A) Stephen Hawking B) Albert Einstein C) Isaac Newton D) Galileo Galilei
A) 1,000,000,000,000 méter másodpercenként B) 299,792,458 méter másodpercenként C) 100,000,000 méter másodpercenként D) 500 000 000 méter másodpercenként
A) Idő B) Hosszúság C) Fénysebesség D) Tömeg
A) Kvantumvákuum B) Világító éter C) Plazma D) Sötét anyag
A) Növeli B) Ez nullává válik C) Csökkenti D) Állandó marad
A) Alternatív méretek B) A tér és az idő integrálása egyetlen kontinuumba C) Űrutazás az időben D) Kvantum összefonódás
A) Kvantum összefonódás B) A tehetetlenség törvénye C) A relativitás elve D) Az energia megmaradásának törvénye
A) Potenciális energia B) Tömeg-energia egyenértékűség C) A lendület megőrzése D) Erő és gyorsulás
A) Albert Einstein B) Galileo Galilei C) Isaac Newton D) James Clerk Maxwell
A) 1895 B) 1905 C) 1915 D) 1925
A) A sebességükkel változnak B) A megfigyelő helyzetétől függően változnak C) Invariantok (azonosak) D) A gyorsulástól függenek
A) A mozgó órák lassabban járnak. B) Ugyanúgy járnak. C) Gyorsabban járnak. D) Megállnak.
A) Ők megszűnnek. B) Ők különböző időpontokban következnek be. C) A sorrendjük megfordul. D) Ők továbbra is egyszerre következnek be.
A) Tiszteletbeli doktori szint B) Középiskolai szint C) Általános iskolai szint D) Egyetemi szint
A) E=c/m² B) E=m/c² C) E=mc² D) E=mc
A) Lorentz-geometria B) Galilei-geometria C) Euklideszi geometria D) Newtoni geometria
A) L B) m C) c D) E
A) Newtoni átalakítás B) Galilei-átalakítás C) Lorentz-átalakítás D) Euklideszi átalakítás
A) Euklideszi geometria B) Newtoni mechanika C) Relativisztikus korrekciók D) Galilei-transzformáció
A) A mozgásban lévő megfigyelők által két esemény között mért idő eltérő. B) Azok az események, amelyek egy megfigyelő számára egyidejűnek tűnnek, egy másik megfigyelő számára nem feltétlenül egyidejűek. C) A sebességek nem egyszerűen összeadódnak. D) A mozgásban lévő megfigyelők által két esemény közötti távolság eltérő.
A) Az események minden megfigyelő számára egyidejűnek tűnnek. B) Az idődilatáció nem következik be. C) A vizuális megfigyelések mindig olyan eseményeket mutatnak, amelyek a múltban történtek. D) A hosszúság összehúzódása nem érvényesül.
A) Newtoni geometria B) Galilei geometria C) Euklideszi geometria D) Lorentzi geometria
A) 1632 B) 1864 C) 1887 D) 1905
A) FitzGerald-Lorentz kísérlet B) Maxwell kísérlete C) Michelson–Morley kísérlet D) Einstein 1905-ös cikke
A) 1864 B) 1887 C) 1907 D) 1915
A) Egy, a referenciakeretben egyenletes periódussal működő óra segítségével. B) A sebesség változásainak megfigyelésével. C) Csak térbeli koordináták használatával. D) A gyorsulás mérése útján.
A) A gyorsulás. B) A fény sebessége. C) Egy esemény. D) Egy referenciakeret.
A) Isaac Newton. B) James Clerk Maxwell. C) Henri Poincaré. D) Albert Einstein.
A) Galilei-diagramok B) Einstein-diagramok C) Minkowski-diagramok D) Newtoni diagramok
A) A ct tengely B) Az x tengely C) Mindkét tengely függőleges D) Semelyik tengely sem függőleges
A) cos⁻¹(β) B) tan⁻¹(β) C) sec⁻¹(β) D) sin⁻¹(β)
A) Az idő dilatációja. B) A Sagnac-hatás. C) A tömeg és az energia ekvivalenciája. D) A Lorentz-összehúzódás.
A) Egy szögletes pályán haladva. B) Mint egy olyan fényimpulzus, amely lassabban mozog, mint a c (fénysebesség). C) Mint egy olyan fényimpulzus, amely a saját referenciakeretében álló. D) Egyenes vonalban felfelé és lefelé.
A) Niels Bohr. B) Paul Langevin. C) Isaac Newton. D) Albert Einstein.
A) A helyben maradt testvér nem fogad semmilyen jelzést. B) Mert a testvérek valós időben kommunikálnak az utazás során. C) Mert mindkét testvér minden olyan jelzést fogad, amelyet a másik küldött, annak ellenére, hogy eltérő tapasztalatok szerint éltek át. D) Az utazó testvér több jelzést küld, mint amennyit fogad.
A) Idődilatáció B) Lorentz-transzformáció C) Relativisztikus sebességösszeadás D) Hosszúságösszehúzódás
A) Δx' = Δx / γ B) Δx = Δx' * γ C) Δx' = Δx * γ D) Δt' = Δt / γ
A) Δx' ≠ 0 B) Δt' = 0 C) Δx = γΔx' D) Δt' ≠ 0
A) Idődilatáció hatásai. B) Csak hosszúságösszehúzódás. C) A fénysebességnél gyorsabb utazás lehetetlensége. D) A Thomas-forgatás megoldást nyújt.
A) Ez a fény aberrációjának eredménye. B) A helyzetváltozás a fénysebesség korrekciójának következménye lenne. C) Nincs előrejelzett helyzetváltozás. D) A helyzetváltozás a teljes éteráramlástól függ.
A) Időkorrekció a fény esetében B) Részleges éter-húzás C) Relativisztikus fényelhajlás D) Teljes éter-húzás
A) A fogadott frekvencia növekszik. B) A fogadott frekvencia csökken. C) A fogadott frekvencia változatlan marad. D) A frekvencia a közegtől függ.
A) 1,5 másodperc B) 4 másodperc C) 2 másodperc D) 3,1 másodperc
A) 6,5 év B) 12 év C) 10 év D) 5 év
A) 40 000 év B) 80 000 év C) 100 000 év D) 58 000 év
A) 100 000 év B) 200 000 év C) 148 000 év D) 150 000 év
A) γ = cosh(φ). B) A γ tényező nem függ a sebességfüggéstől (rapidity). C) γ = sin(φ). D) γ = tanh(φ).
A) A⋅B = A0B0 + A1B1 + A2B2 + A3B3. B) A⋅B = A0B0 + (A→ ⋅ B→). C) A⋅B = A0B0 - A1B1 - A2B2 - A3B3. D) A⋅B = A0B0 - (A→ ⋅ B→).
A) Időbeli, térbeli vagy nullvektor (fényvektor). B) Merőleges, párhuzamos vagy derékszögű. C) Csak időbeli és térbeli vektorok. D) Kizárólag a térbeli komponensektől függ.
A) Termodinamika B) Általános relativitáselmélet C) Kvantummechanika D) Hullámterjedés
A) Coulomb potenciál B) Newtoni potenciál C) Gravitációs potenciál D) Liénard–Wiechert potenciál
A) Dirac-egyenlet B) Klein-Gordon-egyenlet C) Schrödinger-egyenlet D) Heisenberg-féle határozatlansági elv
A) 1923 B) 1964 C) 2005 D) 1905
A) Kaliforniai Egyetem Kiadó B) Princeton Egyetem Kiadó C) TU Delft OPEN Books D) Nauka, Moszkva
A) Wolf, Peter; Petit, Gerard B) Darrigol, Olivier C) Alvager, T.; Farley, F. J. M.; Kjellman, J.; Wallin, L. D) Rindler, Wolfgang
A) Mozgó testek elektrodinamikája B) Relativitás: A speciális és az általános elmélet C) Zur Elektrodynamik bewegter Körper D) A relativitás jelentése
A) Physics Letters B) Physical Review A C) Isis D) Scholarpedia
A) Sergey Stepanov B) Paul Tipler C) Lawrence Sklar D) Harvey R. Brown
A) A klasszikus mechanika és a speciális relativitáselmélet B) A modern fizika (4. kiadás) C) Mechanika és relativitás D) A relativisztikus világ
A) Wolf, Peter; Petit, Gerard B) Rindler, Wolfgang C) Darrigol, Olivier D) Alvager, T.; Farley, F. J. M.
A) 1977 B) 2018 C) 2026 D) 2005
A) TU Delft OPEN Publishing B) Oxford Egyetem Kiadója C) De Gruyter D) Princeton Egyetem Kiadója
A) Darrigol, Olivier B) Alvager, T.; Farley, F. J. M. C) Wolf, Peter; Petit, Gerard D) Rindler, Wolfgang
A) T. Alvager B) Wolfgang Rindler C) Olivier Darrigol D) Peter Wolf; Gerard Petit
A) Richard Feynman B) Carl Sagan C) Robert Katz D) Stephen Hawking
A) MathPages – Gondolatok a relativitásról B) Hogg jegyzetei az egyidejűtlenség speciális elméletéről C) Bondi K-számítás D) Relativitás számológép: Speciális relativitás
A) Audió: Cain/Gay (2006) – Astronomy Cast B) Relativitás-számító: speciális relativitás C) Greg Egan: Foundations D) Einstein Online
A) SpecialRelativity.net B) A Hogg jegyzetei a speciális relativitáselmélethez C) MathPages – Gondolatok a relativitásról D) Relativitás-számológép: Speciális relativitás
A) Hanganyag: Cain/Gay (2006) – Astronomy Cast B) Hogg jegyzetei a speciális relativitáselméletről C) Einstein-fény D) Relativitás-számító: Speciális relativitáselmélet
A) Valós idejű relativitás B) Warp speciális relativitás szimulátor C) fénysebesség D) Einstein szemszöge
A) Valós idejű relativitás B) Fénysébeség C) Einstein szemein keresztül D) Téridő-torzulás speciális relativitás szimulátor |