A) A földrengés pontos időpontjának előrejelzése. B) A földrengések történetének tanulmányozása. C) Földrengés közbeni talajmozgás mérése. D) Az épületek földrengés elleni megerősítése.
A) A földrengés időtartama. B) A földrengés mélysége. C) A földrengés helye. D) A földrengés erőssége.
A) A földrengés valószínűségének előrejelzése. B) Az épület súlyának növelése. C) Az energia elnyelése és elvezetése az épületre ható szeizmikus erők csökkentése érdekében. D) A földrengés során keletkező károk megelőzése.
A) Megjósolni, hogy mikor fognak földrengések bekövetkezni. B) Az épületek megerősítése a hurrikánok ellen. C) A talaj tulajdonságainak és az alapozás tervezésének értékelése a földrengések alatti stabilitás biztosítása érdekében. D) A földrengések viselkedésének tanulmányozása.
A) Konkrét földrengési események előrejelzése. B) A szerkezetek teljesítményszintjének értékelése és kezelése különböző szeizmikus események esetén. C) Nulla kár biztosítása minden földrengés esetén. D) A földrengések történetének tanulmányozása.
A) Annak biztosítása, hogy a szerkezeteket úgy tervezzék, hogy ellenálljanak a lehetséges földrengési erőknek. B) A földrengés pontos időzítésének meghatározása. C) A földrengések hatásainak tanulmányozása azok bekövetkezése után. D) Megjósolni, hogy mikor és hol lesznek földrengések.
A) A földrengések pontos intenzitásának előrejelzése. B) Minden földrengés megelőzése. C) Annak elemzése, hogy a szerkezetek hogyan reagálnak dinamikus terhelésekre, például földrengésekre. D) A földrengés okozta károk költségének becslése.
A) A szeizmikus tevékenység teljes figyelmen kívül hagyásával. B) Történelmi földrengési adatok és geológiai jellemzők elemzésével. C) A földrengések pontos időzítésének előrejelzésével. D) A területen található összes meglévő épület megerősítésével. |