A) Csendes-óceán B) Atlanti-óceán C) Indiai-óceán D) Jeges-tenger
A) Szürke B) Fekete C) Fehér D) Kék
A) Üvöltő hangok B) Doromboló hangok C) Ugató hangok D) Sípolás és kattogás
A) Ragadozás, túlhalászás és éghajlatváltozás B) Genetikai rendellenességek, fertőző betegségek és paraziták C) Szennyezés, élőhelyromlás és zajszennyezés D) Olajszennyezés, vadászat és hajósztrájk
A) Látvány B) Meghallgatás C) Ízlés D) Szagold meg
A) Echolokáció B) Vizuális megfigyelés C) Csapdába ejtés D) Chasing
A) Négy B) Három C) Két D) Egy
A) Hal B) Rákfélék C) Pecsétek D) Növények
A) Phocoenidae B) Monodontidae C) Delphinidae D) Balaenopteridae
A) Nagy hátúszó. B) Nincs hátúszó. C) Áramvonalas test. D) Uszonyok a lábfejeken.
A) Zsírréteg B) Úszóhártya C) „Melon” (fehérkehalak orrszerve) D) Szarv
A) 3 méter (10 láb) B) 5,5 méter (18 láb) C) 7 méter (23 láb) D) 10 méter (33 láb)
A) 500 méter (1640 láb) B) 100 méter (330 láb) C) 1000 méter (3280 láb) D) 700 méter (2300 láb)
A) A klímaváltozás B) A szennyezés C) A természetes ragadozók D) A túlzott mértékű halászat
A) Közelségben a veszélyeztetett kategóriához B) Kicsi a kockázat C) Kivult D) Veszélyeztetett
A) A Bering-tenger B) Az alaszkai Cook-tó C) Az Északi-sarkvidék D) A Csukcs-tenger
A) Delfinek B) Fókák C) Jegesmedvék D) Cápatengerek
A) 20 állat B) 2 állat C) 50 állat D) 10 állat
A) Plankton B) Opportunista táplálkozók C) Tengeri moszat D) Csak halak
A) Öket nem vadásznak. B) Ök nem minősülnek bálnának. C) Az őslakosok által folytatott bálnavadászat nem vonatkozik az 1986-os moratóriumra. D) Ök nem szerepelnek a veszélyeztetett fajok között.
A) Kelet-Hudson-öböl B) Észak-Hudson-öböl C) Nyugat-Hudson-öböl D) Dél-Hudson-öböl
A) Latin B) Angol C) Orosz D) Görög
A) Tengeri csicserke B) Beluga C) Delfin D) Fehér bálina
A) Angol B) Latin C) Orosz D) Görög
A) Bálnák énekese B) Tengeri kanári C) Óceáni madár D) Tengeri énekes
A) Morajlás B) Csipogás C) Fújás D) Sikoly
A) Fehér B) Delfin C) Uszony D) Szárnyatlan
A) Uszony B) Szárnyatlan C) Delfin D) Fehér
A) Peter Simon Pallas B) Carl Linnaeus C) Charles Darwin D) Gregor Mendel
A) Mysticeti (csőrájú bálnák) B) Pinnipedia (fókák) C) Odontoceti (fogazott bálnák) D) Cetacea (bálnák)
A) Egyes narvál B) Haló C) Fehérvízi fókák D) Delfin
A) Egy közös ősmam. B) Egy olyan koponyacsont, amely átmeneti jellemzőket mutat. C) A genom szekvenciáinak hasonlósága. D) Fosszilis csontok Vermont államban.
A) 85% B) 95% C) 97,87% D) 90%
A) Monodon monoceros B) Casatia thermophila C) Bohaskaia monodontoides D) Denebola brachycephala
A) Korai miocén B) Késői miocén C) Korai pliocén D) Késői pliocén
A) Charlotte, Vermont B) Virginia állam C) Baja California D) Vermont állam, Egyesült Államok
A) Dinoszaurusz-fosszília B) Trilobit-fosszília C) A Charlotte-i bálna D) Amonit-fosszília
A) Legfeljebb 100 év. B) Legfeljebb 70 vagy 80 év. C) Legfeljebb 30 év. D) Legfeljebb 50 év.
A) A hímek 50%-kal hosszabbak, mint a nőstények. B) A nőstények 25%-kal hosszabbak, mint a hímek. C) A hímek és a nőstények ugyanolyan méretűek. D) A hímek 25%-kal hosszabbak, mint a nőstények.
A) Legfeljebb 20 cm. B) Legfeljebb 10 cm. C) Legfeljebb 5 cm. D) Legfeljebb 15 cm.
A) A farkának mozgatásával. B) A „mellény” (melon) kibocsátása révén. C) Az izmos borítás összehúzódása révén. D) A szájának kinyitásával.
A) Kemény, sűrű, rostos kötőszövet. B) Puha szivacsos porc. C) Vékony, rugalmas bőr. D) Az emberi karokban található csontokhoz hasonló csontok.
A) Nyelv B) Orr C) Fül D) Alsó állkapocs
A) Szőrszálak B) Rúdsejt C) Pálcikasejtek D) Szálak
A) Megközelítik a vér forrását. B) Nem reagálnak rá. C) Gyorsan elúsznak. D) Megmutatják a tipikus riasztási viselkedést.
A) Szabályozzák a test hőmérsékletét. B) Javítják a látást. C) Különböző ízeket érzékelnek. D) Javítják a hallást.
A) Végtelen látótávolság B) Korlátozott látótávolság C) Hosszú látótávolság D) Nincs látótávolság
A) Forgatás B) Csoportos mozgás C) Csoportos felbukkanás D) Csoportos víz alá merülés
A) Táplálkozási viselkedés B) Alvási viselkedés C) Helyettesítő viselkedés D) Aggresszív viselkedés
A) Csoportok B) Óvodák C) Családok D) Kérések
A) 900 méternél több B) 700 méter C) 600 méter D) 500 méter
A) Echiurid férgek B) Amfipódák C) Tintahal D) Rák
A) Grönlandi bálna B) Cetobálna C) Kékbálna D) Fehér cápa (bálnacápa)
A) A tavaszi hónapokban B) A nyári hónapokban C) A párzási szezon alatt D) A téli hónapokban
A) 28% B) 25% C) 30% D) 35%
A) Az első három hónapban B) Az első évben C) Az első hat hónapban D) Az első két évben
A) Alloparentális viselkedés B) Magányos vadászat C) Éjszakai vándorlás D) Nappali táplálkozás
A) Hosszú szarv B) Szokatlan fogazat C) Hártyás lábak D) Csíkos bőr
A) Szűréses táplálkozás B) A felszínről való táplálkozás C) A tengerfenyérről való vadászat D) A víz közepén való vadászat
A) Egy amerikai kutató B) Egy kanadai kutató C) Egy japán kutató D) Egy orosz kutató
A) A légnyílásból történő fújás B) A uszonyok csattogtatása C) A farok csapkodása D) Az állkapocs csattogtatása
A) 3000 kilométer B) 9000 kilométer C) 6000 kilométer D) 12000 kilométer
A) Sarki jégtakarók B) Mélytengeri szakadékok C) Nyílt tenger D) Folyamok
A) 1151 egyed B) 14500 egyed C) 55000 egyed D) 3400–3800 egyed
A) Az északi Kanada-i sarkvidék B) Az északi Bering-tenger C) Ulbansky D) Grönland délnyugati része
A) 62 egyed B) 39 egyed C) 152 egyed D) 17 egyed
A) Bristol-öböl B) Cook-öböl C) Észak-kanadai területek D) Kelet-csukcsi-tenger
A) A hordkapacitás egyenlete B) A populációs sűrűség egyenlete C) A maximális fenntartható termelés egyenlete D) A lehetséges biológiai eltávolítás egyenlete
A) A csigolyák B) A bőr C) A fogak D) A hús
A) A hús B) A csigolyák C) A bőr (muktuk) D) A fogak
A) 21 400 egyed B) 889 egyed C) 55 000 egyed D) 14 500 egyed
A) 62 egyed B) 152 egyed C) 17 egyed D) 39 egyed
A) 2500 egyén B) 4000 egyén C) 549 egyén D) 1500 egyén
A) Ásványolaj B) Vaselin C) Növényi olaj D) Szénkátrány
A) 1940 B) 1925 C) 1938 D) 1950
A) Az 1950-es évek B) Az 1940-es évek C) Az 1970-es évek D) Az 1960-as évek
A) La Chasse au Beluga B) Pour la suite du monde C) Le Monde des Cétacés D) Les Océans de l'Est
A) 1200 kg. B) 500 kg. C) 935 kg. D) 800 kg.
A) 27%. B) 50%. C) 5%. D) 10%.
A) 100 km. B) 10 km. C) 50 km. D) 200 km.
A) Erysipelothrix rhusiopathiae B) Anisakis simplex C) Sarcocystis D) Papillómavírusok
A) Egyesült Államok B) Norvégia C) Kína D) Oroszország
A) Mellkas gerinccsíkok B) Összeforrott nyaki gerinccsíkok C) Nem összeforrott nyaki gerinccsíkok D) Ágyéki gerinccsíkok
A) Naluark B) Little Grey C) Little White D) Ruby
A) 2016 B) 2006 C) 1992 D) 2018
A) SeaWorld B) Whale and Dolphin Conservation C) Merlin Entertainments D) Blackstone Group
A) Contracaecum B) Erysipelothrix rhusiopathiae C) Anisakis simplex D) Sarcocystis
A) Little White B) Ruby C) Naluark D) Little Grey
A) Amerikai Haditengerészet B) Kanadai Haditengerészet C) Szovjet Haditengerészet D) Orosz Haditengerészet
A) Erysipelothrix rhusiopathiae B) Herpesvírusok C) Egysejtű protozoák D) Papillómavírusok
A) Pharurus pallasii B) Anisakis simplex C) Hadwenius seymouri D) Leucasiella arctica
A) Nincs megadva B) Naluark C) Ruby D) Little White
A) Pharurus pallasii B) Leucasiella arctica C) Anisakis simplex D) Hadwenius seymouri
A) Anisakis simplex B) Leucasiella arctica C) Pharurus pallasii D) Hadwenius seymouri
A) A hajók távolságtartása B) A fehérzátonyok üldözése C) A fehérzátonyok megérintése D) A fehérzátonyok etetése
A) Charlottetown kikötő B) Hudson-öböl C) Thames-tengeri öböl D) Saint Lawrence-folyó
A) Gyorsabban úsznak, mint a vadon élő belugasok B) Rövid távolságokra repülnek C) Megváltoztatják a színüket D) Utánozzák az emberi beszédet
A) Súlyosan veszélyeztetett B) Veszélyeztetett C) Sebezhető D) Legalacsonyabb kockázat
A) Csökkenő hajózási forgalom. B) A koszatlanok általi ragadozás csökkenése. C) Stabilabb jégviszonyok. D) A növekvő emberi jelenlét zavarja az élőhelyeket. |