A) Hullámfüggvény B) Hullám-részecske kettősség C) Kísérteties hatás a távolban D) Kvantum összefonódás
A) Kvantumbit, amely szuperpozícióban vagy összefonódva lehet B) A kvantált energia egysége C) Egy kvantumrendszer felülete D) Elemi részecske az atommagban
A) Egy rendszer mérhető tulajdonságai B) Az anyaggal kölcsönhatásba lépő virtuális részecskék C) Előrejelzések egy kvantumrendszer jövőbeli állapotára vonatkozóan D) Közvetlenül nem megfigyelhető elméleti fogalmak
A) Megmutatja az elektronok viselkedését mágneses térben. B) Bizonyítja az energia megmaradásának törvényét C) Meghatározza a fény sebességét vákuumban D) Bemutatja a fény és az anyag hullám-részecske kettősségét.
A) Adattovábbítás kvantumszámítógépeken keresztül B) A részecskék ciklikus mozgása C) Az a jelenség, amikor egy részecske áthalad egy potenciális akadályon. D) Virtuális részecskék létrehozása részecskegyorsítókban
A) A részecskék közötti összefonódás fokozása B) A klasszikus bitek kvantumbitekké való átalakításának folyamata C) Kvantum-algoritmusok fejlesztése titkosításhoz D) A kvantumkoherencia elvesztése és átmenet a klasszikus viselkedésbe
A) Számítógép, amely qubiteket használ a kvantum-elveken alapuló számítások elvégzésére. B) Atomreakciókat vezérlő eszköz az erőművekben C) Nagy sebességű internetkapcsolatra optimalizált számítógép D) Kvantummechanikai viselkedést szimuláló szoftver
A) A pályákat egy elektron megtalálásának valószínűsége határozza meg. B) Az atomok pozitív és negatív töltésű részecskékből állnak. C) Az elektronok és a protonok impulzusai kvantáltak. D) Az elektronok külön energiaszinteken keringenek az atommag körül.
A) Rejtett változók alkalmazásával B) Egy, a hétköznapi méretekre érvényes közelítésként C) A bizonytalansági elv segítségével D) A hullám-részecske kettősség figyelmen kívül hagyásával
A) A bizonytalansági elv B) Einstein elmélete C) Heisenberg elve D) Planck állandójának szabálya
A) Richard Feynman, Stephen Hawking, Roger Penrose B) Galileo Galilei, Johannes Kepler, Tycho Brahe C) Niels Bohr, Erwin Schrödinger, Werner Heisenberg, Max Born, Paul Dirac D) Isaac Newton, Albert Einstein, James Clerk Maxwell
A) Planck tézise B) Bell tézise C) Einstein relativitáselmélete D) Heisenberg határozatlansági elve
A) Csak statisztika B) Komplex számok, lineáris algebra, differenciálegyenletek, csoportelmélet C) Alapvető aritmetika és geometria D) Csak klasszikus mechanika
A) Hullám-részecske kettősség B) Szuperpozíciós elv C) Kvantumállapot-összeomlás D) Bizonytalansági elv
A) Kommutatív. B) Unitárius. C) Nem lineáris. D) Nem determinisztikus.
A) Egy komplex biológiai molekula B) Egy több elektronos rendszer, amelynek nincs zárt alakú megoldása C) A hélium atom D) A hidrogén atom
A) [X^, P^] = 0 B) [X^, P^] = iℏ C) [X^, P^] = ℏ D) [X^, P^] = -iℏ
A) ψ_A + ψ_B. B) ψ_A * ψ_B. C) (ψ_A)2 ⊗ (ψ_B)2. D) ψ_A ⊗ ψ_B.
A) POVM-ek (pozitív operátorérték-mérések). B) Csökkentett sűrűségmátrixok. C) Állapotvektorok. D) Összefonódott állapotok.
A) Sűrűségmátrixok. B) Állapotvektorok. C) Pozitív operátorérték-mérések (POVM-ek). D) Összefonódott állapotok.
A) Transzformációs elmélet B) Mátrixmechanika C) Hullámmechanika D) Feynman integrál-megközelítése
A) Egy megmaradó megfigyelhető mennyiség B) Bármely Hermit-operátor C) A Hamilton-operátor (H) D) Egy akcióelv
A) U(t) = Ht/ħ B) U(t) = eiHt/ħ C) U(t) = iHt/ħ D) U(t) = e-iHt/ħ
A) (ℏk² / (2m)) * e^(i(kx - ℏkt)) B) -(ℏ² / (2m)) * d² / dx² C) (1 / 2m) * p² D) (πa⁻¹ / 4) * e^(-x² / (2a))
A) e-ak² / 2 B) (1/√(2π)) ∫ eikx dk C) -(ℏ2 / (2m)) d² / dx² D) ℏk
A) -(ℏ2 / (2m)) d²/dx² B) (1/√(2π)) ∫ eikx dk C) ψk, 0 D) e^(i(kx - ℏk²t/(2m)))
A) A teljes tér B) Egy bizonyos terület C) A határokon D) A doboz külső részén
A) Lépcsős módszer B) Zavarási elmélet C) Variációs módszer D) Változók elválasztása
A) Fotonforrás B) Detektor C) Fényvisszaverő elem működése D) Fázisváltó elem működése
A) |α|² - |β|² = 1 B) |α|² * |β|² = 1 C) |α|² + |β|² = 1 D) |α| + |β| = 1
A) Fázisterület B) Euklideszi tér C) Minkowski-tér D) Hilbert-tér
A) Unitárius mátrixok B) Hermitikus operátorok C) Sajátértékek D) Hullámfüggvények
A) Kvantálás B) Dekohereencia C) Szuperpozíció D) Összefonódás
A) Fotoelektromos hatás B) Rutherford-szórás C) Stern-Gerlach-kísérlet D) Kettős résnyílásos kísérlet
A) A W-bozon, amely a gyenge nukleáris erőt képviszi. B) A gluon, amely az erős nukleáris erőt képviszi. C) A foton, amely az elektromágneses erőt képviszi. D) A graviton, amely a gravitációs erőt képviszi.
A) Spin-hálózatok B) Húrláncok C) Kvantumterek D) Gravitációs hullámok
A) 1859 B) 1803 C) 1925 D) 1900
A) Julius Plücker B) Johann Wilhelm Hittorf C) Eugen Goldstein D) Michael Faraday
A) Max Planck B) Gustav Kirchhoff C) Niels Bohr D) Albert Einstein
A) 1915 B) 1900 C) 1899 D) 1925
A) Niels Bohr B) Max Born C) Albert Einstein D) Erwin Schrödinger
A) Louis de Broglie B) Werner Heisenberg C) Max Born D) Erwin Schrödinger
A) 1930 B) 1926 C) 1923 D) 1925
A) A kvantummechanika szimpóziuma B) A Nemzetközi Fizikai Kongresszus C) Az első Solvay-konferencia D) Az ötödik Solvay-konferencia
A) Eugen Goldstein B) Michael Faraday C) J. J. Thomson D) Julius Plücker
A) Arnold Sommerfeld B) Werner Heisenberg C) Pascual Jordan D) Max Born
A) Az általános relativitáselmélet B) Csak a klasszikus fizika C) A termodinamika D) Számos tudományág |