A) Egy elméletnek széles körben elfogadottnak kell lennie.
B) Egy elméletet igaznak kell bizonyítani.
C) Egy elméletnek tesztelhetőnek és cáfolhatónak kell lennie.
D) Egy elmélet empirikus igazolást igényel.

A) Szigorú tesztelésnek kell alávetni őket.
B) Ezek csupán megalapozott találgatások.
C) Megerősítik a meglévő elméleteket.
D) Ezeket kérdés nélkül el kell fogadni.

A) A kísérleti adatok gyűjtése.
B) Az elméletek megerősítése.
C) A tudományos paradigmák elfogadása.
D) A tudomány és a nem-tudomány megkülönböztetésének folyamata.

A) Megreformálták, hogy a bizonyítékokat befogadják.
B) Ez egy lehetséges igazságként van megerősítve.
C) Ez már nem tekinthető érvényes tudományos elméletnek.
D) Ezt hasznos közelítésként megtartjuk.

A) Ezek spekulatívak, de értékesek.
B) Ezek megalapozott igazságok.
C) Ezek nem tudományosak.
D) Gyakorlati funkciót töltenek be.

A) Passzív megfigyeléseket és adatgyűjtést foglal magában.
B) Ez merész feltételezéseket és szigorú kísérleteket tartalmaz ezek megcáfolására.
C) A hagyományos módszerek szigorú betartását igényli.
D) A tudósok közötti konszenzusra támaszkodik.

A) Mindig megerősített előrejelzéseket kell generálniuk.
B) Ezeket tesztelik, és meg lehet hamisítani, nem pedig ellenőrizni.
C) Ezek egyenértékűek a matematikai igazságokkal.
D) Igaznak bizonyulnak, ha ismételten megfigyelik őket.

A) Vitathatatlan bizonyítékok gyűjtése.
B) A meglévő ismeretek validálása.
C) Az elméletek esetleges hamisságának tesztelése.
D) Az előrejelzések pontosságának megerősítése.