A) Galileo Galilei B) Stephen Hawking C) Isaac Newton D) Albert Einstein
A) 299,792,458 méter másodpercenként B) 100,000,000 méter másodpercenként C) 1,000,000,000,000 méter másodpercenként D) 500 000 000 méter másodpercenként
A) Idő B) Tömeg C) Hosszúság D) Fénysebesség
A) Világító éter B) Kvantumvákuum C) Plazma D) Sötét anyag
A) Ez nullává válik B) Állandó marad C) Növeli D) Csökkenti
A) A tér és az idő integrálása egyetlen kontinuumba B) Kvantum összefonódás C) Űrutazás az időben D) Alternatív méretek
A) Az energia megmaradásának törvénye B) Kvantum összefonódás C) A relativitás elve D) A tehetetlenség törvénye
A) Potenciális energia B) Tömeg-energia egyenértékűség C) A lendület megőrzése D) Erő és gyorsulás
A) Galileo Galilei B) Isaac Newton C) Albert Einstein D) James Clerk Maxwell
A) 1905 B) 1925 C) 1915 D) 1895
A) Invariantok (azonosak) B) A sebességükkel változnak C) A gyorsulástól függenek D) A megfigyelő helyzetétől függően változnak
A) Gyorsabban járnak. B) A mozgó órák lassabban járnak. C) Megállnak. D) Ugyanúgy járnak.
A) Ők különböző időpontokban következnek be. B) Ők megszűnnek. C) A sorrendjük megfordul. D) Ők továbbra is egyszerre következnek be.
A) Általános iskolai szint B) Középiskolai szint C) Tiszteletbeli doktori szint D) Egyetemi szint
A) E=mc B) E=m/c² C) E=mc² D) E=c/m²
A) Lorentz-geometria B) Galilei-geometria C) Euklideszi geometria D) Newtoni geometria
A) m B) E C) L D) c
A) Galilei-átalakítás B) Lorentz-átalakítás C) Euklideszi átalakítás D) Newtoni átalakítás
A) Newtoni mechanika B) Relativisztikus korrekciók C) Galilei-transzformáció D) Euklideszi geometria
A) Azok az események, amelyek egy megfigyelő számára egyidejűnek tűnnek, egy másik megfigyelő számára nem feltétlenül egyidejűek. B) A mozgásban lévő megfigyelők által két esemény között mért idő eltérő. C) A sebességek nem egyszerűen összeadódnak. D) A mozgásban lévő megfigyelők által két esemény közötti távolság eltérő.
A) A vizuális megfigyelések mindig olyan eseményeket mutatnak, amelyek a múltban történtek. B) Az események minden megfigyelő számára egyidejűnek tűnnek. C) A hosszúság összehúzódása nem érvényesül. D) Az idődilatáció nem következik be.
A) Lorentzi geometria B) Newtoni geometria C) Galilei geometria D) Euklideszi geometria
A) 1864 B) 1632 C) 1887 D) 1905
A) FitzGerald-Lorentz kísérlet B) Maxwell kísérlete C) Einstein 1905-ös cikke D) Michelson–Morley kísérlet
A) 1887 B) 1915 C) 1864 D) 1907
A) A gyorsulás mérése útján. B) A sebesség változásainak megfigyelésével. C) Csak térbeli koordináták használatával. D) Egy, a referenciakeretben egyenletes periódussal működő óra segítségével.
A) Egy esemény. B) Egy referenciakeret. C) A gyorsulás. D) A fény sebessége.
A) Henri Poincaré. B) Isaac Newton. C) Albert Einstein. D) James Clerk Maxwell.
A) Minkowski-diagramok B) Einstein-diagramok C) Galilei-diagramok D) Newtoni diagramok
A) Az x tengely B) Semelyik tengely sem függőleges C) Mindkét tengely függőleges D) A ct tengely
A) tan⁻¹(β) B) sec⁻¹(β) C) cos⁻¹(β) D) sin⁻¹(β)
A) A tömeg és az energia ekvivalenciája. B) Az idő dilatációja. C) A Lorentz-összehúzódás. D) A Sagnac-hatás.
A) Mint egy olyan fényimpulzus, amely a saját referenciakeretében álló. B) Mint egy olyan fényimpulzus, amely lassabban mozog, mint a c (fénysebesség). C) Egy szögletes pályán haladva. D) Egyenes vonalban felfelé és lefelé.
A) Niels Bohr. B) Paul Langevin. C) Isaac Newton. D) Albert Einstein.
A) Az utazó testvér több jelzést küld, mint amennyit fogad. B) A helyben maradt testvér nem fogad semmilyen jelzést. C) Mert a testvérek valós időben kommunikálnak az utazás során. D) Mert mindkét testvér minden olyan jelzést fogad, amelyet a másik küldött, annak ellenére, hogy eltérő tapasztalatok szerint éltek át.
A) Idődilatáció B) Relativisztikus sebességösszeadás C) Hosszúságösszehúzódás D) Lorentz-transzformáció
A) Δt' = Δt / γ B) Δx = Δx' * γ C) Δx' = Δx * γ D) Δx' = Δx / γ
A) Δt' ≠ 0 B) Δt' = 0 C) Δx' ≠ 0 D) Δx = γΔx'
A) Idődilatáció hatásai. B) Csak hosszúságösszehúzódás. C) A Thomas-forgatás megoldást nyújt. D) A fénysebességnél gyorsabb utazás lehetetlensége.
A) A helyzetváltozás a teljes éteráramlástól függ. B) Nincs előrejelzett helyzetváltozás. C) Ez a fény aberrációjának eredménye. D) A helyzetváltozás a fénysebesség korrekciójának következménye lenne.
A) Teljes éter-húzás B) Relativisztikus fényelhajlás C) Időkorrekció a fény esetében D) Részleges éter-húzás
A) A frekvencia a közegtől függ. B) A fogadott frekvencia csökken. C) A fogadott frekvencia változatlan marad. D) A fogadott frekvencia növekszik.
A) 1,5 másodperc B) 4 másodperc C) 2 másodperc D) 3,1 másodperc
A) 6,5 év B) 12 év C) 10 év D) 5 év
A) 58 000 év B) 40 000 év C) 100 000 év D) 80 000 év
A) 200 000 év B) 148 000 év C) 150 000 év D) 100 000 év
A) A γ tényező nem függ a sebességfüggéstől (rapidity). B) γ = cosh(φ). C) γ = sin(φ). D) γ = tanh(φ).
A) A⋅B = A0B0 + (A→ ⋅ B→). B) A⋅B = A0B0 - (A→ ⋅ B→). C) A⋅B = A0B0 - A1B1 - A2B2 - A3B3. D) A⋅B = A0B0 + A1B1 + A2B2 + A3B3.
A) Időbeli, térbeli vagy nullvektor (fényvektor). B) Merőleges, párhuzamos vagy derékszögű. C) Kizárólag a térbeli komponensektől függ. D) Csak időbeli és térbeli vektorok.
A) Hullámterjedés B) Termodinamika C) Általános relativitáselmélet D) Kvantummechanika
A) Gravitációs potenciál B) Liénard–Wiechert potenciál C) Newtoni potenciál D) Coulomb potenciál
A) Klein-Gordon-egyenlet B) Heisenberg-féle határozatlansági elv C) Schrödinger-egyenlet D) Dirac-egyenlet
A) 2005 B) 1923 C) 1905 D) 1964
A) TU Delft OPEN Books B) Princeton Egyetem Kiadó C) Kaliforniai Egyetem Kiadó D) Nauka, Moszkva
A) Rindler, Wolfgang B) Darrigol, Olivier C) Wolf, Peter; Petit, Gerard D) Alvager, T.; Farley, F. J. M.; Kjellman, J.; Wallin, L.
A) Mozgó testek elektrodinamikája B) A relativitás jelentése C) Zur Elektrodynamik bewegter Körper D) Relativitás: A speciális és az általános elmélet
A) Physics Letters B) Physical Review A C) Scholarpedia D) Isis
A) Lawrence Sklar B) Paul Tipler C) Sergey Stepanov D) Harvey R. Brown
A) A relativisztikus világ B) A klasszikus mechanika és a speciális relativitáselmélet C) A modern fizika (4. kiadás) D) Mechanika és relativitás
A) Wolf, Peter; Petit, Gerard B) Alvager, T.; Farley, F. J. M. C) Rindler, Wolfgang D) Darrigol, Olivier
A) 2005 B) 1977 C) 2026 D) 2018
A) De Gruyter B) Princeton Egyetem Kiadója C) Oxford Egyetem Kiadója D) TU Delft OPEN Publishing
A) Rindler, Wolfgang B) Wolf, Peter; Petit, Gerard C) Darrigol, Olivier D) Alvager, T.; Farley, F. J. M.
A) Olivier Darrigol B) Peter Wolf; Gerard Petit C) T. Alvager D) Wolfgang Rindler
A) Carl Sagan B) Stephen Hawking C) Robert Katz D) Richard Feynman
A) MathPages – Gondolatok a relativitásról B) Hogg jegyzetei az egyidejűtlenség speciális elméletéről C) Bondi K-számítás D) Relativitás számológép: Speciális relativitás
A) Audió: Cain/Gay (2006) – Astronomy Cast B) Relativitás-számító: speciális relativitás C) Einstein Online D) Greg Egan: Foundations
A) SpecialRelativity.net B) A Hogg jegyzetei a speciális relativitáselmélethez C) Relativitás-számológép: Speciális relativitás D) MathPages – Gondolatok a relativitásról
A) Hanganyag: Cain/Gay (2006) – Astronomy Cast B) Hogg jegyzetei a speciális relativitáselméletről C) Einstein-fény D) Relativitás-számító: Speciális relativitáselmélet
A) Einstein szemszöge B) Warp speciális relativitás szimulátor C) fénysebesség D) Valós idejű relativitás
A) Fénysébeség B) Einstein szemein keresztül C) Téridő-torzulás speciális relativitás szimulátor D) Valós idejű relativitás |