A) A szórás kiszámításához. B) Egy hipotézis 100%-os bizonyítása. C) Annak megállapítása, hogy van-e elegendő bizonyíték a nullhipotézis elutasításához. D) A populáció átlagának becslése.
A) Az eredmények elemzése. B) A kezelt csoporttal való összehasonlítás alapértékeinek biztosítása. C) Adatgyűjtés a résztvevőktől. D) A kezelés beadása a résztvevőknek.
A) Megfigyelési tanulmány B) Eset-kontroll vizsgálat C) Keresztmetszeti vizsgálat D) Véletlenszerű, kontrollált vizsgálat
A) Egy függő változó és egy vagy több független változó közötti kapcsolat feltárása. B) A populációs paraméterek becslése. C) Valószínűségek kiszámítása. D) A központi tendencia meghatározása.
A) A valódi negatív eredmények aránya az összes olyan egyén között, akiknek nincs betegségük. B) A hamis pozitív eredmények aránya. C) A valódi pozitív eredmények aránya a betegséggel rendelkező egyének között. D) A hamis negatív eredmények aránya.
A) Páros t-próba B) ANOVA C) Kétmintás t-próba D) Chi-négyzet teszt
A) A vizsgálathoz szükséges mintanagyság. B) A becslés konfidenciaintervalluma. C) A változók közötti kapcsolat erőssége. D) Annak valószínűsége, hogy a megfigyelt eredményekkel megegyező szélsőséges eredményeket kapunk, feltéve, hogy a nullhipotézis igaz.
A) Rétegzett mintavételezés B) Klaszteres mintavételezés C) Szisztematikus mintavétel D) Egyszerű véletlen mintavétel
A) Bioinformatika B) Biomechanika C) Biometria D) Biomatematika
A) Patológia B) Epidemiológia C) Farmakológia D) Biostatistika
A) Charles Darwin B) Gregor Mendel C) Francis Galton D) William Bateson
A) Arthur Dukinfield Darbishire B) William Bateson C) Karl Pearson D) Raphael Weldon
A) Darwinisták B) Biometrikusok C) Mendel-pártiak D) Neo-darwinisták
A) J. B. S. Haldane B) Betty Allan C) Sewall G. Wright D) Ronald Fisher
A) Ronald Fisher B) Sewall G. Wright C) J. B. S. Haldane D) Betty Allan
A) Génvariáció B) Mutáció C) Génáramlás D) Természetes szelekció
A) Sewall G. Wright B) J. B. S. Haldane C) Thomas Hunt Morgan D) Ronald Fisher
A) Ismétlés B) Helyi szabályozás C) Mintaméret meghatározása D) Véletlenszerűség
A) A kísérlet tervezése. B) Az adatelemzési szempontok. C) Átfogó irodalmi áttekintés. D) A költségekkel kapcsolatos szempontok.
A) A kutatási kérdés. B) A felmerülő költségek. C) A kísérleti tervezés. D) Az adatelemzési szempontok.
A) Helyi kontroll B) Költségbecslés C) Véletlen mintavétel D) Ismétlés
A) A kísérleti tervezés vázlata. B) Az adatszerzési módszerek meghatározása. C) A költségek becslése. D) Átfogó irodalmi áttekintés végrehajtása.
A) N = f1 + f2 + f3 + ... + fn B) N = fi - N C) N = fi * N D) N = fi / N
A) PLA 3.0 B) SAS C) Apache Spark D) Weka
A) SageMath B) NumPy C) LAPACK D) SciPy
A) A kapcsolat egyensúlya. B) Rekombinációs frekvencia. C) Mennyiségi tulajdonságokhoz tartozó lokuszok. D) Genomikai szelekció.
A) A Nemzetközi Nukleotid-szekvencia Adatbázis Kollaboráció (INSDC) B) A Bioinformatikai Adat Konszortcium C) A Globális Genom Iniciatíva D) A Világos Adatcsere Program
A) Főkomponens-analízis B) Gének halmazának gazdagítási analízis (GSEA) C) Új generációs szekvenálás D) Lineáris diszkriminancia-analízis
A) Oszlopdiagram B) Hisszogram C) Szórásdiagram D) Kördiagram
A) Phytozome B) KEGG C) TAIR D) dbSNP
A) ASReml B) PLA 3.0 C) CycDesigN D) Orange
A) SQL B) R C) SAS D) Python
A) Rendszerszemléletű orvoslás B) Állattenyésztés C) Népegészségügy D) Mennyiségi genetika
A) PubMed B) KEGG C) Gene Ontology D) dbSNP
A) Orvosi döntéstámogató rendszerek. B) Genomikai szelekciós modellek. C) Mennyiségi tulajdonságok térbeli eloszlásának feltérképezése. D) A mezőgazdasági tenyésztés eredményei.
A) Két változó közötti korrelációs együttható. B) Egy konfidenzintervallum értéktartománya. C) A statisztikai szignifikancia megállapításakor elfogadható hibabarátság. D) Az a valószínűség, hogy a nullhipotézis igaz.
A) Összegzés B) Szorzat C) Különbség D) Osztás
A) Amazon Web Services B) Google Cloud Platform C) IBM Cloud D) Microsoft Azure
A) Nincs lineáris korreláció B) Tökéletes negatív korreláció C) Tökéletes pozitív korreláció D) Határozatlan kapcsolat
A) Generalizált lineáris modellek B) Lineáris regressziós modellek C) Khi-négyzet tesztek D) Varianciaanalízis (ANOVA)
A) A kutatási kérdés megfogalmazása. B) A hipotézisek tesztelése. C) A költségek becslése. D) Az adatszerzési módszerek.
A) Phytozome B) TAIR C) dbSNP D) KEGG
A) CycDesigN B) ASReml C) Orange D) SAS
A) A vízszintes tengely B) A függőleges tengely C) Az időt nem ábrázolják vonaldiagramon D) Mindkét tengely egyenlően jelöli az időt
A) Vonalkép B) Kördiagram C) Oszlopdiagram D) Szóráspont-diagram
A) R B) Python C) SQL D) MATLAB
A) PubMed B) Gene Ontology C) dbSNP D) KEGG
A) Lineáris regresszió B) Logisztikus regresszió C) Génkészlet-bővítési elemzés D) Főkomponens-analízis
A) Csökkenti az ismételt vizsgálatok szükségességét. B) Minimalizálja a költségeket. C) Új megértésekkel növeli az értékét. D) Egyszerűsíti az adatfeldolgozást.
A) Hissztogram B) Oszlopdiagram C) Kördiagram D) Vonalkép
A) Normális eloszlás B) Binomiális eloszlás C) Poisson-eloszlás D) Negatív binomiális eloszlás
A) SAS B) Weka C) Orange D) R
A) Véletlenszerű erdők B) Bootstrapping (újramintázás) C) Újramintázási módszerek D) Döntési fák
A) i B) n C) x̄ D) Σ
A) Kompozit intervallum-elemzés B) Intervallum-elemzés C) A fentiek közül egyik sem D) Többszörös intervallum-elemzés
A) Multikolinearitás B) Dimenzionalitás csökkentés C) Főkomponens-analízis D) Génkészlet-bővítési analýzis
A) John Tukey B) Karl Pearson C) Ronald Fisher D) Francis Galton |