A) Az energiát nem lehet létrehozni vagy megsemmisíteni, csak átalakítani. B) Az entrópia mindig növekszik egy izolált rendszerben. C) A hőmérséklet egyenesen arányos a gáz térfogatával. D) Az energia mindig a forróból a hidegbe áramlik.
A) Egy rendszer rendezetlenségének vagy véletlenszerűségének mérőszáma. B) Egy rendszer teljes mozgási energiája. C) A belső energia és a rendszer által végzett munka összege. D) Egy rendszer munkaképessége.
A) Az a hőmennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy egy egységnyi tömegű anyag hőmérséklete egy Celsius-fokkal emelkedjen. B) Egy anyag teljes hőkapacitása. C) Egy anyag hővezető képessége. D) Az a maximális hőmérséklet, amelyet egy anyag elérhet, mielőtt állapotát megváltoztatná.
A) Olyan állapot, ahol az entrópia minimális. B) Olyan állapot, amikor a rendszer maximális munkakapacitáson van. C) Olyan állapot, ahol a hőátadás maximális. D) Olyan állapot, amelyben az olyan tulajdonságok, mint a hőmérséklet és a nyomás, nem változnak az idő múlásával.
A) Egy anyag átmenete egyik állapotból egy másikba, például szilárdból folyadékba. B) Egy anyag fajlagos hőkapacitásának változása. C) A gáz fázisának a hőmérséklet emelkedése által okozott változása. D) Egy rendszer nyomásának változása, amely hőmérséklet-változást eredményez.
A) Egy anyag teljes térfogata. B) Az a térfogat, amely egy anyag hőmérsékletének egy Celsius-fokkal történő emeléséhez szükséges. C) Az a térfogat, amelynél egy anyag fázisváltozáson megy keresztül. D) Egy anyag egységnyi tömege által elfoglalt térfogat.
A) Az az energiamennyiség, amelyet egy rendszer képes kicserélni a környezetével. B) Egy rendszer teljes energiája. C) Termodinamikai potenciál, amely azt a maximális reverzibilis munkát méri, amelyet egy rendszer állandó hőmérsékleten és nyomáson végezhet. D) A rendszer rendezetlenségének mértéke.
A) Egy rendszer hőtartalmának mérésére szolgáló eszköz. B) Termodinamikai egyensúlyban lévő rendszer. C) Nagy fajlagos hőkapacitású anyag. D) Végtelen hőforrás vagy -elnyelő, amely hőmérsékletváltozás nélkül képes hőt szolgáltatni vagy elnyelni.
A) Az a hőmérséklet és nyomás, amelyen egy anyag szilárd, folyékony és gázfázisa egyensúlyban van. B) Egy anyag forráspontja standard nyomáson. C) Az a hőmérséklet, amelyen a gáz folyadékká alakul. D) Egy anyag kritikus hőmérséklete.
A) Sadi Carnot B) Lord Kelvin C) Rudolf Clausius D) Constantin Carathéodory
A) 1824 B) 1870 C) 1865 D) 1850
A) Geometriai termodinamika B) Carnot-ciklus C) Virial-tétel D) Entrópia
A) Kémiai termodinamika B) Geometriai termodinamika C) Sztatisztikai mechanika D) Mechanikai termodinamika
A) Lord Kelvin B) Constantin Carathéodory C) Rudolf Clausius D) Sadi Carnot
A) Rudolf Clausius B) Lord Kelvin C) Constantin Carathéodory D) Sadi Carnot
A) 1865 B) 1870 C) 1854 D) 1909
A) Csak a fizikai kémia B) Csak a statisztikai mechanika C) Fizikai kémia, biokémia, vegyészmérnöki tudomány, gépészmérnöki tudomány, meteorológia D) Csak a gépészmérnöki tudomány
A) A nulladik főtörvény B) A második főtörvény C) Az első főtörvény D) A harmadik főtörvény
A) Relativitáselmélet B) Anyagtudomány C) Kémiai mérnöki tudomány D) Gépészeti mérnöki tudomány
A) Robert Boyle B) Denis Papin C) Thomas Savery D) Otto von Guericke
A) "A természet gyűlöli a vákuumot" B) Boyle törvénye C) Az entrópia fogalma D) Carnot tézise
A) Thomas Newcomen B) Sadi Carnot C) Robert Boyle D) Otto von Guericke
A) Egy levegőpumpa B) Egy dugattyús-hengeres motor C) Egy gőzzel működő reaktor D) Egy vákuumpumpa
A) Thomas Savery B) Robert Hooke C) James Watt D) Denis Papin
A) Rudolf Clausius B) Sadi Carnot C) James Clerk Maxwell D) William Rankine
A) William Rankine B) Rudolf Clausius C) James Clerk Maxwell D) Sadi Carnot
A) Otto von Guericke B) Denis Papin C) Robert Hooke D) Thomas Newcomen
A) Thomas Newcomen B) Sadi Carnot C) James Watt D) Rudolf Clausius
A) Sadi Carnot B) William Rankine C) Josiah Willard Gibbs D) Rudolf Clausius
A) James Clerk Maxwell B) Pierre Duhem C) Ludwig Boltzmann D) Max Planck |