A) Galileo Galilei B) Isaac Newton C) Stephen Hawking D) Albert Einstein
A) 100,000,000 méter másodpercenként B) 1,000,000,000,000 méter másodpercenként C) 500 000 000 méter másodpercenként D) 299,792,458 méter másodpercenként
A) Idő B) Fénysebesség C) Hosszúság D) Tömeg
A) Sötét anyag B) Kvantumvákuum C) Plazma D) Világító éter
A) Ez nullává válik B) Állandó marad C) Csökkenti D) Növeli
A) Alternatív méretek B) A tér és az idő integrálása egyetlen kontinuumba C) Kvantum összefonódás D) Űrutazás az időben
A) A tehetetlenség törvénye B) Az energia megmaradásának törvénye C) A relativitás elve D) Kvantum összefonódás
A) Potenciális energia B) Erő és gyorsulás C) Tömeg-energia egyenértékűség D) A lendület megőrzése
A) Galileo Galilei B) James Clerk Maxwell C) Albert Einstein D) Isaac Newton
A) 1915 B) 1905 C) 1925 D) 1895
A) A gyorsulástól függenek B) Invariantok (azonosak) C) A sebességükkel változnak D) A megfigyelő helyzetétől függően változnak
A) A mozgó órák lassabban járnak. B) Ugyanúgy járnak. C) Megállnak. D) Gyorsabban járnak.
A) Ők továbbra is egyszerre következnek be. B) A sorrendjük megfordul. C) Ők megszűnnek. D) Ők különböző időpontokban következnek be.
A) Középiskolai szint B) Egyetemi szint C) Tiszteletbeli doktori szint D) Általános iskolai szint
A) E=m/c² B) E=mc C) E=mc² D) E=c/m²
A) Newtoni geometria B) Galilei-geometria C) Lorentz-geometria D) Euklideszi geometria
A) L B) c C) m D) E
A) Newtoni átalakítás B) Lorentz-átalakítás C) Euklideszi átalakítás D) Galilei-átalakítás
A) Relativisztikus korrekciók B) Galilei-transzformáció C) Euklideszi geometria D) Newtoni mechanika
A) A sebességek nem egyszerűen összeadódnak. B) A mozgásban lévő megfigyelők által két esemény közötti távolság eltérő. C) A mozgásban lévő megfigyelők által két esemény között mért idő eltérő. D) Azok az események, amelyek egy megfigyelő számára egyidejűnek tűnnek, egy másik megfigyelő számára nem feltétlenül egyidejűek.
A) Az idődilatáció nem következik be. B) A vizuális megfigyelések mindig olyan eseményeket mutatnak, amelyek a múltban történtek. C) Az események minden megfigyelő számára egyidejűnek tűnnek. D) A hosszúság összehúzódása nem érvényesül.
A) Euklideszi geometria B) Galilei geometria C) Newtoni geometria D) Lorentzi geometria
A) 1887 B) 1905 C) 1632 D) 1864
A) Maxwell kísérlete B) Michelson–Morley kísérlet C) FitzGerald-Lorentz kísérlet D) Einstein 1905-ös cikke
A) 1907 B) 1887 C) 1864 D) 1915
A) A sebesség változásainak megfigyelésével. B) Egy, a referenciakeretben egyenletes periódussal működő óra segítségével. C) A gyorsulás mérése útján. D) Csak térbeli koordináták használatával.
A) A gyorsulás. B) A fény sebessége. C) Egy referenciakeret. D) Egy esemény.
A) Henri Poincaré. B) Isaac Newton. C) Albert Einstein. D) James Clerk Maxwell.
A) Galilei-diagramok B) Einstein-diagramok C) Newtoni diagramok D) Minkowski-diagramok
A) Az x tengely B) Semelyik tengely sem függőleges C) Mindkét tengely függőleges D) A ct tengely
A) tan⁻¹(β) B) sec⁻¹(β) C) cos⁻¹(β) D) sin⁻¹(β)
A) A tömeg és az energia ekvivalenciája. B) A Lorentz-összehúzódás. C) Az idő dilatációja. D) A Sagnac-hatás.
A) Mint egy olyan fényimpulzus, amely lassabban mozog, mint a c (fénysebesség). B) Egy szögletes pályán haladva. C) Egyenes vonalban felfelé és lefelé. D) Mint egy olyan fényimpulzus, amely a saját referenciakeretében álló.
A) Paul Langevin. B) Isaac Newton. C) Niels Bohr. D) Albert Einstein.
A) Az utazó testvér több jelzést küld, mint amennyit fogad. B) Mert mindkét testvér minden olyan jelzést fogad, amelyet a másik küldött, annak ellenére, hogy eltérő tapasztalatok szerint éltek át. C) Mert a testvérek valós időben kommunikálnak az utazás során. D) A helyben maradt testvér nem fogad semmilyen jelzést.
A) Hosszúságösszehúzódás B) Lorentz-transzformáció C) Idődilatáció D) Relativisztikus sebességösszeadás
A) Δx = Δx' * γ B) Δx' = Δx * γ C) Δt' = Δt / γ D) Δx' = Δx / γ
A) Δx = γΔx' B) Δx' ≠ 0 C) Δt' = 0 D) Δt' ≠ 0
A) Idődilatáció hatásai. B) A Thomas-forgatás megoldást nyújt. C) A fénysebességnél gyorsabb utazás lehetetlensége. D) Csak hosszúságösszehúzódás.
A) Ez a fény aberrációjának eredménye. B) Nincs előrejelzett helyzetváltozás. C) A helyzetváltozás a teljes éteráramlástól függ. D) A helyzetváltozás a fénysebesség korrekciójának következménye lenne.
A) Időkorrekció a fény esetében B) Teljes éter-húzás C) Relativisztikus fényelhajlás D) Részleges éter-húzás
A) A fogadott frekvencia növekszik. B) A frekvencia a közegtől függ. C) A fogadott frekvencia csökken. D) A fogadott frekvencia változatlan marad.
A) 3,1 másodperc B) 1,5 másodperc C) 2 másodperc D) 4 másodperc
A) 10 év B) 5 év C) 12 év D) 6,5 év
A) 100 000 év B) 58 000 év C) 40 000 év D) 80 000 év
A) 200 000 év B) 150 000 év C) 148 000 év D) 100 000 év
A) γ = cosh(φ). B) γ = sin(φ). C) A γ tényező nem függ a sebességfüggéstől (rapidity). D) γ = tanh(φ).
A) A⋅B = A0B0 - A1B1 - A2B2 - A3B3. B) A⋅B = A0B0 + A1B1 + A2B2 + A3B3. C) A⋅B = A0B0 - (A→ ⋅ B→). D) A⋅B = A0B0 + (A→ ⋅ B→).
A) Kizárólag a térbeli komponensektől függ. B) Csak időbeli és térbeli vektorok. C) Időbeli, térbeli vagy nullvektor (fényvektor). D) Merőleges, párhuzamos vagy derékszögű.
A) Általános relativitáselmélet B) Hullámterjedés C) Termodinamika D) Kvantummechanika
A) Coulomb potenciál B) Newtoni potenciál C) Gravitációs potenciál D) Liénard–Wiechert potenciál
A) Schrödinger-egyenlet B) Dirac-egyenlet C) Klein-Gordon-egyenlet D) Heisenberg-féle határozatlansági elv
A) 1964 B) 1923 C) 2005 D) 1905
A) Nauka, Moszkva B) Princeton Egyetem Kiadó C) TU Delft OPEN Books D) Kaliforniai Egyetem Kiadó
A) Wolf, Peter; Petit, Gerard B) Rindler, Wolfgang C) Alvager, T.; Farley, F. J. M.; Kjellman, J.; Wallin, L. D) Darrigol, Olivier
A) A relativitás jelentése B) Zur Elektrodynamik bewegter Körper C) Mozgó testek elektrodinamikája D) Relativitás: A speciális és az általános elmélet
A) Isis B) Scholarpedia C) Physical Review A D) Physics Letters
A) Paul Tipler B) Harvey R. Brown C) Sergey Stepanov D) Lawrence Sklar
A) A relativisztikus világ B) A klasszikus mechanika és a speciális relativitáselmélet C) A modern fizika (4. kiadás) D) Mechanika és relativitás
A) Alvager, T.; Farley, F. J. M. B) Darrigol, Olivier C) Rindler, Wolfgang D) Wolf, Peter; Petit, Gerard
A) 2026 B) 2005 C) 2018 D) 1977
A) De Gruyter B) TU Delft OPEN Publishing C) Oxford Egyetem Kiadója D) Princeton Egyetem Kiadója
A) Wolf, Peter; Petit, Gerard B) Alvager, T.; Farley, F. J. M. C) Rindler, Wolfgang D) Darrigol, Olivier
A) T. Alvager B) Peter Wolf; Gerard Petit C) Wolfgang Rindler D) Olivier Darrigol
A) Robert Katz B) Stephen Hawking C) Carl Sagan D) Richard Feynman
A) Bondi K-számítás B) Hogg jegyzetei az egyidejűtlenség speciális elméletéről C) Relativitás számológép: Speciális relativitás D) MathPages – Gondolatok a relativitásról
A) Relativitás-számító: speciális relativitás B) Greg Egan: Foundations C) Einstein Online D) Audió: Cain/Gay (2006) – Astronomy Cast
A) A Hogg jegyzetei a speciális relativitáselmélethez B) MathPages – Gondolatok a relativitásról C) Relativitás-számológép: Speciális relativitás D) SpecialRelativity.net
A) Relativitás-számító: Speciális relativitáselmélet B) Hanganyag: Cain/Gay (2006) – Astronomy Cast C) Hogg jegyzetei a speciális relativitáselméletről D) Einstein-fény
A) Einstein szemszöge B) Valós idejű relativitás C) fénysebesség D) Warp speciális relativitás szimulátor
A) Valós idejű relativitás B) Fénysébeség C) Téridő-torzulás speciális relativitás szimulátor D) Einstein szemein keresztül |