A) Jeges-tenger B) Atlanti-óceán C) Csendes-óceán D) Indiai-óceán
A) Szürke B) Fekete C) Fehér D) Kék
A) Ugató hangok B) Doromboló hangok C) Üvöltő hangok D) Sípolás és kattogás
A) Ragadozás, túlhalászás és éghajlatváltozás B) Olajszennyezés, vadászat és hajósztrájk C) Genetikai rendellenességek, fertőző betegségek és paraziták D) Szennyezés, élőhelyromlás és zajszennyezés
A) Meghallgatás B) Látvány C) Ízlés D) Szagold meg
A) Echolokáció B) Csapdába ejtés C) Chasing D) Vizuális megfigyelés
A) Egy B) Négy C) Három D) Két
A) Rákfélék B) Növények C) Pecsétek D) Hal
A) Phocoenidae B) Monodontidae C) Delphinidae D) Balaenopteridae
A) Nagy hátúszó. B) Áramvonalas test. C) Nincs hátúszó. D) Uszonyok a lábfejeken.
A) Szarv B) „Melon” (fehérkehalak orrszerve) C) Úszóhártya D) Zsírréteg
A) 10 méter (33 láb) B) 3 méter (10 láb) C) 5,5 méter (18 láb) D) 7 méter (23 láb)
A) 700 méter (2300 láb) B) 100 méter (330 láb) C) 1000 méter (3280 láb) D) 500 méter (1640 láb)
A) A túlzott mértékű halászat B) A természetes ragadozók C) A klímaváltozás D) A szennyezés
A) Veszélyeztetett B) Kicsi a kockázat C) Kivult D) Közelségben a veszélyeztetett kategóriához
A) A Bering-tenger B) A Csukcs-tenger C) Az alaszkai Cook-tó D) Az Északi-sarkvidék
A) Fókák B) Cápatengerek C) Delfinek D) Jegesmedvék
A) 10 állat B) 2 állat C) 50 állat D) 20 állat
A) Tengeri moszat B) Plankton C) Csak halak D) Opportunista táplálkozók
A) Öket nem vadásznak. B) Ök nem szerepelnek a veszélyeztetett fajok között. C) Ök nem minősülnek bálnának. D) Az őslakosok által folytatott bálnavadászat nem vonatkozik az 1986-os moratóriumra.
A) Nyugat-Hudson-öböl B) Dél-Hudson-öböl C) Kelet-Hudson-öböl D) Észak-Hudson-öböl
A) Orosz B) Angol C) Latin D) Görög
A) Delfin B) Fehér bálina C) Tengeri csicserke D) Beluga
A) Görög B) Latin C) Angol D) Orosz
A) Bálnák énekese B) Óceáni madár C) Tengeri énekes D) Tengeri kanári
A) Csipogás B) Fújás C) Sikoly D) Morajlás
A) Fehér B) Delfin C) Szárnyatlan D) Uszony
A) Szárnyatlan B) Delfin C) Fehér D) Uszony
A) Peter Simon Pallas B) Carl Linnaeus C) Gregor Mendel D) Charles Darwin
A) Odontoceti (fogazott bálnák) B) Cetacea (bálnák) C) Pinnipedia (fókák) D) Mysticeti (csőrájú bálnák)
A) Fehérvízi fókák B) Egyes narvál C) Delfin D) Haló
A) Fosszilis csontok Vermont államban. B) Egy olyan koponyacsont, amely átmeneti jellemzőket mutat. C) A genom szekvenciáinak hasonlósága. D) Egy közös ősmam.
A) 95% B) 97,87% C) 90% D) 85%
A) Denebola brachycephala B) Bohaskaia monodontoides C) Casatia thermophila D) Monodon monoceros
A) Korai miocén B) Késői pliocén C) Késői miocén D) Korai pliocén
A) Baja California B) Vermont állam, Egyesült Államok C) Virginia állam D) Charlotte, Vermont
A) A Charlotte-i bálna B) Dinoszaurusz-fosszília C) Amonit-fosszília D) Trilobit-fosszília
A) Legfeljebb 50 év. B) Legfeljebb 70 vagy 80 év. C) Legfeljebb 100 év. D) Legfeljebb 30 év.
A) A nőstények 25%-kal hosszabbak, mint a hímek. B) A hímek 25%-kal hosszabbak, mint a nőstények. C) A hímek 50%-kal hosszabbak, mint a nőstények. D) A hímek és a nőstények ugyanolyan méretűek.
A) Legfeljebb 20 cm. B) Legfeljebb 15 cm. C) Legfeljebb 10 cm. D) Legfeljebb 5 cm.
A) A „mellény” (melon) kibocsátása révén. B) A farkának mozgatásával. C) A szájának kinyitásával. D) Az izmos borítás összehúzódása révén.
A) Kemény, sűrű, rostos kötőszövet. B) Puha szivacsos porc. C) Az emberi karokban található csontokhoz hasonló csontok. D) Vékony, rugalmas bőr.
A) Orr B) Fül C) Alsó állkapocs D) Nyelv
A) Szőrszálak B) Rúdsejt C) Szálak D) Pálcikasejtek
A) Megmutatják a tipikus riasztási viselkedést. B) Gyorsan elúsznak. C) Nem reagálnak rá. D) Megközelítik a vér forrását.
A) Különböző ízeket érzékelnek. B) Szabályozzák a test hőmérsékletét. C) Javítják a látást. D) Javítják a hallást.
A) Nincs látótávolság B) Hosszú látótávolság C) Korlátozott látótávolság D) Végtelen látótávolság
A) Csoportos felbukkanás B) Csoportos víz alá merülés C) Csoportos mozgás D) Forgatás
A) Alvási viselkedés B) Aggresszív viselkedés C) Táplálkozási viselkedés D) Helyettesítő viselkedés
A) Csoportok B) Családok C) Óvodák D) Kérések
A) 600 méter B) 900 méternél több C) 500 méter D) 700 méter
A) Amfipódák B) Echiurid férgek C) Tintahal D) Rák
A) Fehér cápa (bálnacápa) B) Cetobálna C) Kékbálna D) Grönlandi bálna
A) A nyári hónapokban B) A párzási szezon alatt C) A tavaszi hónapokban D) A téli hónapokban
A) 35% B) 28% C) 30% D) 25%
A) Az első három hónapban B) Az első évben C) Az első két évben D) Az első hat hónapban
A) Alloparentális viselkedés B) Nappali táplálkozás C) Magányos vadászat D) Éjszakai vándorlás
A) Hosszú szarv B) Szokatlan fogazat C) Csíkos bőr D) Hártyás lábak
A) A víz közepén való vadászat B) A felszínről való táplálkozás C) A tengerfenyérről való vadászat D) Szűréses táplálkozás
A) Egy orosz kutató B) Egy kanadai kutató C) Egy japán kutató D) Egy amerikai kutató
A) Az állkapocs csattogtatása B) A uszonyok csattogtatása C) A légnyílásból történő fújás D) A farok csapkodása
A) 6000 kilométer B) 9000 kilométer C) 12000 kilométer D) 3000 kilométer
A) Nyílt tenger B) Sarki jégtakarók C) Folyamok D) Mélytengeri szakadékok
A) 3400–3800 egyed B) 14500 egyed C) 55000 egyed D) 1151 egyed
A) Az északi Bering-tenger B) Grönland délnyugati része C) Az északi Kanada-i sarkvidék D) Ulbansky
A) 62 egyed B) 17 egyed C) 152 egyed D) 39 egyed
A) Kelet-csukcsi-tenger B) Bristol-öböl C) Cook-öböl D) Észak-kanadai területek
A) A lehetséges biológiai eltávolítás egyenlete B) A populációs sűrűség egyenlete C) A hordkapacitás egyenlete D) A maximális fenntartható termelés egyenlete
A) A hús B) A bőr C) A csigolyák D) A fogak
A) A csigolyák B) A hús C) A bőr (muktuk) D) A fogak
A) 21 400 egyed B) 14 500 egyed C) 55 000 egyed D) 889 egyed
A) 39 egyed B) 17 egyed C) 152 egyed D) 62 egyed
A) 2500 egyén B) 4000 egyén C) 1500 egyén D) 549 egyén
A) Szénkátrány B) Vaselin C) Ásványolaj D) Növényi olaj
A) 1925 B) 1940 C) 1938 D) 1950
A) Az 1940-es évek B) Az 1970-es évek C) Az 1960-as évek D) Az 1950-es évek
A) Pour la suite du monde B) La Chasse au Beluga C) Les Océans de l'Est D) Le Monde des Cétacés
A) 500 kg. B) 935 kg. C) 800 kg. D) 1200 kg.
A) 5%. B) 10%. C) 27%. D) 50%.
A) 100 km. B) 10 km. C) 200 km. D) 50 km.
A) Anisakis simplex B) Papillómavírusok C) Erysipelothrix rhusiopathiae D) Sarcocystis
A) Egyesült Államok B) Norvégia C) Oroszország D) Kína
A) Mellkas gerinccsíkok B) Nem összeforrott nyaki gerinccsíkok C) Ágyéki gerinccsíkok D) Összeforrott nyaki gerinccsíkok
A) Naluark B) Little Grey C) Little White D) Ruby
A) 2006 B) 1992 C) 2016 D) 2018
A) Whale and Dolphin Conservation B) SeaWorld C) Blackstone Group D) Merlin Entertainments
A) Erysipelothrix rhusiopathiae B) Anisakis simplex C) Sarcocystis D) Contracaecum
A) Naluark B) Little Grey C) Little White D) Ruby
A) Szovjet Haditengerészet B) Amerikai Haditengerészet C) Kanadai Haditengerészet D) Orosz Haditengerészet
A) Egysejtű protozoák B) Erysipelothrix rhusiopathiae C) Herpesvírusok D) Papillómavírusok
A) Hadwenius seymouri B) Pharurus pallasii C) Anisakis simplex D) Leucasiella arctica
A) Nincs megadva B) Little White C) Ruby D) Naluark
A) Pharurus pallasii B) Hadwenius seymouri C) Leucasiella arctica D) Anisakis simplex
A) Pharurus pallasii B) Hadwenius seymouri C) Anisakis simplex D) Leucasiella arctica
A) A fehérzátonyok megérintése B) A fehérzátonyok etetése C) A fehérzátonyok üldözése D) A hajók távolságtartása
A) Saint Lawrence-folyó B) Charlottetown kikötő C) Hudson-öböl D) Thames-tengeri öböl
A) Gyorsabban úsznak, mint a vadon élő belugasok B) Utánozzák az emberi beszédet C) Rövid távolságokra repülnek D) Megváltoztatják a színüket
A) Veszélyeztetett B) Legalacsonyabb kockázat C) Sebezhető D) Súlyosan veszélyeztetett
A) A koszatlanok általi ragadozás csökkenése. B) A növekvő emberi jelenlét zavarja az élőhelyeket. C) Csökkenő hajózási forgalom. D) Stabilabb jégviszonyok. |