A) Bruttó hazai termék B) Általános forgalmazási folyamat C) Államadósság százalékos aránya D) Globális fejlesztési program
A) Reál GDP B) Potenciális GDP C) Névleges GDP D) Egy főre jutó GDP
A) Negyedidőszaki szektor B) Elsődleges ágazat C) Másodlagos szektor D) Tercier szektor
A) Beruházás + adók - Import + export B) Fogyasztás + beruházás + kormányzati kiadások + nettó export C) Fogyasztás + Megtakarítások + Export - Import D) Jövedelem + fogyasztás + nettó export - kormányzati kiadások
A) Gazdasági Elemzési Hivatal (BEA) B) Világbank C) IMF D) Federal Reserve
A) A GDP tartalmazza a kormányzati kiadásokat, míg a GNP nem. B) A GDP-t inflációval kiigazítják, míg a GNP-t nem. C) A GDP az országon belüli gazdasági teljesítményt méri, míg a GNP az ország lakosainak teljesítményét méri világszerte. D) A GDP a vagyont, míg a GNP a jövedelmet méri
A) Depresszió B) Stagnálás C) Bővítés D) Recesszió
A) Kormányzati kiadások B) Fogyasztás C) Beruházások D) Nettó export
A) Csökkenti a GDP-t a fogyasztói kiadások csökkentése révén B) Az adók emelésével negatívan hat a GDP-re C) Növeli a GDP-t a közvetlen kiadásokon keresztül D) Nincs hatása a GDP-re
A) Beruházások B) Fogyasztás C) Kormányzati kiadások D) Nettó export
A) Az infláció korrekciója időbeli változások figyelembevételével. B) A nemzeti gazdaságok összehasonlítása a jelenlegi devizaárfolyamok alapján. C) Az életszínvonal különbségeinek kiszámítása különböző országok között. D) A jövedelem-eloszlás mérése egy adott országon belül.
A) Nem veszi figyelembe, hogy a jövedelem hogyan oszlik el a népesség között. B) Mindig nő az inflációval együtt. C) Csak a mezőgazdasági szektor termelését méri. D) Magába foglalja minden gazdasági tevékenységet, beleértve az illegálisakat is.
A) A katonai kiadások szerinti korrekció. B) A rendelkezésre álló természeti erőforrások száma alapján történő korrekció. C) A népesség mérete alapján történő korrekció. D) A vásárlóerő-paritás (PPP) szerinti korrekció.
A) A politikai szabadságjogok. B) A jövedelem-eloszlás az egyes országokon belül. C) A GDP növekedési rátái. D) A vagyoni egyenlőtlenség.
A) 60% B) 73% C) 50% D) 85%
A) Simon Kuznets B) Sir William Petty C) Charles Davenant D) Milton Gilbert
A) Integrált társadalmi-gazdasági jólét index (ISEW). B) Nemzeti boldogság index (GNH). C) GDP-B. D) Gazdasági és társadalmi jólét index (GEP).
A) India. B) Dél-Afrika. C) Egyesült Államok. D) Kína.
A) Költségvetési megközelítés B) Becsült kiadási megközelítés C) Jövedelmi megközelítés D) Termelési megközelítés
A) Világbank B) Egyesült Nemzetek C) Nemzetközi Pénzügyi Alap (IMF) D) Európai Unió
A) 1993 B) 1934 C) 1944 D) 1991
A) John B. Cobb. B) Diane Coyle. C) Martha Nussbaum. D) Erik Brynjolfsson.
A) Az inflációs illúzió B) A törött ablak téveszítése C) A deflációs torzítás D) Gazdasági paradoxon
A) India. B) Egyesült Államok. C) Kína. D) Dél-Afrika.
A) Milton Gilbert B) Sir William Petty C) Charles Davenant D) Simon Kuznets
A) Annak érdekében, hogy kiszámítsa az adóterheket, és érveljen amellett, hogy a földbirtokosok igazságtalanul voltak adóztatva a holland és az angol közötti háborúk során. B) Egy ország gazdasági teljesítményének mérésére. C) Annak érdekében, hogy bemutassa azt az amerikai kongresszusnak szóló jelentésben. D) Aholnap figyelmeztetett arra, hogy ne használják a jólét mérésére.
A) 1944 B) 1993 C) 1934 D) 1991
A) 1944 B) 1991 C) 1934 D) 1993
A) GDP fejenként. B) Nettó export. C) Névleges GDP. D) Az emberi fejlődési index (EFI).
A) 1934 B) 1993 C) 1944 D) 1991
A) Pénzügyi politika B) Pénzkínálat C) Piaci kereslet D) Import
A) Több mint 50%. B) Körülbelül 15%. C) 20% és 50% között. D) Közel 70%.
A) Negyedévente. B) Havi rendszerességgel. C) Félévente. D) Évente.
A) 2025 B) 2013 C) 2009 D) 1980 |