A) Melanosuchus niger B) Alligator mississippiensis C) Crocodylus acutus D) Gavialis gangeticus
A) Kenya B) India C) Ausztrália D) Brazília
A) Gyümölcsök B) Rovarok C) Hús D) Hal
A) 1 B) 3 C) 4 D) 2
A) Kritikusan veszélyeztetett B) Sebezhető C) Legkevésbé aggályos D) Veszélyeztetett
A) Üldözni és elkapni B) Csapdavadászat C) Mosogatás D) Sascsapás
A) Téli álmot alvó B) A föld alá ásni C) Napozás a napon D) Víz alatti légzés
A) Legfeljebb 30 perc B) Legfeljebb egy óra C) Legfeljebb 45 perc D) Legfeljebb 2 óra
A) Sziklás kiemelkedések B) Füves mezők C) Faágak D) Sandbanks
A) Más fajok hangjainak utánzása B) Telepátia C) Vokalizáció és testbeszéd D) Feromonok
A) Crocodylidae B) Gavialidae C) Alligatoridae D) Varanidae
A) 150 B) 110 C) 50 D) 80
A) Észak-indiai szubkontinens B) Amazon-medence C) Délkelet-Ázsia D) Dél-afrikai régió
A) Tavaszkor B) Az esős évszak alatt C) A hideg évszak végén D) Egész évben
A) 5–10 tojás B) 20–95 tojás C) 50–70 tojás D) 100–150 tojás
A) Körülbelül 10000 évvel ezelőtt B) Körülbelül 4000 évvel ezelőtt C) Körülbelül 500 évvel ezelőtt D) Körülbelül 1000 évvel ezelőtt
A) Minoi kultúra B) Mezopotámia C) Egyiptom D) Indus-völgye
A) A háború istenét, Kṛṣṇát B) A napistent, Suryát C) A folyók istennője, Gangā D) A szél istenét, Vayut
A) Csak 2% B) 50% C) 75% D) 90%
A) Georges Cuvier B) Johann Friedrich Gmelin C) Pierre Joseph Bonnaterre D) Carl Linnaeus
A) Crocodilus arctirostris B) Crocodilus longirostris C) Gavialis D) Rhamphostoma
A) François Marie Daudin B) Johann Georg Wagler C) Arthur Adams D) Nicolaus Michael Oppel
A) 1830 B) 1789 C) 1807 D) 1811
A) John Edward Gray B) Albert Günther C) Arthur Adams D) Richard Lydekker
A) Nicolaus Michael Oppel B) Richard Lydekker C) John Edward Gray D) Johann Friedrich Gmelin
A) Gharialis hysudricus B) Tomistoma schlegelii C) Crocodilus gangeticus D) Rhamphostoma
A) Gavialis B) Longirostres C) Rhamphostoma D) Crocodilus
A) A Siva-Maláj-félszigeti útvonal B) Egy tengeri átjáró útvonala C) A Himalája útvonala D) Egy szárazföldi vándorlási útvonal
A) Az eocén korszak B) A pliocén korszak C) A késői pleisztocén korszak D) A kora miocén korszak
A) 80% B) 94% C) 60% D) 100%
A) A nilói krokodil B) Az alligátorok C) A hamis gharial D) Az amerikai alligátor
A) Hártyás lábak B) Hosszabb farok C) Világos színű pikkelyek D) Üreges, gömbölyű orrdugattyú
A) 600–750 kg (1320–1650 font) B) 560 kg (1230 font) C) 160 kg (350 font) D) 977 kg (2154 font)
A) Egy fújó hang B) Egy siffogó hang C) Egy nyöszörgő hang D) Egy morajló hang
A) A gharial körülbelül 700 kg. B) A gharial nehezebb, körülbelül 680 kg. C) Mindkettő ugyanakkora. D) A gharial könnyebb, körülbelül 560 kg.
A) Ugyanannyi hosszú B) 4-szer hosszabb C) 3,5-szer hosszabb D) 2-szer hosszabb
A) Olívazöld B) Sötétbarna C) Fekete D) Sárgás-fehér
A) 1970 B) 2019 C) 2007 D) 1988
A) 600 egyed B) 500 egyed C) 1000 egyed D) 900 egyed
A) Chitwan Nemzeti Park B) Bardia Nemzeti Park C) Corbett Nemzeti Park D) Valmiki Tigrisrezervátum
A) 494 B) 300 C) 600 D) 700
A) 400 felnőtt B) 300 felnőtt C) 196 felnőtt D) 100 felnőtt
A) 150 B) 200 C) 50 D) 107
A) 100, gondozott körülmények között nevelt gharial B) 200, gondozott körülmények között nevelt gharial C) 250, gondozott körülmények között nevelt gharial D) 164, gondozott körülmények között nevelt gharial
A) 400 B) 251 C) 300 D) 150
A) Ez a leginkább a vízhez kötött krokodilfaj. B) Főként sós vízű környezetben vadászik. C) Hosszabb ideig képes a víz alatt maradni anélkül, hogy felszínre kerülne. D) Több időt tölt a szárazföldön, mint a vízben.
A) Az esős évszak alatt. B) Február közepén. C) Az egész évben, meghatározott időpontok nélkül. D) A korai tavaszon.
A) A bengáli folyókrokodil (Crocodylus palustris). B) Az amerikai aligátor. C) A sósmentevi krokodil. D) A nilokrokodil.
A) Fűvel borított területek. B) Agancsos talaj a víztől távol. C) Kősziklák a folyói partokon. D) Homokos talaj a víz közelében.
A) A farkukat használják. B) Megcsiprik és darabolják a zsákmányt. C) Körülúsznak a zsákmányt. D) Hirtelen hátrafordítják a fejüket.
A) Ékszerek B) Műanyag hulladék C) Gyümölcsök D) Magok
A) 10–20 km B) 500–600 km C) 200–300 km D) 80–120 km
A) Ragadozók látványa B) A kikelés hangjai C) Hőmérsékletváltozás D) Eső
A) Igen, mindig védik a fészkeket. B) Nem, általában nem. C) Csak a párzási szezonban. D) Csak akkor védik a fészkeket, ha nincs jelen nőstény.
A) 36 hónap B) 24 hónap C) 8–9 hónap D) 12 hónap
A) 34–39,2 cm B) 80–116 cm C) 130–158 cm D) 169–229 cm
A) 34–39,2 cm B) 140–167 cm C) 169–229 cm D) 80–116 cm
A) 96–98% B) 50–60% C) 85–90% D) 75–80%
A) Montreali egyezmény B) CITES I. függelék C) IUCN veszélyeztetett fajok vörös listája D) Bonn-i egyezmény a vándorló fajokról
A) 1982 B) 1975 C) 1991 D) 2004
A) Frankfurti Állatkert B) San Diego-i Állatkert C) Londoni Állatkert D) Berlini Állatkert
A) Szennyezés elleni védekezés B) Jogi védelem C) Élőhelyek pusztulása D) Újrakiültetés
A) 2017 B) 1998 C) 2004 D) 2023
A) 2019 B) 2021 C) 2018 D) 2020
A) 30 B) 40 C) 36 D) 25
A) Stonehenge B) Sanchi sztúpa C) Kínai Nagy Fal D) Gízai piramidak
A) Arthashastra B) Mahabharata C) Ramayana D) Baburnama
A) 'Thantia kumhira' B) 'Susar' C) 'Nakar' D) 'Ghadiala'
A) Nap, fény, melegség B) Folyó, víz, áramlás C) Csőr, orr, elefánttrombit D) Fa, levél, ág |