A) Bruttó hazai termék B) Államadósság százalékos aránya C) Globális fejlesztési program D) Általános forgalmazási folyamat
A) Potenciális GDP B) Reál GDP C) Egy főre jutó GDP D) Névleges GDP
A) Másodlagos szektor B) Elsődleges ágazat C) Tercier szektor D) Negyedidőszaki szektor
A) Fogyasztás + beruházás + kormányzati kiadások + nettó export B) Jövedelem + fogyasztás + nettó export - kormányzati kiadások C) Fogyasztás + Megtakarítások + Export - Import D) Beruházás + adók - Import + export
A) Federal Reserve B) IMF C) Gazdasági Elemzési Hivatal (BEA) D) Világbank
A) A GDP tartalmazza a kormányzati kiadásokat, míg a GNP nem. B) A GDP-t inflációval kiigazítják, míg a GNP-t nem. C) A GDP a vagyont, míg a GNP a jövedelmet méri D) A GDP az országon belüli gazdasági teljesítményt méri, míg a GNP az ország lakosainak teljesítményét méri világszerte.
A) Depresszió B) Recesszió C) Stagnálás D) Bővítés
A) Nettó export B) Kormányzati kiadások C) Beruházások D) Fogyasztás
A) Az adók emelésével negatívan hat a GDP-re B) Növeli a GDP-t a közvetlen kiadásokon keresztül C) Csökkenti a GDP-t a fogyasztói kiadások csökkentése révén D) Nincs hatása a GDP-re
A) Fogyasztás B) Beruházások C) Nettó export D) Kormányzati kiadások
A) Az életszínvonal különbségeinek kiszámítása különböző országok között. B) Az infláció korrekciója időbeli változások figyelembevételével. C) A jövedelem-eloszlás mérése egy adott országon belül. D) A nemzeti gazdaságok összehasonlítása a jelenlegi devizaárfolyamok alapján.
A) Nem veszi figyelembe, hogy a jövedelem hogyan oszlik el a népesség között. B) Magába foglalja minden gazdasági tevékenységet, beleértve az illegálisakat is. C) Mindig nő az inflációval együtt. D) Csak a mezőgazdasági szektor termelését méri.
A) A katonai kiadások szerinti korrekció. B) A vásárlóerő-paritás (PPP) szerinti korrekció. C) A rendelkezésre álló természeti erőforrások száma alapján történő korrekció. D) A népesség mérete alapján történő korrekció.
A) Az emberi fejlődési index (EFI). B) Névleges GDP. C) Nettó export. D) GDP fejenként.
A) Sir William Petty B) Charles Davenant C) Simon Kuznets D) Milton Gilbert
A) Annak érdekében, hogy kiszámítsa az adóterheket, és érveljen amellett, hogy a földbirtokosok igazságtalanul voltak adóztatva a holland és az angol közötti háborúk során. B) Aholnap figyelmeztetett arra, hogy ne használják a jólét mérésére. C) Annak érdekében, hogy bemutassa azt az amerikai kongresszusnak szóló jelentésben. D) Egy ország gazdasági teljesítményének mérésére.
A) Simon Kuznets B) Milton Gilbert C) Charles Davenant D) Sir William Petty
A) 1944 B) 1993 C) 1934 D) 1991
A) 1934 B) 1991 C) 1993 D) 1944
A) 1934 B) 1993 C) 1944 D) 1991
A) 1934 B) 1993 C) 1944 D) 1991
A) Becsült kiadási megközelítés B) Jövedelmi megközelítés C) Költségvetési megközelítés D) Termelési megközelítés
A) Pénzkínálat B) Import C) Piaci kereslet D) Pénzügyi politika
A) Nemzetközi Pénzügyi Alap (IMF) B) Egyesült Nemzetek C) Európai Unió D) Világbank
A) A deflációs torzítás B) A törött ablak téveszítése C) Gazdasági paradoxon D) Az inflációs illúzió
A) Körülbelül 15%. B) Közel 70%. C) Több mint 50%. D) 20% és 50% között.
A) Erik Brynjolfsson. B) Diane Coyle. C) Martha Nussbaum. D) John B. Cobb.
A) Gazdasági és társadalmi jólét index (GEP). B) GDP-B. C) Nemzeti boldogság index (GNH). D) Integrált társadalmi-gazdasági jólét index (ISEW).
A) Félévente. B) Havi rendszerességgel. C) Negyedévente. D) Évente.
A) Dél-Afrika. B) Kína. C) India. D) Egyesült Államok.
A) A politikai szabadságjogok. B) A jövedelem-eloszlás az egyes országokon belül. C) A vagyoni egyenlőtlenség. D) A GDP növekedési rátái.
A) India. B) Kína. C) Dél-Afrika. D) Egyesült Államok.
A) 2025 B) 2013 C) 1980 D) 2009
A) 50% B) 85% C) 60% D) 73% |