A) Egy elméletet igaznak kell bizonyítani. B) Egy elméletnek széles körben elfogadottnak kell lennie. C) Egy elméletnek tesztelhetőnek és cáfolhatónak kell lennie. D) Egy elmélet empirikus igazolást igényel.
A) Ezeket kérdés nélkül el kell fogadni. B) Szigorú tesztelésnek kell alávetni őket. C) Megerősítik a meglévő elméleteket. D) Ezek csupán megalapozott találgatások.
A) A kísérleti adatok gyűjtése. B) A tudomány és a nem-tudomány megkülönböztetésének folyamata. C) Az elméletek megerősítése. D) A tudományos paradigmák elfogadása.
A) Ezt hasznos közelítésként megtartjuk. B) Ez már nem tekinthető érvényes tudományos elméletnek. C) Ez egy lehetséges igazságként van megerősítve. D) Megreformálták, hogy a bizonyítékokat befogadják.
A) Ezek nem tudományosak. B) Gyakorlati funkciót töltenek be. C) Ezek megalapozott igazságok. D) Ezek spekulatívak, de értékesek.
A) Ez merész feltételezéseket és szigorú kísérleteket tartalmaz ezek megcáfolására. B) A tudósok közötti konszenzusra támaszkodik. C) A hagyományos módszerek szigorú betartását igényli. D) Passzív megfigyeléseket és adatgyűjtést foglal magában.
A) Igaznak bizonyulnak, ha ismételten megfigyelik őket. B) Ezek egyenértékűek a matematikai igazságokkal. C) Mindig megerősített előrejelzéseket kell generálniuk. D) Ezeket tesztelik, és meg lehet hamisítani, nem pedig ellenőrizni.
A) Vitathatatlan bizonyítékok gyűjtése. B) A meglévő ismeretek validálása. C) Az előrejelzések pontosságának megerősítése. D) Az elméletek esetleges hamisságának tesztelése. |