A) Földrengés közbeni talajmozgás mérése. B) A földrengés pontos időpontjának előrejelzése. C) A földrengések történetének tanulmányozása. D) Az épületek földrengés elleni megerősítése.
A) A földrengés erőssége. B) A földrengés időtartama. C) A földrengés helye. D) A földrengés mélysége.
A) Az energia elnyelése és elvezetése az épületre ható szeizmikus erők csökkentése érdekében. B) A földrengés során keletkező károk megelőzése. C) Az épület súlyának növelése. D) A földrengés valószínűségének előrejelzése.
A) Megjósolni, hogy mikor fognak földrengések bekövetkezni. B) A talaj tulajdonságainak és az alapozás tervezésének értékelése a földrengések alatti stabilitás biztosítása érdekében. C) Az épületek megerősítése a hurrikánok ellen. D) A földrengések viselkedésének tanulmányozása.
A) A szerkezetek teljesítményszintjének értékelése és kezelése különböző szeizmikus események esetén. B) Nulla kár biztosítása minden földrengés esetén. C) Konkrét földrengési események előrejelzése. D) A földrengések történetének tanulmányozása.
A) Annak biztosítása, hogy a szerkezeteket úgy tervezzék, hogy ellenálljanak a lehetséges földrengési erőknek. B) A földrengés pontos időzítésének meghatározása. C) Megjósolni, hogy mikor és hol lesznek földrengések. D) A földrengések hatásainak tanulmányozása azok bekövetkezése után.
A) Annak elemzése, hogy a szerkezetek hogyan reagálnak dinamikus terhelésekre, például földrengésekre. B) A földrengések pontos intenzitásának előrejelzése. C) A földrengés okozta károk költségének becslése. D) Minden földrengés megelőzése.
A) A területen található összes meglévő épület megerősítésével. B) A földrengések pontos időzítésének előrejelzésével. C) A szeizmikus tevékenység teljes figyelmen kívül hagyásával. D) Történelmi földrengési adatok és geológiai jellemzők elemzésével. |