A) Hullám-részecske kettősség B) Kvantum összefonódás C) Hullámfüggvény D) Kísérteties hatás a távolban
A) Elemi részecske az atommagban B) Egy kvantumrendszer felülete C) Kvantumbit, amely szuperpozícióban vagy összefonódva lehet D) A kvantált energia egysége
A) Előrejelzések egy kvantumrendszer jövőbeli állapotára vonatkozóan B) Egy rendszer mérhető tulajdonságai C) Közvetlenül nem megfigyelhető elméleti fogalmak D) Az anyaggal kölcsönhatásba lépő virtuális részecskék
A) Meghatározza a fény sebességét vákuumban B) Bizonyítja az energia megmaradásának törvényét C) Megmutatja az elektronok viselkedését mágneses térben. D) Bemutatja a fény és az anyag hullám-részecske kettősségét.
A) A részecskék ciklikus mozgása B) Adattovábbítás kvantumszámítógépeken keresztül C) Virtuális részecskék létrehozása részecskegyorsítókban D) Az a jelenség, amikor egy részecske áthalad egy potenciális akadályon.
A) Kvantum-algoritmusok fejlesztése titkosításhoz B) A kvantumkoherencia elvesztése és átmenet a klasszikus viselkedésbe C) A klasszikus bitek kvantumbitekké való átalakításának folyamata D) A részecskék közötti összefonódás fokozása
A) Számítógép, amely qubiteket használ a kvantum-elveken alapuló számítások elvégzésére. B) Nagy sebességű internetkapcsolatra optimalizált számítógép C) Atomreakciókat vezérlő eszköz az erőművekben D) Kvantummechanikai viselkedést szimuláló szoftver
A) Az atomok pozitív és negatív töltésű részecskékből állnak. B) Az elektronok külön energiaszinteken keringenek az atommag körül. C) A pályákat egy elektron megtalálásának valószínűsége határozza meg. D) Az elektronok és a protonok impulzusai kvantáltak.
A) Egy, a hétköznapi méretekre érvényes közelítésként B) Rejtett változók alkalmazásával C) A hullám-részecske kettősség figyelmen kívül hagyásával D) A bizonytalansági elv segítségével
A) Heisenberg elve B) A bizonytalansági elv C) Planck állandójának szabálya D) Einstein elmélete
A) Isaac Newton, Albert Einstein, James Clerk Maxwell B) Niels Bohr, Erwin Schrödinger, Werner Heisenberg, Max Born, Paul Dirac C) Galileo Galilei, Johannes Kepler, Tycho Brahe D) Richard Feynman, Stephen Hawking, Roger Penrose
A) Einstein relativitáselmélete B) Bell tézise C) Planck tézise D) Heisenberg határozatlansági elve
A) Csak statisztika B) Komplex számok, lineáris algebra, differenciálegyenletek, csoportelmélet C) Alapvető aritmetika és geometria D) Csak klasszikus mechanika
A) Szuperpozíciós elv B) Hullám-részecske kettősség C) Bizonytalansági elv D) Kvantumállapot-összeomlás
A) Nem determinisztikus. B) Unitárius. C) Nem lineáris. D) Kommutatív.
A) Egy több elektronos rendszer, amelynek nincs zárt alakú megoldása B) A hidrogén atom C) Egy komplex biológiai molekula D) A hélium atom
A) [X^, P^] = 0 B) [X^, P^] = ℏ C) [X^, P^] = -iℏ D) [X^, P^] = iℏ
A) ψ_A * ψ_B. B) (ψ_A)2 ⊗ (ψ_B)2. C) ψ_A + ψ_B. D) ψ_A ⊗ ψ_B.
A) Csökkentett sűrűségmátrixok. B) Állapotvektorok. C) Összefonódott állapotok. D) POVM-ek (pozitív operátorérték-mérések).
A) Állapotvektorok. B) Sűrűségmátrixok. C) Pozitív operátorérték-mérések (POVM-ek). D) Összefonódott állapotok.
A) Transzformációs elmélet B) Feynman integrál-megközelítése C) Mátrixmechanika D) Hullámmechanika
A) Bármely Hermit-operátor B) Egy megmaradó megfigyelhető mennyiség C) Egy akcióelv D) A Hamilton-operátor (H)
A) U(t) = eiHt/ħ B) U(t) = Ht/ħ C) U(t) = iHt/ħ D) U(t) = e-iHt/ħ
A) (1 / 2m) * p² B) (πa⁻¹ / 4) * e^(-x² / (2a)) C) (ℏk² / (2m)) * e^(i(kx - ℏkt)) D) -(ℏ² / (2m)) * d² / dx²
A) e-ak² / 2 B) ℏk C) (1/√(2π)) ∫ eikx dk D) -(ℏ2 / (2m)) d² / dx²
A) -(ℏ2 / (2m)) d²/dx² B) ψk, 0 C) (1/√(2π)) ∫ eikx dk D) e^(i(kx - ℏk²t/(2m)))
A) A határokon B) A teljes tér C) A doboz külső részén D) Egy bizonyos terület
A) Variációs módszer B) Változók elválasztása C) Lépcsős módszer D) Zavarási elmélet
A) Fényvisszaverő elem működése B) Fázisváltó elem működése C) Detektor D) Fotonforrás
A) |α|² + |β|² = 1 B) |α|² * |β|² = 1 C) |α| + |β| = 1 D) |α|² - |β|² = 1
A) Euklideszi tér B) Hilbert-tér C) Minkowski-tér D) Fázisterület
A) Hullámfüggvények B) Sajátértékek C) Unitárius mátrixok D) Hermitikus operátorok
A) Dekohereencia B) Kvantálás C) Szuperpozíció D) Összefonódás
A) Stern-Gerlach-kísérlet B) Fotoelektromos hatás C) Rutherford-szórás D) Kettős résnyílásos kísérlet
A) A W-bozon, amely a gyenge nukleáris erőt képviszi. B) A foton, amely az elektromágneses erőt képviszi. C) A gluon, amely az erős nukleáris erőt képviszi. D) A graviton, amely a gravitációs erőt képviszi.
A) Spin-hálózatok B) Gravitációs hullámok C) Kvantumterek D) Húrláncok
A) 1859 B) 1900 C) 1803 D) 1925
A) Eugen Goldstein B) Julius Plücker C) Michael Faraday D) Johann Wilhelm Hittorf
A) Niels Bohr B) Max Planck C) Gustav Kirchhoff D) Albert Einstein
A) 1925 B) 1915 C) 1899 D) 1900
A) Max Born B) Erwin Schrödinger C) Niels Bohr D) Albert Einstein
A) Louis de Broglie B) Werner Heisenberg C) Max Born D) Erwin Schrödinger
A) 1925 B) 1930 C) 1926 D) 1923
A) A kvantummechanika szimpóziuma B) Az első Solvay-konferencia C) Az ötödik Solvay-konferencia D) A Nemzetközi Fizikai Kongresszus
A) J. J. Thomson B) Julius Plücker C) Michael Faraday D) Eugen Goldstein
A) Max Born B) Werner Heisenberg C) Arnold Sommerfeld D) Pascual Jordan
A) A termodinamika B) Csak a klasszikus fizika C) Az általános relativitáselmélet D) Számos tudományág |