A) Stephen Hawking B) Albert Einstein C) Galileo Galilei D) Isaac Newton
A) 500 000 000 méter másodpercenként B) 1,000,000,000,000 méter másodpercenként C) 299,792,458 méter másodpercenként D) 100,000,000 méter másodpercenként
A) Idő B) Fénysebesség C) Hosszúság D) Tömeg
A) Kvantumvákuum B) Világító éter C) Sötét anyag D) Plazma
A) Növeli B) Csökkenti C) Ez nullává válik D) Állandó marad
A) Űrutazás az időben B) Alternatív méretek C) Kvantum összefonódás D) A tér és az idő integrálása egyetlen kontinuumba
A) Kvantum összefonódás B) A tehetetlenség törvénye C) A relativitás elve D) Az energia megmaradásának törvénye
A) A lendület megőrzése B) Tömeg-energia egyenértékűség C) Erő és gyorsulás D) Potenciális energia
A) Albert Einstein B) Galileo Galilei C) Isaac Newton D) James Clerk Maxwell
A) 1915 B) 1895 C) 1905 D) 1925
A) A sebességükkel változnak B) A gyorsulástól függenek C) A megfigyelő helyzetétől függően változnak D) Invariantok (azonosak)
A) Ugyanúgy járnak. B) Megállnak. C) Gyorsabban járnak. D) A mozgó órák lassabban járnak.
A) Ők különböző időpontokban következnek be. B) A sorrendjük megfordul. C) Ők megszűnnek. D) Ők továbbra is egyszerre következnek be.
A) Középiskolai szint B) Általános iskolai szint C) Egyetemi szint D) Tiszteletbeli doktori szint
A) E=m/c² B) E=mc C) E=c/m² D) E=mc²
A) Euklideszi geometria B) Lorentz-geometria C) Newtoni geometria D) Galilei-geometria
A) c B) m C) E D) L
A) Galilei-átalakítás B) Lorentz-átalakítás C) Newtoni átalakítás D) Euklideszi átalakítás
A) Relativisztikus korrekciók B) Euklideszi geometria C) Newtoni mechanika D) Galilei-transzformáció
A) Azok az események, amelyek egy megfigyelő számára egyidejűnek tűnnek, egy másik megfigyelő számára nem feltétlenül egyidejűek. B) A sebességek nem egyszerűen összeadódnak. C) A mozgásban lévő megfigyelők által két esemény közötti távolság eltérő. D) A mozgásban lévő megfigyelők által két esemény között mért idő eltérő.
A) A vizuális megfigyelések mindig olyan eseményeket mutatnak, amelyek a múltban történtek. B) A hosszúság összehúzódása nem érvényesül. C) Az események minden megfigyelő számára egyidejűnek tűnnek. D) Az idődilatáció nem következik be.
A) Euklideszi geometria B) Galilei geometria C) Lorentzi geometria D) Newtoni geometria
A) 1864 B) 1632 C) 1905 D) 1887
A) Einstein 1905-ös cikke B) FitzGerald-Lorentz kísérlet C) Maxwell kísérlete D) Michelson–Morley kísérlet
A) 1915 B) 1887 C) 1864 D) 1907
A) Egy, a referenciakeretben egyenletes periódussal működő óra segítségével. B) A gyorsulás mérése útján. C) Csak térbeli koordináták használatával. D) A sebesség változásainak megfigyelésével.
A) Egy esemény. B) Egy referenciakeret. C) A fény sebessége. D) A gyorsulás.
A) James Clerk Maxwell. B) Isaac Newton. C) Albert Einstein. D) Henri Poincaré.
A) Minkowski-diagramok B) Galilei-diagramok C) Einstein-diagramok D) Newtoni diagramok
A) A ct tengely B) Az x tengely C) Semelyik tengely sem függőleges D) Mindkét tengely függőleges
A) cos⁻¹(β) B) sin⁻¹(β) C) tan⁻¹(β) D) sec⁻¹(β)
A) A Sagnac-hatás. B) Az idő dilatációja. C) A tömeg és az energia ekvivalenciája. D) A Lorentz-összehúzódás.
A) Egy szögletes pályán haladva. B) Mint egy olyan fényimpulzus, amely a saját referenciakeretében álló. C) Egyenes vonalban felfelé és lefelé. D) Mint egy olyan fényimpulzus, amely lassabban mozog, mint a c (fénysebesség).
A) Isaac Newton. B) Paul Langevin. C) Niels Bohr. D) Albert Einstein.
A) Az utazó testvér több jelzést küld, mint amennyit fogad. B) A helyben maradt testvér nem fogad semmilyen jelzést. C) Mert mindkét testvér minden olyan jelzést fogad, amelyet a másik küldött, annak ellenére, hogy eltérő tapasztalatok szerint éltek át. D) Mert a testvérek valós időben kommunikálnak az utazás során.
A) Lorentz-transzformáció B) Hosszúságösszehúzódás C) Idődilatáció D) Relativisztikus sebességösszeadás
A) Δx = Δx' * γ B) Δt' = Δt / γ C) Δx' = Δx / γ D) Δx' = Δx * γ
A) Δt' = 0 B) Δx' ≠ 0 C) Δt' ≠ 0 D) Δx = γΔx'
A) A fénysebességnél gyorsabb utazás lehetetlensége. B) Csak hosszúságösszehúzódás. C) Idődilatáció hatásai. D) A Thomas-forgatás megoldást nyújt.
A) Nincs előrejelzett helyzetváltozás. B) Ez a fény aberrációjának eredménye. C) A helyzetváltozás a teljes éteráramlástól függ. D) A helyzetváltozás a fénysebesség korrekciójának következménye lenne.
A) Időkorrekció a fény esetében B) Relativisztikus fényelhajlás C) Részleges éter-húzás D) Teljes éter-húzás
A) A fogadott frekvencia csökken. B) A frekvencia a közegtől függ. C) A fogadott frekvencia növekszik. D) A fogadott frekvencia változatlan marad.
A) 2 másodperc B) 1,5 másodperc C) 4 másodperc D) 3,1 másodperc
A) 10 év B) 5 év C) 6,5 év D) 12 év
A) 100 000 év B) 40 000 év C) 80 000 év D) 58 000 év
A) 150 000 év B) 200 000 év C) 100 000 év D) 148 000 év
A) γ = sin(φ). B) γ = tanh(φ). C) γ = cosh(φ). D) A γ tényező nem függ a sebességfüggéstől (rapidity).
A) A⋅B = A0B0 - A1B1 - A2B2 - A3B3. B) A⋅B = A0B0 + A1B1 + A2B2 + A3B3. C) A⋅B = A0B0 + (A→ ⋅ B→). D) A⋅B = A0B0 - (A→ ⋅ B→).
A) Kizárólag a térbeli komponensektől függ. B) Időbeli, térbeli vagy nullvektor (fényvektor). C) Csak időbeli és térbeli vektorok. D) Merőleges, párhuzamos vagy derékszögű.
A) Hullámterjedés B) Általános relativitáselmélet C) Termodinamika D) Kvantummechanika
A) Gravitációs potenciál B) Newtoni potenciál C) Liénard–Wiechert potenciál D) Coulomb potenciál
A) Heisenberg-féle határozatlansági elv B) Dirac-egyenlet C) Klein-Gordon-egyenlet D) Schrödinger-egyenlet
A) 1905 B) 1923 C) 2005 D) 1964
A) Kaliforniai Egyetem Kiadó B) Nauka, Moszkva C) Princeton Egyetem Kiadó D) TU Delft OPEN Books
A) Wolf, Peter; Petit, Gerard B) Rindler, Wolfgang C) Alvager, T.; Farley, F. J. M.; Kjellman, J.; Wallin, L. D) Darrigol, Olivier
A) Zur Elektrodynamik bewegter Körper B) Mozgó testek elektrodinamikája C) Relativitás: A speciális és az általános elmélet D) A relativitás jelentése
A) Physics Letters B) Isis C) Physical Review A D) Scholarpedia
A) Lawrence Sklar B) Paul Tipler C) Sergey Stepanov D) Harvey R. Brown
A) A klasszikus mechanika és a speciális relativitáselmélet B) Mechanika és relativitás C) A modern fizika (4. kiadás) D) A relativisztikus világ
A) Rindler, Wolfgang B) Alvager, T.; Farley, F. J. M. C) Darrigol, Olivier D) Wolf, Peter; Petit, Gerard
A) 2018 B) 2026 C) 1977 D) 2005
A) TU Delft OPEN Publishing B) De Gruyter C) Princeton Egyetem Kiadója D) Oxford Egyetem Kiadója
A) Rindler, Wolfgang B) Alvager, T.; Farley, F. J. M. C) Darrigol, Olivier D) Wolf, Peter; Petit, Gerard
A) Wolfgang Rindler B) Olivier Darrigol C) Peter Wolf; Gerard Petit D) T. Alvager
A) Stephen Hawking B) Robert Katz C) Richard Feynman D) Carl Sagan
A) Relativitás számológép: Speciális relativitás B) MathPages – Gondolatok a relativitásról C) Bondi K-számítás D) Hogg jegyzetei az egyidejűtlenség speciális elméletéről
A) Relativitás-számító: speciális relativitás B) Einstein Online C) Audió: Cain/Gay (2006) – Astronomy Cast D) Greg Egan: Foundations
A) Relativitás-számológép: Speciális relativitás B) SpecialRelativity.net C) A Hogg jegyzetei a speciális relativitáselmélethez D) MathPages – Gondolatok a relativitásról
A) Hanganyag: Cain/Gay (2006) – Astronomy Cast B) Relativitás-számító: Speciális relativitáselmélet C) Einstein-fény D) Hogg jegyzetei a speciális relativitáselméletről
A) Valós idejű relativitás B) Warp speciális relativitás szimulátor C) fénysebesség D) Einstein szemszöge
A) Einstein szemein keresztül B) Fénysébeség C) Téridő-torzulás speciális relativitás szimulátor D) Valós idejű relativitás |