A) Alligator mississippiensis B) Crocodylus acutus C) Gavialis gangeticus D) Melanosuchus niger
A) Kenya B) India C) Brazília D) Ausztrália
A) Hal B) Rovarok C) Gyümölcsök D) Hús
A) 1 B) 3 C) 4 D) 2
A) Sebezhető B) Veszélyeztetett C) Kritikusan veszélyeztetett D) Legkevésbé aggályos
A) Sascsapás B) Mosogatás C) Csapdavadászat D) Üldözni és elkapni
A) Víz alatti légzés B) Napozás a napon C) A föld alá ásni D) Téli álmot alvó
A) Legfeljebb 45 perc B) Legfeljebb egy óra C) Legfeljebb 30 perc D) Legfeljebb 2 óra
A) Sziklás kiemelkedések B) Füves mezők C) Faágak D) Sandbanks
A) Telepátia B) Más fajok hangjainak utánzása C) Vokalizáció és testbeszéd D) Feromonok
A) Crocodylidae B) Alligatoridae C) Gavialidae D) Varanidae
A) 80 B) 150 C) 50 D) 110
A) Délkelet-Ázsia B) Amazon-medence C) Észak-indiai szubkontinens D) Dél-afrikai régió
A) Az esős évszak alatt B) Tavaszkor C) A hideg évszak végén D) Egész évben
A) 50–70 tojás B) 5–10 tojás C) 20–95 tojás D) 100–150 tojás
A) Körülbelül 1000 évvel ezelőtt B) Körülbelül 10000 évvel ezelőtt C) Körülbelül 500 évvel ezelőtt D) Körülbelül 4000 évvel ezelőtt
A) Indus-völgye B) Minoi kultúra C) Mezopotámia D) Egyiptom
A) A háború istenét, Kṛṣṇát B) A folyók istennője, Gangā C) A szél istenét, Vayut D) A napistent, Suryát
A) 75% B) Csak 2% C) 50% D) 90%
A) Pierre Joseph Bonnaterre B) Georges Cuvier C) Johann Friedrich Gmelin D) Carl Linnaeus
A) Crocodilus longirostris B) Rhamphostoma C) Crocodilus arctirostris D) Gavialis
A) Johann Georg Wagler B) Arthur Adams C) Nicolaus Michael Oppel D) François Marie Daudin
A) 1811 B) 1789 C) 1830 D) 1807
A) Arthur Adams B) Albert Günther C) John Edward Gray D) Richard Lydekker
A) Johann Friedrich Gmelin B) Richard Lydekker C) John Edward Gray D) Nicolaus Michael Oppel
A) Tomistoma schlegelii B) Crocodilus gangeticus C) Gharialis hysudricus D) Rhamphostoma
A) Rhamphostoma B) Longirostres C) Gavialis D) Crocodilus
A) Egy tengeri átjáró útvonala B) Egy szárazföldi vándorlási útvonal C) A Himalája útvonala D) A Siva-Maláj-félszigeti útvonal
A) A kora miocén korszak B) Az eocén korszak C) A késői pleisztocén korszak D) A pliocén korszak
A) 94% B) 80% C) 60% D) 100%
A) Az alligátorok B) A hamis gharial C) Az amerikai alligátor D) A nilói krokodil
A) Világos színű pikkelyek B) Hártyás lábak C) Üreges, gömbölyű orrdugattyú D) Hosszabb farok
A) 977 kg (2154 font) B) 600–750 kg (1320–1650 font) C) 560 kg (1230 font) D) 160 kg (350 font)
A) Egy fújó hang B) Egy nyöszörgő hang C) Egy morajló hang D) Egy siffogó hang
A) A gharial körülbelül 700 kg. B) Mindkettő ugyanakkora. C) A gharial könnyebb, körülbelül 560 kg. D) A gharial nehezebb, körülbelül 680 kg.
A) 2-szer hosszabb B) 4-szer hosszabb C) 3,5-szer hosszabb D) Ugyanannyi hosszú
A) Sárgás-fehér B) Sötétbarna C) Olívazöld D) Fekete
A) 2007 B) 1970 C) 1988 D) 2019
A) 600 egyed B) 900 egyed C) 1000 egyed D) 500 egyed
A) Chitwan Nemzeti Park B) Valmiki Tigrisrezervátum C) Bardia Nemzeti Park D) Corbett Nemzeti Park
A) 494 B) 700 C) 600 D) 300
A) 300 felnőtt B) 196 felnőtt C) 100 felnőtt D) 400 felnőtt
A) 150 B) 107 C) 200 D) 50
A) 250, gondozott körülmények között nevelt gharial B) 100, gondozott körülmények között nevelt gharial C) 200, gondozott körülmények között nevelt gharial D) 164, gondozott körülmények között nevelt gharial
A) 150 B) 251 C) 300 D) 400
A) Több időt tölt a szárazföldön, mint a vízben. B) Hosszabb ideig képes a víz alatt maradni anélkül, hogy felszínre kerülne. C) Főként sós vízű környezetben vadászik. D) Ez a leginkább a vízhez kötött krokodilfaj.
A) Február közepén. B) Az egész évben, meghatározott időpontok nélkül. C) Az esős évszak alatt. D) A korai tavaszon.
A) Az amerikai aligátor. B) A bengáli folyókrokodil (Crocodylus palustris). C) A nilokrokodil. D) A sósmentevi krokodil.
A) Homokos talaj a víz közelében. B) Agancsos talaj a víztől távol. C) Kősziklák a folyói partokon. D) Fűvel borított területek.
A) Körülúsznak a zsákmányt. B) Hirtelen hátrafordítják a fejüket. C) A farkukat használják. D) Megcsiprik és darabolják a zsákmányt.
A) Ékszerek B) Gyümölcsök C) Műanyag hulladék D) Magok
A) 200–300 km B) 500–600 km C) 10–20 km D) 80–120 km
A) A kikelés hangjai B) Hőmérsékletváltozás C) Ragadozók látványa D) Eső
A) Csak akkor védik a fészkeket, ha nincs jelen nőstény. B) Igen, mindig védik a fészkeket. C) Nem, általában nem. D) Csak a párzási szezonban.
A) 8–9 hónap B) 24 hónap C) 12 hónap D) 36 hónap
A) 130–158 cm B) 80–116 cm C) 34–39,2 cm D) 169–229 cm
A) 34–39,2 cm B) 169–229 cm C) 80–116 cm D) 140–167 cm
A) 75–80% B) 50–60% C) 85–90% D) 96–98%
A) Montreali egyezmény B) IUCN veszélyeztetett fajok vörös listája C) CITES I. függelék D) Bonn-i egyezmény a vándorló fajokról
A) 1975 B) 1982 C) 2004 D) 1991
A) San Diego-i Állatkert B) Frankfurti Állatkert C) Londoni Állatkert D) Berlini Állatkert
A) Újrakiültetés B) Jogi védelem C) Szennyezés elleni védekezés D) Élőhelyek pusztulása
A) 1998 B) 2004 C) 2017 D) 2023
A) 2018 B) 2019 C) 2020 D) 2021
A) 25 B) 30 C) 36 D) 40
A) Sanchi sztúpa B) Gízai piramidak C) Kínai Nagy Fal D) Stonehenge
A) Arthashastra B) Baburnama C) Mahabharata D) Ramayana
A) 'Thantia kumhira' B) 'Susar' C) 'Ghadiala' D) 'Nakar'
A) Fa, levél, ág B) Nap, fény, melegség C) Folyó, víz, áramlás D) Csőr, orr, elefánttrombit |