A) Søren Kierkegaard B) John Dewey C) David Chalmers D) Ludwig Wittgenstein
A) Friedrich Nietzsche B) Gottlob Frege C) Jean-Paul Sartre D) Jacques Derrida
A) Logikai pozitivizmus B) Strukturalizmus C) Nihilizmus D) New Age spiritualitás
A) Görögország B) Franciaország C) Németország D) Egyesült Királyság
A) Ludwig Wittgenstein B) Michel Foucault C) Martin Heidegger D) Simone de Beauvoir
A) Angol B) Francia C) Német D) Latin
A) Bertrand Russell B) Simone Weil C) Karl Marx D) Michel de Montaigne
A) Edmund Gettier B) David Hume C) Friedrich Hayek D) Henri Bergson
A) Fenomenológia B) Analitikus filozófia C) Egzisztencializmus D) Kontinentális filozófia
A) Metafizika és ontológia B) Nyelv és jelentés C) Etika és erkölcs D) Esztétika és művészet
A) Gottlob Frege B) Franz Brentano C) Bertrand Russell D) Ludwig Wittgenstein
A) Egy fizikai jelenség tulajdonságai B) Egy etikai megítélés C) A 'tárgyra való irányultság' vagy a 'tárgyhoz való viszony' D) Egy mentális állapot intenzitása
A) A Brentano-iskola, amely magában foglalja Husserlt és Meinongot B) Logikai pozitivizmus C) Egzisztencializmus D) Hegelianizmus
A) Wilfrid Sellars B) W. V. O. Quine C) Saul Kripke D) Alexius Meinong
A) Logikai pozitivizmus B) Analitikus realizmus C) Meinong-i nézet D) Kontinentális idealizmus
A) Rudolf Carnap B) G. E. Moore C) Kazimierz Twardowski D) David Lewis
A) Wilfrid Sellars B) Alexius Meinong C) Franz Brentano D) Gottlob Frege
A) Egy fizikai jelenség létezése. B) Egy etikai elv. C) Egy matematikai bizonyítás. D) A mentális jelenségek jellemzője, hogy tartalmaznak egy objektumot.
A) Empirikus megfigyelések B) Logikai konstrukciók C) Valódi, de nem létező objektumok D) Fizikai jelenségek
A) Szándékos létezés B) Logikai következetesség C) Empirikus bizonyíték D) Fizikai jelenlét
A) Az analitikus filozófia a metafizikára koncentrál, míg a kontinentális filozófia a természettudományokra. B) Az analitikus filozófia az etikára helyezi a hangsúlyt, míg a kontinentális filozófia a logika fontosságát hangsúlyozza. C) Az analitikus filozófia az esztétikával foglalkozik, míg a kontinentális filozófia a matematikával. D) Az analitikus filozófia a technikai elemzésre összpontosít, míg a kontinentális filozófia inkább irodalmi jellegű.
A) Fenomenológia B) Racionalizmus C) Logikizmus D) Empirizmus
A) Az aritmetika filozófiája B) Az aritmetika alapelvei (Grundgesetze der Arithmetik) C) Begriffsschrift (Fogalmi írás) D) Az aritmetika alapjai
A) Empirizmus B) Pszichologizmus C) Logikizmus D) Racionalizmus
A) Giuseppe Peano B) Georg Cantor C) Gottlob Frege D) Richard Dedekind
A) A kategóriás imperatívusz B) A transzcendens következtetés C) A kontextus elve D) Az analitikus-szintetikus elválasztás
A) Két különböző égitest. B) Két különböző csillag. C) Egy reggeli csillag és egy esti csillag. D) A Vénusz bolygó.
A) George Boole B) William Hamilton C) F. H. Bradley D) Richard Whately
A) Richard Whately, George Boole B) Bertrand Russell, G. E. Moore C) F. H. Bradley, T. H. Green D) Hugh MacColl, Charles Sanders Peirce
A) Empirizmus B) Logikai atomizmus C) Pragmatizmus D) Brit idealizmus
A) G. E. Moore B) F. H. Bradley C) Bertrand Russell D) T. H. Green
A) A logikai atomizmust. B) A hegeliánizmust, mert túlmisztikusnak tartották. C) A pragmatizmust. D) Az empirizmust.
A) Belső kapcsolatok B) Neo-hegelianizmus C) Logikai holizmus D) A hétköznapi tapasztalatokra alapozott realizmus
A) 1905 B) 1903 C) 1910 D) 1901
A) Absztrakt fogalmak B) Általánosító kifejezések C) Általánosításként használt, meghatározott mondatok D) Mutató névmások, például ez vagy az
A) Frege második problémája B) A hazug paradoxon C) Zenón paradoxonjai D) Descartes ördög-hipotézise
A) Identitáselmélet B) Predikátumlogika C) Hatókör-egyértelműség D) Mennyiségi kifejezés-egyértelműség
A) Gottlob Frege B) John Stuart Mill C) Alfred North Whitehead D) Ludwig Wittgenstein
A) A folyamatfilozófia B) Az ideális nyelvek filozófiája C) A logikai atomizmus D) A típuselmélet
A) Principia Mathematica B) Processzus és valóság C) A Tractatus D) Logikai atomizmus
A) Predikátumlogika. B) Folyamatfilozófia. C) Típuselmélet. D) Igazságtáblás módszer.
A) Mindegyikük végső soron értelmetlen. B) Mindegyikük megoldja az összes filozófiai problémát. C) Mindegyikük egy átfogó logikai atomizmusra épülő rendszert képvisel. D) Mindegyikük kifejezi a valóság összes aspektusát.
A) „Folyamat és Valóság”. B) „Logikai atomizmus”. C) „Principia Mathematica”. D) „A Logikai-Filozófiai Értekezés”.
A) Moritz Schlick B) Otto Neurath C) Hans Reichenbach D) Rudolf Carnap
A) Rudolf Carnap B) Moritz Schlick C) Hans Reichenbach D) Friedrich Waismann
A) Episztémológiai megközelítés B) Metafizikai megközelítés C) Szemantikai megközelítés D) Logikai megközelítés
A) Erkenntnis B) Philosophical Review C) Mind D) Analysis
A) Nagy jelentőségű művet publikált a logikai pozitivizmus témájában. B) Oxfordi Egyetem professzorává vált. C) Az Egyesült Államokba menekült. D) Korábbi tanítványa, Hans Nelböck ölte meg.
A) Megjegyzések a logikai formáról B) A kék könyv C) A logikai-filozófiai értekezés D) Filozófiai vizsgálatok
A) John Wisdom B) Frank Ramsey C) Piero Sraffa D) Rush Rhees
A) A nyelvi létra. B) A színkizárási probléma. C) A kacsának és nyúlnak is tűnő, ambigu kép. D) A dobozban lévő bogár gondolatkísérlete.
A) Ludwig Wittgenstein maga B) John Wisdom C) Frank Ramsey D) Piero Sraffa
A) Az érzékelési adatok elméletei B) A Descartes-féle dualizmus C) Az osztrák realizmus D) Russell leíráselmélete
A) Austin beszédcselekmények elmélete B) Strawson létezésre vonatkozó feltételezése C) Descartes hibája D) Hägerström idealizmusa
A) Az ausztriai realizmus B) Descartes kettőssége C) Russell leíráselmélete D) Érzékelési adatok elméletei
A) J.N. Findlay B) David Lewis C) John Anderson D) Samuel Alexander
A) Karl Popper B) David Lewis C) John Anderson D) J.N. Findlay
A) J.N. Findlay B) John Anderson C) David Lewis D) Karl Popper
A) Ernst Mally B) Georg Henrik von Wright C) Eino Kaila D) Axel Hägerström
A) Georg Henrik von Wright B) Axel Hägerström C) Eino Kaila D) Ernst Mally
A) Zhang Shenfu B) Tscha Hung C) Jin Yuelin D) Liang Qichao
A) 1956 B) 1920 C) Az 1970-es évek D) 1945
A) Liang Qichao B) Zhang Shenfu C) Hong Qian D) Tscha Hung
A) Az 1970-es évek gazdasági reformjai B) A kulturális forradalom C) A kommunista párt politikai nyomása D) A második világháború
A) Második szakasz B) Harmadik szakasz C) Első szakasz D) Negyedik szakasz
A) Empirizmus B) Pragmatizmus C) Logikai pozitivizmus D) Metafizikai elméletek
A) Sellars B) Carnap C) Kant D) W. V. O. Quine
A) Russell B) Carnap C) Wittgenstein D) Sellars
A) Ludwig Wittgenstein. B) Willard Van Orman Quine. C) Bertrand Russell. D) Saul Kripke.
A) Kvantor logika. B) Predikátum logika. C) Modális logika. D) Deontikus logika.
A) Ruth Barcan Marcus. B) Carnap. C) Saul Kripke. D) Willard Van Orman Quine.
A) Merev jelölők. B) Sintetikus konstrukciók. C) Analitikus fogalmak. D) Rugalmas leírások.
A) Egy szintaktikát. B) Egy algoritmust. C) Egy bizonyítási rendszert. D) Egy szemantikát.
A) Stanisław Leśniewski B) Nelson Goodman C) David Lewis D) Peter Van Inwagen
A) David Lewis B) Bernard Williams C) John Locke D) Derek Parfit
A) Egy „valósággal rendelkező” entitás. B) Egy ontológiai elkötelezettség. C) Egy redundancia-elmélet. D) Egy szemantikai elmélet.
A) A következmény-érv B) Időbeli logika C) A hazug paradoxon D) A megfelelő ok elve
A) Determináció B) Inkompatibilizmus C) Perdurantizmus D) Libertarianizmus
A) Charlie Broad B) David Lewis C) Arthur Prior D) John McTaggart
A) JC Beall B) Edmund Gettier C) Jan Łukasiewicz D) Graham Priest
A) Alvin Goldman B) Roderick Chisholm C) Michael Huemer D) Quine
A) Oktatási ismeretelmélet B) Koherenciaelv C) Erényalapú ismeretelmélet D) Fenoménológiai konzervativizmus
A) Alvin Goldman B) Quine C) Ernest Sosa D) Roderick Chisholm
A) Roderick Chisholm B) Alvin Goldman C) Ernest Sosa D) Quine
A) Logikai pluralizmus B) A megfelelő ok elve C) Indokolt, igaz hit D) A tudásról szóló tudás
A) A 'mit tudunk?' kérdésre kell válaszolni, mielőtt a 'hogyan tudjuk?' kérdésre. B) Először a módszertani kritériumokra kell összpontosítani. C) A tudásra vonatkozó zárt elveket alkalmazni. D) A tudás létezésének megkérdőjelezése.
A) G. E. Moore B) Wittgenstein C) Nelson Goodman D) Chisholm
A) G. E. Moore B) Robert Nozick C) Wittgenstein D) Fred Dretske
A) Az indukciós módszer alkalmazása filozófiai problémákra. B) Minden tudásbeli állítás megkérdőjelezése. C) A 'hogyan tudjuk?' kérdésre adott válasz a 'mit tudunk?' kérdésre adott válasznál. D) A tudás konkrét példáira összpontosítás.
A) G. E. Moore B) R. M. Hare C) Elizabeth Anscombe D) Philippa Foot
A) Expresszionizmus B) Emotivizmus C) Hiba-elmélet D) Univerzális preszkriptivizmus
A) Henry Sidgwick B) Robert Nozick C) John Rawls D) Thomas Nagel
A) 'A konzekvencialista fellendülés' B) 'A deontológiai újjáéledés' C) 'Az emotivista elmozdulás' D) 'Az aretaikus fordulat'
A) Anarchia, állam és utópia (1974) B) A igazság elmélete (1971) C) Az nyitott társadalom és ellenségei (1945) D) Az állatok felszabadítása (1975)
A) 'Proletári szabadságmegvonás' B) 'Negatív szabadság' C) 'Pozitív szabadság' D) 'Elosztási igazságosság'
A) A történelmi materializmus B) A jogpozitivizmus C) Az állatjogi mozgalom D) A szabadpiaci libertárius eszmeiség
A) A jogpozitivizmus B) A szabadpiaci libertariánizmus C) Marx történelmi materializmusa D) A liberális egyenlőségi elosztási igazság
A) Az analitikus marxizmus B) A mindennapi nyelv filozófiája C) A jogpozitivizmus D) A liberális esélyegyenlőség
A) Kényszer alkalmazásának hiánya B) Önuralom C) A munkásosztály szabadságának hiánya D) Elosztási igazságosság
A) Matthew Kramer B) Karl Popper C) G. A. Cohen D) John Rawls |