A) Søren Kierkegaard B) Ludwig Wittgenstein C) David Chalmers D) John Dewey
A) Gottlob Frege B) Friedrich Nietzsche C) Jean-Paul Sartre D) Jacques Derrida
A) New Age spiritualitás B) Strukturalizmus C) Logikai pozitivizmus D) Nihilizmus
A) Egyesült Királyság B) Görögország C) Franciaország D) Németország
A) Martin Heidegger B) Simone de Beauvoir C) Ludwig Wittgenstein D) Michel Foucault
A) Francia B) Latin C) Angol D) Német
A) Michel de Montaigne B) Bertrand Russell C) Simone Weil D) Karl Marx
A) Henri Bergson B) Edmund Gettier C) David Hume D) Friedrich Hayek
A) Kontinentális filozófia B) Egzisztencializmus C) Analitikus filozófia D) Fenomenológia
A) Nyelv és jelentés B) Esztétika és művészet C) Etika és erkölcs D) Metafizika és ontológia
A) Gottlob Frege B) Bertrand Russell C) Ludwig Wittgenstein D) Franz Brentano
A) A 'tárgyra való irányultság' vagy a 'tárgyhoz való viszony' B) Egy etikai megítélés C) Egy mentális állapot intenzitása D) Egy fizikai jelenség tulajdonságai
A) Egzisztencializmus B) Hegelianizmus C) Logikai pozitivizmus D) A Brentano-iskola, amely magában foglalja Husserlt és Meinongot
A) W. V. O. Quine B) Alexius Meinong C) Wilfrid Sellars D) Saul Kripke
A) Kontinentális idealizmus B) Logikai pozitivizmus C) Meinong-i nézet D) Analitikus realizmus
A) G. E. Moore B) Kazimierz Twardowski C) Rudolf Carnap D) David Lewis
A) Wilfrid Sellars B) Gottlob Frege C) Franz Brentano D) Alexius Meinong
A) A mentális jelenségek jellemzője, hogy tartalmaznak egy objektumot. B) Egy etikai elv. C) Egy matematikai bizonyítás. D) Egy fizikai jelenség létezése.
A) Valódi, de nem létező objektumok B) Logikai konstrukciók C) Fizikai jelenségek D) Empirikus megfigyelések
A) Szándékos létezés B) Logikai következetesség C) Empirikus bizonyíték D) Fizikai jelenlét
A) Az analitikus filozófia a technikai elemzésre összpontosít, míg a kontinentális filozófia inkább irodalmi jellegű. B) Az analitikus filozófia az esztétikával foglalkozik, míg a kontinentális filozófia a matematikával. C) Az analitikus filozófia a metafizikára koncentrál, míg a kontinentális filozófia a természettudományokra. D) Az analitikus filozófia az etikára helyezi a hangsúlyt, míg a kontinentális filozófia a logika fontosságát hangsúlyozza.
A) Racionalizmus B) Fenomenológia C) Logikizmus D) Empirizmus
A) Az aritmetika alapjai B) Begriffsschrift (Fogalmi írás) C) Az aritmetika alapelvei (Grundgesetze der Arithmetik) D) Az aritmetika filozófiája
A) Racionalizmus B) Logikizmus C) Pszichologizmus D) Empirizmus
A) Richard Dedekind B) Georg Cantor C) Giuseppe Peano D) Gottlob Frege
A) A transzcendens következtetés B) A kontextus elve C) A kategóriás imperatívusz D) Az analitikus-szintetikus elválasztás
A) Két különböző égitest. B) Egy reggeli csillag és egy esti csillag. C) Két különböző csillag. D) A Vénusz bolygó.
A) F. H. Bradley B) William Hamilton C) Richard Whately D) George Boole
A) F. H. Bradley, T. H. Green B) Richard Whately, George Boole C) Bertrand Russell, G. E. Moore D) Hugh MacColl, Charles Sanders Peirce
A) Empirizmus B) Pragmatizmus C) Logikai atomizmus D) Brit idealizmus
A) T. H. Green B) F. H. Bradley C) Bertrand Russell D) G. E. Moore
A) A pragmatizmust. B) A logikai atomizmust. C) Az empirizmust. D) A hegeliánizmust, mert túlmisztikusnak tartották.
A) Neo-hegelianizmus B) Belső kapcsolatok C) Logikai holizmus D) A hétköznapi tapasztalatokra alapozott realizmus
A) 1903 B) 1910 C) 1905 D) 1901
A) Általánosításként használt, meghatározott mondatok B) Mutató névmások, például ez vagy az C) Absztrakt fogalmak D) Általánosító kifejezések
A) Frege második problémája B) Zenón paradoxonjai C) Descartes ördög-hipotézise D) A hazug paradoxon
A) Mennyiségi kifejezés-egyértelműség B) Hatókör-egyértelműség C) Predikátumlogika D) Identitáselmélet
A) John Stuart Mill B) Ludwig Wittgenstein C) Alfred North Whitehead D) Gottlob Frege
A) Az ideális nyelvek filozófiája B) A folyamatfilozófia C) A logikai atomizmus D) A típuselmélet
A) Processzus és valóság B) Principia Mathematica C) A Tractatus D) Logikai atomizmus
A) A 'mit tudunk?' kérdésre kell válaszolni, mielőtt a 'hogyan tudjuk?' kérdésre. B) Először a módszertani kritériumokra kell összpontosítani. C) A tudásra vonatkozó zárt elveket alkalmazni. D) A tudás létezésének megkérdőjelezése.
A) Ludwig Wittgenstein maga B) Piero Sraffa C) Frank Ramsey D) John Wisdom
A) Oktatási ismeretelmélet B) Erényalapú ismeretelmélet C) Fenoménológiai konzervativizmus D) Koherenciaelv
A) Az osztrák realizmus B) Az érzékelési adatok elméletei C) A Descartes-féle dualizmus D) Russell leíráselmélete
A) R. M. Hare B) G. E. Moore C) Philippa Foot D) Elizabeth Anscombe
A) Tscha Hung B) Hong Qian C) Zhang Shenfu D) Liang Qichao
A) 'Negatív szabadság' B) 'Pozitív szabadság' C) 'Proletári szabadságmegvonás' D) 'Elosztási igazságosság'
A) Marx történelmi materializmusa B) A szabadpiaci libertariánizmus C) A liberális egyenlőségi elosztási igazság D) A jogpozitivizmus
A) Kant B) W. V. O. Quine C) Sellars D) Carnap
A) Hans Reichenbach B) Otto Neurath C) Rudolf Carnap D) Moritz Schlick
A) A kommunista párt politikai nyomása B) Az 1970-es évek gazdasági reformjai C) A második világháború D) A kulturális forradalom
A) David Lewis B) Stanisław Leśniewski C) Nelson Goodman D) Peter Van Inwagen
A) John McTaggart B) Arthur Prior C) Charlie Broad D) David Lewis
A) 'Az aretaikus fordulat' B) 'Az emotivista elmozdulás' C) 'A konzekvencialista fellendülés' D) 'A deontológiai újjáéledés'
A) Austin beszédcselekmények elmélete B) Descartes hibája C) Strawson létezésre vonatkozó feltételezése D) Hägerström idealizmusa
A) Analysis B) Philosophical Review C) Mind D) Erkenntnis
A) Thomas Nagel B) Robert Nozick C) Henry Sidgwick D) John Rawls
A) Logikai pozitivizmus B) Metafizikai elméletek C) Pragmatizmus D) Empirizmus
A) Jan Łukasiewicz B) JC Beall C) Graham Priest D) Edmund Gettier
A) A munkásosztály szabadságának hiánya B) Önuralom C) Elosztási igazságosság D) Kényszer alkalmazásának hiánya
A) Russell B) Sellars C) Carnap D) Wittgenstein
A) Az Egyesült Államokba menekült. B) Oxfordi Egyetem professzorává vált. C) Nagy jelentőségű művet publikált a logikai pozitivizmus témájában. D) Korábbi tanítványa, Hans Nelböck ölte meg.
A) A mindennapi nyelv filozófiája B) Az analitikus marxizmus C) A liberális esélyegyenlőség D) A jogpozitivizmus
A) J.N. Findlay B) David Lewis C) Karl Popper D) John Anderson
A) Az 1970-es évek B) 1956 C) 1945 D) 1920
A) Zhang Shenfu B) Liang Qichao C) Jin Yuelin D) Tscha Hung
A) Metafizikai megközelítés B) Logikai megközelítés C) Episztémológiai megközelítés D) Szemantikai megközelítés
A) J.N. Findlay B) Karl Popper C) John Anderson D) David Lewis
A) Megjegyzések a logikai formáról B) A kék könyv C) A logikai-filozófiai értekezés D) Filozófiai vizsgálatok
A) Quine B) Roderick Chisholm C) Ernest Sosa D) Alvin Goldman
A) Negyedik szakasz B) Első szakasz C) Második szakasz D) Harmadik szakasz
A) A 'hogyan tudjuk?' kérdésre adott válasz a 'mit tudunk?' kérdésre adott válasznál. B) A tudás konkrét példáira összpontosítás. C) Az indukciós módszer alkalmazása filozófiai problémákra. D) Minden tudásbeli állítás megkérdőjelezése.
A) Quine B) Alvin Goldman C) Michael Huemer D) Roderick Chisholm
A) Mindegyikük végső soron értelmetlen. B) Mindegyikük egy átfogó logikai atomizmusra épülő rendszert képvisel. C) Mindegyikük kifejezi a valóság összes aspektusát. D) Mindegyikük megoldja az összes filozófiai problémát.
A) Willard Van Orman Quine. B) Ludwig Wittgenstein. C) Bertrand Russell. D) Saul Kripke.
A) Az ausztriai realizmus B) Russell leíráselmélete C) Descartes kettőssége D) Érzékelési adatok elméletei
A) A hazug paradoxon B) A következmény-érv C) A megfelelő ok elve D) Időbeli logika
A) Folyamatfilozófia. B) Predikátumlogika. C) Típuselmélet. D) Igazságtáblás módszer.
A) Rugalmas leírások. B) Sintetikus konstrukciók. C) Analitikus fogalmak. D) Merev jelölők.
A) John Rawls B) Karl Popper C) Matthew Kramer D) G. A. Cohen
A) Axel Hägerström B) Eino Kaila C) Georg Henrik von Wright D) Ernst Mally
A) Georg Henrik von Wright B) Ernst Mally C) Eino Kaila D) Axel Hägerström
A) Derek Parfit B) John Locke C) David Lewis D) Bernard Williams
A) Kvantor logika. B) Modális logika. C) Deontikus logika. D) Predikátum logika.
A) Rush Rhees B) John Wisdom C) Frank Ramsey D) Piero Sraffa
A) G. E. Moore B) Wittgenstein C) Chisholm D) Nelson Goodman
A) „Folyamat és Valóság”. B) „Logikai atomizmus”. C) „A Logikai-Filozófiai Értekezés”. D) „Principia Mathematica”.
A) G. E. Moore B) Fred Dretske C) Wittgenstein D) Robert Nozick
A) Az állatok felszabadítása (1975) B) A igazság elmélete (1971) C) Anarchia, állam és utópia (1974) D) Az nyitott társadalom és ellenségei (1945)
A) Indokolt, igaz hit B) Logikai pluralizmus C) A tudásról szóló tudás D) A megfelelő ok elve
A) Egy „valósággal rendelkező” entitás. B) Egy redundancia-elmélet. C) Egy szemantikai elmélet. D) Egy ontológiai elkötelezettség.
A) Carnap. B) Ruth Barcan Marcus. C) Saul Kripke. D) Willard Van Orman Quine.
A) A jogpozitivizmus B) Az állatjogi mozgalom C) A szabadpiaci libertárius eszmeiség D) A történelmi materializmus
A) Egy szintaktikát. B) Egy bizonyítási rendszert. C) Egy algoritmust. D) Egy szemantikát.
A) Emotivizmus B) Expresszionizmus C) Univerzális preszkriptivizmus D) Hiba-elmélet
A) Determináció B) Perdurantizmus C) Inkompatibilizmus D) Libertarianizmus
A) Alvin Goldman B) Quine C) Ernest Sosa D) Roderick Chisholm
A) Hans Reichenbach B) Moritz Schlick C) Rudolf Carnap D) Friedrich Waismann
A) A kacsának és nyúlnak is tűnő, ambigu kép. B) A nyelvi létra. C) A dobozban lévő bogár gondolatkísérlete. D) A színkizárási probléma.
A) Samuel Alexander B) David Lewis C) J.N. Findlay D) John Anderson |