A) Egy hipotézis 100%-os bizonyítása. B) Annak megállapítása, hogy van-e elegendő bizonyíték a nullhipotézis elutasításához. C) A populáció átlagának becslése. D) A szórás kiszámításához.
A) A kezelt csoporttal való összehasonlítás alapértékeinek biztosítása. B) Adatgyűjtés a résztvevőktől. C) Az eredmények elemzése. D) A kezelés beadása a résztvevőknek.
A) Véletlenszerű, kontrollált vizsgálat B) Keresztmetszeti vizsgálat C) Megfigyelési tanulmány D) Eset-kontroll vizsgálat
A) A központi tendencia meghatározása. B) Egy függő változó és egy vagy több független változó közötti kapcsolat feltárása. C) A populációs paraméterek becslése. D) Valószínűségek kiszámítása.
A) A hamis negatív eredmények aránya. B) A valódi negatív eredmények aránya az összes olyan egyén között, akiknek nincs betegségük. C) A hamis pozitív eredmények aránya. D) A valódi pozitív eredmények aránya a betegséggel rendelkező egyének között.
A) Kétmintás t-próba B) Chi-négyzet teszt C) ANOVA D) Páros t-próba
A) A változók közötti kapcsolat erőssége. B) A vizsgálathoz szükséges mintanagyság. C) Annak valószínűsége, hogy a megfigyelt eredményekkel megegyező szélsőséges eredményeket kapunk, feltéve, hogy a nullhipotézis igaz. D) A becslés konfidenciaintervalluma.
A) Rétegzett mintavételezés B) Egyszerű véletlen mintavétel C) Klaszteres mintavételezés D) Szisztematikus mintavétel
A) Biomatematika B) Biometria C) Bioinformatika D) Biomechanika
A) Farmakológia B) Biostatistika C) Epidemiológia D) Patológia
A) Charles Darwin B) Gregor Mendel C) Francis Galton D) William Bateson
A) Karl Pearson B) William Bateson C) Raphael Weldon D) Arthur Dukinfield Darbishire
A) Neo-darwinisták B) Darwinisták C) Mendel-pártiak D) Biometrikusok
A) Betty Allan B) Sewall G. Wright C) J. B. S. Haldane D) Ronald Fisher
A) J. B. S. Haldane B) Sewall G. Wright C) Ronald Fisher D) Betty Allan
A) Természetes szelekció B) Mutáció C) Génvariáció D) Génáramlás
A) Thomas Hunt Morgan B) Sewall G. Wright C) Ronald Fisher D) J. B. S. Haldane
A) Véletlenszerűség B) Ismétlés C) Mintaméret meghatározása D) Helyi szabályozás
A) Átfogó irodalmi áttekintés. B) Az adatelemzési szempontok. C) A kísérlet tervezése. D) A költségekkel kapcsolatos szempontok.
A) Az adatelemzési szempontok. B) A kutatási kérdés. C) A kísérleti tervezés. D) A felmerülő költségek.
A) Költségbecslés B) Ismétlés C) Helyi kontroll D) Véletlen mintavétel
A) Az adatszerzési módszerek meghatározása. B) A kísérleti tervezés vázlata. C) A költségek becslése. D) Átfogó irodalmi áttekintés végrehajtása.
A) Új megértésekkel növeli az értékét. B) Minimalizálja a költségeket. C) Egyszerűsíti az adatfeldolgozást. D) Csökkenti az ismételt vizsgálatok szükségességét.
A) A kutatási kérdés megfogalmazása. B) A hipotézisek tesztelése. C) A költségek becslése. D) Az adatszerzési módszerek.
A) A függőleges tengely B) Mindkét tengely egyenlően jelöli az időt C) A vízszintes tengely D) Az időt nem ábrázolják vonaldiagramon
A) Karl Pearson B) Francis Galton C) John Tukey D) Ronald Fisher
A) Hissztogram B) Oszlopdiagram C) Vonalkép D) Kördiagram
A) N = fi - N B) N = fi * N C) N = fi / N D) N = f1 + f2 + f3 + ... + fn
A) Hisszogram B) Szórásdiagram C) Kördiagram D) Oszlopdiagram
A) Σ B) n C) x̄ D) i
A) Szóráspont-diagram B) Kördiagram C) Oszlopdiagram D) Vonalkép
A) Szorzat B) Osztás C) Különbség D) Összegzés
A) Egy konfidenzintervallum értéktartománya. B) A statisztikai szignifikancia megállapításakor elfogadható hibabarátság. C) Két változó közötti korrelációs együttható. D) Az a valószínűség, hogy a nullhipotézis igaz.
A) Határozatlan kapcsolat B) Nincs lineáris korreláció C) Tökéletes pozitív korreláció D) Tökéletes negatív korreláció
A) Logisztikus regresszió B) Lineáris regresszió C) Főkomponens-analízis D) Génkészlet-bővítési elemzés
A) Főkomponens-analízis B) Génkészlet-bővítési analýzis C) Multikolinearitás D) Dimenzionalitás csökkentés
A) Gének halmazának gazdagítási analízis (GSEA) B) Lineáris diszkriminancia-analízis C) Főkomponens-analízis D) Új generációs szekvenálás
A) dbSNP B) KEGG C) PubMed D) Gene Ontology
A) dbSNP B) TAIR C) Phytozome D) KEGG
A) A Nemzetközi Nukleotid-szekvencia Adatbázis Kollaboráció (INSDC) B) A Globális Genom Iniciatíva C) A Bioinformatikai Adat Konszortcium D) A Világos Adatcsere Program
A) TAIR B) dbSNP C) Phytozome D) KEGG
A) KEGG B) PubMed C) Gene Ontology D) dbSNP
A) Döntési fák B) Újramintázási módszerek C) Véletlenszerű erdők D) Bootstrapping (újramintázás)
A) Mennyiségi genetika B) Állattenyésztés C) Rendszerszemléletű orvoslás D) Népegészségügy
A) Intervallum-elemzés B) Kompozit intervallum-elemzés C) Többszörös intervallum-elemzés D) A fentiek közül egyik sem
A) Rekombinációs frekvencia. B) A kapcsolat egyensúlya. C) Genomikai szelekció. D) Mennyiségi tulajdonságokhoz tartozó lokuszok.
A) Mennyiségi tulajdonságok térbeli eloszlásának feltérképezése. B) Orvosi döntéstámogató rendszerek. C) Genomikai szelekciós modellek. D) A mezőgazdasági tenyésztés eredményei.
A) Poisson-eloszlás B) Binomiális eloszlás C) Negatív binomiális eloszlás D) Normális eloszlás
A) Khi-négyzet tesztek B) Lineáris regressziós modellek C) Varianciaanalízis (ANOVA) D) Generalizált lineáris modellek
A) ASReml B) CycDesigN C) Orange D) SAS
A) R B) Python C) MATLAB D) SQL
A) PLA 3.0 B) SAS C) Weka D) Apache Spark
A) R B) Orange C) Weka D) SAS
A) Orange B) CycDesigN C) ASReml D) PLA 3.0
A) Python B) SAS C) SQL D) R
A) SageMath B) NumPy C) LAPACK D) SciPy
A) Amazon Web Services B) Google Cloud Platform C) Microsoft Azure D) IBM Cloud |