A) A földrengés pontos időpontjának előrejelzése. B) A földrengések történetének tanulmányozása. C) Az épületek földrengés elleni megerősítése. D) Földrengés közbeni talajmozgás mérése.
A) A földrengés erőssége. B) A földrengés mélysége. C) A földrengés helye. D) A földrengés időtartama.
A) Az energia elnyelése és elvezetése az épületre ható szeizmikus erők csökkentése érdekében. B) A földrengés során keletkező károk megelőzése. C) Az épület súlyának növelése. D) A földrengés valószínűségének előrejelzése.
A) Az épületek megerősítése a hurrikánok ellen. B) A talaj tulajdonságainak és az alapozás tervezésének értékelése a földrengések alatti stabilitás biztosítása érdekében. C) A földrengések viselkedésének tanulmányozása. D) Megjósolni, hogy mikor fognak földrengések bekövetkezni.
A) Nulla kár biztosítása minden földrengés esetén. B) Konkrét földrengési események előrejelzése. C) A szerkezetek teljesítményszintjének értékelése és kezelése különböző szeizmikus események esetén. D) A földrengések történetének tanulmányozása.
A) A földrengés pontos időzítésének meghatározása. B) A földrengések hatásainak tanulmányozása azok bekövetkezése után. C) Megjósolni, hogy mikor és hol lesznek földrengések. D) Annak biztosítása, hogy a szerkezeteket úgy tervezzék, hogy ellenálljanak a lehetséges földrengési erőknek.
A) A földrengés okozta károk költségének becslése. B) Annak elemzése, hogy a szerkezetek hogyan reagálnak dinamikus terhelésekre, például földrengésekre. C) Minden földrengés megelőzése. D) A földrengések pontos intenzitásának előrejelzése.
A) Történelmi földrengési adatok és geológiai jellemzők elemzésével. B) A szeizmikus tevékenység teljes figyelmen kívül hagyásával. C) A területen található összes meglévő épület megerősítésével. D) A földrengések pontos időzítésének előrejelzésével. |