A) Arab sivatag B) Kalahári sivatag C) Szahara sivatag D) Góbi sivatag
A) Afrika B) Ausztrália C) Ázsia D) Dél-Amerika
A) Sziklás-hegység B) Himalája C) Atlasz-hegység D) Andok hegység
A) Mississippi folyó B) Nílus folyó C) Amazonas folyó D) Jangce folyó
A) Horgászat B) Turizmus C) Bányászat D) Mezőgazdaság
A) Fez B) Turbán C) Sombrero D) Tagelmust
A) Angol B) Szuahéli C) Francia D) Arabic
A) Marokkó B) Egyiptom C) Algéria D) Líbia
A) Jegesmedve B) Fennec róka C) Grizzly medve D) Pingvin
A) 12 000 000 négyzetkilométer B) 3 600 000 négyzetmérföld C) 9 200 000 négyzetkilométer D) 5 000 000 négyzetkilométer
A) Kalahári-sivatag B) Antarktisz C) Északi-sarkvidék D) Gobi-sivatag
A) Az Aïr-hegység B) A Nílus völgye C) A Száhel D) A Földközi-tenger partvidéke
A) Az Atlasz-hegység B) A Vörös-tenger C) A Száhel öv D) A Földközi-tenger
A) 26 000 évente B) 50 000 évente C) 20 000 évente D) 10 000 évente
A) Ahaggar-hegység B) Tibesti-hegység C) Emi Koussi D) Aïr-hegység
A) Ouargla B) Faya-Largeau C) Nouakchott D) Timbuktu
A) Sivatagi éghajlat B) Mediterrán éghajlat C) Félárvák éghajlat D) Trópusi szavanna éghajlat
A) Cenchrus biflorus B) Espart pálma C) Cornulaca monacantha D) Dátumféle pálma
A) A 250 mm éves csapadékhoz tartozó izohip. B) A 500 mm éves csapadékhoz tartozó izohip. C) A 150 mm éves csapadékhoz tartozó izohip. D) A 100 mm éves csapadékhez tartozó izohip.
A) Mocsarak B) Homokköves fennsíkok C) Trópusi esőerdők D) Jégtakarók
A) Tektonikai elmozdulások B) Vulkáni aktivitás C) Az emberi tevékenységek D) A Föld tengelyének precessziója
A) Kavicsos síkságok. B) Homomellék, amelyet homódűnék borítanak. C) Sósvíz-tavak. D) Kősziklás fennsíkok.
A) Tamanrasset B) Agadez C) Timbuktu D) Nouakchott
A) Az 150 mm éves csapadékhez tartozó izohip. B) Az 500 mm éves csapadékhez tartozó izohip. C) A 250 mm éves csapadékhez tartozó izohip. D) Az 100 mm éves csapadékhez tartozó izohip.
A) Timbuktu B) Agadez C) Nouakchott D) Tamanrasset
A) Gyakori zivatarok B) A felső troposzférából leáramló, melegedő levegő C) Felfelé áramló, nedves levegőrétegek D) Magas csapadékmennyiség
A) Helyi zivatarok B) A mediterrán tengeri viharok C) Az Atlanti-óceán áramlatai D) Az ekvátoriális konvergenciazóna (ITCZ)
A) Óceáni trópusi légtömeg B) Kontinentális trópusi (cT) légtömeg C) Óceáni poláris légtömeg D) Kontinentális poláris légtömeg
A) Magasabb szélességi fokokra tolódik. B) Húszas esőzéseket okoz. C) Szinte a földig ér. D) Teljesen szétszóródik.
A) A csapadék naponta előfordul. B) A csapadék elsősorban a téli hónapokban jellemző. C) A csapadék gyakorlatilag nem jellemző a légkör stabilitása miatt. D) A csapadék bőséges és gyakori.
A) Nedves levegőt szállít az óceánból. B) Olyan leszálló, száraz levegőáramlatokat okoz, amelyek megakadályozzák a felhők képződését. C) Jelentősen növeli a csapadékmennyiséget. D) Nincs hatása az éghajlatra.
A) Gyakori záporokat okoz. B) Magas páratartalmat eredményez. C) Felhők képződéséhez vezet. D) A hatása rendkívül korlátozott, mivel a felső légrétegekben a leszálló légmozgás megakadályozza a levegő feljövetését.
A) A felszín közelében egy erős és jól kifejlett hőmérsékleti mélynyomású terület figyelhető meg. B) A hőmérsékleti mélynyomású területek teljesen eltűnnek. C) A hőmérsékleti magasnyomású területek jobban érvényesülnek. D) A hőmérséklet jelentősen csökken.
A) Elhelyezkedése és a légköri áramlások B) A nagy tavak közelsége C) Magas tengerszint feletti fennsíkok D) Gyakori vulkanikus aktivitás
A) Mintegy 1500 kWh/(m² év) B) Nagyjából 3600 kWh/(m² év) C) Közel 4300 kWh/(m² év) D) Körülbelül 2800 kWh/(m² év)
A) 4300 óra évente B) A napfényes órák 82%-a C) 3600 óra évente D) 2800 óra évente
A) 43,8 °C (110,8 °F) B) 46,4 °C (115,5 °F) C) 41,9 °C (107,4 °F) D) 45,5 °C (113,9 °F)
A) Egész évben meghaladja a 40 °C-ot (104 °F-ot). B) Elérheti a 30 °C-ot (86 °F-ot). C) Kevesebb, mint 25 °C (77 °F). D) Körülbelül 20 °C (68 °F) mindenhol.
A) 80 °C (176 °F) B) 72 °C (161,6 °F) C) 83,5 °C (182,3 °F) D) 75 °C (167 °F)
A) Relatív páratartalom B) A Nap állása C) Az Észak-Atlanti oszcilláció (NAO) D) Növényzet hiánya
A) 45,5 °C (113,9 °F) B) 43,8 °C (110,8 °F) C) Körülbelül 46 °C (114,8 °F) D) 41,9 °C (107,4 °F)
A) 83,5 °C (182,3 °F) B) 72 °C (161,6 °F) C) 75 °C (167 °F) D) 80 °C (176 °F)
A) Észak-Mali B) A szárazföldi, sivatagi területeken C) A déli, központi részben D) A partvidékeken
A) Ain Sefra B) Biskra C) Timbuktu D) Agadez
A) Körülbelül 10% B) Körülbelül 50% C) Körülbelül 17% D) Körülbelül 31%
A) Rudolf Spitaler vetette fel ezt az ötletet a 19. század végén. B) Charles Darwin volt az, aki ezt javasolta. C) Isaac Newton vetette fel ezeket a pályán okozott hatásokat. D) Albert Einstein mutatta be ezt a hipotézist.
A) A legutóbbi jégkorszak legmagasabb fázisában? B) Mely időszakban uralkodott a rendkívül száraz éghajlat? C) 115 ezer évvel ezelőtt? D) Mikor volt elérhető az esővíz?
A) Polaris cella B) Jet-áramlat C) Hadley-cella D) Ferrel-cella
A) Helyenként erős esőzések voltak. B) Trópusi erdővé vált. C) Jelentős vulkanikus aktivitás volt tapasztalható. D) A barlangban nem képződtek mészkő képződmények, ami száraz viszonyokra utal.
A) Száraztól a rendkívül szárazig terjedő viszonyok B) Nedves és buja C) Stabil, jelentős változások nélkül D) Enyhén száraz
A) A Észak-Szaharai sztyepp és erdők B) A Tanezrouft C) A Nyugat-Szaharai hegyvidéki, száraz erdők D) A szaharai sóstűrő növények
A) A Tibesti-Jebel Uweinat hegyvidéki, száraz erdők B) A Szaharái sivatagi ökológiai régió C) A Nyugat-Szaharái hegyvidéki, száraz erdők D) A Dél-Szaharái sztyepp és erdős területek
A) A Szahara sivatagi ökológiai régió B) A Szahará déli részének sztyeppje és erdősége C) A Szahará északi részének sztyeppje és erdősége D) A Tanezrouft
A) A Tibesti-Jebel Uweinat hegyvidéki, száraz erdőzet B) A Nyugat-Szaharái hegyvidéki, száraz erdőzet C) A Szaharái sivatagi ökológiai régió D) A Észak-Szaharái sztyepp és erdőzet
A) 1500 B) 5000 C) 2800 D) 3500
A) Ciprusfák B) Pálmafák C) Balanites fák D) Akácfák
A) Több, mint 1000 B) Kb. 500 C) Kb. 2000 D) Kevesebb, mint 250
A) Kecske B) Dromedár (egyhátonos teve) C) Ló D) Lama
A) Kairói Egyetem B) Szahara Egyetem C) Hacettepe Egyetem D) Harvard Egyetem
A) Fekete mamba B) Királykobra C) Halálvadász skorpió D) Brazíliai vándorspider
A) Springbok B) Dorcas gazelle C) Impala D) Kudu
A) Több virág képzése B) Magasabb növekedés C) Kisebb, vastag levelek vagy tűk kialakulása D) Szélesebb levelek kifejlődése
A) A madarak populációi B) A rovarok populációi C) A nagytestű emlősök populációi D) A hüllők populációi
A) Sötétebb bőrtónusuk volt. B) Bőrszínük hasonlított a kortárs szubszaharai afrikaiak bőrszínéhez. C) Főként nem-afrikai származásúak voltak. D) Világosabb bőrtónusuk volt.
A) A haplocsoport B) E haplocsoport C) M35 haplocsoport D) R haplocsoport
A) A Teneri kultúra B) A Mechta kultúra C) Az Iberomaurusi kultúra D) A Capsiai kultúra
A) Zahi Hawass B) Paul Sereno C) Howard Carter D) Antonio Ascenzi
A) Pollenmaradványok B) Fosszilis levelek C) Virágok nyomai az agyagban D) A talajban talált kiszáradt virágszirmok
A) Gobero B) Uan Muhuggiag C) Mesa Verde D) Királyok völgye
A) Álló helyzetben B) Összeguborítva C) Ülő helyzetben D) Fekvés
A) Egy arany lánc B) Egy gyöngyös öv C) Egy strucctojásból készült nyaklánc D) Egy ezüst karkötő
A) A testet először belső szervek eltávolításával mumifikálták. B) Ez egy természetes temetés volt. C) A testet mézzel tartották meg. D) A testet gyantával való bebalzsamozásnak vetették alá.
A) A vasKor B) A bronzkor C) A neolitikum D) A paleolitikum
A) Csontból készült eszközök B) Fából készült szerszámok C) Fémből készült tárgyak D) Agancsból készült edények
A) Kr. e. 1800 B) Kr. e. 4000 C) Kr. e. 200 D) Kr. e. 2200
A) Dhar Tagant B) Dhar Walata C) Dhar Néma D) Dhar Tichitt
A) Réz B) Domosztatú köles C) Ezüst D) Arany
A) A máliai tóvidék, beleértve a Tondidarout. B) A Nyugat-Száhel. C) Kelet-Mauritánia. D) A központi Szahara.
A) Ghana Birodalom B) Mali Birodalom C) Songhai Birodalom D) Oyo Birodalom
A) Egalitárius társadalom B) Női vezetés C) Négy szintből álló, hierarchikus társadalmi felépítés D) Nomád típusú kormányzás
A) Kőből épített falazatok B) Zúzottkővel töltött falazat C) Téglaépítmények D) Faépítmények
A) Selyem B) Fűszerek C) Só D) Szürke bika
A) Görögök B) Karthágóiak C) Rómaiak D) Föníciaiak
A) Hieroglifák B) Tifinagh C) Latin D) Építészeti írás
A) Hanno B) Herodotosz C) Pytheas D) Eratoszthenész
A) Föníciaiak B) Garamanták C) Berberek D) Karthágóiak
A) Char Bouba csata B) Karbala csata C) Constantinápoly bukása D) Jeruzsálem ostroma
A) Olaszország B) Spanyolország C) Nagy-Britannia D) Franciaország
A) Egyiptomi katonák B) Európai telepesek C) A Chaamba nomád törzs D) A Tuareg klánok
A) Olaszország B) Franciaország C) Spanyolország D) Nagy-Britannia
A) 1830 B) 1874 C) 1912 D) 1898
A) 1975 B) 1951 C) 1936 D) 1962
A) Franciaország B) Spanyolország C) Nagy-Britannia D) Marokkó
A) 1962 B) 1951 C) 1975 D) 1980
A) 1979 B) 2000 C) 1990 D) 1985
A) Mediterrán partvidék vízvizsgálati rendszere B) Nubi homokkő vízvizsgálati rendszere C) Atlas-hegység vízvizsgálati rendszere D) Szaharái sivatag vízvizsgálati rendszere
A) Toubou népcsoport B) Nubiánusok C) Arabizált amazigh csoportok D) Fula/Fulani népcsoport
A) Francia B) Arab C) Spanyol D) Angol
A) Zaghawa nép B) Haratinok C) Tuaregek D) Nubiánok |