A) A kvantumfizika megalapítója B) A DNS felfedezője C) A mikroszkóp feltalálója D) A taxonómia atyja
A) 1707 B) 1907 C) 1807 D) 1607
A) Svédország B) Anglia C) Franciaország D) Németország
A) Binomiális nómenklatúra B) Színalapú elnevezés C) Véletlenszerű elnevezések D) Hieroglifikus elnevezések
A) Taxonómia B) Meteorológia C) Geológia D) Csillagászat
A) Építészet B) Közgazdaságtan C) Nukleáris fizika D) Botanika
A) Királyság B) Genus C) Család D) Fajok
A) Harry Potter és a bölcsek köve B) Háború és béke C) A Gyűrűk Ura D) Species Plantarum
A) Stroke B) Villámcsapás C) Szőlőbe fulladva D) Leesik egy fáról
A) A Kínai Nagy Fal B) Uppsala székesegyház C) Az Eiffel-torony alatt D) Mount Everest
A) Carl de Linné B) Carl von Linné C) Carl, Svédország nagyja D) Sir Carl Linnaeus
A) Råshult B) Göteborg C) Stockholm D) Uppsala
A) Ingemarsson B) Lind C) Nilsson D) Brodersonius
A) A kedvenc virága, a liliom. B) Egy hatalmas, ősi limefa a család birtokán. C) Egy Linnaeus nevű történelmi személyiség. D) A 'fa' latin szó.
A) Gazdálkodó B) Orvos C) Egyetemi professzor D) Lutheránus lelkész és amatőr botanikus
A) 1740-es évek B) 1730-as évek C) 1760-as évek D) 1750-es évek
A) Linnæus B) L. C) Linnaeus D) Linné
A) Az evolúciós ősi faj B) A genetikai adományozó C) A típuselem D) A fő kutató
A) Virágot adott neki. B) Mesét olvasott neki. C) Vicceket mondott neki. D) Zenét hallgattatott vele.
A) Svédország térképei B) Könyvek és kéziratok C) Orvosi eszközök D) Virágok és azok nevei
A) Rothman B) Daniel Lannerus C) Johan Telander D) Nils
A) Úgy gondolta, hogy Telander inkább elnyomja egy gyermek tehetségét, mint hogy fejlessze azt. B) Úgy érezte, hogy Telander kiváló mentor volt a növénytan területén. C) Telander számára inspiráló és motiváló személyiség volt. D) Telander tanítási módszereit csodálta.
A) 1730 B) 1717 C) 1724 D) 1709
A) Példamutató diák volt, magas átlagot ért el. B) Ritkán tanult, gyakran ment a vidéki területekre, hogy növényeket keressen. C) Kizárólag a latin nyelvre és a teológiára koncentrált. D) Szorgalmasan végezte el minden iskolai feladatot.
A) Egy botanikus B) Egy becséses cipész C) Egy orvos D) Egy tanár
A) Az apja, Nils B) Egy helyi földműves C) Johan Telander D) Daniel Lannerus, a gimnáziumi igazgató
A) Matematika B) Laposcipka-készítés C) Teológia D) Orvostudomány
A) Semmiképpen sem érdekelte őket a fejlődése. B) Úgy hitték, hogy nagy potenciál van benne. C) Úgy gondolták, hogy már egy tehetséges tudós. D) Azt mondták, hogy soha nem lesz tudós.
A) Daniel Lannerus B) Johan Telander C) Nils D) Rothman
A) Kilian Stobæus B) Nils Rosén C) Sébastien Vaillant D) Olof Celsius
A) 1727 B) 1730 C) 1731 D) 1728
A) Nils Rosén B) Kilian Stobæus C) Lars Roberg D) Olof Celsius
A) Olof Celsius B) Lars Roberg C) Nils Rosén D) Kilian Stobæus
A) Nils Rosén B) Kilian Stobæus C) Lars Roberg D) Olof Rudbeck
A) 500 B) 300 C) 200 D) 400
A) Linnaeus saját rendszere B) Rudbeck rendszere C) Tournefort rendszere D) Celsius rendszere
A) Genera Plantarum B) Praeludia Sponsaliorum Plantarum C) Adonis Uplandicus D) Critica Botanica
A) Kilian Stobæus B) Lars Roberg C) Olof Rudbeck D) Nils Rosén
A) Celsius B) Rudbeck C) Lars Roberg D) Kilian Stobæus
A) Skåne B) Stenbrohult C) Uppsala D) Lund
A) 1731. december 25. B) 1732. május 12. C) 1733. június 15. D) 1732. január 1.
A) Campanula serpyllifolia, később Linnaea borealis néven ismert. B) Vaccinium myrtillus (szederféle). C) Betula pendula (nyúlfa). D) Rosa canina (vadrózsa).
A) Fűfélék B) Bogyós gyümölcsök C) Mohák D) Lágykorosok
A) Egy év B) Hat hónap C) Három hónap D) Két hét
A) 5000 kilométer B) 10000 kilométer C) 500 kilométer D) 2000 kilométernél több
A) 500 B) 200 C) 50 D) Kb. 100
A) Genera Plantarum B) Species Plantarum C) Flora Lapponica D) Systema Naturae
A) Gregor Mendel B) Joseph Dalton Hooker C) Augustin Pyramus de Candolle D) Charles Darwin
A) 1736 B) 1732 C) 1740 D) 1734
A) Peter Artedi B) Hamburg polgármestere C) Claes Sohlberg D) Nils Rosén
A) Egy hétfejű hidra B) Egy ritka madárfaj C) Egy ősi fosszília D) Egy egyedi növényi minta
A) A malária szennyezett víz miatt alakult ki. B) A malária csak olyan területeken jelent meg, ahol agyagban gazdag a talaj. C) A malária egy genetikai rendellenesség volt. D) A malária a légszennyezés útján terjedt.
A) Kírhám B) Szürke nyúlfarkúak állkapcsai C) Az Anopheles nemű szúnyog D) Agancsban gazdag talajok
A) Hortus Cliffortianus B) Systema Naturae C) Genera Plantarum D) Critica Botanica
A) George Clifford III B) Herman Boerhaave C) Philip Miller D) Johan Frederik Gronovius
A) Systema Naturae B) Thesaurus Zeylanicus C) Genera Plantarum D) Hortus Cliffortianus
A) George Clifford III B) Herman Boerhaave C) Philip Miller D) Johan Frederik Gronovius
A) Oxfordi Egyetem Botanikus Kertje B) Chelsea Botanikus Kert C) Jamaica Botanikus Kert D) Hartekamp
A) Critica Botanica B) Genera Plantarum C) Hortus Cliffortianus D) Bibliotheca Botanica
A) Johann Jacob Dillenius B) Sir Hans Sloane C) Herman Boerhaave D) George Clifford III
A) Oxfordi Egyetem Botanikus Kertje B) Chelsea Physic Garden C) Jamaica Botanikus Kert D) Hartekamp Botanikus Kert
A) Philip Miller B) George Clifford III C) Sir Hans Sloane D) Herman Boerhaave
A) Philip Miller B) Johann Jacob Dillenius C) Herman Boerhaave D) George Clifford III
A) Linnaea B) Nepenthes C) Cliffortia D) Dillenia
A) 935 B) 750 C) 500 D) 1000
A) Dillenia B) Cliffortia C) Nepenthes D) Linnaea
A) 1737. október 18. B) 1736. július C) 1738. május D) 1735. szeptember 24.
A) Amszterdam B) London C) Oxford D) Párizs
A) 1740. július 1. B) 1739. szeptember 12. C) 1737. május 15. D) 1738. június 28.
A) Sara Elisabeth Moræa B) Sophia C) Elisabeth Christina D) Lovisa
A) Falun B) Uppsala C) Göteborg D) Stockholm
A) 1739. június 26. B) 1737. május 15. C) 1739. szeptember 12. D) 1741. június 28.
A) Sara Magdalena B) Lovisa C) Sophia D) Elisabeth Christina
A) Tizenöt napos B) Három éves C) Hat hónapos D) Egy hónapos
A) 1741 B) 1738 C) 1750 D) 1765
A) Fauna Suecica B) Öländska och Gothländska Resa C) Wästgöta-Resa D) Flora Suecica
A) 1745 B) 1748 C) 1747 D) 1746
A) Västergötland B) Öland C) Skåne D) Gotland
A) Adolf Frederick B) Erik Gustaf Lidbeck C) Olof Söderberg D) Anders Celsius
A) Flora Suecica B) Fauna Suecica C) Skånska Resa D) Wästgöta-Resa
A) a Tudományos Akadémia tagja B) botanika professzora C) Uppsala Egyetem igazgatója D) főorvos
A) kénes víz B) szénsavas víz C) lúgos víz D) vasas víz
A) Flora Suecica B) Wästgöta-Resa C) Fauna Suecica D) Skånska Resa
A) 561 B) 1000 C) 700 D) 300
A) 1752 B) 1747 C) 1750 D) 1749
A) Növénytan szakos kirándulások, amelyek minden szombaton zajlottak nyáron. B) Állattan tanulmányok a télen. C) Éjszakai csillagászati megfigyelések. D) Kémiai kísérletek a laboratóriumban.
A) 1761 B) 1749 C) 1751 D) 1753
A) 1752 B) 1766 C) 1758 D) 1770
A) A lappok B) A németek C) A svédek D) A franciák
A) 1761 B) 1753 C) 1749 D) 1770
A) Sävja B) Hammarby C) Uppsala D) Edeby
A) Az ötödik kiadás B) A tizenkettedik kiadás C) A tizedik kiadás D) Az első kiadás
A) 1753 B) 1770 C) 1757 D) 1761
A) Carpe diem B) Famam extendere factis C) Ad astra per aspera D) Veni, vidi, vici
A) 250 B) 186 C) 100 D) 50
A) Alexander von Humboldt B) Carl Friedrich von Gärtner C) Joseph Banks D) Giovanni Antonio Scopoli
A) Linnaea borealis B) Scopolia C) Gärtneria D) Linnæa
A) Nádvirág B) Margaréta C) Csillagvirág D) Rózsafélék
A) 1776 B) 1763 C) 1769 D) 1772
A) Az Amerikai Filozófiai Társaság B) A Svéd Királyi Tudományos Akadémia C) A Londoni Linnaeus Társaság D) Az Uppsala Egyetem |