A) Galaktikus szélesség és hosszúság. B) Jobb felemelkedés és deklináció. C) Ekliptikus hosszúság és szélesség. D) Magasság és azimut.
A) A csillagok kémiai összetételének tanulmányozása. B) Az égi objektumok helyzetének, távolságának és mozgásának meghatározására. C) A fekete lyukak megfigyelésére. D) Bolygók hőmérsékletének mérésére.
A) 1989. B) 1999. C) 2009. D) 1979.
A) Az üstökösök eredetének tanulmányozására. B) A Tejútrendszer pontos 3D-s térképének elkészítése. C) A Mars forgási sebességének mérésére. D) Földönkívüli élet után kutatni.
A) Egy csillag látszólagos mozgása az égen az idő múlásával. B) Távolság egy galaxistól. C) Egy csillag fényessége. D) Egy bolygó mérete.
A) Kepler. B) Galileo. C) Kopernikusz. D) Hipparkhosz.
A) A Föld egyenlítőjének vetülete az égi szférára. B) Nagy galaxiskoncentrációjú régió az űrben. C) Egy vonal, amely összeköti az északi és a déli égi pólust. D) A Szíriusz és a Procyon csillagokat összekötő képzeletbeli vonal.
A) Középkorú. B) A felfedezés kora. C) Ipari forradalom. D) Reneszánsz.
A) Kisbolygónevek gyűjteménye. B) A NASA által felfedezett exobolygók listája. C) Összeállítás meteorit becsapódási kráterekről. D) Csillagkatalógus, amely 2,5 millió csillag helyzetét és megfelelő mozgását tartalmazza.
A) A világegyetem tágulási sebességének kiszámítása. B) A tömegközéppont meghatározása kettős csillagrendszerben. C) Az északi égi pólus lokalizálása. D) A galaxis középpontjának megtalálása.
A) Parsec B) Fényévek C) Mérföld D) Kilométer
A) Ekliptika B) Kiinduló meridián C) Zenit D) Egyenlítő
A) görögök B) rómaiak C) babilóniaiak D) egyiptomiak
A) A meteorzáporokat követi. B) Távoli kvazárokat tanulmányoz. C) Megfigyeli a fekete lyukak akkréciós korongjait. D) Segít azonosítani a lakható exobolygókat a pályaparamétereik tanulmányozásával. |