A) A talajtömörítéshez szükséges optimális nedvességtartalom meghatározásához B) Az útburkolat forgalmi terhelhetőségének kiszámításához C) A talaj pH-értékének mérése D) A szerkezetek földrengésállóságának értékelése
A) Kémiai összetétel B) Tömörödési index C) Nyomás alatti szilárdság D) A víz átfolyásának képessége
A) Szűréses elemzés B) Atterberg-határértékek vizsgálata C) Proctor tömörítési vizsgálat D) Közvetlen nyírási vizsgálat
A) Színes B) Rugalmassági modulus C) Sűrűség D) Részecskeméret és plaszticitás
A) Fűtés és hűtés B) Szilárdítás és megerősítés C) Világítás tervezés D) Vízszigetelés
A) A projekt esztétikájának javítása B) A potenciális veszélyek azonosítása és mérséklése C) Építészeti jellemzők tervezése D) Az építési költségek becsléséhez
A) Fajlagos tömeg B) Atterberg-határértékek C) Nyírószilárdság D) Plaszticitási index
A) Vasbeton fal B) Gravitációs fal C) Konzolos fal D) Lapos cölöpfal
A) A talaj sűrűségének növelése B) A talaj termékenységének javítása C) Csatornázza a csapadékvíz lefolyását D) A talajmozgás és az erózió megelőzése
A) Oldalirányú terhelés B) Csavaró terhelés C) Függőleges terhelés D) Dinamikus terhelés
A) Tutaj alapítvány B) Sekély alapozás C) Matrac alapozás D) Cölöpalapozás
A) A talaj megerősítése, az anyagok szétválasztása és a vízelvezetés biztosítása. B) Szerkezeti terhek támogatása C) A talaj pH-értékének mérése D) A felszín alatti víz áramlásának elemzése
A) Geomérnöki tevékenység B) Talajdinamika C) Építőmérnöki mechanika D) Geotechnika
A) Környezetmérnöki szak B) Gépészeti mérnöki szak C) Építőmérnöki szak D) Kémiai mérnöki szak
A) Geofizika B) Termodinamika C) Geológia D) Hidrológia
A) 18. század B) 20. század C) 19. század D) Legalább i.e. 2000-ben
A) Az ókori görögök B) Az ókori egyiptomiak C) Az ókori mezopotámiaiak D) Az Indus-völgyi civilizáció
A) Christian Otto Mohr B) Charles Coulomb C) Henry Darcy D) Henri Gautier
A) Coulomb földnyomás elmélete B) Rankine földnyomás elmélete C) Mohr-Coulomb elmélet D) Darcy törvénye
A) Mohr-Coulomb elmélete B) Darcy törvénye C) Rankine földnyomás-elmélete D) A hatásos feszültség elve
A) Charles Coulomb B) William Rankine C) Henry Darcy D) Karl von Terzaghi
A) Szabványos penetrációs vizsgálat vastagfalú, hasadékos mintavétővel. B) Nagy átmérőjű fúrások. C) Tüskés, vékonyfalú nyomóminta-vevő. D) Sherbrooke-féle blokkminta-vevő.
A) Dugattyús mintavétő. B) Fagyott talajból vett magvett. C) Standard penetrációs próba. D) Sherbrooke-féle blokkmintavétő.
A) Sherbrooke típusú mintavétő. B) Standard penetrációs vizsgálat. C) Nagy átmérőjű fúrások. D) Dugattyús mintavétel.
A) Sherbrooke blokkmintavétel. B) Nagy átmérőjű fúrások. C) Szabványos penetrációs vizsgálat. D) Dugattyús mintavételi berendezések.
A) Geoszintetikus anyagokkal, például geocellaival és georácsokkal történő megerősítés. B) A terhelés elosztása nagyobb felületen. C) Fa lécek használata. D) A talaj teherbíró képességének növelése.
A) Amikor teljesen sík. B) Amikor építési célokra használják. C) Amikor nincs rajta növényzet. D) Amikor olyan tényezők hatnak rá, amelyek kezdetben stabil állapotot biztosítanak.
A) Alagutak. B) Művi lejtők. C) Magastestű épületek. D) Természetes tavak.
A) A lejtő teljes hiánya. B) Egy összetett felületgeometria. C) Egy egyszerűsített felületgeometria. D) Végtelen számú talagréteg.
A) Georácsok. B) Fahordák. C) Fémrácsok. D) Betonlemezek.
A) Elektromos vezetékek szigetelése. B) Útépítés. C) Gátak. D) Falazatok, tartóstruktúrák.
A) Olajplatformok B) Hidak C) Gátak D) Autópályák
A) A költségek minimalizálása minden feltétel mellett. B) A teljes költséghatékonyság növelése a biztonság nemzetközi kockázata nélkül. C) A szerkezeti komplexitás maximalizálása. D) A környezeti tényezők figyelmen kívül hagyása.
A) Környezeti hatásvizsgálat. B) A legvalószínűbb feltételek szerinti tervezés. C) Egy kockázatmentes projektterv. D) Részletes költségterv.
A) A különbségek figyelmen kívül hagyása. B) A kivitelezés határozatlan ideig történő felfüggesztése. C) A tervezés módosítása a tényleges körülményeknek megfelelően. D) A változtatások nélküli folytatás. |