A) Egy elméletnek széles körben elfogadottnak kell lennie. B) Egy elméletnek tesztelhetőnek és cáfolhatónak kell lennie. C) Egy elméletet igaznak kell bizonyítani. D) Egy elmélet empirikus igazolást igényel.
A) Ezeket kérdés nélkül el kell fogadni. B) Szigorú tesztelésnek kell alávetni őket. C) Megerősítik a meglévő elméleteket. D) Ezek csupán megalapozott találgatások.
A) A kísérleti adatok gyűjtése. B) Az elméletek megerősítése. C) A tudományos paradigmák elfogadása. D) A tudomány és a nem-tudomány megkülönböztetésének folyamata.
A) Ezt hasznos közelítésként megtartjuk. B) Megreformálták, hogy a bizonyítékokat befogadják. C) Ez egy lehetséges igazságként van megerősítve. D) Ez már nem tekinthető érvényes tudományos elméletnek.
A) Ezek nem tudományosak. B) Gyakorlati funkciót töltenek be. C) Ezek megalapozott igazságok. D) Ezek spekulatívak, de értékesek.
A) A hagyományos módszerek szigorú betartását igényli. B) Ez merész feltételezéseket és szigorú kísérleteket tartalmaz ezek megcáfolására. C) Passzív megfigyeléseket és adatgyűjtést foglal magában. D) A tudósok közötti konszenzusra támaszkodik.
A) Igaznak bizonyulnak, ha ismételten megfigyelik őket. B) Ezek egyenértékűek a matematikai igazságokkal. C) Ezeket tesztelik, és meg lehet hamisítani, nem pedig ellenőrizni. D) Mindig megerősített előrejelzéseket kell generálniuk.
A) Az előrejelzések pontosságának megerősítése. B) Az elméletek esetleges hamisságának tesztelése. C) Vitathatatlan bizonyítékok gyűjtése. D) A meglévő ismeretek validálása. |