A) A taxonómia atyja B) A DNS felfedezője C) A mikroszkóp feltalálója D) A kvantumfizika megalapítója
A) 1807 B) 1707 C) 1607 D) 1907
A) Franciaország B) Németország C) Svédország D) Anglia
A) Véletlenszerű elnevezések B) Színalapú elnevezés C) Hieroglifikus elnevezések D) Binomiális nómenklatúra
A) Geológia B) Taxonómia C) Meteorológia D) Csillagászat
A) Közgazdaságtan B) Botanika C) Építészet D) Nukleáris fizika
A) Genus B) Fajok C) Királyság D) Család
A) Harry Potter és a bölcsek köve B) Háború és béke C) Species Plantarum D) A Gyűrűk Ura
A) Leesik egy fáról B) Villámcsapás C) Stroke D) Szőlőbe fulladva
A) Az Eiffel-torony alatt B) A Kínai Nagy Fal C) Uppsala székesegyház D) Mount Everest
A) Sir Carl Linnaeus B) Carl, Svédország nagyja C) Carl von Linné D) Carl de Linné
A) Göteborg B) Uppsala C) Råshult D) Stockholm
A) Lind B) Brodersonius C) Nilsson D) Ingemarsson
A) A kedvenc virága, a liliom. B) A 'fa' latin szó. C) Egy Linnaeus nevű történelmi személyiség. D) Egy hatalmas, ősi limefa a család birtokán.
A) Egyetemi professzor B) Orvos C) Lutheránus lelkész és amatőr botanikus D) Gazdálkodó
A) 1730-as évek B) 1750-es évek C) 1760-as évek D) 1740-es évek
A) Linné B) L. C) Linnaeus D) Linnæus
A) A fő kutató B) A típuselem C) A genetikai adományozó D) Az evolúciós ősi faj
A) Mesét olvasott neki. B) Virágot adott neki. C) Zenét hallgattatott vele. D) Vicceket mondott neki.
A) Virágok és azok nevei B) Orvosi eszközök C) Svédország térképei D) Könyvek és kéziratok
A) Johan Telander B) Rothman C) Nils D) Daniel Lannerus
A) Úgy gondolta, hogy Telander inkább elnyomja egy gyermek tehetségét, mint hogy fejlessze azt. B) Telander számára inspiráló és motiváló személyiség volt. C) Úgy érezte, hogy Telander kiváló mentor volt a növénytan területén. D) Telander tanítási módszereit csodálta.
A) 1717 B) 1730 C) 1709 D) 1724
A) Szorgalmasan végezte el minden iskolai feladatot. B) Ritkán tanult, gyakran ment a vidéki területekre, hogy növényeket keressen. C) Példamutató diák volt, magas átlagot ért el. D) Kizárólag a latin nyelvre és a teológiára koncentrált.
A) Egy orvos B) Egy tanár C) Egy becséses cipész D) Egy botanikus
A) Az apja, Nils B) Egy helyi földműves C) Daniel Lannerus, a gimnáziumi igazgató D) Johan Telander
A) Orvostudomány B) Matematika C) Teológia D) Laposcipka-készítés
A) Úgy hitték, hogy nagy potenciál van benne. B) Semmiképpen sem érdekelte őket a fejlődése. C) Azt mondták, hogy soha nem lesz tudós. D) Úgy gondolták, hogy már egy tehetséges tudós.
A) Rothman B) Nils C) Johan Telander D) Daniel Lannerus
A) Kilian Stobæus B) Sébastien Vaillant C) Nils Rosén D) Olof Celsius
A) 1728 B) 1727 C) 1730 D) 1731
A) Lars Roberg B) Nils Rosén C) Kilian Stobæus D) Olof Celsius
A) Olof Celsius B) Nils Rosén C) Kilian Stobæus D) Lars Roberg
A) Kilian Stobæus B) Lars Roberg C) Nils Rosén D) Olof Rudbeck
A) 400 B) 300 C) 500 D) 200
A) Tournefort rendszere B) Linnaeus saját rendszere C) Celsius rendszere D) Rudbeck rendszere
A) Adonis Uplandicus B) Genera Plantarum C) Praeludia Sponsaliorum Plantarum D) Critica Botanica
A) Olof Rudbeck B) Lars Roberg C) Nils Rosén D) Kilian Stobæus
A) Lars Roberg B) Rudbeck C) Kilian Stobæus D) Celsius
A) Stenbrohult B) Lund C) Skåne D) Uppsala
A) 1733. június 15. B) 1732. május 12. C) 1731. december 25. D) 1732. január 1.
A) Campanula serpyllifolia, később Linnaea borealis néven ismert. B) Betula pendula (nyúlfa). C) Rosa canina (vadrózsa). D) Vaccinium myrtillus (szederféle).
A) Fűfélék B) Mohák C) Bogyós gyümölcsök D) Lágykorosok
A) Egy év B) Két hét C) Hat hónap D) Három hónap
A) 10000 kilométer B) 500 kilométer C) 2000 kilométernél több D) 5000 kilométer
A) 50 B) 200 C) 500 D) Kb. 100
A) Systema Naturae B) Genera Plantarum C) Species Plantarum D) Flora Lapponica
A) Augustin Pyramus de Candolle B) Joseph Dalton Hooker C) Charles Darwin D) Gregor Mendel
A) 1734 B) 1732 C) 1736 D) 1740
A) Peter Artedi B) Nils Rosén C) Claes Sohlberg D) Hamburg polgármestere
A) Egy ritka madárfaj B) Egy egyedi növényi minta C) Egy ősi fosszília D) Egy hétfejű hidra
A) A malária szennyezett víz miatt alakult ki. B) A malária csak olyan területeken jelent meg, ahol agyagban gazdag a talaj. C) A malária egy genetikai rendellenesség volt. D) A malária a légszennyezés útján terjedt.
A) Kírhám B) Agancsban gazdag talajok C) Szürke nyúlfarkúak állkapcsai D) Az Anopheles nemű szúnyog
A) Genera Plantarum B) Critica Botanica C) Systema Naturae D) Hortus Cliffortianus
A) Philip Miller B) George Clifford III C) Herman Boerhaave D) Johan Frederik Gronovius
A) Hortus Cliffortianus B) Thesaurus Zeylanicus C) Genera Plantarum D) Systema Naturae
A) George Clifford III B) Herman Boerhaave C) Johan Frederik Gronovius D) Philip Miller
A) Hartekamp B) Jamaica Botanikus Kert C) Chelsea Botanikus Kert D) Oxfordi Egyetem Botanikus Kertje
A) Bibliotheca Botanica B) Critica Botanica C) Genera Plantarum D) Hortus Cliffortianus
A) Sir Hans Sloane B) Herman Boerhaave C) George Clifford III D) Johann Jacob Dillenius
A) Hartekamp Botanikus Kert B) Chelsea Physic Garden C) Oxfordi Egyetem Botanikus Kertje D) Jamaica Botanikus Kert
A) Sir Hans Sloane B) George Clifford III C) Herman Boerhaave D) Philip Miller
A) Herman Boerhaave B) Philip Miller C) George Clifford III D) Johann Jacob Dillenius
A) Nepenthes B) Linnaea C) Cliffortia D) Dillenia
A) 750 B) 935 C) 500 D) 1000
A) Nepenthes B) Linnaea C) Cliffortia D) Dillenia
A) 1738. május B) 1736. július C) 1737. október 18. D) 1735. szeptember 24.
A) London B) Párizs C) Oxford D) Amszterdam
A) 1739. szeptember 12. B) 1740. július 1. C) 1737. május 15. D) 1738. június 28.
A) Lovisa B) Elisabeth Christina C) Sophia D) Sara Elisabeth Moræa
A) Stockholm B) Falun C) Uppsala D) Göteborg
A) 1741. június 28. B) 1737. május 15. C) 1739. szeptember 12. D) 1739. június 26.
A) Sophia B) Sara Magdalena C) Lovisa D) Elisabeth Christina
A) Három éves B) Hat hónapos C) Tizenöt napos D) Egy hónapos
A) 1765 B) 1741 C) 1738 D) 1750
A) Wästgöta-Resa B) Öländska och Gothländska Resa C) Fauna Suecica D) Flora Suecica
A) 1745 B) 1747 C) 1746 D) 1748
A) Öland B) Västergötland C) Skåne D) Gotland
A) Erik Gustaf Lidbeck B) Olof Söderberg C) Adolf Frederick D) Anders Celsius
A) Wästgöta-Resa B) Skånska Resa C) Flora Suecica D) Fauna Suecica
A) Uppsala Egyetem igazgatója B) a Tudományos Akadémia tagja C) botanika professzora D) főorvos
A) szénsavas víz B) kénes víz C) vasas víz D) lúgos víz
A) Fauna Suecica B) Skånska Resa C) Wästgöta-Resa D) Flora Suecica
A) 700 B) 300 C) 561 D) 1000
A) 1747 B) 1749 C) 1752 D) 1750
A) Éjszakai csillagászati megfigyelések. B) Növénytan szakos kirándulások, amelyek minden szombaton zajlottak nyáron. C) Kémiai kísérletek a laboratóriumban. D) Állattan tanulmányok a télen.
A) 1761 B) 1751 C) 1749 D) 1753
A) 1766 B) 1770 C) 1752 D) 1758
A) A németek B) A lappok C) A svédek D) A franciák
A) 1749 B) 1761 C) 1753 D) 1770
A) Edeby B) Uppsala C) Sävja D) Hammarby
A) A tizenkettedik kiadás B) Az ötödik kiadás C) Az első kiadás D) A tizedik kiadás
A) 1761 B) 1753 C) 1770 D) 1757
A) Ad astra per aspera B) Famam extendere factis C) Carpe diem D) Veni, vidi, vici
A) 186 B) 250 C) 100 D) 50
A) Joseph Banks B) Giovanni Antonio Scopoli C) Carl Friedrich von Gärtner D) Alexander von Humboldt
A) Scopolia B) Linnaea borealis C) Linnæa D) Gärtneria
A) Margaréta B) Csillagvirág C) Nádvirág D) Rózsafélék
A) 1763 B) 1772 C) 1769 D) 1776
A) Az Uppsala Egyetem B) A Svéd Királyi Tudományos Akadémia C) A Londoni Linnaeus Társaság D) Az Amerikai Filozófiai Társaság |