A) Az útburkolat forgalmi terhelhetőségének kiszámításához B) A szerkezetek földrengésállóságának értékelése C) A talaj pH-értékének mérése D) A talajtömörítéshez szükséges optimális nedvességtartalom meghatározásához
A) Tömörödési index B) Kémiai összetétel C) Nyomás alatti szilárdság D) A víz átfolyásának képessége
A) Szűréses elemzés B) Atterberg-határértékek vizsgálata C) Proctor tömörítési vizsgálat D) Közvetlen nyírási vizsgálat
A) Színes B) Rugalmassági modulus C) Részecskeméret és plaszticitás D) Sűrűség
A) Szilárdítás és megerősítés B) Fűtés és hűtés C) Világítás tervezés D) Vízszigetelés
A) A projekt esztétikájának javítása B) Az építési költségek becsléséhez C) A potenciális veszélyek azonosítása és mérséklése D) Építészeti jellemzők tervezése
A) Plaszticitási index B) Nyírószilárdság C) Atterberg-határértékek D) Fajlagos tömeg
A) Vasbeton fal B) Gravitációs fal C) Lapos cölöpfal D) Konzolos fal
A) A talaj sűrűségének növelése B) A talajmozgás és az erózió megelőzése C) A talaj termékenységének javítása D) Csatornázza a csapadékvíz lefolyását
A) Oldalirányú terhelés B) Dinamikus terhelés C) Csavaró terhelés D) Függőleges terhelés
A) Cölöpalapozás B) Matrac alapozás C) Sekély alapozás D) Tutaj alapítvány
A) A talaj pH-értékének mérése B) A talaj megerősítése, az anyagok szétválasztása és a vízelvezetés biztosítása. C) Szerkezeti terhek támogatása D) A felszín alatti víz áramlásának elemzése
A) Építőmérnöki mechanika B) Geomérnöki tevékenység C) Talajdinamika D) Geotechnika
A) Kémiai mérnöki szak B) Gépészeti mérnöki szak C) Építőmérnöki szak D) Környezetmérnöki szak
A) Georácsok. B) Betonlemezek. C) Fahordák. D) Fémrácsok.
A) Sherbrooke típusú mintavétő. B) Standard penetrációs vizsgálat. C) Nagy átmérőjű fúrások. D) Dugattyús mintavétel.
A) Darcy törvénye B) Mohr-Coulomb elmélet C) Coulomb földnyomás elmélete D) Rankine földnyomás elmélete
A) Fagyott talajból vett magvett. B) Standard penetrációs próba. C) Dugattyús mintavétő. D) Sherbrooke-féle blokkmintavétő.
A) Termodinamika B) Geofizika C) Hidrológia D) Geológia
A) Amikor olyan tényezők hatnak rá, amelyek kezdetben stabil állapotot biztosítanak. B) Amikor építési célokra használják. C) Amikor nincs rajta növényzet. D) Amikor teljesen sík.
A) A talaj teherbíró képességének növelése. B) Fa lécek használata. C) Geoszintetikus anyagokkal, például geocellaival és georácsokkal történő megerősítés. D) A terhelés elosztása nagyobb felületen.
A) Nagy átmérőjű fúrások. B) Szabványos penetrációs vizsgálat vastagfalú, hasadékos mintavétővel. C) Sherbrooke-féle blokkminta-vevő. D) Tüskés, vékonyfalú nyomóminta-vevő.
A) Autópályák B) Olajplatformok C) Gátak D) Hidak
A) Szabványos penetrációs vizsgálat. B) Sherbrooke blokkmintavétel. C) Nagy átmérőjű fúrások. D) Dugattyús mintavételi berendezések.
A) Charles Coulomb B) William Rankine C) Karl von Terzaghi D) Henry Darcy
A) A tervezés módosítása a tényleges körülményeknek megfelelően. B) A különbségek figyelmen kívül hagyása. C) A kivitelezés határozatlan ideig történő felfüggesztése. D) A változtatások nélküli folytatás.
A) Végtelen számú talagréteg. B) A lejtő teljes hiánya. C) Egy összetett felületgeometria. D) Egy egyszerűsített felületgeometria.
A) Az Indus-völgyi civilizáció B) Az ókori egyiptomiak C) Az ókori mezopotámiaiak D) Az ókori görögök
A) Gátak. B) Útépítés. C) Falazatok, tartóstruktúrák. D) Elektromos vezetékek szigetelése.
A) 18. század B) 19. század C) Legalább i.e. 2000-ben D) 20. század
A) Henri Gautier B) Henry Darcy C) Charles Coulomb D) Christian Otto Mohr
A) Alagutak. B) Magastestű épületek. C) Természetes tavak. D) Művi lejtők.
A) Egy kockázatmentes projektterv. B) Részletes költségterv. C) Környezeti hatásvizsgálat. D) A legvalószínűbb feltételek szerinti tervezés.
A) A teljes költséghatékonyság növelése a biztonság nemzetközi kockázata nélkül. B) A költségek minimalizálása minden feltétel mellett. C) A szerkezeti komplexitás maximalizálása. D) A környezeti tényezők figyelmen kívül hagyása.
A) A hatásos feszültség elve B) Mohr-Coulomb elmélete C) Darcy törvénye D) Rankine földnyomás-elmélete |