A) Arab sivatag B) Kalahári sivatag C) Szahara sivatag D) Góbi sivatag
A) Ázsia B) Afrika C) Ausztrália D) Dél-Amerika
A) Sziklás-hegység B) Atlasz-hegység C) Andok hegység D) Himalája
A) Jangce folyó B) Amazonas folyó C) Nílus folyó D) Mississippi folyó
A) Horgászat B) Mezőgazdaság C) Bányászat D) Turizmus
A) Fez B) Tagelmust C) Turbán D) Sombrero
A) Francia B) Angol C) Arabic D) Szuahéli
A) Marokkó B) Algéria C) Líbia D) Egyiptom
A) Pingvin B) Fennec róka C) Jegesmedve D) Grizzly medve
A) 5 000 000 négyzetkilométer B) 3 600 000 négyzetmérföld C) 12 000 000 négyzetkilométer D) 9 200 000 négyzetkilométer
A) Kalahári-sivatag B) Antarktisz C) Északi-sarkvidék D) Gobi-sivatag
A) Az Aïr-hegység B) A Nílus völgye C) A Száhel D) A Földközi-tenger partvidéke
A) Az Atlasz-hegység B) A Vörös-tenger C) A Földközi-tenger D) A Száhel öv
A) 26 000 évente B) 20 000 évente C) 10 000 évente D) 50 000 évente
A) Aïr-hegység B) Emi Koussi C) Ahaggar-hegység D) Tibesti-hegység
A) Faya-Largeau B) Timbuktu C) Nouakchott D) Ouargla
A) Trópusi szavanna éghajlat B) Sivatagi éghajlat C) Mediterrán éghajlat D) Félárvák éghajlat
A) Cenchrus biflorus B) Espart pálma C) Cornulaca monacantha D) Dátumféle pálma
A) A 500 mm éves csapadékhoz tartozó izohip. B) A 100 mm éves csapadékhez tartozó izohip. C) A 150 mm éves csapadékhoz tartozó izohip. D) A 250 mm éves csapadékhoz tartozó izohip.
A) Mocsarak B) Jégtakarók C) Trópusi esőerdők D) Homokköves fennsíkok
A) Vulkáni aktivitás B) Tektonikai elmozdulások C) Az emberi tevékenységek D) A Föld tengelyének precessziója
A) Kavicsos síkságok. B) Sósvíz-tavak. C) Homomellék, amelyet homódűnék borítanak. D) Kősziklás fennsíkok.
A) Tamanrasset B) Timbuktu C) Nouakchott D) Agadez
A) Az 100 mm éves csapadékhez tartozó izohip. B) Az 500 mm éves csapadékhez tartozó izohip. C) Az 150 mm éves csapadékhez tartozó izohip. D) A 250 mm éves csapadékhez tartozó izohip.
A) Tamanrasset B) Agadez C) Nouakchott D) Timbuktu
A) A felső troposzférából leáramló, melegedő levegő B) Magas csapadékmennyiség C) Gyakori zivatarok D) Felfelé áramló, nedves levegőrétegek
A) Az Atlanti-óceán áramlatai B) Helyi zivatarok C) A mediterrán tengeri viharok D) Az ekvátoriális konvergenciazóna (ITCZ)
A) Kontinentális poláris légtömeg B) Óceáni poláris légtömeg C) Óceáni trópusi légtömeg D) Kontinentális trópusi (cT) légtömeg
A) Szinte a földig ér. B) Húszas esőzéseket okoz. C) Teljesen szétszóródik. D) Magasabb szélességi fokokra tolódik.
A) A csapadék gyakorlatilag nem jellemző a légkör stabilitása miatt. B) A csapadék naponta előfordul. C) A csapadék bőséges és gyakori. D) A csapadék elsősorban a téli hónapokban jellemző.
A) Olyan leszálló, száraz levegőáramlatokat okoz, amelyek megakadályozzák a felhők képződését. B) Nedves levegőt szállít az óceánból. C) Jelentősen növeli a csapadékmennyiséget. D) Nincs hatása az éghajlatra.
A) Gyakori záporokat okoz. B) Felhők képződéséhez vezet. C) Magas páratartalmat eredményez. D) A hatása rendkívül korlátozott, mivel a felső légrétegekben a leszálló légmozgás megakadályozza a levegő feljövetését.
A) A felszín közelében egy erős és jól kifejlett hőmérsékleti mélynyomású terület figyelhető meg. B) A hőmérsékleti magasnyomású területek jobban érvényesülnek. C) A hőmérsékleti mélynyomású területek teljesen eltűnnek. D) A hőmérséklet jelentősen csökken.
A) Gyakori vulkanikus aktivitás B) Elhelyezkedése és a légköri áramlások C) Magas tengerszint feletti fennsíkok D) A nagy tavak közelsége
A) Mintegy 1500 kWh/(m² év) B) Közel 4300 kWh/(m² év) C) Körülbelül 2800 kWh/(m² év) D) Nagyjából 3600 kWh/(m² év)
A) 4300 óra évente B) A napfényes órák 82%-a C) 3600 óra évente D) 2800 óra évente
A) 45,5 °C (113,9 °F) B) 43,8 °C (110,8 °F) C) 41,9 °C (107,4 °F) D) 46,4 °C (115,5 °F)
A) Egész évben meghaladja a 40 °C-ot (104 °F-ot). B) Körülbelül 20 °C (68 °F) mindenhol. C) Elérheti a 30 °C-ot (86 °F-ot). D) Kevesebb, mint 25 °C (77 °F).
A) 75 °C (167 °F) B) 80 °C (176 °F) C) 72 °C (161,6 °F) D) 83,5 °C (182,3 °F)
A) Növényzet hiánya B) Relatív páratartalom C) Az Észak-Atlanti oszcilláció (NAO) D) A Nap állása
A) Körülbelül 46 °C (114,8 °F) B) 45,5 °C (113,9 °F) C) 43,8 °C (110,8 °F) D) 41,9 °C (107,4 °F)
A) 83,5 °C (182,3 °F) B) 75 °C (167 °F) C) 80 °C (176 °F) D) 72 °C (161,6 °F)
A) Észak-Mali B) A szárazföldi, sivatagi területeken C) A partvidékeken D) A déli, központi részben
A) Agadez B) Biskra C) Ain Sefra D) Timbuktu
A) Körülbelül 31% B) Körülbelül 10% C) Körülbelül 50% D) Körülbelül 17%
A) Rudolf Spitaler vetette fel ezt az ötletet a 19. század végén. B) Charles Darwin volt az, aki ezt javasolta. C) Albert Einstein mutatta be ezt a hipotézist. D) Isaac Newton vetette fel ezeket a pályán okozott hatásokat.
A) Mely időszakban uralkodott a rendkívül száraz éghajlat? B) Mikor volt elérhető az esővíz? C) A legutóbbi jégkorszak legmagasabb fázisában? D) 115 ezer évvel ezelőtt?
A) Ferrel-cella B) Jet-áramlat C) Polaris cella D) Hadley-cella
A) Trópusi erdővé vált. B) Helyenként erős esőzések voltak. C) Jelentős vulkanikus aktivitás volt tapasztalható. D) A barlangban nem képződtek mészkő képződmények, ami száraz viszonyokra utal.
A) Stabil, jelentős változások nélkül B) Száraztól a rendkívül szárazig terjedő viszonyok C) Enyhén száraz D) Nedves és buja
A) A szaharai sóstűrő növények B) A Észak-Szaharai sztyepp és erdők C) A Nyugat-Szaharai hegyvidéki, száraz erdők D) A Tanezrouft
A) A Dél-Szaharái sztyepp és erdős területek B) A Tibesti-Jebel Uweinat hegyvidéki, száraz erdők C) A Szaharái sivatagi ökológiai régió D) A Nyugat-Szaharái hegyvidéki, száraz erdők
A) A Szahara sivatagi ökológiai régió B) A Szahará északi részének sztyeppje és erdősége C) A Szahará déli részének sztyeppje és erdősége D) A Tanezrouft
A) A Szaharái sivatagi ökológiai régió B) A Tibesti-Jebel Uweinat hegyvidéki, száraz erdőzet C) A Nyugat-Szaharái hegyvidéki, száraz erdőzet D) A Észak-Szaharái sztyepp és erdőzet
A) 2800 B) 1500 C) 3500 D) 5000
A) Ciprusfák B) Balanites fák C) Akácfák D) Pálmafák
A) Kb. 500 B) Kevesebb, mint 250 C) Kb. 2000 D) Több, mint 1000
A) Lama B) Kecske C) Dromedár (egyhátonos teve) D) Ló
A) Hacettepe Egyetem B) Harvard Egyetem C) Kairói Egyetem D) Szahara Egyetem
A) Királykobra B) Fekete mamba C) Brazíliai vándorspider D) Halálvadász skorpió
A) Springbok B) Dorcas gazelle C) Kudu D) Impala
A) Kisebb, vastag levelek vagy tűk kialakulása B) Magasabb növekedés C) Szélesebb levelek kifejlődése D) Több virág képzése
A) A madarak populációi B) A rovarok populációi C) A hüllők populációi D) A nagytestű emlősök populációi
A) Sötétebb bőrtónusuk volt. B) Főként nem-afrikai származásúak voltak. C) Világosabb bőrtónusuk volt. D) Bőrszínük hasonlított a kortárs szubszaharai afrikaiak bőrszínéhez.
A) E haplocsoport B) R haplocsoport C) A haplocsoport D) M35 haplocsoport
A) A Capsiai kultúra B) Az Iberomaurusi kultúra C) A Mechta kultúra D) A Teneri kultúra
A) Howard Carter B) Paul Sereno C) Zahi Hawass D) Antonio Ascenzi
A) Pollenmaradványok B) Fosszilis levelek C) Virágok nyomai az agyagban D) A talajban talált kiszáradt virágszirmok
A) Gobero B) Királyok völgye C) Mesa Verde D) Uan Muhuggiag
A) Fekvés B) Álló helyzetben C) Összeguborítva D) Ülő helyzetben
A) Egy ezüst karkötő B) Egy gyöngyös öv C) Egy arany lánc D) Egy strucctojásból készült nyaklánc
A) A testet mézzel tartották meg. B) Ez egy természetes temetés volt. C) A testet először belső szervek eltávolításával mumifikálták. D) A testet gyantával való bebalzsamozásnak vetették alá.
A) A neolitikum B) A paleolitikum C) A bronzkor D) A vasKor
A) Fémből készült tárgyak B) Agancsból készült edények C) Fából készült szerszámok D) Csontból készült eszközök
A) Kr. e. 4000 B) Kr. e. 1800 C) Kr. e. 2200 D) Kr. e. 200
A) Dhar Walata B) Dhar Tichitt C) Dhar Néma D) Dhar Tagant
A) Arany B) Réz C) Domosztatú köles D) Ezüst
A) A Nyugat-Száhel. B) A máliai tóvidék, beleértve a Tondidarout. C) A központi Szahara. D) Kelet-Mauritánia.
A) Oyo Birodalom B) Ghana Birodalom C) Mali Birodalom D) Songhai Birodalom
A) Négy szintből álló, hierarchikus társadalmi felépítés B) Egalitárius társadalom C) Női vezetés D) Nomád típusú kormányzás
A) Faépítmények B) Zúzottkővel töltött falazat C) Kőből épített falazatok D) Téglaépítmények
A) Só B) Fűszerek C) Szürke bika D) Selyem
A) Föníciaiak B) Karthágóiak C) Görögök D) Rómaiak
A) Hieroglifák B) Építészeti írás C) Latin D) Tifinagh
A) Pytheas B) Eratoszthenész C) Herodotosz D) Hanno
A) Berberek B) Garamanták C) Föníciaiak D) Karthágóiak
A) Jeruzsálem ostroma B) Char Bouba csata C) Karbala csata D) Constantinápoly bukása
A) Spanyolország B) Nagy-Britannia C) Olaszország D) Franciaország
A) Egyiptomi katonák B) A Tuareg klánok C) A Chaamba nomád törzs D) Európai telepesek
A) Nagy-Britannia B) Franciaország C) Olaszország D) Spanyolország
A) 1830 B) 1874 C) 1898 D) 1912
A) 1975 B) 1951 C) 1962 D) 1936
A) Marokkó B) Spanyolország C) Franciaország D) Nagy-Britannia
A) 1951 B) 1975 C) 1962 D) 1980
A) 1979 B) 1985 C) 2000 D) 1990
A) Nubi homokkő vízvizsgálati rendszere B) Szaharái sivatag vízvizsgálati rendszere C) Mediterrán partvidék vízvizsgálati rendszere D) Atlas-hegység vízvizsgálati rendszere
A) Arabizált amazigh csoportok B) Nubiánusok C) Toubou népcsoport D) Fula/Fulani népcsoport
A) Arab B) Spanyol C) Francia D) Angol
A) Zaghawa nép B) Nubiánok C) Haratinok D) Tuaregek |