A) A taxonómia atyja B) A mikroszkóp feltalálója C) A kvantumfizika megalapítója D) A DNS felfedezője
A) 1907 B) 1807 C) 1607 D) 1707
A) Franciaország B) Anglia C) Németország D) Svédország
A) Binomiális nómenklatúra B) Hieroglifikus elnevezések C) Színalapú elnevezés D) Véletlenszerű elnevezések
A) Taxonómia B) Geológia C) Csillagászat D) Meteorológia
A) Közgazdaságtan B) Nukleáris fizika C) Építészet D) Botanika
A) Fajok B) Királyság C) Család D) Genus
A) Háború és béke B) Species Plantarum C) Harry Potter és a bölcsek köve D) A Gyűrűk Ura
A) Villámcsapás B) Szőlőbe fulladva C) Leesik egy fáról D) Stroke
A) A Kínai Nagy Fal B) Mount Everest C) Az Eiffel-torony alatt D) Uppsala székesegyház
A) Sir Carl Linnaeus B) Carl von Linné C) Carl, Svédország nagyja D) Carl de Linné
A) Stockholm B) Råshult C) Uppsala D) Göteborg
A) Nilsson B) Lind C) Brodersonius D) Ingemarsson
A) A 'fa' latin szó. B) Egy hatalmas, ősi limefa a család birtokán. C) A kedvenc virága, a liliom. D) Egy Linnaeus nevű történelmi személyiség.
A) Orvos B) Lutheránus lelkész és amatőr botanikus C) Egyetemi professzor D) Gazdálkodó
A) 1760-as évek B) 1730-as évek C) 1750-es évek D) 1740-es évek
A) Linnæus B) Linnaeus C) Linné D) L.
A) A fő kutató B) Az evolúciós ősi faj C) A genetikai adományozó D) A típuselem
A) Vicceket mondott neki. B) Zenét hallgattatott vele. C) Mesét olvasott neki. D) Virágot adott neki.
A) Orvosi eszközök B) Virágok és azok nevei C) Könyvek és kéziratok D) Svédország térképei
A) Daniel Lannerus B) Rothman C) Johan Telander D) Nils
A) Úgy gondolta, hogy Telander inkább elnyomja egy gyermek tehetségét, mint hogy fejlessze azt. B) Telander számára inspiráló és motiváló személyiség volt. C) Úgy érezte, hogy Telander kiváló mentor volt a növénytan területén. D) Telander tanítási módszereit csodálta.
A) 1724 B) 1709 C) 1730 D) 1717
A) Példamutató diák volt, magas átlagot ért el. B) Szorgalmasan végezte el minden iskolai feladatot. C) Kizárólag a latin nyelvre és a teológiára koncentrált. D) Ritkán tanult, gyakran ment a vidéki területekre, hogy növényeket keressen.
A) Egy botanikus B) Egy tanár C) Egy becséses cipész D) Egy orvos
A) Daniel Lannerus, a gimnáziumi igazgató B) Egy helyi földműves C) Az apja, Nils D) Johan Telander
A) Laposcipka-készítés B) Matematika C) Teológia D) Orvostudomány
A) Úgy hitték, hogy nagy potenciál van benne. B) Azt mondták, hogy soha nem lesz tudós. C) Semmiképpen sem érdekelte őket a fejlődése. D) Úgy gondolták, hogy már egy tehetséges tudós.
A) Daniel Lannerus B) Johan Telander C) Rothman D) Nils
A) Kilian Stobæus B) Olof Celsius C) Nils Rosén D) Sébastien Vaillant
A) 1727 B) 1730 C) 1728 D) 1731
A) Olof Celsius B) Kilian Stobæus C) Nils Rosén D) Lars Roberg
A) Olof Celsius B) Kilian Stobæus C) Lars Roberg D) Nils Rosén
A) Lars Roberg B) Kilian Stobæus C) Nils Rosén D) Olof Rudbeck
A) 300 B) 400 C) 500 D) 200
A) Celsius rendszere B) Rudbeck rendszere C) Tournefort rendszere D) Linnaeus saját rendszere
A) Praeludia Sponsaliorum Plantarum B) Adonis Uplandicus C) Genera Plantarum D) Critica Botanica
A) Nils Rosén B) Kilian Stobæus C) Lars Roberg D) Olof Rudbeck
A) Lars Roberg B) Celsius C) Kilian Stobæus D) Rudbeck
A) Skåne B) Uppsala C) Stenbrohult D) Lund
A) 1733. június 15. B) 1732. január 1. C) 1732. május 12. D) 1731. december 25.
A) Betula pendula (nyúlfa). B) Campanula serpyllifolia, később Linnaea borealis néven ismert. C) Vaccinium myrtillus (szederféle). D) Rosa canina (vadrózsa).
A) Fűfélék B) Bogyós gyümölcsök C) Mohák D) Lágykorosok
A) Hat hónap B) Három hónap C) Két hét D) Egy év
A) 2000 kilométernél több B) 500 kilométer C) 10000 kilométer D) 5000 kilométer
A) 500 B) Kb. 100 C) 50 D) 200
A) Flora Lapponica B) Genera Plantarum C) Systema Naturae D) Species Plantarum
A) Augustin Pyramus de Candolle B) Charles Darwin C) Joseph Dalton Hooker D) Gregor Mendel
A) 1732 B) 1740 C) 1734 D) 1736
A) Peter Artedi B) Nils Rosén C) Claes Sohlberg D) Hamburg polgármestere
A) Egy ősi fosszília B) Egy egyedi növényi minta C) Egy ritka madárfaj D) Egy hétfejű hidra
A) A malária a légszennyezés útján terjedt. B) A malária csak olyan területeken jelent meg, ahol agyagban gazdag a talaj. C) A malária egy genetikai rendellenesség volt. D) A malária szennyezett víz miatt alakult ki.
A) Az Anopheles nemű szúnyog B) Agancsban gazdag talajok C) Szürke nyúlfarkúak állkapcsai D) Kírhám
A) Critica Botanica B) Systema Naturae C) Genera Plantarum D) Hortus Cliffortianus
A) Philip Miller B) Johan Frederik Gronovius C) Herman Boerhaave D) George Clifford III
A) Systema Naturae B) Genera Plantarum C) Hortus Cliffortianus D) Thesaurus Zeylanicus
A) George Clifford III B) Philip Miller C) Herman Boerhaave D) Johan Frederik Gronovius
A) Hartekamp B) Oxfordi Egyetem Botanikus Kertje C) Jamaica Botanikus Kert D) Chelsea Botanikus Kert
A) Genera Plantarum B) Hortus Cliffortianus C) Bibliotheca Botanica D) Critica Botanica
A) Herman Boerhaave B) Johann Jacob Dillenius C) Sir Hans Sloane D) George Clifford III
A) Hartekamp Botanikus Kert B) Oxfordi Egyetem Botanikus Kertje C) Chelsea Physic Garden D) Jamaica Botanikus Kert
A) Sir Hans Sloane B) Herman Boerhaave C) Philip Miller D) George Clifford III
A) Herman Boerhaave B) Johann Jacob Dillenius C) Philip Miller D) George Clifford III
A) Linnaea B) Dillenia C) Cliffortia D) Nepenthes
A) 935 B) 750 C) 1000 D) 500
A) Linnaea B) Cliffortia C) Dillenia D) Nepenthes
A) 1736. július B) 1737. október 18. C) 1735. szeptember 24. D) 1738. május
A) Oxford B) Párizs C) Amszterdam D) London
A) 1737. május 15. B) 1738. június 28. C) 1739. szeptember 12. D) 1740. július 1.
A) Sara Elisabeth Moræa B) Elisabeth Christina C) Sophia D) Lovisa
A) Uppsala B) Stockholm C) Falun D) Göteborg
A) 1737. május 15. B) 1741. június 28. C) 1739. június 26. D) 1739. szeptember 12.
A) Elisabeth Christina B) Lovisa C) Sophia D) Sara Magdalena
A) Egy hónapos B) Tizenöt napos C) Hat hónapos D) Három éves
A) 1738 B) 1750 C) 1765 D) 1741
A) Wästgöta-Resa B) Flora Suecica C) Fauna Suecica D) Öländska och Gothländska Resa
A) 1748 B) 1746 C) 1747 D) 1745
A) Öland B) Skåne C) Västergötland D) Gotland
A) Anders Celsius B) Olof Söderberg C) Adolf Frederick D) Erik Gustaf Lidbeck
A) Wästgöta-Resa B) Flora Suecica C) Skånska Resa D) Fauna Suecica
A) a Tudományos Akadémia tagja B) botanika professzora C) Uppsala Egyetem igazgatója D) főorvos
A) szénsavas víz B) kénes víz C) vasas víz D) lúgos víz
A) Flora Suecica B) Wästgöta-Resa C) Skånska Resa D) Fauna Suecica
A) 700 B) 300 C) 1000 D) 561
A) 1747 B) 1750 C) 1752 D) 1749
A) Állattan tanulmányok a télen. B) Növénytan szakos kirándulások, amelyek minden szombaton zajlottak nyáron. C) Kémiai kísérletek a laboratóriumban. D) Éjszakai csillagászati megfigyelések.
A) 1749 B) 1761 C) 1751 D) 1753
A) 1766 B) 1758 C) 1770 D) 1752
A) A svédek B) A franciák C) A németek D) A lappok
A) 1749 B) 1761 C) 1770 D) 1753
A) Edeby B) Sävja C) Hammarby D) Uppsala
A) Az első kiadás B) Az ötödik kiadás C) A tizenkettedik kiadás D) A tizedik kiadás
A) 1757 B) 1761 C) 1753 D) 1770
A) Ad astra per aspera B) Veni, vidi, vici C) Carpe diem D) Famam extendere factis
A) 50 B) 250 C) 100 D) 186
A) Alexander von Humboldt B) Carl Friedrich von Gärtner C) Joseph Banks D) Giovanni Antonio Scopoli
A) Linnæa B) Gärtneria C) Linnaea borealis D) Scopolia
A) Nádvirág B) Rózsafélék C) Csillagvirág D) Margaréta
A) 1769 B) 1776 C) 1763 D) 1772
A) Az Amerikai Filozófiai Társaság B) A Londoni Linnaeus Társaság C) Az Uppsala Egyetem D) A Svéd Királyi Tudományos Akadémia |