A) Halak B) Mollusca C) Arthropoda D) Cephalopoda
A) Két B) Négy C) Egy D) Három
A) Indiai-óceán B) Jeges-tenger C) Csendes-óceán D) Atlanti-óceán
A) Tíz B) Hat C) Tizenkét D) Nyolc
A) Kromatofórák B) Karotin C) Melanin D) Hemoglobin
A) Óriás csendes-óceáni polip B) Dumbo polip C) Kék gyűrűs polip D) Vénás polip
A) A kopoltyúkon keresztül B) Bőrön keresztül C) A tüdőn keresztül D) Egy snorkel-szerű csövön keresztül
A) Kék gyűrűs polip B) Dumbo polip C) Vénás polip D) Óriás csendes-óceáni polip
A) Mollusca (Puhatestűek) B) Octopoda C) Arthropoda (Ízeltlábúak) D) Cephalopodidae
A) Körülbelül 50 faj B) Pontosan 500 faj C) Mintegy 300 faj D) Több mint 1000 faj
A) Sugaras szimmetriájú B) Kétoldalasan szimmetrikus C) Gömb alakú szimmetriájú D) Aszimmetrikus
A) A tőke B) A csőr C) A tapogatók D) A sifon
A) Megszáradnak és meghalnak. B) Gondoskodni kezdenek a petékről. C) Áttelepülnek egy másik élőhelyre. D) Továbbra is élnek sok évig.
A) Ez nem ártalmas az emberek számára. B) Ez gyógyíthat betegségeket. C) Ez láthatatlanná teheti az embereket. D) Ez halálos lehet az emberek számára.
A) A Kraken B) Pégazusz C) Medúza D) Kerberosz
A) Erotikus shunga művészet B) Kalligráfia C) Fafaragott nyomatok D) Kerámia
A) Az, aki nevet B) Notre-Dame tornyosultja C) A tenger szorgalmasai D) A nyomorúság emberei
A) Hangosan éneklés B) Elrepülés C) Tinta kilövelése D) Fészerek építése
A) Octopuses B) Octopodes C) Octo D) Octopi
A) Tűzijátékok B) Álcázás és megtévesztés C) Hanghullámok D) Elektromos áramütések
A) A tőzsde (vagy testtáj) B) A sifon C) A csőr D) Egy speciálisan kialakított kar
A) Elhagyják a petéket. B) Gondoskodnak a petékről, amíg kikeltnek, majd meghalnak. C) Megehetik a petéket. D) Áttelepülnek egy új élőhelyre.
A) A tapogatói B) A szemei C) A szívókarja (szifon) D) A csápja
A) 10–50 kg (22–110 font) B) 5–20 kg (11–44 font) C) 70–100 kg (154–220 font) D) 30–60 kg (66–132 font)
A) Kar B) Fej C) Testtály D) Kilökőnyílás
A) Két pár B) Hat pár C) Négy pár D) Nyolc pár
A) Porcpadlókat tartalmazó kapszulák. B) Izomzat a testüregben. C) Tapadókorongok a karokon. D) Színpigmenteket tartalmazó sejtek a bőr rétegében.
A) A testüregben (mantában) bekövetkező nyomásváltozások B) Kémiai anyagok kiválasztása C) Az érdes részek (szívók) összehúzódása D) Az agyból származó idegimpulzusok
A) Octopus wolfi B) Haliphron atlanticus C) Cirrina D) Csendes-óceáni óriás tintahal
A) Szűri a beeső fényt erős fényviszonyok esetén. B) Érzékeli a hanghullámokat. C) Fényt termel. D) Megváltoztatja a színét a rejtőzködés érdekében.
A) Kollagén B) Porc C) Csont D) Szilicium-dioxid
A) Félzárt B) Nyílt C) Zárt D) Nincs
A) Hemoglobin B) Miozin C) Citoszom c D) Haimocianin
A) Vörös B) Kékes C) Zöld D) Sárga
A) A vérnyomása csökken. B) Nincs áramoltató (gillszív) szerve. C) A rendszeri szív inaktivizálódik. D) Több oxigént használ fel.
A) Kiterjedt kötőszöveti hálózatok B) Porc által biztosított tartás C) Csontvázszerű struktúrák D) Izomrostok
A) 33% B) Körülbelül 41% C) 65% D) 3%
A) Csuklóvalvák B) Körirányú izmok C) Légzőszívók D) Sugárirányú izmok
A) A gyomor B) A nyelőzacskó C) A szájüregi tömeg D) A vakbél
A) Fehérje B) Kalcium-karbonát C) Szilícium D) Kitin
A) A tárolózsák B) A bél C) A vakbél D) A gyomor
A) Folyadék B) Ammónia C) Vizelet D) Vér
A) Négy B) Három C) Egy D) Kettő
A) Csak akkor, ha összekötve van a tengeri sünvel (mantelkamrával) B) Nem C) Igen D) Csak akkor, ha összekötve van az aggyal
A) Igen, de csak az agyukban. B) Csak a párzási viselkedés során. C) Igen, hasonlóan sok más állathoz. D) Nem
A) Háromszög B) U-alakú, V-alakú vagy súlyzó-szerű C) Négyzet D) Kör
A) Az emésztőmirigy alatt B) A látóideg-miriggyel összekötve C) A száj közelében D) A tengeri tokban
A) Karotin B) Melanin C) Hémoglobin D) Klorofill
A) Csendes-óceáni óriás tintahalak B) Cirrusos tintahalak C) Kékgyűrűs tintahalak D) Közönséges tintahalak
A) Kettő B) Négy C) Egy D) Nyolc
A) Hektokotilusz B) Tölcsér C) Szagzsinorok D) Csőr
A) Az embrió két részre oszlik. B) Fejlődik a tengeri puhatest. C) A sejtképződés helye körülveszi a sárgájat, és egy sárgája-zsákot képez. D) Kialakul a héjmirigy.
A) Öt hónap (160 nap) B) Hét hónap C) Egy hónap D) Két hónap
A) Hűvösebb vizek, például Alaszka partjainál találhatóak. B) Lapos, mészmentes víz. C) Körülbelül mérsékelt hőmérsérletű tengerparti vizek. D) Melegebb trópusi vizek.
A) Lapos, korong alakú B) Gömb alakú C) Henger alakú D) A szarvasmaratő formájú
A) Fiatal kori szakasz B) Öregedés C) Szaporodás D) Érés
A) A látómirigyek B) Ragadozó jelenléte C) Hőmérsékletváltozások D) Élelemhiány
A) Mélytengeri szakadékok B) Nyílt vizek C) Alacsony tengerparti öbölök D) Korallzátonyok
A) Kanálkarú pulcér (Spoon-armed octopus) B) Vulcanoctopus hydrothermalis C) Hawaii napfülű pulcér (Hawaiian day octopus) D) Októpusz (Common octopus)
A) Vulcanoctopus hydrothermalis B) Hawaii napos tintahal (Hawaiian day octopus) C) Kanálkézű tintahal (Spoon-armed octopus) D) Abdopus aculeatus
A) Vulcanoctopus hydrothermalis B) Kanálkézzel rendelkező tintahalak C) Októpusz (általános) D) Argonautok
A) Tengeri fűrétek B) Hidrotermális nyílások C) Édesvíz D) Korallzátonyok
A) Enteroctopus dofleini. B) Grimpoteuthis. C) Octopus vulgaris. D) Sepia officinalis.
A) Társadalmi tanulás B) Klasszikus kondicionálás C) Megfigyelésen alapuló tanulás D) Instrumentális kondicionálás
A) Alacsonyabb, mint a nyugalmi állapotban használt energia. B) A felhasznált energia közel azonos az alvó állapotban használt energiamennyiséggel. C) Elhanyagolhatóan alacsony az alvó állapotban használt energiához képest. D) Magasabb, mint bármely más tevékenység során felhasznált energia.
A) A gyűrűk kitágulnak és láthatóbbak lesznek. B) Az izmos bőrirányok összehúzódnak, felfedve az irizáló figyelmeztető jelet. C) A színe megváltozik, hogy összhangban legyen a környezettel. D) A gyűrűk teljesen eltűnnek.
A) Színváltoztatás kommunikációs célból B) A környezetbe való beolvadás C) Tinta kilövellése védekezési mechanizmusként D) Fenyegető megjelenés színlelése
A) 66% B) 50% C) 80% D) 40%
A) Szembetűnő figyelmeztető színkép B) A bőr textúrájának változtatása C) Tinta kilövellése védekezési mechanizmusként D) A környezethez való alkalmazkodás, rejtőzködés
A) Színváltoztatás a homokba való beilleszkedés érdekében B) Bonyolult menedékhelyek építése C) Biogyakráns kibocsátása D) Más, veszélyesebb állatok utánzása
A) Fejlábúak (Cephalopoda) B) Vibrio C) Dicyemidae D) Aggregata
A) Egysejtű élőlény: Vibrio lentus B) Gram-negatív baktérium: Vibrio lentus C) Gram-pozitív baktérium: Vibrio lentus D) Gomba: Vibrio lentus
A) Dicyemidae B) Vibrio C) Cirrina D) Aggregata
A) William Elford Leach B) Carl Linnaeus C) Charles Darwin D) Gregor Mendel
A) Decapodák B) Inciráták C) Pterigóták D) Cirráták
A) ADAR enzimek B) Helikáz enzimek C) DNS ligáz enzimek D) RNS-polimeráz enzimek
A) Fuchs et al., 2019 B) Sanchez et al., 2018 C) Kröger et al., 2011 D) Ibáñez et al., 2020
A) Maja civilizáció B) Ókori Egyiptom C) Római Birodalom D) Minószi civilizáció
A) A Szivárvány gravitációja (1973) B) Az Állkapocs C) A Moby Dick D) Huszonkétezer mérföld a tenger alatt
A) Taishokan B) Genji Monogatari C) Kojiki D) Nihon Shoki
A) Cianid B) Kurarin C) Sztrichnin D) Tetrodotoxin
A) Heinrich Müller B) Japetus Steenstrup C) Arisztotelész D) Georges Cuvier
A) Németország B) Franciaország C) Egyesült Államok D) Olaszország
A) Egyesült Királyság B) Németország C) Franciaország D) Olaszország
A) Hálózás B) Hálóval való halászat C) Horoggal történő csalogatás D) Csapdázás |