A) Csendes-óceán B) Atlanti-óceán C) Indiai-óceán D) Jeges-tenger
A) Fekete B) Fehér C) Szürke D) Kék
A) Sípolás és kattogás B) Üvöltő hangok C) Ugató hangok D) Doromboló hangok
A) Ragadozás, túlhalászás és éghajlatváltozás B) Olajszennyezés, vadászat és hajósztrájk C) Szennyezés, élőhelyromlás és zajszennyezés D) Genetikai rendellenességek, fertőző betegségek és paraziták
A) Meghallgatás B) Szagold meg C) Látvány D) Ízlés
A) Csapdába ejtés B) Chasing C) Vizuális megfigyelés D) Echolokáció
A) Két B) Négy C) Három D) Egy
A) Növények B) Hal C) Rákfélék D) Pecsétek
A) Balaenopteridae B) Delphinidae C) Monodontidae D) Phocoenidae
A) Nagy hátúszó. B) Nincs hátúszó. C) Áramvonalas test. D) Uszonyok a lábfejeken.
A) Zsírréteg B) Úszóhártya C) Szarv D) „Melon” (fehérkehalak orrszerve)
A) 3 méter (10 láb) B) 10 méter (33 láb) C) 5,5 méter (18 láb) D) 7 méter (23 láb)
A) 100 méter (330 láb) B) 1000 méter (3280 láb) C) 500 méter (1640 láb) D) 700 méter (2300 láb)
A) A klímaváltozás B) A természetes ragadozók C) A szennyezés D) A túlzott mértékű halászat
A) Veszélyeztetett B) Kicsi a kockázat C) Közelségben a veszélyeztetett kategóriához D) Kivult
A) A Bering-tenger B) Az Északi-sarkvidék C) Az alaszkai Cook-tó D) A Csukcs-tenger
A) Cápatengerek B) Delfinek C) Fókák D) Jegesmedvék
A) 50 állat B) 2 állat C) 10 állat D) 20 állat
A) Csak halak B) Opportunista táplálkozók C) Plankton D) Tengeri moszat
A) Az őslakosok által folytatott bálnavadászat nem vonatkozik az 1986-os moratóriumra. B) Ök nem minősülnek bálnának. C) Ök nem szerepelnek a veszélyeztetett fajok között. D) Öket nem vadásznak.
A) Észak-Hudson-öböl B) Nyugat-Hudson-öböl C) Dél-Hudson-öböl D) Kelet-Hudson-öböl
A) Orosz B) Angol C) Latin D) Görög
A) Delfin B) Beluga C) Fehér bálina D) Tengeri csicserke
A) Latin B) Görög C) Angol D) Orosz
A) Tengeri kanári B) Óceáni madár C) Tengeri énekes D) Bálnák énekese
A) Csipogás B) Sikoly C) Fújás D) Morajlás
A) Uszony B) Fehér C) Delfin D) Szárnyatlan
A) Delfin B) Uszony C) Szárnyatlan D) Fehér
A) Peter Simon Pallas B) Charles Darwin C) Carl Linnaeus D) Gregor Mendel
A) Pinnipedia (fókák) B) Cetacea (bálnák) C) Odontoceti (fogazott bálnák) D) Mysticeti (csőrájú bálnák)
A) Haló B) Egyes narvál C) Delfin D) Fehérvízi fókák
A) A genom szekvenciáinak hasonlósága. B) Egy közös ősmam. C) Egy olyan koponyacsont, amely átmeneti jellemzőket mutat. D) Fosszilis csontok Vermont államban.
A) 97,87% B) 95% C) 90% D) 85%
A) Monodon monoceros B) Bohaskaia monodontoides C) Denebola brachycephala D) Casatia thermophila
A) Korai pliocén B) Késői pliocén C) Késői miocén D) Korai miocén
A) Virginia állam B) Charlotte, Vermont C) Vermont állam, Egyesült Államok D) Baja California
A) Trilobit-fosszília B) Dinoszaurusz-fosszília C) A Charlotte-i bálna D) Amonit-fosszília
A) Legfeljebb 30 év. B) Legfeljebb 50 év. C) Legfeljebb 100 év. D) Legfeljebb 70 vagy 80 év.
A) A hímek 25%-kal hosszabbak, mint a nőstények. B) A nőstények 25%-kal hosszabbak, mint a hímek. C) A hímek 50%-kal hosszabbak, mint a nőstények. D) A hímek és a nőstények ugyanolyan méretűek.
A) Legfeljebb 20 cm. B) Legfeljebb 10 cm. C) Legfeljebb 15 cm. D) Legfeljebb 5 cm.
A) Az izmos borítás összehúzódása révén. B) A szájának kinyitásával. C) A „mellény” (melon) kibocsátása révén. D) A farkának mozgatásával.
A) Az emberi karokban található csontokhoz hasonló csontok. B) Puha szivacsos porc. C) Vékony, rugalmas bőr. D) Kemény, sűrű, rostos kötőszövet.
A) Orr B) Fül C) Nyelv D) Alsó állkapocs
A) Szőrszálak B) Rúdsejt C) Szálak D) Pálcikasejtek
A) Megközelítik a vér forrását. B) Nem reagálnak rá. C) Gyorsan elúsznak. D) Megmutatják a tipikus riasztási viselkedést.
A) Szabályozzák a test hőmérsékletét. B) Javítják a hallást. C) Javítják a látást. D) Különböző ízeket érzékelnek.
A) Nincs látótávolság B) Végtelen látótávolság C) Korlátozott látótávolság D) Hosszú látótávolság
A) Csoportos mozgás B) Csoportos víz alá merülés C) Csoportos felbukkanás D) Forgatás
A) Aggresszív viselkedés B) Alvási viselkedés C) Táplálkozási viselkedés D) Helyettesítő viselkedés
A) Kérések B) Óvodák C) Családok D) Csoportok
A) 900 méternél több B) 700 méter C) 600 méter D) 500 méter
A) Rák B) Amfipódák C) Tintahal D) Echiurid férgek
A) Cetobálna B) Grönlandi bálna C) Kékbálna D) Fehér cápa (bálnacápa)
A) A téli hónapokban B) A párzási szezon alatt C) A nyári hónapokban D) A tavaszi hónapokban
A) 28% B) 25% C) 35% D) 30%
A) Az első három hónapban B) Az első évben C) Az első hat hónapban D) Az első két évben
A) Alloparentális viselkedés B) Nappali táplálkozás C) Éjszakai vándorlás D) Magányos vadászat
A) Csíkos bőr B) Szokatlan fogazat C) Hosszú szarv D) Hártyás lábak
A) Szűréses táplálkozás B) A felszínről való táplálkozás C) A tengerfenyérről való vadászat D) A víz közepén való vadászat
A) Egy kanadai kutató B) Egy amerikai kutató C) Egy orosz kutató D) Egy japán kutató
A) Az állkapocs csattogtatása B) A légnyílásból történő fújás C) A uszonyok csattogtatása D) A farok csapkodása
A) 12000 kilométer B) 3000 kilométer C) 6000 kilométer D) 9000 kilométer
A) Folyamok B) Nyílt tenger C) Mélytengeri szakadékok D) Sarki jégtakarók
A) 14500 egyed B) 1151 egyed C) 55000 egyed D) 3400–3800 egyed
A) Az északi Kanada-i sarkvidék B) Grönland délnyugati része C) Ulbansky D) Az északi Bering-tenger
A) 17 egyed B) 152 egyed C) 62 egyed D) 39 egyed
A) Bristol-öböl B) Észak-kanadai területek C) Kelet-csukcsi-tenger D) Cook-öböl
A) A hordkapacitás egyenlete B) A lehetséges biológiai eltávolítás egyenlete C) A populációs sűrűség egyenlete D) A maximális fenntartható termelés egyenlete
A) A csigolyák B) A bőr C) A hús D) A fogak
A) A csigolyák B) A bőr (muktuk) C) A fogak D) A hús
A) 14 500 egyed B) 889 egyed C) 55 000 egyed D) 21 400 egyed
A) 152 egyed B) 17 egyed C) 39 egyed D) 62 egyed
A) 4000 egyén B) 2500 egyén C) 1500 egyén D) 549 egyén
A) Szénkátrány B) Ásványolaj C) Vaselin D) Növényi olaj
A) 1940 B) 1950 C) 1938 D) 1925
A) Az 1940-es évek B) Az 1950-es évek C) Az 1970-es évek D) Az 1960-as évek
A) Les Océans de l'Est B) Pour la suite du monde C) La Chasse au Beluga D) Le Monde des Cétacés
A) 800 kg. B) 1200 kg. C) 935 kg. D) 500 kg.
A) 5%. B) 10%. C) 50%. D) 27%.
A) 200 km. B) 100 km. C) 10 km. D) 50 km.
A) Anisakis simplex B) Erysipelothrix rhusiopathiae C) Sarcocystis D) Papillómavírusok
A) Norvégia B) Kína C) Oroszország D) Egyesült Államok
A) Ágyéki gerinccsíkok B) Összeforrott nyaki gerinccsíkok C) Nem összeforrott nyaki gerinccsíkok D) Mellkas gerinccsíkok
A) Little White B) Naluark C) Little Grey D) Ruby
A) 2018 B) 2016 C) 2006 D) 1992
A) Whale and Dolphin Conservation B) SeaWorld C) Blackstone Group D) Merlin Entertainments
A) Anisakis simplex B) Erysipelothrix rhusiopathiae C) Sarcocystis D) Contracaecum
A) Naluark B) Little White C) Little Grey D) Ruby
A) Kanadai Haditengerészet B) Amerikai Haditengerészet C) Orosz Haditengerészet D) Szovjet Haditengerészet
A) Egysejtű protozoák B) Papillómavírusok C) Herpesvírusok D) Erysipelothrix rhusiopathiae
A) Pharurus pallasii B) Leucasiella arctica C) Hadwenius seymouri D) Anisakis simplex
A) Ruby B) Nincs megadva C) Naluark D) Little White
A) Hadwenius seymouri B) Leucasiella arctica C) Pharurus pallasii D) Anisakis simplex
A) Anisakis simplex B) Hadwenius seymouri C) Pharurus pallasii D) Leucasiella arctica
A) A fehérzátonyok etetése B) A fehérzátonyok megérintése C) A fehérzátonyok üldözése D) A hajók távolságtartása
A) Charlottetown kikötő B) Saint Lawrence-folyó C) Hudson-öböl D) Thames-tengeri öböl
A) Gyorsabban úsznak, mint a vadon élő belugasok B) Megváltoztatják a színüket C) Rövid távolságokra repülnek D) Utánozzák az emberi beszédet
A) Veszélyeztetett B) Sebezhető C) Legalacsonyabb kockázat D) Súlyosan veszélyeztetett
A) A növekvő emberi jelenlét zavarja az élőhelyeket. B) Stabilabb jégviszonyok. C) Csökkenő hajózási forgalom. D) A koszatlanok általi ragadozás csökkenése. |