A) Biológia B) Termodinamika C) Optika D) Akusztika
A) Szóródás B) Diffrakció C) Refrakció D) Reflection
A) Sík tükör B) Lapos tükör C) Homorú tükör D) Konvex tükör
A) Refrakció B) Diffrakció C) Rayleigh-szórás D) Szóródás
A) Hengeres lencse B) Homorú lencse C) Konvex lencse D) Bifokális lencse
A) 100,000 kilométer másodpercenként B) 1 milliárd láb másodpercenként C) 299,792,458 méter másodpercenként D) 500,000 mérföld másodpercenként
A) Tanuló B) Objektív C) Szaruhártya D) Iris
A) Violet B) Kék C) Red D) Zöld
A) 180 fok B) Visszaverődési szög C) 45 fok D) 90 fok
A) Euklid B) Démokritosz C) Platón D) Arisztotelész
A) Görögök B) Ókori egyiptomiak és mezopotámiaiak C) Rómaiak D) Perzsák
A) Euklidész B) Roger Bacon C) Platón D) Alhazen
A) Roger Bacon B) Robert Grosseteste C) Johannes Kepler D) Alhazen (Ibn al-Haytham)
A) René Descartes B) Isaac Newton C) Johannes Kepler D) Christiaan Huygens
A) Robert Hooke B) Christiaan Huygens C) Isaac Newton D) Johannes Kepler
A) A tükröző felületű kísérlet B) A kettős réses kísérlet C) A lencséken át történő törés kísérlete D) A prizma segítségével végzett szóráskísérlet
A) James Clerk Maxwell B) Isaac Newton C) Thomas Young D) Augustin-Jean Fresnel
A) Fotoelektromos hatás B) A fény interferenciája C) Fekete test sugárzása D) Diffrakciós minták
A) Albert Einstein B) James Clerk Maxwell C) Niels Bohr D) Max Planck
A) Isaac Newton és Christiaan Huygens B) Max Planck és Niels Bohr C) George Sudarshan, Roy J. Glauber és Leonard Mandel D) Paul Dirac és Albert Einstein
A) Az első viselhető szemüveg. B) A szemüveg. C) A törvénylencsés távcső. D) A komplex mikroszkóp.
A) Roger Bacon B) Robert Grosseteste C) Thomas Aquinas D) Alhazen
A) Isaac Newton B) Johannes Kepler C) Christiaan Huygens D) Roger Bacon
A) Isaac Newton és Robert Hooke B) Thomas Young és Augustin-Jean Fresnel C) Albert Einstein és Niels Bohr D) James Clerk Maxwell és Max Planck
A) A törvénylencsés távcső B) Az összetett mikroszkóp C) A maszer D) A szemüveg
A) A fény egyenes vonalban terjed. B) A fény véletlenszerűen terjed. C) A fény körpályákon mozog. D) A fény elektromágneses hullámként terjed.
A) Newton mozgástörvényei. B) Fermat elve, amely szerint a fény azokat az útvonalakat választja, amelyek a lehető leggyorsabban leküzdhetők. C) Planck állandója. D) Huygens-elv.
A) Balra-jobbra fordítás B) Nincs fordítás C) Előre-hátrafordítás D) Felfelé-lefelé fordítás
A) Párhuzamosan forgó tükrök B) Lapos tükrök C) Gömb alakú tükrök D) Szögletes reflektorok
A) Áthaladnak rajta anélkül, hogy megváltoztatnák az irányukat. B) Eloszlanak a fókuszponttól távol. C) Váratlanul szétszóródnak. D) Összeponthatják egy közös fókuszpontban.
A) Színkromatikus aberráció B) Komazavar C) Gömbtorzítás D) Asztigmatizmus
A) Látszólagos B) Valódi C) Fordított D) Nagyított
A) A kép megfordított. B) A kép mérete változatlan. C) A kép látszólagos (virtuális). D) A kép helyes állású.
A) n1 - n2 = sin(θ1) - sin(θ2) B) n1 * sin θ1 = n2 * sin θ2 C) n1 / n2 = sin(θ1) / sin(θ2) D) n1 + n2 = sin(θ1) + sin(θ2)
A) n = c/v B) n = v/c C) n = cv D) n = c + v
A) Homogén anyagok B) Anizotróp anyagok C) Változó törésmutatójú anyagok (GRIN) D) Izotróp anyagok
A) James Clerk Maxwell B) Albert Einstein C) Niels Bohr D) Isaac Newton
A) Interferenciás mintázatok. B) Színkromatikus torzítások. C) Diffrakciós hatások. D) Monokromatikus torzítások.
A) Sugárzások. B) Kizárólag fotonok. C) Részecskék. D) Hullámok.
A) 3,0 × 10⁸ m/s. B) 2,5 × 10⁸ m/s. C) 1,5 × 10⁸ m/s. D) 4,0 × 10⁸ m/s.
A) 400 és 700 nanométer között. B) 300 és 600 nanométer között. C) 200 és 900 nanométer között. D) 500 és 800 nanométer között.
A) Kirchhoff diffrakciós egyenlete B) Huygens elve C) Gausz-sugarak terjedése D) Maxwell egyenletei
A) Egy skalármodell B) Fourier-optika C) Egy vektormodell D) Geometriai optika
A) Huygens–Fresnel elv B) A Gauss-féle sugármenet-modell C) A végeselem-módszer D) A geometriai optika
A) Kirchhoff-diffrakciós egyenlet B) Gauss-féle sugárterjedés C) Fúrius optika D) Véges elemes módszer
A) Numerikus modelltechnikai módszerek, például a végeselem-eljárás. B) Fúriusi optika. C) Geometriai optika. D) Gauszi sugármenet.
A) Konstruktív interferencia, amely növeli a hullámamplitúdót. B) Nincs változás a hullámamplitúdóban. C) Destruktív interferencia, amely csökkenti a hullámamplitúdót. D) Véletlenszerű interferenciaminták.
A) Véletlenszerű interferenciaminták. B) Konstruktív interferencia, amely növeli a hullámamplitúdót. C) Nincs változás a hullámamplitúdóban. D) Destruktív interferencia, amely csökkenti a hullámamplitúdót.
A) Optika B) Szuperpozíció C) Huygens–Fresnel-elv D) Interferometria
A) Interferencia szűrő B) Anti-reflexiós bevonat C) Díelektrális tükör D) Michelson-interferométer
A) Konstruktív interferencia alkalmazásával. B) A hullámcsúcsok és -völgyek egymásra rendezésével. C) A hullámamplitúdó növelésével. D) Destruktív interferencia alkalmazásával.
A) Michelson-interferométerek B) Antireflex bevonatok C) Vékonyrétegű szűrők D) Dielektromos tükrök
A) Isaac Newton B) Robert Hooke C) James Gregory D) Francesco Maria Grimaldi
A) Bragg-csúcs B) Airy-korong C) Rayleigh-pont D) Fresnel-zóna
A) Eltűnteti a diffrakciót. B) Nincs hatása a felbontásra. C) Javítja a felbontást. D) Csökkenti a felbontást.
A) Rayleigh-szórás B) Tyndall-hatás C) Compton-hatás D) Brillouin-hatás
A) Hullámvezető-szórás B) Normális szórás C) Anomális szórás D) Anyagszórás
A) Anomális disszperzió B) Hullámvezető disszperzió C) Anyagi disszperzió D) Normál disszperzió
A) Malus-törvény B) Brewster-törvény C) Fresnel-törvény D) Snell-törvény
A) Törésmutató B) Terjedési állandó C) Csoportsebesség D) Abbe-szám
A) Frekvenciaeltolódási ráta B) Disszperziós késleltetési paraméter (D) C) Hullámhossz-moduláció D) Fázisváltás
A) Vezeték nélküli polarizáció B) Lineáris polarizáció C) Körkörös vagy ellipszis alakú polarizáció D) Nem polarizált
A) Egy spirál B) Egy kör C) Egy ellipszis D) Egy egyenes vonal
A) Körpolarizáció B) Lineáris polarizáció C) Vezeték nélküli polarizáció D) Ellipszis alakú polarizáció
A) 75% B) 100% C) Körülbelül 38% D) 50%
A) Emissziós hatások B) Abszorpciós hatások C) Polarizációs hatások D) Szóródási hatások
A) Teljesen polarizált B) Körpolarizált C) Részlegesen polarizált D) Nem polarizált
A) James Clerk Maxwell B) Étienne-Louis Malus C) Niels Bohr D) Albert Einstein
A) Optikai szálak B) Fotodiódák C) LED-ek D) Lézerek
A) Kvantumzaj B) Zaj a fény kvantumainak száma miatt C) Hőzaj D) Villogózaj
A) Sztatisztikai optika B) Nemlineáris optika C) Megvilágítási technika D) Kvantumoptika
A) Theodore Maiman B) Charles Townes C) Albert Einstein D) Arthur Schawlow
A) 1982 B) 1958 C) 1960 D) 1974
A) Rádiók B) Maserek C) Mikrohullámok D) Lézerek
A) Optikai szálú kommunikációs rendszer B) Vonalkód-olvasó C) CD-lejátszó D) Lézerlemezes lejátszó
A) Neuroműtétek B) Nyílt szívműtét C) Ortopédiai műtét D) Vérzésmentes műtét
A) Fovea (sárgafolt) B) Kornea C) Rétina (hám) D) Lencse
A) Sarlósejtek B) Pálcika-sejtek C) A lencsében található sejtek D) A retinában található sejtek
A) Presbiópia (időskori látáskárosodás) B) Hipermetrópia (távlátás) C) Asztigmatizmus D) Miopia (közelgő látás)
A) Szaruhártya B) Rétina (hálóhülye) C) Pupilla (lumen) D) Lencse
A) Reflexió (visszaverődés) B) Akkomodáció C) Diffrakció (szóródás) D) Refrakció (fénytörés)
A) Retinális sejtek B) Lencse-sejtek C) Rúd-sejtek D) Pálcika-sejtek
A) Asztigmia B) Miópia (közelgő látás) C) Presbiopia (vénakori látáscsökkenés) D) Hipermetrópia (távlati látás)
A) A pupilla B) A látóideg kivezetése C) A lencse D) A szaruhártya
A) Méter B) Dioptria C) Lumen D) Watt
A) Az Ehrenstein-illúzió. B) A kávézófal illúziója. C) A Zöllner-illúzió. D) Az Ames-szoba illúziója.
A) Az expozíció arányos az objektív átmérőjével, a záridővel és a felvételi hely fényességével. B) Az expozíció arányos az objektív átmérőjével, a záridővel és a felvételi hely fényességének összegével. C) Az expozíció arányos az objektív átmérőjével, csökkentve a záridő és a felvételi hely fényessége szorzatát. D) Az expozíció arányos az objektív átmérője és a záridő szorzatának, osztva a felvételi hely fényességével.
A) Szivárványok B) Koronák C) Kavariások D) Halók
A) Fata Morgana B) Brocken-szellem C) Novaja Zemlja-hatás D) Zöld villanás |