A) Kalahári sivatag B) Góbi sivatag C) Szahara sivatag D) Arab sivatag
A) Afrika B) Ausztrália C) Dél-Amerika D) Ázsia
A) Sziklás-hegység B) Andok hegység C) Atlasz-hegység D) Himalája
A) Mississippi folyó B) Jangce folyó C) Nílus folyó D) Amazonas folyó
A) Turizmus B) Horgászat C) Mezőgazdaság D) Bányászat
A) Tagelmust B) Sombrero C) Fez D) Turbán
A) Arabic B) Francia C) Angol D) Szuahéli
A) Algéria B) Marokkó C) Egyiptom D) Líbia
A) Pingvin B) Grizzly medve C) Jegesmedve D) Fennec róka
A) 12 000 000 négyzetkilométer B) 3 600 000 négyzetmérföld C) 9 200 000 négyzetkilométer D) 5 000 000 négyzetkilométer
A) Északi-sarkvidék B) Gobi-sivatag C) Antarktisz D) Kalahári-sivatag
A) A Nílus völgye B) A Földközi-tenger partvidéke C) Az Aïr-hegység D) A Száhel
A) A Földközi-tenger B) Az Atlasz-hegység C) A Vörös-tenger D) A Száhel öv
A) 50 000 évente B) 26 000 évente C) 10 000 évente D) 20 000 évente
A) Aïr-hegység B) Ahaggar-hegység C) Emi Koussi D) Tibesti-hegység
A) Ouargla B) Timbuktu C) Faya-Largeau D) Nouakchott
A) Sivatagi éghajlat B) Trópusi szavanna éghajlat C) Félárvák éghajlat D) Mediterrán éghajlat
A) Espart pálma B) Cenchrus biflorus C) Dátumféle pálma D) Cornulaca monacantha
A) A 100 mm éves csapadékhez tartozó izohip. B) A 500 mm éves csapadékhoz tartozó izohip. C) A 250 mm éves csapadékhoz tartozó izohip. D) A 150 mm éves csapadékhoz tartozó izohip.
A) Mocsarak B) Trópusi esőerdők C) Homokköves fennsíkok D) Jégtakarók
A) A Föld tengelyének precessziója B) Tektonikai elmozdulások C) Az emberi tevékenységek D) Vulkáni aktivitás
A) Homomellék, amelyet homódűnék borítanak. B) Kősziklás fennsíkok. C) Sósvíz-tavak. D) Kavicsos síkságok.
A) Timbuktu B) Agadez C) Tamanrasset D) Nouakchott
A) Az 100 mm éves csapadékhez tartozó izohip. B) Az 150 mm éves csapadékhez tartozó izohip. C) Az 500 mm éves csapadékhez tartozó izohip. D) A 250 mm éves csapadékhez tartozó izohip.
A) Agadez B) Nouakchott C) Timbuktu D) Tamanrasset
A) Gyakori zivatarok B) Felfelé áramló, nedves levegőrétegek C) A felső troposzférából leáramló, melegedő levegő D) Magas csapadékmennyiség
A) A mediterrán tengeri viharok B) Az Atlanti-óceán áramlatai C) Az ekvátoriális konvergenciazóna (ITCZ) D) Helyi zivatarok
A) Óceáni poláris légtömeg B) Óceáni trópusi légtömeg C) Kontinentális poláris légtömeg D) Kontinentális trópusi (cT) légtömeg
A) Húszas esőzéseket okoz. B) Teljesen szétszóródik. C) Szinte a földig ér. D) Magasabb szélességi fokokra tolódik.
A) A csapadék naponta előfordul. B) A csapadék elsősorban a téli hónapokban jellemző. C) A csapadék bőséges és gyakori. D) A csapadék gyakorlatilag nem jellemző a légkör stabilitása miatt.
A) Nincs hatása az éghajlatra. B) Olyan leszálló, száraz levegőáramlatokat okoz, amelyek megakadályozzák a felhők képződését. C) Jelentősen növeli a csapadékmennyiséget. D) Nedves levegőt szállít az óceánból.
A) Gyakori záporokat okoz. B) A hatása rendkívül korlátozott, mivel a felső légrétegekben a leszálló légmozgás megakadályozza a levegő feljövetését. C) Magas páratartalmat eredményez. D) Felhők képződéséhez vezet.
A) A felszín közelében egy erős és jól kifejlett hőmérsékleti mélynyomású terület figyelhető meg. B) A hőmérsékleti magasnyomású területek jobban érvényesülnek. C) A hőmérsékleti mélynyomású területek teljesen eltűnnek. D) A hőmérséklet jelentősen csökken.
A) Gyakori vulkanikus aktivitás B) Elhelyezkedése és a légköri áramlások C) A nagy tavak közelsége D) Magas tengerszint feletti fennsíkok
A) Nagyjából 3600 kWh/(m² év) B) Közel 4300 kWh/(m² év) C) Mintegy 1500 kWh/(m² év) D) Körülbelül 2800 kWh/(m² év)
A) 2800 óra évente B) 4300 óra évente C) 3600 óra évente D) A napfényes órák 82%-a
A) 46,4 °C (115,5 °F) B) 45,5 °C (113,9 °F) C) 43,8 °C (110,8 °F) D) 41,9 °C (107,4 °F)
A) Elérheti a 30 °C-ot (86 °F-ot). B) Kevesebb, mint 25 °C (77 °F). C) Egész évben meghaladja a 40 °C-ot (104 °F-ot). D) Körülbelül 20 °C (68 °F) mindenhol.
A) 72 °C (161,6 °F) B) 80 °C (176 °F) C) 83,5 °C (182,3 °F) D) 75 °C (167 °F)
A) Kb. 2000 B) Több, mint 1000 C) Kb. 500 D) Kevesebb, mint 250
A) Howard Carter B) Zahi Hawass C) Antonio Ascenzi D) Paul Sereno
A) Fekete mamba B) Halálvadász skorpió C) Brazíliai vándorspider D) Királykobra
A) Körülbelül 46 °C (114,8 °F) B) 43,8 °C (110,8 °F) C) 41,9 °C (107,4 °F) D) 45,5 °C (113,9 °F)
A) A központi Szahara. B) A máliai tóvidék, beleértve a Tondidarout. C) Kelet-Mauritánia. D) A Nyugat-Száhel.
A) Nubi homokkő vízvizsgálati rendszere B) Szaharái sivatag vízvizsgálati rendszere C) Mediterrán partvidék vízvizsgálati rendszere D) Atlas-hegység vízvizsgálati rendszere
A) Az Iberomaurusi kultúra B) A Mechta kultúra C) A Teneri kultúra D) A Capsiai kultúra
A) Európai telepesek B) Egyiptomi katonák C) A Chaamba nomád törzs D) A Tuareg klánok
A) 1936 B) 1975 C) 1951 D) 1962
A) A paleolitikum B) A bronzkor C) A neolitikum D) A vasKor
A) Kecske B) Lama C) Ló D) Dromedár (egyhátonos teve)
A) Több virág képzése B) Kisebb, vastag levelek vagy tűk kialakulása C) Szélesebb levelek kifejlődése D) Magasabb növekedés
A) Fából készült szerszámok B) Fémből készült tárgyak C) Csontból készült eszközök D) Agancsból készült edények
A) Az Észak-Atlanti oszcilláció (NAO) B) A Nap állása C) Relatív páratartalom D) Növényzet hiánya
A) A haplocsoport B) E haplocsoport C) R haplocsoport D) M35 haplocsoport
A) Négy szintből álló, hierarchikus társadalmi felépítés B) Nomád típusú kormányzás C) Női vezetés D) Egalitárius társadalom
A) Dhar Tichitt B) Dhar Tagant C) Dhar Néma D) Dhar Walata
A) 2800 B) 3500 C) 1500 D) 5000
A) Kr. e. 1800 B) Kr. e. 200 C) Kr. e. 2200 D) Kr. e. 4000
A) 72 °C (161,6 °F) B) 80 °C (176 °F) C) 83,5 °C (182,3 °F) D) 75 °C (167 °F)
A) Főként nem-afrikai származásúak voltak. B) Sötétebb bőrtónusuk volt. C) Világosabb bőrtónusuk volt. D) Bőrszínük hasonlított a kortárs szubszaharai afrikaiak bőrszínéhez.
A) 1975 B) 1951 C) 1962 D) 1980
A) Dorcas gazelle B) Kudu C) Impala D) Springbok
A) Téglaépítmények B) Kőből épített falazatok C) Zúzottkővel töltött falazat D) Faépítmények
A) Stabil, jelentős változások nélkül B) Enyhén száraz C) Száraztól a rendkívül szárazig terjedő viszonyok D) Nedves és buja
A) A Szaharái sivatagi ökológiai régió B) A Nyugat-Szaharái hegyvidéki, száraz erdőzet C) A Észak-Szaharái sztyepp és erdőzet D) A Tibesti-Jebel Uweinat hegyvidéki, száraz erdőzet
A) Uan Muhuggiag B) Mesa Verde C) Gobero D) Királyok völgye
A) Zaghawa nép B) Haratinok C) Nubiánok D) Tuaregek
A) Spanyolország B) Nagy-Britannia C) Franciaország D) Olaszország
A) Selyem B) Só C) Fűszerek D) Szürke bika
A) A nagytestű emlősök populációi B) A hüllők populációi C) A rovarok populációi D) A madarak populációi
A) A Szahara sivatagi ökológiai régió B) A Szahará északi részének sztyeppje és erdősége C) A Szahará déli részének sztyeppje és erdősége D) A Tanezrouft
A) A Szaharái sivatagi ökológiai régió B) A Nyugat-Szaharái hegyvidéki, száraz erdők C) A Tibesti-Jebel Uweinat hegyvidéki, száraz erdők D) A Dél-Szaharái sztyepp és erdős területek
A) Latin B) Építészeti írás C) Hieroglifák D) Tifinagh
A) Franciaország B) Nagy-Britannia C) Olaszország D) Spanyolország
A) Karthágóiak B) Garamanták C) Berberek D) Föníciaiak
A) Hanno B) Pytheas C) Herodotosz D) Eratoszthenész
A) A Észak-Szaharai sztyepp és erdők B) A szaharai sóstűrő növények C) A Tanezrouft D) A Nyugat-Szaharai hegyvidéki, száraz erdők
A) Akácfák B) Ciprusfák C) Pálmafák D) Balanites fák
A) Ez egy természetes temetés volt. B) A testet mézzel tartották meg. C) A testet először belső szervek eltávolításával mumifikálták. D) A testet gyantával való bebalzsamozásnak vetették alá.
A) Jeruzsálem ostroma B) Karbala csata C) Constantinápoly bukása D) Char Bouba csata
A) Mikor volt elérhető az esővíz? B) Mely időszakban uralkodott a rendkívül száraz éghajlat? C) A legutóbbi jégkorszak legmagasabb fázisában? D) 115 ezer évvel ezelőtt?
A) Körülbelül 50% B) Körülbelül 31% C) Körülbelül 10% D) Körülbelül 17%
A) Helyenként erős esőzések voltak. B) Trópusi erdővé vált. C) A barlangban nem képződtek mészkő képződmények, ami száraz viszonyokra utal. D) Jelentős vulkanikus aktivitás volt tapasztalható.
A) Albert Einstein mutatta be ezt a hipotézist. B) Rudolf Spitaler vetette fel ezt az ötletet a 19. század végén. C) Isaac Newton vetette fel ezeket a pályán okozott hatásokat. D) Charles Darwin volt az, aki ezt javasolta.
A) Nubiánusok B) Toubou népcsoport C) Fula/Fulani népcsoport D) Arabizált amazigh csoportok
A) A déli, központi részben B) A partvidékeken C) Észak-Mali D) A szárazföldi, sivatagi területeken
A) Pollenmaradványok B) A talajban talált kiszáradt virágszirmok C) Virágok nyomai az agyagban D) Fosszilis levelek
A) Mali Birodalom B) Ghana Birodalom C) Oyo Birodalom D) Songhai Birodalom
A) Ain Sefra B) Timbuktu C) Biskra D) Agadez
A) Marokkó B) Nagy-Britannia C) Spanyolország D) Franciaország
A) Jet-áramlat B) Polaris cella C) Hadley-cella D) Ferrel-cella
A) Francia B) Angol C) Spanyol D) Arab
A) Egy strucctojásból készült nyaklánc B) Egy ezüst karkötő C) Egy arany lánc D) Egy gyöngyös öv
A) 1830 B) 1874 C) 1912 D) 1898
A) Álló helyzetben B) Fekvés C) Összeguborítva D) Ülő helyzetben
A) Föníciaiak B) Karthágóiak C) Rómaiak D) Görögök
A) Hacettepe Egyetem B) Harvard Egyetem C) Kairói Egyetem D) Szahara Egyetem
A) 1985 B) 1990 C) 1979 D) 2000
A) Domosztatú köles B) Arany C) Réz D) Ezüst |