A) David Chalmers B) John Dewey C) Søren Kierkegaard D) Ludwig Wittgenstein
A) Jean-Paul Sartre B) Jacques Derrida C) Gottlob Frege D) Friedrich Nietzsche
A) Nihilizmus B) Logikai pozitivizmus C) New Age spiritualitás D) Strukturalizmus
A) Egyesült Királyság B) Németország C) Franciaország D) Görögország
A) Martin Heidegger B) Simone de Beauvoir C) Ludwig Wittgenstein D) Michel Foucault
A) Latin B) Német C) Angol D) Francia
A) Simone Weil B) Bertrand Russell C) Michel de Montaigne D) Karl Marx
A) Edmund Gettier B) Friedrich Hayek C) Henri Bergson D) David Hume
A) Fenomenológia B) Analitikus filozófia C) Egzisztencializmus D) Kontinentális filozófia
A) Etika és erkölcs B) Esztétika és művészet C) Nyelv és jelentés D) Metafizika és ontológia
A) Gottlob Frege B) Bertrand Russell C) Ludwig Wittgenstein D) Franz Brentano
A) A 'tárgyra való irányultság' vagy a 'tárgyhoz való viszony' B) Egy etikai megítélés C) Egy mentális állapot intenzitása D) Egy fizikai jelenség tulajdonságai
A) Logikai pozitivizmus B) A Brentano-iskola, amely magában foglalja Husserlt és Meinongot C) Hegelianizmus D) Egzisztencializmus
A) Saul Kripke B) W. V. O. Quine C) Alexius Meinong D) Wilfrid Sellars
A) Analitikus realizmus B) Logikai pozitivizmus C) Kontinentális idealizmus D) Meinong-i nézet
A) Rudolf Carnap B) G. E. Moore C) Kazimierz Twardowski D) David Lewis
A) Franz Brentano B) Gottlob Frege C) Alexius Meinong D) Wilfrid Sellars
A) A mentális jelenségek jellemzője, hogy tartalmaznak egy objektumot. B) Egy fizikai jelenség létezése. C) Egy etikai elv. D) Egy matematikai bizonyítás.
A) Fizikai jelenségek B) Valódi, de nem létező objektumok C) Logikai konstrukciók D) Empirikus megfigyelések
A) Empirikus bizonyíték B) Fizikai jelenlét C) Szándékos létezés D) Logikai következetesség
A) Az analitikus filozófia az esztétikával foglalkozik, míg a kontinentális filozófia a matematikával. B) Az analitikus filozófia az etikára helyezi a hangsúlyt, míg a kontinentális filozófia a logika fontosságát hangsúlyozza. C) Az analitikus filozófia a technikai elemzésre összpontosít, míg a kontinentális filozófia inkább irodalmi jellegű. D) Az analitikus filozófia a metafizikára koncentrál, míg a kontinentális filozófia a természettudományokra.
A) Racionalizmus B) Empirizmus C) Fenomenológia D) Logikizmus
A) Az aritmetika alapjai B) Begriffsschrift (Fogalmi írás) C) Az aritmetika alapelvei (Grundgesetze der Arithmetik) D) Az aritmetika filozófiája
A) Pszichologizmus B) Empirizmus C) Racionalizmus D) Logikizmus
A) Georg Cantor B) Gottlob Frege C) Richard Dedekind D) Giuseppe Peano
A) Az analitikus-szintetikus elválasztás B) A kategóriás imperatívusz C) A kontextus elve D) A transzcendens következtetés
A) Két különböző égitest. B) A Vénusz bolygó. C) Egy reggeli csillag és egy esti csillag. D) Két különböző csillag.
A) George Boole B) F. H. Bradley C) William Hamilton D) Richard Whately
A) Bertrand Russell, G. E. Moore B) Hugh MacColl, Charles Sanders Peirce C) Richard Whately, George Boole D) F. H. Bradley, T. H. Green
A) Pragmatizmus B) Empirizmus C) Logikai atomizmus D) Brit idealizmus
A) T. H. Green B) Bertrand Russell C) F. H. Bradley D) G. E. Moore
A) A logikai atomizmust. B) A hegeliánizmust, mert túlmisztikusnak tartották. C) Az empirizmust. D) A pragmatizmust.
A) Neo-hegelianizmus B) Logikai holizmus C) A hétköznapi tapasztalatokra alapozott realizmus D) Belső kapcsolatok
A) 1903 B) 1905 C) 1901 D) 1910
A) Mutató névmások, például ez vagy az B) Általánosításként használt, meghatározott mondatok C) Absztrakt fogalmak D) Általánosító kifejezések
A) Descartes ördög-hipotézise B) A hazug paradoxon C) Zenón paradoxonjai D) Frege második problémája
A) Identitáselmélet B) Mennyiségi kifejezés-egyértelműség C) Predikátumlogika D) Hatókör-egyértelműség
A) Gottlob Frege B) Ludwig Wittgenstein C) John Stuart Mill D) Alfred North Whitehead
A) A logikai atomizmus B) Az ideális nyelvek filozófiája C) A folyamatfilozófia D) A típuselmélet
A) Logikai atomizmus B) Processzus és valóság C) A Tractatus D) Principia Mathematica
A) Predikátumlogika. B) Igazságtáblás módszer. C) Típuselmélet. D) Folyamatfilozófia.
A) Mindegyikük megoldja az összes filozófiai problémát. B) Mindegyikük egy átfogó logikai atomizmusra épülő rendszert képvisel. C) Mindegyikük végső soron értelmetlen. D) Mindegyikük kifejezi a valóság összes aspektusát.
A) „Logikai atomizmus”. B) „Principia Mathematica”. C) „A Logikai-Filozófiai Értekezés”. D) „Folyamat és Valóság”.
A) Rudolf Carnap B) Hans Reichenbach C) Moritz Schlick D) Otto Neurath
A) Hans Reichenbach B) Friedrich Waismann C) Rudolf Carnap D) Moritz Schlick
A) Szemantikai megközelítés B) Metafizikai megközelítés C) Episztémológiai megközelítés D) Logikai megközelítés
A) Mind B) Philosophical Review C) Erkenntnis D) Analysis
A) Oxfordi Egyetem professzorává vált. B) Nagy jelentőségű művet publikált a logikai pozitivizmus témájában. C) Az Egyesült Államokba menekült. D) Korábbi tanítványa, Hans Nelböck ölte meg.
A) A logikai-filozófiai értekezés B) Filozófiai vizsgálatok C) Megjegyzések a logikai formáról D) A kék könyv
A) John Wisdom B) Frank Ramsey C) Piero Sraffa D) Rush Rhees
A) A színkizárási probléma. B) A dobozban lévő bogár gondolatkísérlete. C) A kacsának és nyúlnak is tűnő, ambigu kép. D) A nyelvi létra.
A) Piero Sraffa B) Frank Ramsey C) John Wisdom D) Ludwig Wittgenstein maga
A) Az osztrák realizmus B) A Descartes-féle dualizmus C) Az érzékelési adatok elméletei D) Russell leíráselmélete
A) Strawson létezésre vonatkozó feltételezése B) Descartes hibája C) Austin beszédcselekmények elmélete D) Hägerström idealizmusa
A) Az ausztriai realizmus B) Russell leíráselmélete C) Érzékelési adatok elméletei D) Descartes kettőssége
A) John Anderson B) Samuel Alexander C) J.N. Findlay D) David Lewis
A) John Anderson B) Karl Popper C) David Lewis D) J.N. Findlay
A) Karl Popper B) John Anderson C) J.N. Findlay D) David Lewis
A) Ernst Mally B) Eino Kaila C) Axel Hägerström D) Georg Henrik von Wright
A) Ernst Mally B) Eino Kaila C) Axel Hägerström D) Georg Henrik von Wright
A) Zhang Shenfu B) Jin Yuelin C) Tscha Hung D) Liang Qichao
A) 1956 B) Az 1970-es évek C) 1920 D) 1945
A) Tscha Hung B) Hong Qian C) Zhang Shenfu D) Liang Qichao
A) A kulturális forradalom B) A kommunista párt politikai nyomása C) Az 1970-es évek gazdasági reformjai D) A második világháború
A) Negyedik szakasz B) Első szakasz C) Második szakasz D) Harmadik szakasz
A) Empirizmus B) Metafizikai elméletek C) Pragmatizmus D) Logikai pozitivizmus
A) W. V. O. Quine B) Sellars C) Carnap D) Kant
A) Carnap B) Sellars C) Wittgenstein D) Russell
A) Willard Van Orman Quine. B) Saul Kripke. C) Ludwig Wittgenstein. D) Bertrand Russell.
A) Modális logika. B) Deontikus logika. C) Kvantor logika. D) Predikátum logika.
A) Ruth Barcan Marcus. B) Willard Van Orman Quine. C) Saul Kripke. D) Carnap.
A) Merev jelölők. B) Analitikus fogalmak. C) Sintetikus konstrukciók. D) Rugalmas leírások.
A) Egy szintaktikát. B) Egy algoritmust. C) Egy bizonyítási rendszert. D) Egy szemantikát.
A) Stanisław Leśniewski B) Nelson Goodman C) Peter Van Inwagen D) David Lewis
A) David Lewis B) Derek Parfit C) John Locke D) Bernard Williams
A) Egy ontológiai elkötelezettség. B) Egy szemantikai elmélet. C) Egy redundancia-elmélet. D) Egy „valósággal rendelkező” entitás.
A) A hazug paradoxon B) A következmény-érv C) A megfelelő ok elve D) Időbeli logika
A) Libertarianizmus B) Determináció C) Perdurantizmus D) Inkompatibilizmus
A) David Lewis B) Arthur Prior C) Charlie Broad D) John McTaggart
A) Graham Priest B) JC Beall C) Edmund Gettier D) Jan Łukasiewicz
A) Roderick Chisholm B) Alvin Goldman C) Michael Huemer D) Quine
A) Koherenciaelv B) Oktatási ismeretelmélet C) Fenoménológiai konzervativizmus D) Erényalapú ismeretelmélet
A) Quine B) Alvin Goldman C) Ernest Sosa D) Roderick Chisholm
A) Roderick Chisholm B) Ernest Sosa C) Quine D) Alvin Goldman
A) Logikai pluralizmus B) A tudásról szóló tudás C) A megfelelő ok elve D) Indokolt, igaz hit
A) Először a módszertani kritériumokra kell összpontosítani. B) A tudás létezésének megkérdőjelezése. C) A 'mit tudunk?' kérdésre kell válaszolni, mielőtt a 'hogyan tudjuk?' kérdésre. D) A tudásra vonatkozó zárt elveket alkalmazni.
A) G. E. Moore B) Nelson Goodman C) Chisholm D) Wittgenstein
A) Robert Nozick B) G. E. Moore C) Wittgenstein D) Fred Dretske
A) Az indukciós módszer alkalmazása filozófiai problémákra. B) A 'hogyan tudjuk?' kérdésre adott válasz a 'mit tudunk?' kérdésre adott válasznál. C) Minden tudásbeli állítás megkérdőjelezése. D) A tudás konkrét példáira összpontosítás.
A) G. E. Moore B) R. M. Hare C) Philippa Foot D) Elizabeth Anscombe
A) Univerzális preszkriptivizmus B) Emotivizmus C) Expresszionizmus D) Hiba-elmélet
A) Thomas Nagel B) Henry Sidgwick C) John Rawls D) Robert Nozick
A) 'Az emotivista elmozdulás' B) 'A konzekvencialista fellendülés' C) 'A deontológiai újjáéledés' D) 'Az aretaikus fordulat'
A) Anarchia, állam és utópia (1974) B) Az állatok felszabadítása (1975) C) A igazság elmélete (1971) D) Az nyitott társadalom és ellenségei (1945)
A) 'Pozitív szabadság' B) 'Proletári szabadságmegvonás' C) 'Elosztási igazságosság' D) 'Negatív szabadság'
A) A szabadpiaci libertárius eszmeiség B) A jogpozitivizmus C) Az állatjogi mozgalom D) A történelmi materializmus
A) Marx történelmi materializmusa B) A liberális egyenlőségi elosztási igazság C) A szabadpiaci libertariánizmus D) A jogpozitivizmus
A) A jogpozitivizmus B) A mindennapi nyelv filozófiája C) Az analitikus marxizmus D) A liberális esélyegyenlőség
A) Kényszer alkalmazásának hiánya B) Elosztási igazságosság C) A munkásosztály szabadságának hiánya D) Önuralom
A) John Rawls B) Karl Popper C) Matthew Kramer D) G. A. Cohen |