A) Az energiát nem lehet létrehozni vagy megsemmisíteni, csak átalakítani. B) A hőmérséklet egyenesen arányos a gáz térfogatával. C) Az entrópia mindig növekszik egy izolált rendszerben. D) Az energia mindig a forróból a hidegbe áramlik.
A) Egy rendszer teljes mozgási energiája. B) A belső energia és a rendszer által végzett munka összege. C) Egy rendszer munkaképessége. D) Egy rendszer rendezetlenségének vagy véletlenszerűségének mérőszáma.
A) Egy anyag teljes hőkapacitása. B) Az a maximális hőmérséklet, amelyet egy anyag elérhet, mielőtt állapotát megváltoztatná. C) Az a hőmennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy egy egységnyi tömegű anyag hőmérséklete egy Celsius-fokkal emelkedjen. D) Egy anyag hővezető képessége.
A) Olyan állapot, amikor a rendszer maximális munkakapacitáson van. B) Olyan állapot, amelyben az olyan tulajdonságok, mint a hőmérséklet és a nyomás, nem változnak az idő múlásával. C) Olyan állapot, ahol az entrópia minimális. D) Olyan állapot, ahol a hőátadás maximális.
A) Egy rendszer nyomásának változása, amely hőmérséklet-változást eredményez. B) Egy anyag fajlagos hőkapacitásának változása. C) A gáz fázisának a hőmérséklet emelkedése által okozott változása. D) Egy anyag átmenete egyik állapotból egy másikba, például szilárdból folyadékba.
A) Egy anyag egységnyi tömege által elfoglalt térfogat. B) Az a térfogat, amely egy anyag hőmérsékletének egy Celsius-fokkal történő emeléséhez szükséges. C) Egy anyag teljes térfogata. D) Az a térfogat, amelynél egy anyag fázisváltozáson megy keresztül.
A) Az az energiamennyiség, amelyet egy rendszer képes kicserélni a környezetével. B) Termodinamikai potenciál, amely azt a maximális reverzibilis munkát méri, amelyet egy rendszer állandó hőmérsékleten és nyomáson végezhet. C) Egy rendszer teljes energiája. D) A rendszer rendezetlenségének mértéke.
A) Végtelen hőforrás vagy -elnyelő, amely hőmérsékletváltozás nélkül képes hőt szolgáltatni vagy elnyelni. B) Termodinamikai egyensúlyban lévő rendszer. C) Nagy fajlagos hőkapacitású anyag. D) Egy rendszer hőtartalmának mérésére szolgáló eszköz.
A) Egy anyag forráspontja standard nyomáson. B) Az a hőmérséklet, amelyen a gáz folyadékká alakul. C) Az a hőmérséklet és nyomás, amelyen egy anyag szilárd, folyékony és gázfázisa egyensúlyban van. D) Egy anyag kritikus hőmérséklete.
A) Constantin Carathéodory B) Sadi Carnot C) Lord Kelvin D) Rudolf Clausius
A) 1850 B) 1824 C) 1865 D) 1870
A) Entrópia B) Carnot-ciklus C) Geometriai termodinamika D) Virial-tétel
A) Mechanikai termodinamika B) Kémiai termodinamika C) Sztatisztikai mechanika D) Geometriai termodinamika
A) Rudolf Clausius B) Lord Kelvin C) Sadi Carnot D) Constantin Carathéodory
A) Rudolf Clausius B) Constantin Carathéodory C) Lord Kelvin D) Sadi Carnot
A) 1870 B) 1854 C) 1909 D) 1865
A) Csak a gépészmérnöki tudomány B) Fizikai kémia, biokémia, vegyészmérnöki tudomány, gépészmérnöki tudomány, meteorológia C) Csak a statisztikai mechanika D) Csak a fizikai kémia
A) A második főtörvény B) A harmadik főtörvény C) A nulladik főtörvény D) Az első főtörvény
A) Gépészeti mérnöki tudomány B) Kémiai mérnöki tudomány C) Anyagtudomány D) Relativitáselmélet
A) Otto von Guericke B) Robert Boyle C) Thomas Savery D) Denis Papin
A) Az entrópia fogalma B) Carnot tézise C) "A természet gyűlöli a vákuumot" D) Boyle törvénye
A) Sadi Carnot B) Thomas Newcomen C) Otto von Guericke D) Robert Boyle
A) Egy vákuumpumpa B) Egy dugattyús-hengeres motor C) Egy gőzzel működő reaktor D) Egy levegőpumpa
A) Thomas Savery B) James Watt C) Denis Papin D) Robert Hooke
A) James Clerk Maxwell B) Sadi Carnot C) William Rankine D) Rudolf Clausius
A) Rudolf Clausius B) William Rankine C) James Clerk Maxwell D) Sadi Carnot
A) Thomas Newcomen B) Robert Hooke C) Otto von Guericke D) Denis Papin
A) Rudolf Clausius B) Thomas Newcomen C) Sadi Carnot D) James Watt
A) Sadi Carnot B) William Rankine C) Rudolf Clausius D) Josiah Willard Gibbs
A) Pierre Duhem B) James Clerk Maxwell C) Ludwig Boltzmann D) Max Planck |