A) A változó legnagyobb hatványa a polinomban. B) A polinom tagjainak száma. C) A legnagyobb teljesítményű kifejezés együtthatója. D) A polinom összes tagjának hatványainak összege.
A) Az adatkiugró értékek figyelmen kívül hagyása a nagyobb pontosság érdekében. B) Ismert adatpontok közötti értékek becslése. C) Az adatok manipulálása, hogy egy adott mintába illeszkedjenek. D) Az adatpontok pontos értékeinek megtalálása.
A) Az adatpontok és a közelítő függvény közötti négyzetes különbségek összegének minimalizálása. B) Az adatpontok pontos illesztése. C) A medián használata az átlag helyett. D) A kiugró értékek maximalizálása az adatokban.
A) A közelítés összes számított hibájának összege. B) A közelítés hibamentessége. C) A közelítésben szereplő adatpontok száma. D) A tényleges függvény és a közelítő függvény közötti különbség.
A) Ezek a hibaelemzéshez használt racionális függvények. B) Ezek darabonkénti polinomiális függvények, amelyeket interpolációra használnak. C) Ezek trigonometrikus függvények, amelyeket adatok simítására használnak. D) Ezek a legkisebb négyzetek közelítésére használt exponenciális függvények.
A) Ezek csak lineáris közelítésekre korlátozódnak. B) Kevesebb adatpontra van szükségük a pontos eredményekhez. C) Kevésbé számításigényesek, mint az egyváltozós technikák. D) Több változóból álló függvényeket és kölcsönhatásokat tudnak kezelni.
A) Az interpoláció kevésbé pontos, mint a közelítés. B) A közelítés pontos értékeket, míg az interpoláció becsléseket ad. C) Az interpoláció minden adatponton áthalad, míg a közelítés nem. D) Az interpolációt diszkrét adatok esetén, míg a közelítést folytonos adatok esetén alkalmazzák.
A) Bolzano köztes értéktétele B) Rolle-tétel C) Cauchy középérték-tétele D) Weierstrass közelítési tétel
A) Ez megakadályozza a túlillesztést és javítja a közelítés általánosítását. B) A nagyobb pontosság érdekében több zajt visz be az adatokba. C) Ez növeli a közelítő modell összetettségét. D) Nagyobb súlyt helyez az adatokban lévő kiugró értékekre.
A) A cél, hogy minimalizáljuk a lehetséges legnagyobb hibát egy adott intervallumon belül. B) A cél, hogy a polinom fokszáma a lehető legmagasabb legyen. C) A cél, hogy biztosítsuk, hogy a polinom egész számokkal kifejezhető. D) A cél, hogy maximalizáljuk a számítások sebességét.
A) 2N alkalom. B) N + 2 alkalom. C) N/2 alkalom. D) N alkalom. |