A) Ekliptikus hosszúság és szélesség. B) Jobb felemelkedés és deklináció. C) Magasság és azimut. D) Galaktikus szélesség és hosszúság.
A) Az égi objektumok helyzetének, távolságának és mozgásának meghatározására. B) A csillagok kémiai összetételének tanulmányozása. C) A fekete lyukak megfigyelésére. D) Bolygók hőmérsékletének mérésére.
A) 1979. B) 2009. C) 1999. D) 1989.
A) Az üstökösök eredetének tanulmányozására. B) A Tejútrendszer pontos 3D-s térképének elkészítése. C) Földönkívüli élet után kutatni. D) A Mars forgási sebességének mérésére.
A) Egy bolygó mérete. B) Távolság egy galaxistól. C) Egy csillag fényessége. D) Egy csillag látszólagos mozgása az égen az idő múlásával.
A) Hipparkhosz. B) Galileo. C) Kopernikusz. D) Kepler.
A) Nagy galaxiskoncentrációjú régió az űrben. B) A Föld egyenlítőjének vetülete az égi szférára. C) Egy vonal, amely összeköti az északi és a déli égi pólust. D) A Szíriusz és a Procyon csillagokat összekötő képzeletbeli vonal.
A) Reneszánsz. B) Ipari forradalom. C) Középkorú. D) A felfedezés kora.
A) Csillagkatalógus, amely 2,5 millió csillag helyzetét és megfelelő mozgását tartalmazza. B) Összeállítás meteorit becsapódási kráterekről. C) A NASA által felfedezett exobolygók listája. D) Kisbolygónevek gyűjteménye.
A) A galaxis középpontjának megtalálása. B) Az északi égi pólus lokalizálása. C) A tömegközéppont meghatározása kettős csillagrendszerben. D) A világegyetem tágulási sebességének kiszámítása.
A) Mérföld B) Parsec C) Fényévek D) Kilométer
A) Kiinduló meridián B) Ekliptika C) Zenit D) Egyenlítő
A) babilóniaiak B) egyiptomiak C) rómaiak D) görögök
A) Megfigyeli a fekete lyukak akkréciós korongjait. B) Távoli kvazárokat tanulmányoz. C) A meteorzáporokat követi. D) Segít azonosítani a lakható exobolygókat a pályaparamétereik tanulmányozásával. |