A) Csendes-óceán B) Atlanti-óceán C) Indiai-óceán D) Jeges-tenger
A) Szürke B) Fehér C) Fekete D) Kék
A) Sípolás és kattogás B) Üvöltő hangok C) Doromboló hangok D) Ugató hangok
A) Szennyezés, élőhelyromlás és zajszennyezés B) Genetikai rendellenességek, fertőző betegségek és paraziták C) Olajszennyezés, vadászat és hajósztrájk D) Ragadozás, túlhalászás és éghajlatváltozás
A) Látvány B) Szagold meg C) Meghallgatás D) Ízlés
A) Vizuális megfigyelés B) Chasing C) Csapdába ejtés D) Echolokáció
A) Négy B) Egy C) Két D) Három
A) Pecsétek B) Növények C) Rákfélék D) Hal
A) Balaenopteridae B) Phocoenidae C) Delphinidae D) Monodontidae
A) Uszonyok a lábfejeken. B) Áramvonalas test. C) Nincs hátúszó. D) Nagy hátúszó.
A) Úszóhártya B) Szarv C) „Melon” (fehérkehalak orrszerve) D) Zsírréteg
A) 5,5 méter (18 láb) B) 10 méter (33 láb) C) 3 méter (10 láb) D) 7 méter (23 láb)
A) 100 méter (330 láb) B) 700 méter (2300 láb) C) 1000 méter (3280 láb) D) 500 méter (1640 láb)
A) A túlzott mértékű halászat B) A természetes ragadozók C) A szennyezés D) A klímaváltozás
A) Közelségben a veszélyeztetett kategóriához B) Veszélyeztetett C) Kicsi a kockázat D) Kivult
A) Az alaszkai Cook-tó B) A Bering-tenger C) Az Északi-sarkvidék D) A Csukcs-tenger
A) Cápatengerek B) Delfinek C) Jegesmedvék D) Fókák
A) 50 állat B) 20 állat C) 10 állat D) 2 állat
A) Csak halak B) Tengeri moszat C) Opportunista táplálkozók D) Plankton
A) Ök nem minősülnek bálnának. B) Öket nem vadásznak. C) Ök nem szerepelnek a veszélyeztetett fajok között. D) Az őslakosok által folytatott bálnavadászat nem vonatkozik az 1986-os moratóriumra.
A) Kelet-Hudson-öböl B) Nyugat-Hudson-öböl C) Észak-Hudson-öböl D) Dél-Hudson-öböl
A) Latin B) Angol C) Görög D) Orosz
A) Fehér bálina B) Delfin C) Tengeri csicserke D) Beluga
A) Görög B) Latin C) Angol D) Orosz
A) Tengeri énekes B) Tengeri kanári C) Óceáni madár D) Bálnák énekese
A) Csipogás B) Fújás C) Morajlás D) Sikoly
A) Fehér B) Delfin C) Uszony D) Szárnyatlan
A) Uszony B) Fehér C) Szárnyatlan D) Delfin
A) Peter Simon Pallas B) Gregor Mendel C) Carl Linnaeus D) Charles Darwin
A) Mysticeti (csőrájú bálnák) B) Pinnipedia (fókák) C) Cetacea (bálnák) D) Odontoceti (fogazott bálnák)
A) Fehérvízi fókák B) Delfin C) Haló D) Egyes narvál
A) Egy közös ősmam. B) A genom szekvenciáinak hasonlósága. C) Fosszilis csontok Vermont államban. D) Egy olyan koponyacsont, amely átmeneti jellemzőket mutat.
A) 90% B) 97,87% C) 95% D) 85%
A) Monodon monoceros B) Denebola brachycephala C) Bohaskaia monodontoides D) Casatia thermophila
A) Késői miocén B) Korai miocén C) Késői pliocén D) Korai pliocén
A) Baja California B) Virginia állam C) Vermont állam, Egyesült Államok D) Charlotte, Vermont
A) Dinoszaurusz-fosszília B) A Charlotte-i bálna C) Amonit-fosszília D) Trilobit-fosszília
A) Legfeljebb 30 év. B) Legfeljebb 100 év. C) Legfeljebb 70 vagy 80 év. D) Legfeljebb 50 év.
A) A nőstények 25%-kal hosszabbak, mint a hímek. B) A hímek 25%-kal hosszabbak, mint a nőstények. C) A hímek és a nőstények ugyanolyan méretűek. D) A hímek 50%-kal hosszabbak, mint a nőstények.
A) Legfeljebb 20 cm. B) Legfeljebb 15 cm. C) Legfeljebb 5 cm. D) Legfeljebb 10 cm.
A) A „mellény” (melon) kibocsátása révén. B) A szájának kinyitásával. C) Az izmos borítás összehúzódása révén. D) A farkának mozgatásával.
A) Puha szivacsos porc. B) Kemény, sűrű, rostos kötőszövet. C) Az emberi karokban található csontokhoz hasonló csontok. D) Vékony, rugalmas bőr.
A) Fül B) Alsó állkapocs C) Nyelv D) Orr
A) Pálcikasejtek B) Szőrszálak C) Rúdsejt D) Szálak
A) Nem reagálnak rá. B) Gyorsan elúsznak. C) Megközelítik a vér forrását. D) Megmutatják a tipikus riasztási viselkedést.
A) Javítják a látást. B) Szabályozzák a test hőmérsékletét. C) Javítják a hallást. D) Különböző ízeket érzékelnek.
A) Korlátozott látótávolság B) Nincs látótávolság C) Végtelen látótávolság D) Hosszú látótávolság
A) Csoportos mozgás B) Csoportos felbukkanás C) Csoportos víz alá merülés D) Forgatás
A) Alvási viselkedés B) Helyettesítő viselkedés C) Táplálkozási viselkedés D) Aggresszív viselkedés
A) Óvodák B) Csoportok C) Kérések D) Családok
A) 900 méternél több B) 500 méter C) 700 méter D) 600 méter
A) Echiurid férgek B) Rák C) Tintahal D) Amfipódák
A) Kékbálna B) Cetobálna C) Grönlandi bálna D) Fehér cápa (bálnacápa)
A) A nyári hónapokban B) A téli hónapokban C) A párzási szezon alatt D) A tavaszi hónapokban
A) 25% B) 35% C) 28% D) 30%
A) Az első két évben B) Az első hat hónapban C) Az első három hónapban D) Az első évben
A) Alloparentális viselkedés B) Nappali táplálkozás C) Magányos vadászat D) Éjszakai vándorlás
A) Hártyás lábak B) Szokatlan fogazat C) Hosszú szarv D) Csíkos bőr
A) A felszínről való táplálkozás B) A tengerfenyérről való vadászat C) Szűréses táplálkozás D) A víz közepén való vadászat
A) Egy orosz kutató B) Egy japán kutató C) Egy kanadai kutató D) Egy amerikai kutató
A) A farok csapkodása B) A légnyílásból történő fújás C) Az állkapocs csattogtatása D) A uszonyok csattogtatása
A) 12000 kilométer B) 6000 kilométer C) 3000 kilométer D) 9000 kilométer
A) Nyílt tenger B) Folyamok C) Sarki jégtakarók D) Mélytengeri szakadékok
A) 14500 egyed B) 3400–3800 egyed C) 55000 egyed D) 1151 egyed
A) Ulbansky B) Az északi Kanada-i sarkvidék C) Grönland délnyugati része D) Az északi Bering-tenger
A) 62 egyed B) 39 egyed C) 152 egyed D) 17 egyed
A) Kelet-csukcsi-tenger B) Észak-kanadai területek C) Bristol-öböl D) Cook-öböl
A) A populációs sűrűség egyenlete B) A lehetséges biológiai eltávolítás egyenlete C) A hordkapacitás egyenlete D) A maximális fenntartható termelés egyenlete
A) A hús B) A bőr C) A csigolyák D) A fogak
A) A hús B) A bőr (muktuk) C) A csigolyák D) A fogak
A) 55 000 egyed B) 889 egyed C) 14 500 egyed D) 21 400 egyed
A) 17 egyed B) 62 egyed C) 152 egyed D) 39 egyed
A) 2500 egyén B) 549 egyén C) 1500 egyén D) 4000 egyén
A) Szénkátrány B) Ásványolaj C) Növényi olaj D) Vaselin
A) 1938 B) 1950 C) 1940 D) 1925
A) Az 1960-as évek B) Az 1950-es évek C) Az 1970-es évek D) Az 1940-es évek
A) Le Monde des Cétacés B) La Chasse au Beluga C) Les Océans de l'Est D) Pour la suite du monde
A) 1200 kg. B) 500 kg. C) 800 kg. D) 935 kg.
A) 5%. B) 50%. C) 10%. D) 27%.
A) 100 km. B) 50 km. C) 200 km. D) 10 km.
A) Erysipelothrix rhusiopathiae B) Anisakis simplex C) Sarcocystis D) Papillómavírusok
A) Egyesült Államok B) Norvégia C) Oroszország D) Kína
A) Ágyéki gerinccsíkok B) Összeforrott nyaki gerinccsíkok C) Nem összeforrott nyaki gerinccsíkok D) Mellkas gerinccsíkok
A) Naluark B) Ruby C) Little Grey D) Little White
A) 2006 B) 2018 C) 1992 D) 2016
A) Merlin Entertainments B) Blackstone Group C) SeaWorld D) Whale and Dolphin Conservation
A) Contracaecum B) Erysipelothrix rhusiopathiae C) Anisakis simplex D) Sarcocystis
A) Ruby B) Little Grey C) Naluark D) Little White
A) Orosz Haditengerészet B) Szovjet Haditengerészet C) Amerikai Haditengerészet D) Kanadai Haditengerészet
A) Herpesvírusok B) Erysipelothrix rhusiopathiae C) Egysejtű protozoák D) Papillómavírusok
A) Pharurus pallasii B) Hadwenius seymouri C) Leucasiella arctica D) Anisakis simplex
A) Little White B) Ruby C) Naluark D) Nincs megadva
A) Pharurus pallasii B) Leucasiella arctica C) Anisakis simplex D) Hadwenius seymouri
A) Hadwenius seymouri B) Anisakis simplex C) Leucasiella arctica D) Pharurus pallasii
A) A hajók távolságtartása B) A fehérzátonyok üldözése C) A fehérzátonyok megérintése D) A fehérzátonyok etetése
A) Hudson-öböl B) Saint Lawrence-folyó C) Thames-tengeri öböl D) Charlottetown kikötő
A) Utánozzák az emberi beszédet B) Rövid távolságokra repülnek C) Megváltoztatják a színüket D) Gyorsabban úsznak, mint a vadon élő belugasok
A) Súlyosan veszélyeztetett B) Legalacsonyabb kockázat C) Sebezhető D) Veszélyeztetett
A) Csökkenő hajózási forgalom. B) Stabilabb jégviszonyok. C) A koszatlanok általi ragadozás csökkenése. D) A növekvő emberi jelenlét zavarja az élőhelyeket. |