A) Optika B) Biológia C) Termodinamika D) Akusztika
A) Reflection B) Szóródás C) Diffrakció D) Refrakció
A) Homorú tükör B) Lapos tükör C) Konvex tükör D) Sík tükör
A) Refrakció B) Diffrakció C) Szóródás D) Rayleigh-szórás
A) Bifokális lencse B) Konvex lencse C) Hengeres lencse D) Homorú lencse
A) 299,792,458 méter másodpercenként B) 100,000 kilométer másodpercenként C) 1 milliárd láb másodpercenként D) 500,000 mérföld másodpercenként
A) Szaruhártya B) Objektív C) Tanuló D) Iris
A) Violet B) Red C) Kék D) Zöld
A) 45 fok B) 90 fok C) 180 fok D) Visszaverődési szög
A) Euklid B) Arisztotelész C) Démokritosz D) Platón
A) Perzsák B) Görögök C) Rómaiak D) Ókori egyiptomiak és mezopotámiaiak
A) Platón B) Roger Bacon C) Alhazen D) Euklidész
A) Roger Bacon B) Alhazen (Ibn al-Haytham) C) Johannes Kepler D) Robert Grosseteste
A) Johannes Kepler B) Isaac Newton C) René Descartes D) Christiaan Huygens
A) Isaac Newton B) Christiaan Huygens C) Robert Hooke D) Johannes Kepler
A) A tükröző felületű kísérlet B) A lencséken át történő törés kísérlete C) A kettős réses kísérlet D) A prizma segítségével végzett szóráskísérlet
A) Thomas Young B) Isaac Newton C) Augustin-Jean Fresnel D) James Clerk Maxwell
A) Fekete test sugárzása B) A fény interferenciája C) Diffrakciós minták D) Fotoelektromos hatás
A) Max Planck B) Niels Bohr C) Albert Einstein D) James Clerk Maxwell
A) Paul Dirac és Albert Einstein B) Max Planck és Niels Bohr C) George Sudarshan, Roy J. Glauber és Leonard Mandel D) Isaac Newton és Christiaan Huygens
A) A komplex mikroszkóp. B) A törvénylencsés távcső. C) A szemüveg. D) Az első viselhető szemüveg.
A) Roger Bacon B) Alhazen C) Robert Grosseteste D) Thomas Aquinas
A) Roger Bacon B) Isaac Newton C) Christiaan Huygens D) Johannes Kepler
A) Albert Einstein és Niels Bohr B) James Clerk Maxwell és Max Planck C) Thomas Young és Augustin-Jean Fresnel D) Isaac Newton és Robert Hooke
A) A maszer B) Az összetett mikroszkóp C) A törvénylencsés távcső D) A szemüveg
A) A fény egyenes vonalban terjed. B) A fény véletlenszerűen terjed. C) A fény körpályákon mozog. D) A fény elektromágneses hullámként terjed.
A) Newton mozgástörvényei. B) Planck állandója. C) Fermat elve, amely szerint a fény azokat az útvonalakat választja, amelyek a lehető leggyorsabban leküzdhetők. D) Huygens-elv.
A) Nincs fordítás B) Előre-hátrafordítás C) Balra-jobbra fordítás D) Felfelé-lefelé fordítás
A) Szögletes reflektorok B) Lapos tükrök C) Párhuzamosan forgó tükrök D) Gömb alakú tükrök
A) Összeponthatják egy közös fókuszpontban. B) Áthaladnak rajta anélkül, hogy megváltoztatnák az irányukat. C) Eloszlanak a fókuszponttól távol. D) Váratlanul szétszóródnak.
A) Komazavar B) Gömbtorzítás C) Színkromatikus aberráció D) Asztigmatizmus
A) Nagyított B) Valódi C) Látszólagos D) Fordított
A) A kép mérete változatlan. B) A kép látszólagos (virtuális). C) A kép helyes állású. D) A kép megfordított.
A) n1 - n2 = sin(θ1) - sin(θ2) B) n1 + n2 = sin(θ1) + sin(θ2) C) n1 * sin θ1 = n2 * sin θ2 D) n1 / n2 = sin(θ1) / sin(θ2)
A) n = c/v B) n = v/c C) n = cv D) n = c + v
A) Homogén anyagok B) Anizotróp anyagok C) Változó törésmutatójú anyagok (GRIN) D) Izotróp anyagok
A) Isaac Newton B) Niels Bohr C) Albert Einstein D) James Clerk Maxwell
A) Diffrakciós hatások. B) Monokromatikus torzítások. C) Színkromatikus torzítások. D) Interferenciás mintázatok.
A) Sugárzások. B) Részecskék. C) Hullámok. D) Kizárólag fotonok.
A) 2,5 × 10⁸ m/s. B) 3,0 × 10⁸ m/s. C) 1,5 × 10⁸ m/s. D) 4,0 × 10⁸ m/s.
A) 300 és 600 nanométer között. B) 400 és 700 nanométer között. C) 500 és 800 nanométer között. D) 200 és 900 nanométer között.
A) Kirchhoff diffrakciós egyenlete B) Gausz-sugarak terjedése C) Huygens elve D) Maxwell egyenletei
A) Geometriai optika B) Egy skalármodell C) Egy vektormodell D) Fourier-optika
A) Huygens–Fresnel elv B) A Gauss-féle sugármenet-modell C) A végeselem-módszer D) A geometriai optika
A) Véges elemes módszer B) Fúrius optika C) Gauss-féle sugárterjedés D) Kirchhoff-diffrakciós egyenlet
A) Gauszi sugármenet. B) Geometriai optika. C) Fúriusi optika. D) Numerikus modelltechnikai módszerek, például a végeselem-eljárás.
A) Destruktív interferencia, amely csökkenti a hullámamplitúdót. B) Nincs változás a hullámamplitúdóban. C) Konstruktív interferencia, amely növeli a hullámamplitúdót. D) Véletlenszerű interferenciaminták.
A) Destruktív interferencia, amely csökkenti a hullámamplitúdót. B) Nincs változás a hullámamplitúdóban. C) Konstruktív interferencia, amely növeli a hullámamplitúdót. D) Véletlenszerű interferenciaminták.
A) Interferometria B) Huygens–Fresnel-elv C) Optika D) Szuperpozíció
A) Michelson-interferométer B) Díelektrális tükör C) Anti-reflexiós bevonat D) Interferencia szűrő
A) Konstruktív interferencia alkalmazásával. B) Destruktív interferencia alkalmazásával. C) A hullámamplitúdó növelésével. D) A hullámcsúcsok és -völgyek egymásra rendezésével.
A) Michelson-interferométerek B) Dielektromos tükrök C) Antireflex bevonatok D) Vékonyrétegű szűrők
A) Isaac Newton B) Francesco Maria Grimaldi C) Robert Hooke D) James Gregory
A) Fresnel-zóna B) Rayleigh-pont C) Airy-korong D) Bragg-csúcs
A) Nincs hatása a felbontásra. B) Eltűnteti a diffrakciót. C) Csökkenti a felbontást. D) Javítja a felbontást.
A) Compton-hatás B) Tyndall-hatás C) Rayleigh-szórás D) Brillouin-hatás
A) Anomális szórás B) Anyagszórás C) Normális szórás D) Hullámvezető-szórás
A) Anyagi disszperzió B) Normál disszperzió C) Anomális disszperzió D) Hullámvezető disszperzió
A) Brewster-törvény B) Malus-törvény C) Fresnel-törvény D) Snell-törvény
A) Törésmutató B) Abbe-szám C) Csoportsebesség D) Terjedési állandó
A) Frekvenciaeltolódási ráta B) Hullámhossz-moduláció C) Fázisváltás D) Disszperziós késleltetési paraméter (D)
A) Nem polarizált B) Lineáris polarizáció C) Körkörös vagy ellipszis alakú polarizáció D) Vezeték nélküli polarizáció
A) Egy kör B) Egy egyenes vonal C) Egy spirál D) Egy ellipszis
A) Vezeték nélküli polarizáció B) Körpolarizáció C) Lineáris polarizáció D) Ellipszis alakú polarizáció
A) 100% B) Körülbelül 38% C) 50% D) 75%
A) Polarizációs hatások B) Abszorpciós hatások C) Szóródási hatások D) Emissziós hatások
A) Körpolarizált B) Teljesen polarizált C) Nem polarizált D) Részlegesen polarizált
A) Albert Einstein B) James Clerk Maxwell C) Niels Bohr D) Étienne-Louis Malus
A) LED-ek B) Optikai szálak C) Fotodiódák D) Lézerek
A) Hőzaj B) Kvantumzaj C) Villogózaj D) Zaj a fény kvantumainak száma miatt
A) Sztatisztikai optika B) Nemlineáris optika C) Megvilágítási technika D) Kvantumoptika
A) Albert Einstein B) Charles Townes C) Theodore Maiman D) Arthur Schawlow
A) 1982 B) 1974 C) 1958 D) 1960
A) Mikrohullámok B) Rádiók C) Maserek D) Lézerek
A) Vonalkód-olvasó B) CD-lejátszó C) Lézerlemezes lejátszó D) Optikai szálú kommunikációs rendszer
A) Nyílt szívműtét B) Vérzésmentes műtét C) Neuroműtétek D) Ortopédiai műtét
A) Kornea B) Lencse C) Fovea (sárgafolt) D) Rétina (hám)
A) Sarlósejtek B) Pálcika-sejtek C) A lencsében található sejtek D) A retinában található sejtek
A) Presbiópia (időskori látáskárosodás) B) Hipermetrópia (távlátás) C) Miopia (közelgő látás) D) Asztigmatizmus
A) Lencse B) Szaruhártya C) Rétina (hálóhülye) D) Pupilla (lumen)
A) Diffrakció (szóródás) B) Refrakció (fénytörés) C) Reflexió (visszaverődés) D) Akkomodáció
A) Pálcika-sejtek B) Retinális sejtek C) Lencse-sejtek D) Rúd-sejtek
A) Presbiopia (vénakori látáscsökkenés) B) Miópia (közelgő látás) C) Asztigmia D) Hipermetrópia (távlati látás)
A) A szaruhártya B) A pupilla C) A lencse D) A látóideg kivezetése
A) Watt B) Lumen C) Méter D) Dioptria
A) Az Ehrenstein-illúzió. B) Az Ames-szoba illúziója. C) A Zöllner-illúzió. D) A kávézófal illúziója.
A) Az expozíció arányos az objektív átmérőjével, a záridővel és a felvételi hely fényességének összegével. B) Az expozíció arányos az objektív átmérőjével, csökkentve a záridő és a felvételi hely fényessége szorzatát. C) Az expozíció arányos az objektív átmérője és a záridő szorzatának, osztva a felvételi hely fényességével. D) Az expozíció arányos az objektív átmérőjével, a záridővel és a felvételi hely fényességével.
A) Koronák B) Szivárványok C) Kavariások D) Halók
A) Zöld villanás B) Novaja Zemlja-hatás C) Brocken-szellem D) Fata Morgana |