A) Egy elméletnek tesztelhetőnek és cáfolhatónak kell lennie. B) Egy elmélet empirikus igazolást igényel. C) Egy elméletnek széles körben elfogadottnak kell lennie. D) Egy elméletet igaznak kell bizonyítani.
A) Ezeket kérdés nélkül el kell fogadni. B) Ezek csupán megalapozott találgatások. C) Szigorú tesztelésnek kell alávetni őket. D) Megerősítik a meglévő elméleteket.
A) A tudományos paradigmák elfogadása. B) Az elméletek megerősítése. C) A tudomány és a nem-tudomány megkülönböztetésének folyamata. D) A kísérleti adatok gyűjtése.
A) Megreformálták, hogy a bizonyítékokat befogadják. B) Ez egy lehetséges igazságként van megerősítve. C) Ez már nem tekinthető érvényes tudományos elméletnek. D) Ezt hasznos közelítésként megtartjuk.
A) Ezek nem tudományosak. B) Ezek spekulatívak, de értékesek. C) Gyakorlati funkciót töltenek be. D) Ezek megalapozott igazságok.
A) Passzív megfigyeléseket és adatgyűjtést foglal magában. B) A hagyományos módszerek szigorú betartását igényli. C) Ez merész feltételezéseket és szigorú kísérleteket tartalmaz ezek megcáfolására. D) A tudósok közötti konszenzusra támaszkodik.
A) Igaznak bizonyulnak, ha ismételten megfigyelik őket. B) Ezek egyenértékűek a matematikai igazságokkal. C) Mindig megerősített előrejelzéseket kell generálniuk. D) Ezeket tesztelik, és meg lehet hamisítani, nem pedig ellenőrizni.
A) A meglévő ismeretek validálása. B) Az elméletek esetleges hamisságának tesztelése. C) Vitathatatlan bizonyítékok gyűjtése. D) Az előrejelzések pontosságának megerősítése. |