A) A mikroszkóp feltalálója B) A kvantumfizika megalapítója C) A taxonómia atyja D) A DNS felfedezője
A) 1707 B) 1807 C) 1907 D) 1607
A) Svédország B) Németország C) Franciaország D) Anglia
A) Színalapú elnevezés B) Binomiális nómenklatúra C) Véletlenszerű elnevezések D) Hieroglifikus elnevezések
A) Meteorológia B) Csillagászat C) Geológia D) Taxonómia
A) Építészet B) Közgazdaságtan C) Botanika D) Nukleáris fizika
A) Család B) Királyság C) Fajok D) Genus
A) Háború és béke B) Harry Potter és a bölcsek köve C) Species Plantarum D) A Gyűrűk Ura
A) Stroke B) Szőlőbe fulladva C) Villámcsapás D) Leesik egy fáról
A) A Kínai Nagy Fal B) Az Eiffel-torony alatt C) Uppsala székesegyház D) Mount Everest
A) Carl, Svédország nagyja B) Carl von Linné C) Sir Carl Linnaeus D) Carl de Linné
A) Råshult B) Uppsala C) Göteborg D) Stockholm
A) Lind B) Ingemarsson C) Brodersonius D) Nilsson
A) A 'fa' latin szó. B) Egy hatalmas, ősi limefa a család birtokán. C) Egy Linnaeus nevű történelmi személyiség. D) A kedvenc virága, a liliom.
A) Egyetemi professzor B) Gazdálkodó C) Orvos D) Lutheránus lelkész és amatőr botanikus
A) 1740-es évek B) 1760-as évek C) 1730-as évek D) 1750-es évek
A) Linné B) Linnaeus C) Linnæus D) L.
A) A típuselem B) A genetikai adományozó C) Az evolúciós ősi faj D) A fő kutató
A) Mesét olvasott neki. B) Vicceket mondott neki. C) Virágot adott neki. D) Zenét hallgattatott vele.
A) Orvosi eszközök B) Könyvek és kéziratok C) Virágok és azok nevei D) Svédország térképei
A) Daniel Lannerus B) Nils C) Johan Telander D) Rothman
A) Úgy érezte, hogy Telander kiváló mentor volt a növénytan területén. B) Telander számára inspiráló és motiváló személyiség volt. C) Úgy gondolta, hogy Telander inkább elnyomja egy gyermek tehetségét, mint hogy fejlessze azt. D) Telander tanítási módszereit csodálta.
A) 1724 B) 1709 C) 1717 D) 1730
A) Példamutató diák volt, magas átlagot ért el. B) Ritkán tanult, gyakran ment a vidéki területekre, hogy növényeket keressen. C) Szorgalmasan végezte el minden iskolai feladatot. D) Kizárólag a latin nyelvre és a teológiára koncentrált.
A) Egy botanikus B) Egy orvos C) Egy tanár D) Egy becséses cipész
A) Egy helyi földműves B) Daniel Lannerus, a gimnáziumi igazgató C) Johan Telander D) Az apja, Nils
A) Laposcipka-készítés B) Teológia C) Orvostudomány D) Matematika
A) Semmiképpen sem érdekelte őket a fejlődése. B) Azt mondták, hogy soha nem lesz tudós. C) Úgy hitték, hogy nagy potenciál van benne. D) Úgy gondolták, hogy már egy tehetséges tudós.
A) Rothman B) Daniel Lannerus C) Nils D) Johan Telander
A) Sébastien Vaillant B) Nils Rosén C) Kilian Stobæus D) Olof Celsius
A) 1727 B) 1730 C) 1728 D) 1731
A) Kilian Stobæus B) Olof Celsius C) Lars Roberg D) Nils Rosén
A) Olof Celsius B) Nils Rosén C) Kilian Stobæus D) Lars Roberg
A) Kilian Stobæus B) Lars Roberg C) Olof Rudbeck D) Nils Rosén
A) 500 B) 400 C) 300 D) 200
A) Celsius rendszere B) Rudbeck rendszere C) Tournefort rendszere D) Linnaeus saját rendszere
A) Adonis Uplandicus B) Genera Plantarum C) Praeludia Sponsaliorum Plantarum D) Critica Botanica
A) Lars Roberg B) Kilian Stobæus C) Nils Rosén D) Olof Rudbeck
A) Rudbeck B) Kilian Stobæus C) Celsius D) Lars Roberg
A) Lund B) Skåne C) Uppsala D) Stenbrohult
A) Species Plantarum B) Flora Lapponica C) Genera Plantarum D) Systema Naturae
A) 1738. május B) 1737. október 18. C) 1736. július D) 1735. szeptember 24.
A) 1776 B) 1763 C) 1769 D) 1772
A) Az első kiadás B) A tizedik kiadás C) Az ötödik kiadás D) A tizenkettedik kiadás
A) 1738 B) 1765 C) 1750 D) 1741
A) Hat hónapos B) Egy hónapos C) Három éves D) Tizenöt napos
A) A malária csak olyan területeken jelent meg, ahol agyagban gazdag a talaj. B) A malária a légszennyezés útján terjedt. C) A malária egy genetikai rendellenesség volt. D) A malária szennyezett víz miatt alakult ki.
A) 561 B) 300 C) 1000 D) 700
A) Wästgöta-Resa B) Fauna Suecica C) Skånska Resa D) Flora Suecica
A) 1741. június 28. B) 1737. május 15. C) 1739. június 26. D) 1739. szeptember 12.
A) 1761 B) 1753 C) 1749 D) 1770
A) Genera Plantarum B) Hortus Cliffortianus C) Thesaurus Zeylanicus D) Systema Naturae
A) Falun B) Stockholm C) Göteborg D) Uppsala
A) Chelsea Botanikus Kert B) Jamaica Botanikus Kert C) Oxfordi Egyetem Botanikus Kertje D) Hartekamp
A) Sävja B) Edeby C) Hammarby D) Uppsala
A) Genera Plantarum B) Systema Naturae C) Hortus Cliffortianus D) Critica Botanica
A) Amszterdam B) Párizs C) London D) Oxford
A) 1738. június 28. B) 1739. szeptember 12. C) 1737. május 15. D) 1740. július 1.
A) Linnaea borealis B) Linnæa C) Gärtneria D) Scopolia
A) 1746 B) 1745 C) 1747 D) 1748
A) szénsavas víz B) vasas víz C) lúgos víz D) kénes víz
A) 1733. június 15. B) 1732. január 1. C) 1732. május 12. D) 1731. december 25.
A) Giovanni Antonio Scopoli B) Joseph Banks C) Carl Friedrich von Gärtner D) Alexander von Humboldt
A) 10000 kilométer B) 2000 kilométernél több C) 5000 kilométer D) 500 kilométer
A) 1752 B) 1747 C) 1750 D) 1749
A) Fauna Suecica B) Skånska Resa C) Wästgöta-Resa D) Flora Suecica
A) 935 B) 750 C) 1000 D) 500
A) Veni, vidi, vici B) Famam extendere factis C) Carpe diem D) Ad astra per aspera
A) Cliffortia B) Nepenthes C) Dillenia D) Linnaea
A) Augustin Pyramus de Candolle B) Joseph Dalton Hooker C) Gregor Mendel D) Charles Darwin
A) Az Amerikai Filozófiai Társaság B) A Svéd Királyi Tudományos Akadémia C) A Londoni Linnaeus Társaság D) Az Uppsala Egyetem
A) Hartekamp Botanikus Kert B) Oxfordi Egyetem Botanikus Kertje C) Chelsea Physic Garden D) Jamaica Botanikus Kert
A) 50 B) 250 C) 186 D) 100
A) George Clifford III B) Johan Frederik Gronovius C) Herman Boerhaave D) Philip Miller
A) Hamburg polgármestere B) Claes Sohlberg C) Nils Rosén D) Peter Artedi
A) Egy ritka madárfaj B) Egy egyedi növényi minta C) Egy hétfejű hidra D) Egy ősi fosszília
A) 1732 B) 1736 C) 1740 D) 1734
A) Herman Boerhaave B) Sir Hans Sloane C) Philip Miller D) George Clifford III
A) Wästgöta-Resa B) Flora Suecica C) Fauna Suecica D) Öländska och Gothländska Resa
A) Elisabeth Christina B) Lovisa C) Sara Elisabeth Moræa D) Sophia
A) Philip Miller B) George Clifford III C) Johann Jacob Dillenius D) Herman Boerhaave
A) Nádvirág B) Csillagvirág C) Margaréta D) Rózsafélék
A) Sara Magdalena B) Lovisa C) Elisabeth Christina D) Sophia
A) A lappok B) A svédek C) A franciák D) A németek
A) Olof Söderberg B) Erik Gustaf Lidbeck C) Adolf Frederick D) Anders Celsius
A) Betula pendula (nyúlfa). B) Campanula serpyllifolia, később Linnaea borealis néven ismert. C) Rosa canina (vadrózsa). D) Vaccinium myrtillus (szederféle).
A) Fűfélék B) Bogyós gyümölcsök C) Lágykorosok D) Mohák
A) Kb. 100 B) 500 C) 200 D) 50
A) Állattan tanulmányok a télen. B) Éjszakai csillagászati megfigyelések. C) Növénytan szakos kirándulások, amelyek minden szombaton zajlottak nyáron. D) Kémiai kísérletek a laboratóriumban.
A) Skåne B) Öland C) Västergötland D) Gotland
A) 1770 B) 1758 C) 1766 D) 1752
A) Uppsala Egyetem igazgatója B) botanika professzora C) a Tudományos Akadémia tagja D) főorvos
A) 1770 B) 1761 C) 1753 D) 1757
A) Két hét B) Egy év C) Hat hónap D) Három hónap
A) Bibliotheca Botanica B) Hortus Cliffortianus C) Genera Plantarum D) Critica Botanica
A) 1761 B) 1751 C) 1749 D) 1753
A) Philip Miller B) Herman Boerhaave C) George Clifford III D) Johan Frederik Gronovius
A) George Clifford III B) Sir Hans Sloane C) Herman Boerhaave D) Johann Jacob Dillenius
A) Agancsban gazdag talajok B) Kírhám C) Az Anopheles nemű szúnyog D) Szürke nyúlfarkúak állkapcsai
A) Cliffortia B) Dillenia C) Linnaea D) Nepenthes |