A) Kvantum összefonódás B) Hullámfüggvény C) Kísérteties hatás a távolban D) Hullám-részecske kettősség
A) Elemi részecske az atommagban B) Kvantumbit, amely szuperpozícióban vagy összefonódva lehet C) A kvantált energia egysége D) Egy kvantumrendszer felülete
A) Közvetlenül nem megfigyelhető elméleti fogalmak B) Előrejelzések egy kvantumrendszer jövőbeli állapotára vonatkozóan C) Egy rendszer mérhető tulajdonságai D) Az anyaggal kölcsönhatásba lépő virtuális részecskék
A) Megmutatja az elektronok viselkedését mágneses térben. B) Bizonyítja az energia megmaradásának törvényét C) Meghatározza a fény sebességét vákuumban D) Bemutatja a fény és az anyag hullám-részecske kettősségét.
A) A részecskék ciklikus mozgása B) Virtuális részecskék létrehozása részecskegyorsítókban C) Az a jelenség, amikor egy részecske áthalad egy potenciális akadályon. D) Adattovábbítás kvantumszámítógépeken keresztül
A) Kvantum-algoritmusok fejlesztése titkosításhoz B) A részecskék közötti összefonódás fokozása C) A klasszikus bitek kvantumbitekké való átalakításának folyamata D) A kvantumkoherencia elvesztése és átmenet a klasszikus viselkedésbe
A) Atomreakciókat vezérlő eszköz az erőművekben B) Nagy sebességű internetkapcsolatra optimalizált számítógép C) Számítógép, amely qubiteket használ a kvantum-elveken alapuló számítások elvégzésére. D) Kvantummechanikai viselkedést szimuláló szoftver
A) Az atomok pozitív és negatív töltésű részecskékből állnak. B) Az elektronok külön energiaszinteken keringenek az atommag körül. C) Az elektronok és a protonok impulzusai kvantáltak. D) A pályákat egy elektron megtalálásának valószínűsége határozza meg.
A) A bizonytalansági elv segítségével B) Rejtett változók alkalmazásával C) Egy, a hétköznapi méretekre érvényes közelítésként D) A hullám-részecske kettősség figyelmen kívül hagyásával
A) Heisenberg elve B) Planck állandójának szabálya C) Einstein elmélete D) A bizonytalansági elv
A) Isaac Newton, Albert Einstein, James Clerk Maxwell B) Richard Feynman, Stephen Hawking, Roger Penrose C) Niels Bohr, Erwin Schrödinger, Werner Heisenberg, Max Born, Paul Dirac D) Galileo Galilei, Johannes Kepler, Tycho Brahe
A) Planck tézise B) Einstein relativitáselmélete C) Heisenberg határozatlansági elve D) Bell tézise
A) Csak klasszikus mechanika B) Komplex számok, lineáris algebra, differenciálegyenletek, csoportelmélet C) Alapvető aritmetika és geometria D) Csak statisztika
A) Kvantumállapot-összeomlás B) Hullám-részecske kettősség C) Bizonytalansági elv D) Szuperpozíciós elv
A) Unitárius. B) Nem lineáris. C) Kommutatív. D) Nem determinisztikus.
A) Egy komplex biológiai molekula B) A hidrogén atom C) A hélium atom D) Egy több elektronos rendszer, amelynek nincs zárt alakú megoldása
A) [X^, P^] = -iℏ B) [X^, P^] = iℏ C) [X^, P^] = ℏ D) [X^, P^] = 0
A) ψ_A + ψ_B. B) ψ_A ⊗ ψ_B. C) (ψ_A)2 ⊗ (ψ_B)2. D) ψ_A * ψ_B.
A) Összefonódott állapotok. B) POVM-ek (pozitív operátorérték-mérések). C) Csökkentett sűrűségmátrixok. D) Állapotvektorok.
A) Összefonódott állapotok. B) Pozitív operátorérték-mérések (POVM-ek). C) Állapotvektorok. D) Sűrűségmátrixok.
A) Transzformációs elmélet B) Hullámmechanika C) Mátrixmechanika D) Feynman integrál-megközelítése
A) Bármely Hermit-operátor B) A Hamilton-operátor (H) C) Egy megmaradó megfigyelhető mennyiség D) Egy akcióelv
A) U(t) = iHt/ħ B) U(t) = e-iHt/ħ C) U(t) = Ht/ħ D) U(t) = eiHt/ħ
A) (1 / 2m) * p² B) (πa⁻¹ / 4) * e^(-x² / (2a)) C) (ℏk² / (2m)) * e^(i(kx - ℏkt)) D) -(ℏ² / (2m)) * d² / dx²
A) (1/√(2π)) ∫ eikx dk B) e-ak² / 2 C) -(ℏ2 / (2m)) d² / dx² D) ℏk
A) ψk, 0 B) (1/√(2π)) ∫ eikx dk C) -(ℏ2 / (2m)) d²/dx² D) e^(i(kx - ℏk²t/(2m)))
A) A teljes tér B) A határokon C) A doboz külső részén D) Egy bizonyos terület
A) Változók elválasztása B) Variációs módszer C) Lépcsős módszer D) Zavarási elmélet
A) Detektor B) Fényvisszaverő elem működése C) Fázisváltó elem működése D) Fotonforrás
A) |α| + |β| = 1 B) |α|² - |β|² = 1 C) |α|² * |β|² = 1 D) |α|² + |β|² = 1
A) Fázisterület B) Euklideszi tér C) Minkowski-tér D) Hilbert-tér
A) Hullámfüggvények B) Sajátértékek C) Hermitikus operátorok D) Unitárius mátrixok
A) Dekohereencia B) Szuperpozíció C) Kvantálás D) Összefonódás
A) Stern-Gerlach-kísérlet B) Fotoelektromos hatás C) Rutherford-szórás D) Kettős résnyílásos kísérlet
A) A foton, amely az elektromágneses erőt képviszi. B) A W-bozon, amely a gyenge nukleáris erőt képviszi. C) A gluon, amely az erős nukleáris erőt képviszi. D) A graviton, amely a gravitációs erőt képviszi.
A) Gravitációs hullámok B) Húrláncok C) Kvantumterek D) Spin-hálózatok
A) 1803 B) 1925 C) 1900 D) 1859
A) Michael Faraday B) Julius Plücker C) Johann Wilhelm Hittorf D) Eugen Goldstein
A) Gustav Kirchhoff B) Max Planck C) Niels Bohr D) Albert Einstein
A) 1900 B) 1925 C) 1915 D) 1899
A) Albert Einstein B) Max Born C) Erwin Schrödinger D) Niels Bohr
A) Erwin Schrödinger B) Louis de Broglie C) Werner Heisenberg D) Max Born
A) 1930 B) 1926 C) 1925 D) 1923
A) A Nemzetközi Fizikai Kongresszus B) Az ötödik Solvay-konferencia C) A kvantummechanika szimpóziuma D) Az első Solvay-konferencia
A) Michael Faraday B) J. J. Thomson C) Eugen Goldstein D) Julius Plücker
A) Pascual Jordan B) Werner Heisenberg C) Max Born D) Arnold Sommerfeld
A) Az általános relativitáselmélet B) A termodinamika C) Csak a klasszikus fizika D) Számos tudományág |