A) Mollusca B) Arthropoda C) Halak D) Cephalopoda
A) Három B) Egy C) Négy D) Két
A) Jeges-tenger B) Indiai-óceán C) Csendes-óceán D) Atlanti-óceán
A) Nyolc B) Tíz C) Tizenkét D) Hat
A) Kromatofórák B) Melanin C) Hemoglobin D) Karotin
A) Kék gyűrűs polip B) Dumbo polip C) Vénás polip D) Óriás csendes-óceáni polip
A) A tüdőn keresztül B) A kopoltyúkon keresztül C) Egy snorkel-szerű csövön keresztül D) Bőrön keresztül
A) Dumbo polip B) Vénás polip C) Kék gyűrűs polip D) Óriás csendes-óceáni polip
A) Octopoda B) Mollusca (Puhatestűek) C) Arthropoda (Ízeltlábúak) D) Cephalopodidae
A) Körülbelül 50 faj B) Több mint 1000 faj C) Mintegy 300 faj D) Pontosan 500 faj
A) Gömb alakú szimmetriájú B) Sugaras szimmetriájú C) Kétoldalasan szimmetrikus D) Aszimmetrikus
A) A sifon B) A tőke C) A tapogatók D) A csőr
A) Áttelepülnek egy másik élőhelyre. B) Gondoskodni kezdenek a petékről. C) Megszáradnak és meghalnak. D) Továbbra is élnek sok évig.
A) Ez gyógyíthat betegségeket. B) Ez halálos lehet az emberek számára. C) Ez láthatatlanná teheti az embereket. D) Ez nem ártalmas az emberek számára.
A) A Kraken B) Medúza C) Kerberosz D) Pégazusz
A) Erotikus shunga művészet B) Kerámia C) Kalligráfia D) Fafaragott nyomatok
A) Az, aki nevet B) Notre-Dame tornyosultja C) A nyomorúság emberei D) A tenger szorgalmasai
A) Tinta kilövelése B) Elrepülés C) Hangosan éneklés D) Fészerek építése
A) Octopuses B) Octopodes C) Octopi D) Octo
A) Álcázás és megtévesztés B) Tűzijátékok C) Hanghullámok D) Elektromos áramütések
A) Egy speciálisan kialakított kar B) A tőzsde (vagy testtáj) C) A csőr D) A sifon
A) Megehetik a petéket. B) Áttelepülnek egy új élőhelyre. C) Elhagyják a petéket. D) Gondoskodnak a petékről, amíg kikeltnek, majd meghalnak.
A) A szemei B) A csápja C) A tapogatói D) A szívókarja (szifon)
A) 5–20 kg (11–44 font) B) 30–60 kg (66–132 font) C) 70–100 kg (154–220 font) D) 10–50 kg (22–110 font)
A) Testtály B) Fej C) Kilökőnyílás D) Kar
A) Nyolc pár B) Két pár C) Négy pár D) Hat pár
A) Porcpadlókat tartalmazó kapszulák. B) Színpigmenteket tartalmazó sejtek a bőr rétegében. C) Tapadókorongok a karokon. D) Izomzat a testüregben.
A) A testüregben (mantában) bekövetkező nyomásváltozások B) Az érdes részek (szívók) összehúzódása C) Az agyból származó idegimpulzusok D) Kémiai anyagok kiválasztása
A) Octopus wolfi B) Haliphron atlanticus C) Cirrina D) Csendes-óceáni óriás tintahal
A) Szűri a beeső fényt erős fényviszonyok esetén. B) Fényt termel. C) Érzékeli a hanghullámokat. D) Megváltoztatja a színét a rejtőzködés érdekében.
A) Porc B) Kollagén C) Csont D) Szilicium-dioxid
A) Nincs B) Zárt C) Félzárt D) Nyílt
A) Miozin B) Hemoglobin C) Haimocianin D) Citoszom c
A) Sárga B) Zöld C) Kékes D) Vörös
A) A nyelőzacskó B) A vakbél C) A gyomor D) A szájüregi tömeg
A) A gyűrűk kitágulnak és láthatóbbak lesznek. B) A gyűrűk teljesen eltűnnek. C) A színe megváltozik, hogy összhangban legyen a környezettel. D) Az izmos bőrirányok összehúzódnak, felfedve az irizáló figyelmeztető jelet.
A) Kojiki B) Taishokan C) Genji Monogatari D) Nihon Shoki
A) Közönséges tintahalak B) Csendes-óceáni óriás tintahalak C) Kékgyűrűs tintahalak D) Cirrusos tintahalak
A) Fiatal kori szakasz B) Szaporodás C) Érés D) Öregedés
A) 65% B) 33% C) Körülbelül 41% D) 3%
A) Biogyakráns kibocsátása B) Bonyolult menedékhelyek építése C) Más, veszélyesebb állatok utánzása D) Színváltoztatás a homokba való beilleszkedés érdekében
A) Szagzsinorok B) Tölcsér C) Hektokotilusz D) Csőr
A) Grimpoteuthis. B) Octopus vulgaris. C) Sepia officinalis. D) Enteroctopus dofleini.
A) Decapodák B) Inciráták C) Pterigóták D) Cirráták
A) Kialakul a héjmirigy. B) Fejlődik a tengeri puhatest. C) Az embrió két részre oszlik. D) A sejtképződés helye körülveszi a sárgájat, és egy sárgája-zsákot képez.
A) Nem B) Csak akkor, ha összekötve van a tengeri sünvel (mantelkamrával) C) Igen D) Csak akkor, ha összekötve van az aggyal
A) Dicyemidae B) Fejlábúak (Cephalopoda) C) Aggregata D) Vibrio
A) A bőr textúrájának változtatása B) Szembetűnő figyelmeztető színkép C) A környezethez való alkalmazkodás, rejtőzködés D) Tinta kilövellése védekezési mechanizmusként
A) Vulcanoctopus hydrothermalis B) Októpusz (általános) C) Kanálkézzel rendelkező tintahalak D) Argonautok
A) Henger alakú B) Gömb alakú C) A szarvasmaratő formájú D) Lapos, korong alakú
A) Kanálkézű tintahal (Spoon-armed octopus) B) Hawaii napos tintahal (Hawaiian day octopus) C) Vulcanoctopus hydrothermalis D) Abdopus aculeatus
A) Ókori Egyiptom B) Maja civilizáció C) Minószi civilizáció D) Római Birodalom
A) Négy B) Kettő C) Nyolc D) Egy
A) Édesvíz B) Tengeri fűrétek C) Hidrotermális nyílások D) Korallzátonyok
A) Hűvösebb vizek, például Alaszka partjainál találhatóak. B) Körülbelül mérsékelt hőmérsérletű tengerparti vizek. C) Lapos, mészmentes víz. D) Melegebb trópusi vizek.
A) A bél B) A vakbél C) A tárolózsák D) A gyomor
A) Kalcium-karbonát B) Kitin C) Fehérje D) Szilícium
A) Hawaii napfülű pulcér (Hawaiian day octopus) B) Októpusz (Common octopus) C) Vulcanoctopus hydrothermalis D) Kanálkarú pulcér (Spoon-armed octopus)
A) Aggregata B) Cirrina C) Vibrio D) Dicyemidae
A) Sztrichnin B) Cianid C) Kurarin D) Tetrodotoxin
A) Több oxigént használ fel. B) Nincs áramoltató (gillszív) szerve. C) A rendszeri szív inaktivizálódik. D) A vérnyomása csökken.
A) Gram-pozitív baktérium: Vibrio lentus B) Gomba: Vibrio lentus C) Gram-negatív baktérium: Vibrio lentus D) Egysejtű élőlény: Vibrio lentus
A) Kör B) Háromszög C) U-alakú, V-alakú vagy súlyzó-szerű D) Négyzet
A) Izomrostok B) Csontvázszerű struktúrák C) Porc által biztosított tartás D) Kiterjedt kötőszöveti hálózatok
A) Négy B) Egy C) Kettő D) Három
A) Kröger et al., 2011 B) Fuchs et al., 2019 C) Sanchez et al., 2018 D) Ibáñez et al., 2020
A) Egyesült Királyság B) Németország C) Franciaország D) Olaszország
A) Élelemhiány B) A látómirigyek C) Hőmérsékletváltozások D) Ragadozó jelenléte
A) A száj közelében B) Az emésztőmirigy alatt C) A látóideg-miriggyel összekötve D) A tengeri tokban
A) Magasabb, mint bármely más tevékenység során felhasznált energia. B) A felhasznált energia közel azonos az alvó állapotban használt energiamennyiséggel. C) Elhanyagolhatóan alacsony az alvó állapotban használt energiához képest. D) Alacsonyabb, mint a nyugalmi állapotban használt energia.
A) Carl Linnaeus B) William Elford Leach C) Charles Darwin D) Gregor Mendel
A) Horoggal történő csalogatás B) Hálózás C) Hálóval való halászat D) Csapdázás
A) RNS-polimeráz enzimek B) ADAR enzimek C) DNS ligáz enzimek D) Helikáz enzimek
A) Nem B) Igen, hasonlóan sok más állathoz. C) Igen, de csak az agyukban. D) Csak a párzási viselkedés során.
A) 80% B) 40% C) 50% D) 66%
A) Fenyegető megjelenés színlelése B) Tinta kilövellése védekezési mechanizmusként C) Színváltoztatás kommunikációs célból D) A környezetbe való beolvadás
A) Melanin B) Klorofill C) Hémoglobin D) Karotin
A) Öt hónap (160 nap) B) Két hónap C) Hét hónap D) Egy hónap
A) Megfigyelésen alapuló tanulás B) Klasszikus kondicionálás C) Instrumentális kondicionálás D) Társadalmi tanulás
A) Folyadék B) Vér C) Ammónia D) Vizelet
A) Georges Cuvier B) Heinrich Müller C) Japetus Steenstrup D) Arisztotelész
A) Nyílt vizek B) Alacsony tengerparti öbölök C) Mélytengeri szakadékok D) Korallzátonyok
A) Légzőszívók B) Körirányú izmok C) Csuklóvalvák D) Sugárirányú izmok
A) A Moby Dick B) Az Állkapocs C) A Szivárvány gravitációja (1973) D) Huszonkétezer mérföld a tenger alatt
A) Németország B) Franciaország C) Egyesült Államok D) Olaszország |