A) A mikroszkóp feltalálója B) A taxonómia atyja C) A kvantumfizika megalapítója D) A DNS felfedezője
A) 1907 B) 1607 C) 1807 D) 1707
A) Anglia B) Németország C) Svédország D) Franciaország
A) Hieroglifikus elnevezések B) Véletlenszerű elnevezések C) Binomiális nómenklatúra D) Színalapú elnevezés
A) Geológia B) Csillagászat C) Taxonómia D) Meteorológia
A) Botanika B) Építészet C) Nukleáris fizika D) Közgazdaságtan
A) Királyság B) Család C) Genus D) Fajok
A) Háború és béke B) A Gyűrűk Ura C) Species Plantarum D) Harry Potter és a bölcsek köve
A) Szőlőbe fulladva B) Villámcsapás C) Leesik egy fáról D) Stroke
A) Uppsala székesegyház B) A Kínai Nagy Fal C) Az Eiffel-torony alatt D) Mount Everest
A) Carl de Linné B) Carl von Linné C) Sir Carl Linnaeus D) Carl, Svédország nagyja
A) Göteborg B) Råshult C) Uppsala D) Stockholm
A) Nilsson B) Ingemarsson C) Brodersonius D) Lind
A) Egy hatalmas, ősi limefa a család birtokán. B) Egy Linnaeus nevű történelmi személyiség. C) A kedvenc virága, a liliom. D) A 'fa' latin szó.
A) Gazdálkodó B) Egyetemi professzor C) Lutheránus lelkész és amatőr botanikus D) Orvos
A) 1740-es évek B) 1730-as évek C) 1760-as évek D) 1750-es évek
A) L. B) Linnæus C) Linnaeus D) Linné
A) A típuselem B) Az evolúciós ősi faj C) A fő kutató D) A genetikai adományozó
A) Zenét hallgattatott vele. B) Vicceket mondott neki. C) Virágot adott neki. D) Mesét olvasott neki.
A) Könyvek és kéziratok B) Svédország térképei C) Orvosi eszközök D) Virágok és azok nevei
A) Daniel Lannerus B) Johan Telander C) Rothman D) Nils
A) Telander számára inspiráló és motiváló személyiség volt. B) Telander tanítási módszereit csodálta. C) Úgy gondolta, hogy Telander inkább elnyomja egy gyermek tehetségét, mint hogy fejlessze azt. D) Úgy érezte, hogy Telander kiváló mentor volt a növénytan területén.
A) 1717 B) 1724 C) 1730 D) 1709
A) Szorgalmasan végezte el minden iskolai feladatot. B) Kizárólag a latin nyelvre és a teológiára koncentrált. C) Példamutató diák volt, magas átlagot ért el. D) Ritkán tanult, gyakran ment a vidéki területekre, hogy növényeket keressen.
A) Egy botanikus B) Egy becséses cipész C) Egy orvos D) Egy tanár
A) Egy helyi földműves B) Az apja, Nils C) Johan Telander D) Daniel Lannerus, a gimnáziumi igazgató
A) Matematika B) Laposcipka-készítés C) Orvostudomány D) Teológia
A) Azt mondták, hogy soha nem lesz tudós. B) Úgy gondolták, hogy már egy tehetséges tudós. C) Úgy hitték, hogy nagy potenciál van benne. D) Semmiképpen sem érdekelte őket a fejlődése.
A) Daniel Lannerus B) Rothman C) Johan Telander D) Nils
A) Nils Rosén B) Sébastien Vaillant C) Kilian Stobæus D) Olof Celsius
A) 1731 B) 1727 C) 1728 D) 1730
A) Olof Celsius B) Kilian Stobæus C) Nils Rosén D) Lars Roberg
A) Kilian Stobæus B) Lars Roberg C) Olof Celsius D) Nils Rosén
A) Olof Rudbeck B) Kilian Stobæus C) Nils Rosén D) Lars Roberg
A) 500 B) 200 C) 400 D) 300
A) Celsius rendszere B) Linnaeus saját rendszere C) Tournefort rendszere D) Rudbeck rendszere
A) Critica Botanica B) Genera Plantarum C) Adonis Uplandicus D) Praeludia Sponsaliorum Plantarum
A) Kilian Stobæus B) Lars Roberg C) Olof Rudbeck D) Nils Rosén
A) Celsius B) Lars Roberg C) Kilian Stobæus D) Rudbeck
A) Skåne B) Lund C) Stenbrohult D) Uppsala
A) 1731. december 25. B) 1732. május 12. C) 1733. június 15. D) 1732. január 1.
A) Vaccinium myrtillus (szederféle). B) Campanula serpyllifolia, később Linnaea borealis néven ismert. C) Rosa canina (vadrózsa). D) Betula pendula (nyúlfa).
A) Bogyós gyümölcsök B) Mohák C) Lágykorosok D) Fűfélék
A) Két hét B) Három hónap C) Egy év D) Hat hónap
A) 5000 kilométer B) 10000 kilométer C) 500 kilométer D) 2000 kilométernél több
A) Kb. 100 B) 200 C) 50 D) 500
A) Systema Naturae B) Genera Plantarum C) Flora Lapponica D) Species Plantarum
A) Augustin Pyramus de Candolle B) Charles Darwin C) Gregor Mendel D) Joseph Dalton Hooker
A) 1740 B) 1732 C) 1736 D) 1734
A) Hamburg polgármestere B) Claes Sohlberg C) Peter Artedi D) Nils Rosén
A) Egy hétfejű hidra B) Egy ritka madárfaj C) Egy egyedi növényi minta D) Egy ősi fosszília
A) A malária egy genetikai rendellenesség volt. B) A malária szennyezett víz miatt alakult ki. C) A malária csak olyan területeken jelent meg, ahol agyagban gazdag a talaj. D) A malária a légszennyezés útján terjedt.
A) Kírhám B) Szürke nyúlfarkúak állkapcsai C) Agancsban gazdag talajok D) Az Anopheles nemű szúnyog
A) Genera Plantarum B) Hortus Cliffortianus C) Systema Naturae D) Critica Botanica
A) Johan Frederik Gronovius B) Philip Miller C) George Clifford III D) Herman Boerhaave
A) Systema Naturae B) Thesaurus Zeylanicus C) Hortus Cliffortianus D) Genera Plantarum
A) Philip Miller B) George Clifford III C) Johan Frederik Gronovius D) Herman Boerhaave
A) Jamaica Botanikus Kert B) Chelsea Botanikus Kert C) Hartekamp D) Oxfordi Egyetem Botanikus Kertje
A) Critica Botanica B) Hortus Cliffortianus C) Bibliotheca Botanica D) Genera Plantarum
A) Herman Boerhaave B) George Clifford III C) Johann Jacob Dillenius D) Sir Hans Sloane
A) Hartekamp Botanikus Kert B) Jamaica Botanikus Kert C) Chelsea Physic Garden D) Oxfordi Egyetem Botanikus Kertje
A) Sir Hans Sloane B) Philip Miller C) George Clifford III D) Herman Boerhaave
A) Johann Jacob Dillenius B) Herman Boerhaave C) George Clifford III D) Philip Miller
A) Nepenthes B) Linnaea C) Dillenia D) Cliffortia
A) 500 B) 750 C) 1000 D) 935
A) Dillenia B) Linnaea C) Nepenthes D) Cliffortia
A) 1735. szeptember 24. B) 1738. május C) 1737. október 18. D) 1736. július
A) London B) Párizs C) Oxford D) Amszterdam
A) 1740. július 1. B) 1739. szeptember 12. C) 1737. május 15. D) 1738. június 28.
A) Sara Elisabeth Moræa B) Lovisa C) Sophia D) Elisabeth Christina
A) Uppsala B) Falun C) Göteborg D) Stockholm
A) 1737. május 15. B) 1741. június 28. C) 1739. június 26. D) 1739. szeptember 12.
A) Lovisa B) Sara Magdalena C) Sophia D) Elisabeth Christina
A) Tizenöt napos B) Egy hónapos C) Hat hónapos D) Három éves
A) 1765 B) 1750 C) 1741 D) 1738
A) Öländska och Gothländska Resa B) Fauna Suecica C) Wästgöta-Resa D) Flora Suecica
A) 1747 B) 1746 C) 1748 D) 1745
A) Öland B) Gotland C) Västergötland D) Skåne
A) Anders Celsius B) Adolf Frederick C) Olof Söderberg D) Erik Gustaf Lidbeck
A) Fauna Suecica B) Wästgöta-Resa C) Flora Suecica D) Skånska Resa
A) Uppsala Egyetem igazgatója B) főorvos C) botanika professzora D) a Tudományos Akadémia tagja
A) kénes víz B) lúgos víz C) vasas víz D) szénsavas víz
A) Skånska Resa B) Wästgöta-Resa C) Flora Suecica D) Fauna Suecica
A) 561 B) 1000 C) 300 D) 700
A) 1747 B) 1750 C) 1749 D) 1752
A) Kémiai kísérletek a laboratóriumban. B) Éjszakai csillagászati megfigyelések. C) Növénytan szakos kirándulások, amelyek minden szombaton zajlottak nyáron. D) Állattan tanulmányok a télen.
A) 1753 B) 1761 C) 1749 D) 1751
A) 1770 B) 1758 C) 1752 D) 1766
A) A svédek B) A németek C) A franciák D) A lappok
A) 1761 B) 1749 C) 1770 D) 1753
A) Sävja B) Uppsala C) Hammarby D) Edeby
A) A tizedik kiadás B) Az ötödik kiadás C) A tizenkettedik kiadás D) Az első kiadás
A) 1753 B) 1757 C) 1770 D) 1761
A) Famam extendere factis B) Carpe diem C) Ad astra per aspera D) Veni, vidi, vici
A) 50 B) 186 C) 100 D) 250
A) Giovanni Antonio Scopoli B) Carl Friedrich von Gärtner C) Joseph Banks D) Alexander von Humboldt
A) Linnæa B) Scopolia C) Linnaea borealis D) Gärtneria
A) Csillagvirág B) Rózsafélék C) Nádvirág D) Margaréta
A) 1776 B) 1763 C) 1772 D) 1769
A) A Svéd Királyi Tudományos Akadémia B) Az Amerikai Filozófiai Társaság C) A Londoni Linnaeus Társaság D) Az Uppsala Egyetem |