A) A talajtömörítéshez szükséges optimális nedvességtartalom meghatározásához B) A talaj pH-értékének mérése C) A szerkezetek földrengésállóságának értékelése D) Az útburkolat forgalmi terhelhetőségének kiszámításához
A) Nyomás alatti szilárdság B) A víz átfolyásának képessége C) Kémiai összetétel D) Tömörödési index
A) Közvetlen nyírási vizsgálat B) Szűréses elemzés C) Atterberg-határértékek vizsgálata D) Proctor tömörítési vizsgálat
A) Rugalmassági modulus B) Sűrűség C) Részecskeméret és plaszticitás D) Színes
A) Világítás tervezés B) Szilárdítás és megerősítés C) Fűtés és hűtés D) Vízszigetelés
A) Az építési költségek becsléséhez B) Építészeti jellemzők tervezése C) A potenciális veszélyek azonosítása és mérséklése D) A projekt esztétikájának javítása
A) Atterberg-határértékek B) Plaszticitási index C) Nyírószilárdság D) Fajlagos tömeg
A) Gravitációs fal B) Lapos cölöpfal C) Vasbeton fal D) Konzolos fal
A) A talaj sűrűségének növelése B) A talaj termékenységének javítása C) A talajmozgás és az erózió megelőzése D) Csatornázza a csapadékvíz lefolyását
A) Oldalirányú terhelés B) Függőleges terhelés C) Csavaró terhelés D) Dinamikus terhelés
A) Cölöpalapozás B) Tutaj alapítvány C) Matrac alapozás D) Sekély alapozás
A) A talaj megerősítése, az anyagok szétválasztása és a vízelvezetés biztosítása. B) A felszín alatti víz áramlásának elemzése C) A talaj pH-értékének mérése D) Szerkezeti terhek támogatása
A) Talajdinamika B) Geomérnöki tevékenység C) Építőmérnöki mechanika D) Geotechnika
A) Kémiai mérnöki szak B) Építőmérnöki szak C) Környezetmérnöki szak D) Gépészeti mérnöki szak
A) Geofizika B) Termodinamika C) Geológia D) Hidrológia
A) 20. század B) 18. század C) Legalább i.e. 2000-ben D) 19. század
A) Az ókori egyiptomiak B) Az Indus-völgyi civilizáció C) Az ókori mezopotámiaiak D) Az ókori görögök
A) Henri Gautier B) Charles Coulomb C) Christian Otto Mohr D) Henry Darcy
A) Darcy törvénye B) Coulomb földnyomás elmélete C) Rankine földnyomás elmélete D) Mohr-Coulomb elmélet
A) Darcy törvénye B) A hatásos feszültség elve C) Mohr-Coulomb elmélete D) Rankine földnyomás-elmélete
A) Charles Coulomb B) Karl von Terzaghi C) William Rankine D) Henry Darcy
A) Tüskés, vékonyfalú nyomóminta-vevő. B) Nagy átmérőjű fúrások. C) Szabványos penetrációs vizsgálat vastagfalú, hasadékos mintavétővel. D) Sherbrooke-féle blokkminta-vevő.
A) Dugattyús mintavétő. B) Standard penetrációs próba. C) Fagyott talajból vett magvett. D) Sherbrooke-féle blokkmintavétő.
A) Sherbrooke típusú mintavétő. B) Standard penetrációs vizsgálat. C) Nagy átmérőjű fúrások. D) Dugattyús mintavétel.
A) Sherbrooke blokkmintavétel. B) Szabványos penetrációs vizsgálat. C) Dugattyús mintavételi berendezések. D) Nagy átmérőjű fúrások.
A) A terhelés elosztása nagyobb felületen. B) Geoszintetikus anyagokkal, például geocellaival és georácsokkal történő megerősítés. C) Fa lécek használata. D) A talaj teherbíró képességének növelése.
A) Amikor olyan tényezők hatnak rá, amelyek kezdetben stabil állapotot biztosítanak. B) Amikor teljesen sík. C) Amikor építési célokra használják. D) Amikor nincs rajta növényzet.
A) Művi lejtők. B) Alagutak. C) Magastestű épületek. D) Természetes tavak.
A) A lejtő teljes hiánya. B) Végtelen számú talagréteg. C) Egy egyszerűsített felületgeometria. D) Egy összetett felületgeometria.
A) Fahordák. B) Fémrácsok. C) Betonlemezek. D) Georácsok.
A) Falazatok, tartóstruktúrák. B) Útépítés. C) Gátak. D) Elektromos vezetékek szigetelése.
A) Olajplatformok B) Autópályák C) Hidak D) Gátak
A) A környezeti tényezők figyelmen kívül hagyása. B) A költségek minimalizálása minden feltétel mellett. C) A szerkezeti komplexitás maximalizálása. D) A teljes költséghatékonyság növelése a biztonság nemzetközi kockázata nélkül.
A) Egy kockázatmentes projektterv. B) A legvalószínűbb feltételek szerinti tervezés. C) Részletes költségterv. D) Környezeti hatásvizsgálat.
A) A kivitelezés határozatlan ideig történő felfüggesztése. B) A különbségek figyelmen kívül hagyása. C) A változtatások nélküli folytatás. D) A tervezés módosítása a tényleges körülményeknek megfelelően. |