A) A földrengések történetének tanulmányozása. B) A földrengés pontos időpontjának előrejelzése. C) Az épületek földrengés elleni megerősítése. D) Földrengés közbeni talajmozgás mérése.
A) A földrengés helye. B) A földrengés mélysége. C) A földrengés időtartama. D) A földrengés erőssége.
A) Az épület súlyának növelése. B) A földrengés valószínűségének előrejelzése. C) Az energia elnyelése és elvezetése az épületre ható szeizmikus erők csökkentése érdekében. D) A földrengés során keletkező károk megelőzése.
A) A földrengések viselkedésének tanulmányozása. B) Az épületek megerősítése a hurrikánok ellen. C) A talaj tulajdonságainak és az alapozás tervezésének értékelése a földrengések alatti stabilitás biztosítása érdekében. D) Megjósolni, hogy mikor fognak földrengések bekövetkezni.
A) Konkrét földrengési események előrejelzése. B) Nulla kár biztosítása minden földrengés esetén. C) A földrengések történetének tanulmányozása. D) A szerkezetek teljesítményszintjének értékelése és kezelése különböző szeizmikus események esetén.
A) A földrengések hatásainak tanulmányozása azok bekövetkezése után. B) A földrengés pontos időzítésének meghatározása. C) Megjósolni, hogy mikor és hol lesznek földrengések. D) Annak biztosítása, hogy a szerkezeteket úgy tervezzék, hogy ellenálljanak a lehetséges földrengési erőknek.
A) A földrengések pontos intenzitásának előrejelzése. B) A földrengés okozta károk költségének becslése. C) Minden földrengés megelőzése. D) Annak elemzése, hogy a szerkezetek hogyan reagálnak dinamikus terhelésekre, például földrengésekre.
A) Történelmi földrengési adatok és geológiai jellemzők elemzésével. B) A területen található összes meglévő épület megerősítésével. C) A földrengések pontos időzítésének előrejelzésével. D) A szeizmikus tevékenység teljes figyelmen kívül hagyásával. |