A) Államadósság százalékos aránya B) Globális fejlesztési program C) Bruttó hazai termék D) Általános forgalmazási folyamat
A) Reál GDP B) Egy főre jutó GDP C) Névleges GDP D) Potenciális GDP
A) Elsődleges ágazat B) Másodlagos szektor C) Tercier szektor D) Negyedidőszaki szektor
A) Beruházás + adók - Import + export B) Fogyasztás + Megtakarítások + Export - Import C) Fogyasztás + beruházás + kormányzati kiadások + nettó export D) Jövedelem + fogyasztás + nettó export - kormányzati kiadások
A) IMF B) Federal Reserve C) Gazdasági Elemzési Hivatal (BEA) D) Világbank
A) A GDP az országon belüli gazdasági teljesítményt méri, míg a GNP az ország lakosainak teljesítményét méri világszerte. B) A GDP tartalmazza a kormányzati kiadásokat, míg a GNP nem. C) A GDP a vagyont, míg a GNP a jövedelmet méri D) A GDP-t inflációval kiigazítják, míg a GNP-t nem.
A) Depresszió B) Stagnálás C) Recesszió D) Bővítés
A) Nettó export B) Fogyasztás C) Beruházások D) Kormányzati kiadások
A) Az adók emelésével negatívan hat a GDP-re B) Nincs hatása a GDP-re C) Csökkenti a GDP-t a fogyasztói kiadások csökkentése révén D) Növeli a GDP-t a közvetlen kiadásokon keresztül
A) Kormányzati kiadások B) Nettó export C) Beruházások D) Fogyasztás
A) Az infláció korrekciója időbeli változások figyelembevételével. B) A nemzeti gazdaságok összehasonlítása a jelenlegi devizaárfolyamok alapján. C) Az életszínvonal különbségeinek kiszámítása különböző országok között. D) A jövedelem-eloszlás mérése egy adott országon belül.
A) Magába foglalja minden gazdasági tevékenységet, beleértve az illegálisakat is. B) Mindig nő az inflációval együtt. C) Csak a mezőgazdasági szektor termelését méri. D) Nem veszi figyelembe, hogy a jövedelem hogyan oszlik el a népesség között.
A) A népesség mérete alapján történő korrekció. B) A katonai kiadások szerinti korrekció. C) A vásárlóerő-paritás (PPP) szerinti korrekció. D) A rendelkezésre álló természeti erőforrások száma alapján történő korrekció.
A) Névleges GDP. B) GDP fejenként. C) Az emberi fejlődési index (EFI). D) Nettó export.
A) Milton Gilbert B) Sir William Petty C) Charles Davenant D) Simon Kuznets
A) Aholnap figyelmeztetett arra, hogy ne használják a jólét mérésére. B) Annak érdekében, hogy kiszámítsa az adóterheket, és érveljen amellett, hogy a földbirtokosok igazságtalanul voltak adóztatva a holland és az angol közötti háborúk során. C) Annak érdekében, hogy bemutassa azt az amerikai kongresszusnak szóló jelentésben. D) Egy ország gazdasági teljesítményének mérésére.
A) Simon Kuznets B) Charles Davenant C) Milton Gilbert D) Sir William Petty
A) 1934 B) 1944 C) 1991 D) 1993
A) 1993 B) 1934 C) 1991 D) 1944
A) 1991 B) 1993 C) 1944 D) 1934
A) 1944 B) 1993 C) 1991 D) 1934
A) Termelési megközelítés B) Jövedelmi megközelítés C) Költségvetési megközelítés D) Becsült kiadási megközelítés
A) Import B) Pénzügyi politika C) Pénzkínálat D) Piaci kereslet
A) Világbank B) Nemzetközi Pénzügyi Alap (IMF) C) Egyesült Nemzetek D) Európai Unió
A) Az inflációs illúzió B) A törött ablak téveszítése C) A deflációs torzítás D) Gazdasági paradoxon
A) Körülbelül 15%. B) 20% és 50% között. C) Több mint 50%. D) Közel 70%.
A) Erik Brynjolfsson. B) Diane Coyle. C) Martha Nussbaum. D) John B. Cobb.
A) Integrált társadalmi-gazdasági jólét index (ISEW). B) GDP-B. C) Gazdasági és társadalmi jólét index (GEP). D) Nemzeti boldogság index (GNH).
A) Negyedévente. B) Havi rendszerességgel. C) Évente. D) Félévente.
A) Kína. B) Egyesült Államok. C) India. D) Dél-Afrika.
A) A vagyoni egyenlőtlenség. B) A jövedelem-eloszlás az egyes országokon belül. C) A GDP növekedési rátái. D) A politikai szabadságjogok.
A) Dél-Afrika. B) India. C) Egyesült Államok. D) Kína.
A) 2013 B) 2009 C) 2025 D) 1980
A) 60% B) 50% C) 85% D) 73% |