A) Szahara sivatag B) Kalahári sivatag C) Góbi sivatag D) Arab sivatag
A) Afrika B) Dél-Amerika C) Ázsia D) Ausztrália
A) Sziklás-hegység B) Himalája C) Atlasz-hegység D) Andok hegység
A) Amazonas folyó B) Jangce folyó C) Nílus folyó D) Mississippi folyó
A) Bányászat B) Mezőgazdaság C) Horgászat D) Turizmus
A) Sombrero B) Fez C) Tagelmust D) Turbán
A) Szuahéli B) Francia C) Angol D) Arabic
A) Algéria B) Marokkó C) Líbia D) Egyiptom
A) Jegesmedve B) Pingvin C) Grizzly medve D) Fennec róka
A) 5 000 000 négyzetkilométer B) 3 600 000 négyzetmérföld C) 12 000 000 négyzetkilométer D) 9 200 000 négyzetkilométer
A) Kalahári-sivatag B) Gobi-sivatag C) Antarktisz D) Északi-sarkvidék
A) A Földközi-tenger partvidéke B) A Nílus völgye C) Az Aïr-hegység D) A Száhel
A) Az Atlasz-hegység B) A Száhel öv C) A Vörös-tenger D) A Földközi-tenger
A) 20 000 évente B) 26 000 évente C) 50 000 évente D) 10 000 évente
A) Ahaggar-hegység B) Aïr-hegység C) Tibesti-hegység D) Emi Koussi
A) Timbuktu B) Faya-Largeau C) Ouargla D) Nouakchott
A) Félárvák éghajlat B) Sivatagi éghajlat C) Trópusi szavanna éghajlat D) Mediterrán éghajlat
A) Dátumféle pálma B) Espart pálma C) Cornulaca monacantha D) Cenchrus biflorus
A) A 250 mm éves csapadékhoz tartozó izohip. B) A 100 mm éves csapadékhez tartozó izohip. C) A 500 mm éves csapadékhoz tartozó izohip. D) A 150 mm éves csapadékhoz tartozó izohip.
A) Trópusi esőerdők B) Jégtakarók C) Homokköves fennsíkok D) Mocsarak
A) A Föld tengelyének precessziója B) Tektonikai elmozdulások C) Az emberi tevékenységek D) Vulkáni aktivitás
A) Kősziklás fennsíkok. B) Homomellék, amelyet homódűnék borítanak. C) Sósvíz-tavak. D) Kavicsos síkságok.
A) Agadez B) Tamanrasset C) Timbuktu D) Nouakchott
A) Az 150 mm éves csapadékhez tartozó izohip. B) Az 100 mm éves csapadékhez tartozó izohip. C) Az 500 mm éves csapadékhez tartozó izohip. D) A 250 mm éves csapadékhez tartozó izohip.
A) Agadez B) Tamanrasset C) Timbuktu D) Nouakchott
A) A felső troposzférából leáramló, melegedő levegő B) Magas csapadékmennyiség C) Felfelé áramló, nedves levegőrétegek D) Gyakori zivatarok
A) Az ekvátoriális konvergenciazóna (ITCZ) B) Az Atlanti-óceán áramlatai C) A mediterrán tengeri viharok D) Helyi zivatarok
A) Óceáni poláris légtömeg B) Kontinentális poláris légtömeg C) Kontinentális trópusi (cT) légtömeg D) Óceáni trópusi légtömeg
A) Teljesen szétszóródik. B) Húszas esőzéseket okoz. C) Szinte a földig ér. D) Magasabb szélességi fokokra tolódik.
A) A csapadék gyakorlatilag nem jellemző a légkör stabilitása miatt. B) A csapadék elsősorban a téli hónapokban jellemző. C) A csapadék naponta előfordul. D) A csapadék bőséges és gyakori.
A) Nincs hatása az éghajlatra. B) Jelentősen növeli a csapadékmennyiséget. C) Nedves levegőt szállít az óceánból. D) Olyan leszálló, száraz levegőáramlatokat okoz, amelyek megakadályozzák a felhők képződését.
A) Gyakori záporokat okoz. B) Magas páratartalmat eredményez. C) A hatása rendkívül korlátozott, mivel a felső légrétegekben a leszálló légmozgás megakadályozza a levegő feljövetését. D) Felhők képződéséhez vezet.
A) A felszín közelében egy erős és jól kifejlett hőmérsékleti mélynyomású terület figyelhető meg. B) A hőmérsékleti mélynyomású területek teljesen eltűnnek. C) A hőmérsékleti magasnyomású területek jobban érvényesülnek. D) A hőmérséklet jelentősen csökken.
A) Gyakori vulkanikus aktivitás B) A nagy tavak közelsége C) Elhelyezkedése és a légköri áramlások D) Magas tengerszint feletti fennsíkok
A) Körülbelül 2800 kWh/(m² év) B) Nagyjából 3600 kWh/(m² év) C) Mintegy 1500 kWh/(m² év) D) Közel 4300 kWh/(m² év)
A) A napfényes órák 82%-a B) 4300 óra évente C) 2800 óra évente D) 3600 óra évente
A) 45,5 °C (113,9 °F) B) 41,9 °C (107,4 °F) C) 46,4 °C (115,5 °F) D) 43,8 °C (110,8 °F)
A) Kevesebb, mint 25 °C (77 °F). B) Körülbelül 20 °C (68 °F) mindenhol. C) Elérheti a 30 °C-ot (86 °F-ot). D) Egész évben meghaladja a 40 °C-ot (104 °F-ot).
A) 80 °C (176 °F) B) 75 °C (167 °F) C) 83,5 °C (182,3 °F) D) 72 °C (161,6 °F)
A) A Nap állása B) Relatív páratartalom C) Az Észak-Atlanti oszcilláció (NAO) D) Növényzet hiánya
A) 43,8 °C (110,8 °F) B) 41,9 °C (107,4 °F) C) Körülbelül 46 °C (114,8 °F) D) 45,5 °C (113,9 °F)
A) 80 °C (176 °F) B) 72 °C (161,6 °F) C) 83,5 °C (182,3 °F) D) 75 °C (167 °F)
A) A déli, központi részben B) Észak-Mali C) A partvidékeken D) A szárazföldi, sivatagi területeken
A) Agadez B) Ain Sefra C) Biskra D) Timbuktu
A) Körülbelül 17% B) Körülbelül 50% C) Körülbelül 31% D) Körülbelül 10%
A) Albert Einstein mutatta be ezt a hipotézist. B) Charles Darwin volt az, aki ezt javasolta. C) Isaac Newton vetette fel ezeket a pályán okozott hatásokat. D) Rudolf Spitaler vetette fel ezt az ötletet a 19. század végén.
A) Mikor volt elérhető az esővíz? B) 115 ezer évvel ezelőtt? C) Mely időszakban uralkodott a rendkívül száraz éghajlat? D) A legutóbbi jégkorszak legmagasabb fázisában?
A) Hadley-cella B) Jet-áramlat C) Polaris cella D) Ferrel-cella
A) Helyenként erős esőzések voltak. B) A barlangban nem képződtek mészkő képződmények, ami száraz viszonyokra utal. C) Jelentős vulkanikus aktivitás volt tapasztalható. D) Trópusi erdővé vált.
A) Nedves és buja B) Stabil, jelentős változások nélkül C) Enyhén száraz D) Száraztól a rendkívül szárazig terjedő viszonyok
A) A szaharai sóstűrő növények B) A Tanezrouft C) A Nyugat-Szaharai hegyvidéki, száraz erdők D) A Észak-Szaharai sztyepp és erdők
A) A Nyugat-Szaharái hegyvidéki, száraz erdők B) A Dél-Szaharái sztyepp és erdős területek C) A Szaharái sivatagi ökológiai régió D) A Tibesti-Jebel Uweinat hegyvidéki, száraz erdők
A) A Szahará déli részének sztyeppje és erdősége B) A Szahara sivatagi ökológiai régió C) A Tanezrouft D) A Szahará északi részének sztyeppje és erdősége
A) A Tibesti-Jebel Uweinat hegyvidéki, száraz erdőzet B) A Nyugat-Szaharái hegyvidéki, száraz erdőzet C) A Szaharái sivatagi ökológiai régió D) A Észak-Szaharái sztyepp és erdőzet
A) 2800 B) 3500 C) 1500 D) 5000
A) Ciprusfák B) Balanites fák C) Akácfák D) Pálmafák
A) Kb. 2000 B) Kb. 500 C) Több, mint 1000 D) Kevesebb, mint 250
A) Kecske B) Dromedár (egyhátonos teve) C) Ló D) Lama
A) Hacettepe Egyetem B) Kairói Egyetem C) Harvard Egyetem D) Szahara Egyetem
A) Halálvadász skorpió B) Brazíliai vándorspider C) Fekete mamba D) Királykobra
A) Dorcas gazelle B) Impala C) Kudu D) Springbok
A) Több virág képzése B) Szélesebb levelek kifejlődése C) Magasabb növekedés D) Kisebb, vastag levelek vagy tűk kialakulása
A) A madarak populációi B) A hüllők populációi C) A rovarok populációi D) A nagytestű emlősök populációi
A) Világosabb bőrtónusuk volt. B) Bőrszínük hasonlított a kortárs szubszaharai afrikaiak bőrszínéhez. C) Sötétebb bőrtónusuk volt. D) Főként nem-afrikai származásúak voltak.
A) A haplocsoport B) E haplocsoport C) R haplocsoport D) M35 haplocsoport
A) A Capsiai kultúra B) A Teneri kultúra C) A Mechta kultúra D) Az Iberomaurusi kultúra
A) Howard Carter B) Paul Sereno C) Antonio Ascenzi D) Zahi Hawass
A) Fosszilis levelek B) Virágok nyomai az agyagban C) Pollenmaradványok D) A talajban talált kiszáradt virágszirmok
A) Uan Muhuggiag B) Királyok völgye C) Gobero D) Mesa Verde
A) Álló helyzetben B) Összeguborítva C) Ülő helyzetben D) Fekvés
A) Egy strucctojásból készült nyaklánc B) Egy arany lánc C) Egy gyöngyös öv D) Egy ezüst karkötő
A) A testet először belső szervek eltávolításával mumifikálták. B) Ez egy természetes temetés volt. C) A testet mézzel tartották meg. D) A testet gyantával való bebalzsamozásnak vetették alá.
A) A paleolitikum B) A bronzkor C) A vasKor D) A neolitikum
A) Csontból készült eszközök B) Fából készült szerszámok C) Agancsból készült edények D) Fémből készült tárgyak
A) Kr. e. 200 B) Kr. e. 4000 C) Kr. e. 1800 D) Kr. e. 2200
A) Dhar Tagant B) Dhar Néma C) Dhar Walata D) Dhar Tichitt
A) Arany B) Réz C) Domosztatú köles D) Ezüst
A) A máliai tóvidék, beleértve a Tondidarout. B) A központi Szahara. C) A Nyugat-Száhel. D) Kelet-Mauritánia.
A) Mali Birodalom B) Songhai Birodalom C) Oyo Birodalom D) Ghana Birodalom
A) Női vezetés B) Négy szintből álló, hierarchikus társadalmi felépítés C) Egalitárius társadalom D) Nomád típusú kormányzás
A) Faépítmények B) Téglaépítmények C) Zúzottkővel töltött falazat D) Kőből épített falazatok
A) Fűszerek B) Só C) Szürke bika D) Selyem
A) Föníciaiak B) Rómaiak C) Görögök D) Karthágóiak
A) Hieroglifák B) Építészeti írás C) Latin D) Tifinagh
A) Hanno B) Herodotosz C) Pytheas D) Eratoszthenész
A) Berberek B) Föníciaiak C) Garamanták D) Karthágóiak
A) Constantinápoly bukása B) Jeruzsálem ostroma C) Karbala csata D) Char Bouba csata
A) Nagy-Britannia B) Spanyolország C) Olaszország D) Franciaország
A) A Tuareg klánok B) A Chaamba nomád törzs C) Egyiptomi katonák D) Európai telepesek
A) Nagy-Britannia B) Franciaország C) Spanyolország D) Olaszország
A) 1830 B) 1874 C) 1912 D) 1898
A) 1962 B) 1936 C) 1951 D) 1975
A) Nagy-Britannia B) Marokkó C) Spanyolország D) Franciaország
A) 1951 B) 1962 C) 1980 D) 1975
A) 1985 B) 1990 C) 2000 D) 1979
A) Nubi homokkő vízvizsgálati rendszere B) Atlas-hegység vízvizsgálati rendszere C) Mediterrán partvidék vízvizsgálati rendszere D) Szaharái sivatag vízvizsgálati rendszere
A) Arabizált amazigh csoportok B) Nubiánusok C) Toubou népcsoport D) Fula/Fulani népcsoport
A) Spanyol B) Arab C) Angol D) Francia
A) Nubiánok B) Zaghawa nép C) Haratinok D) Tuaregek |