők és higrométerek B) Hőmérők és barométerek C) Szeizmográfok és barográfok D) Távcsövek és mikroszkópok
A) Benjamin Franklin B) Francis Galton C) Helmut Landsberg D) Edmund Halley
A) Benjamin Franklin B) Edmund Halley C) Francis Galton D) Helmut Landsberg
A) Az ókori Görögországban B) Az 1970-es években és az azt követő időszakban C) A 20. század elején D) A tudományos forradalom idején
A) Az aktuális időjárási minták B) A múltbeli éghajlat C) A hurrikánok gyakorisága D) A jövőbeli éghajlati előrejelzések
A) Tornádók éghajlati tanulmányozása B) Paleoklimatológia C) Szintetikus éghajlati tanulmányok D) Hidroklimatológia
A) A hurrikánok gyakoriságának meghatározása évezredek alatt. B) A jelenlegi hurrikán-mintázatok vizsgálata. C) A múltbeli éghajlat rekonstruálása jégmagok segítségével. D) Az emberi történelemben bekövetkezett klímaváltozások elemzése.
A) Felhők közvetlen megfigyelése B) Csak történelmi adatok használata C) Adatok manuális bevitele D) Statisztikai vagy matematikai modellek
A) Stabil légköri összetétel B) Egységes globális hőmérséklet C) A mérési technológiák változása D) Egységes mérési módszerek
A) A városiasodás a városi hősziget-hatást okozza. B) A városi területek több napfényt kapnak. C) A vidéki területek hűvösebbek a nagyobb növényzet miatt. D) A városokban kevesebb a légszennyezés.
A) A páratartalom. B) Az óceáni áramlatok. C) A bejövő rövidhullámú sugárzás és a kilépő hosszúhullámú sugárzás. D) A szél sebessége és iránya.
A) A modellek radiációs hatásokat tartalmaznak, amelyek a hőmérséklet emelkedését jósolják. B) Csökkentik a légnyomást. C) Csökkentik a Föld albedóját (visszaverődését). D) Azonnali hűtést okoznak.
A) Földrendszer-modellek B) Egyszerű sugárzási hőátadási modell C) Sugárzási-konvekciós modellek D) Összekapcsolt légkör-óceán modellek
A) Csak a tengeri jég B) Csak a légkör C) Csak az óceánok D) A bioszféra
A) Légnyomás B) Csapadékmennyiség C) Szélsebesség D) Kontinentalitás
A) Óceáni áramlatok B) Napfény intenzitása C) Növényzet D) Szélviszonyok
A) XIX. század B) XVII. század C) XVIII. század D) XX. század
A) Mezoszféra B) Termoszféra C) Tróposzféra D) Sztratoszféra
A) 30-60 nap B) Évente C) Tízéves időskálák D) Két és hét év között
A) Geotermikus energia B) Mágneses tervek C) A Nap D) Vulkáni aktivitás
A) Stabil időjárási viszonyok B) A tengerszint csökkenése C) A klímarendszer felmelegedése D) A klímarendszer hűlése
A) A dagályok mintázatának stabilizálódása B) Az óceán sósavtartalmának növekedése C) A tengerszint csökkenése D) A tengerszint emelkedése
A) A Föld éghajlati rendszere felmelegszik. B) A Föld hűlni kezd. C) A csapadékmennyiség nem változik. D) A tengerszint jelentősen emelkedik.
A) Napi hőmérséklet-ingadozások. B) Rövid távú időjárási rendszerek. C) Az emberi tevékenység által okozott tényezők. D) Heti csapadékmennyiségek.
A) Légköri határréteg. B) Óceáni határréteg. C) Földfelszíni határréteg. D) Hidrológiai határréteg.
A) Empirikus módszerek. B) Számítástechnikai modellezés. C) Az analóg módszer. D) Statisztikai elemzés. |