A) Søren Kierkegaard B) Ludwig Wittgenstein C) John Dewey D) David Chalmers
A) Jean-Paul Sartre B) Jacques Derrida C) Friedrich Nietzsche D) Gottlob Frege
A) New Age spiritualitás B) Nihilizmus C) Strukturalizmus D) Logikai pozitivizmus
A) Egyesült Királyság B) Franciaország C) Görögország D) Németország
A) Simone de Beauvoir B) Michel Foucault C) Martin Heidegger D) Ludwig Wittgenstein
A) Francia B) Német C) Angol D) Latin
A) Michel de Montaigne B) Bertrand Russell C) Karl Marx D) Simone Weil
A) Henri Bergson B) David Hume C) Edmund Gettier D) Friedrich Hayek
A) Fenomenológia B) Kontinentális filozófia C) Egzisztencializmus D) Analitikus filozófia
A) Metafizika és ontológia B) Etika és erkölcs C) Esztétika és művészet D) Nyelv és jelentés
A) Gottlob Frege B) Franz Brentano C) Bertrand Russell D) Ludwig Wittgenstein
A) Egy etikai megítélés B) Egy fizikai jelenség tulajdonságai C) A 'tárgyra való irányultság' vagy a 'tárgyhoz való viszony' D) Egy mentális állapot intenzitása
A) Egzisztencializmus B) A Brentano-iskola, amely magában foglalja Husserlt és Meinongot C) Hegelianizmus D) Logikai pozitivizmus
A) W. V. O. Quine B) Alexius Meinong C) Saul Kripke D) Wilfrid Sellars
A) Meinong-i nézet B) Kontinentális idealizmus C) Analitikus realizmus D) Logikai pozitivizmus
A) David Lewis B) G. E. Moore C) Kazimierz Twardowski D) Rudolf Carnap
A) Wilfrid Sellars B) Alexius Meinong C) Franz Brentano D) Gottlob Frege
A) Egy fizikai jelenség létezése. B) Egy etikai elv. C) Egy matematikai bizonyítás. D) A mentális jelenségek jellemzője, hogy tartalmaznak egy objektumot.
A) Empirikus megfigyelések B) Logikai konstrukciók C) Valódi, de nem létező objektumok D) Fizikai jelenségek
A) Fizikai jelenlét B) Szándékos létezés C) Empirikus bizonyíték D) Logikai következetesség
A) Az analitikus filozófia az etikára helyezi a hangsúlyt, míg a kontinentális filozófia a logika fontosságát hangsúlyozza. B) Az analitikus filozófia az esztétikával foglalkozik, míg a kontinentális filozófia a matematikával. C) Az analitikus filozófia a technikai elemzésre összpontosít, míg a kontinentális filozófia inkább irodalmi jellegű. D) Az analitikus filozófia a metafizikára koncentrál, míg a kontinentális filozófia a természettudományokra.
A) Logikizmus B) Racionalizmus C) Empirizmus D) Fenomenológia
A) Az aritmetika alapjai B) Az aritmetika alapelvei (Grundgesetze der Arithmetik) C) Az aritmetika filozófiája D) Begriffsschrift (Fogalmi írás)
A) Racionalizmus B) Logikizmus C) Empirizmus D) Pszichologizmus
A) Richard Dedekind B) Gottlob Frege C) Giuseppe Peano D) Georg Cantor
A) A transzcendens következtetés B) A kontextus elve C) A kategóriás imperatívusz D) Az analitikus-szintetikus elválasztás
A) Két különböző égitest. B) Két különböző csillag. C) A Vénusz bolygó. D) Egy reggeli csillag és egy esti csillag.
A) F. H. Bradley B) William Hamilton C) George Boole D) Richard Whately
A) Hugh MacColl, Charles Sanders Peirce B) F. H. Bradley, T. H. Green C) Bertrand Russell, G. E. Moore D) Richard Whately, George Boole
A) Brit idealizmus B) Pragmatizmus C) Logikai atomizmus D) Empirizmus
A) T. H. Green B) G. E. Moore C) F. H. Bradley D) Bertrand Russell
A) Az empirizmust. B) A pragmatizmust. C) A logikai atomizmust. D) A hegeliánizmust, mert túlmisztikusnak tartották.
A) Logikai holizmus B) Belső kapcsolatok C) A hétköznapi tapasztalatokra alapozott realizmus D) Neo-hegelianizmus
A) 1903 B) 1910 C) 1905 D) 1901
A) Általánosításként használt, meghatározott mondatok B) Absztrakt fogalmak C) Általánosító kifejezések D) Mutató névmások, például ez vagy az
A) Zenón paradoxonjai B) Frege második problémája C) A hazug paradoxon D) Descartes ördög-hipotézise
A) Hatókör-egyértelműség B) Predikátumlogika C) Mennyiségi kifejezés-egyértelműség D) Identitáselmélet
A) Ludwig Wittgenstein B) John Stuart Mill C) Gottlob Frege D) Alfred North Whitehead
A) A logikai atomizmus B) A folyamatfilozófia C) A típuselmélet D) Az ideális nyelvek filozófiája
A) Processzus és valóság B) A Tractatus C) Logikai atomizmus D) Principia Mathematica
A) Predikátumlogika. B) Igazságtáblás módszer. C) Folyamatfilozófia. D) Típuselmélet.
A) Mindegyikük megoldja az összes filozófiai problémát. B) Mindegyikük végső soron értelmetlen. C) Mindegyikük kifejezi a valóság összes aspektusát. D) Mindegyikük egy átfogó logikai atomizmusra épülő rendszert képvisel.
A) „Folyamat és Valóság”. B) „Logikai atomizmus”. C) „Principia Mathematica”. D) „A Logikai-Filozófiai Értekezés”.
A) Moritz Schlick B) Rudolf Carnap C) Hans Reichenbach D) Otto Neurath
A) Hans Reichenbach B) Rudolf Carnap C) Friedrich Waismann D) Moritz Schlick
A) Szemantikai megközelítés B) Metafizikai megközelítés C) Episztémológiai megközelítés D) Logikai megközelítés
A) Erkenntnis B) Philosophical Review C) Mind D) Analysis
A) Az Egyesült Államokba menekült. B) Oxfordi Egyetem professzorává vált. C) Nagy jelentőségű művet publikált a logikai pozitivizmus témájában. D) Korábbi tanítványa, Hans Nelböck ölte meg.
A) Filozófiai vizsgálatok B) A logikai-filozófiai értekezés C) Megjegyzések a logikai formáról D) A kék könyv
A) John Wisdom B) Piero Sraffa C) Frank Ramsey D) Rush Rhees
A) A kacsának és nyúlnak is tűnő, ambigu kép. B) A nyelvi létra. C) A színkizárási probléma. D) A dobozban lévő bogár gondolatkísérlete.
A) Frank Ramsey B) John Wisdom C) Piero Sraffa D) Ludwig Wittgenstein maga
A) Az érzékelési adatok elméletei B) A Descartes-féle dualizmus C) Russell leíráselmélete D) Az osztrák realizmus
A) Austin beszédcselekmények elmélete B) Descartes hibája C) Strawson létezésre vonatkozó feltételezése D) Hägerström idealizmusa
A) Az ausztriai realizmus B) Descartes kettőssége C) Russell leíráselmélete D) Érzékelési adatok elméletei
A) J.N. Findlay B) David Lewis C) John Anderson D) Samuel Alexander
A) Karl Popper B) J.N. Findlay C) David Lewis D) John Anderson
A) J.N. Findlay B) John Anderson C) Karl Popper D) David Lewis
A) Axel Hägerström B) Georg Henrik von Wright C) Eino Kaila D) Ernst Mally
A) Eino Kaila B) Georg Henrik von Wright C) Axel Hägerström D) Ernst Mally
A) Zhang Shenfu B) Tscha Hung C) Liang Qichao D) Jin Yuelin
A) 1945 B) 1920 C) 1956 D) Az 1970-es évek
A) Zhang Shenfu B) Hong Qian C) Liang Qichao D) Tscha Hung
A) Az 1970-es évek gazdasági reformjai B) A kulturális forradalom C) A második világháború D) A kommunista párt politikai nyomása
A) Első szakasz B) Negyedik szakasz C) Harmadik szakasz D) Második szakasz
A) Logikai pozitivizmus B) Pragmatizmus C) Empirizmus D) Metafizikai elméletek
A) Carnap B) W. V. O. Quine C) Kant D) Sellars
A) Wittgenstein B) Carnap C) Russell D) Sellars
A) Ludwig Wittgenstein. B) Saul Kripke. C) Willard Van Orman Quine. D) Bertrand Russell.
A) Kvantor logika. B) Predikátum logika. C) Deontikus logika. D) Modális logika.
A) Saul Kripke. B) Willard Van Orman Quine. C) Carnap. D) Ruth Barcan Marcus.
A) Rugalmas leírások. B) Analitikus fogalmak. C) Sintetikus konstrukciók. D) Merev jelölők.
A) Egy szemantikát. B) Egy bizonyítási rendszert. C) Egy algoritmust. D) Egy szintaktikát.
A) David Lewis B) Stanisław Leśniewski C) Nelson Goodman D) Peter Van Inwagen
A) Bernard Williams B) Derek Parfit C) David Lewis D) John Locke
A) Egy „valósággal rendelkező” entitás. B) Egy ontológiai elkötelezettség. C) Egy szemantikai elmélet. D) Egy redundancia-elmélet.
A) A hazug paradoxon B) A megfelelő ok elve C) Időbeli logika D) A következmény-érv
A) Libertarianizmus B) Perdurantizmus C) Inkompatibilizmus D) Determináció
A) David Lewis B) Charlie Broad C) Arthur Prior D) John McTaggart
A) Graham Priest B) Edmund Gettier C) Jan Łukasiewicz D) JC Beall
A) Michael Huemer B) Roderick Chisholm C) Quine D) Alvin Goldman
A) Koherenciaelv B) Fenoménológiai konzervativizmus C) Erényalapú ismeretelmélet D) Oktatási ismeretelmélet
A) Alvin Goldman B) Ernest Sosa C) Roderick Chisholm D) Quine
A) Quine B) Ernest Sosa C) Alvin Goldman D) Roderick Chisholm
A) A tudásról szóló tudás B) Logikai pluralizmus C) Indokolt, igaz hit D) A megfelelő ok elve
A) A tudás létezésének megkérdőjelezése. B) Először a módszertani kritériumokra kell összpontosítani. C) A tudásra vonatkozó zárt elveket alkalmazni. D) A 'mit tudunk?' kérdésre kell válaszolni, mielőtt a 'hogyan tudjuk?' kérdésre.
A) Nelson Goodman B) Wittgenstein C) Chisholm D) G. E. Moore
A) Wittgenstein B) Robert Nozick C) Fred Dretske D) G. E. Moore
A) Az indukciós módszer alkalmazása filozófiai problémákra. B) Minden tudásbeli állítás megkérdőjelezése. C) A 'hogyan tudjuk?' kérdésre adott válasz a 'mit tudunk?' kérdésre adott válasznál. D) A tudás konkrét példáira összpontosítás.
A) Elizabeth Anscombe B) R. M. Hare C) Philippa Foot D) G. E. Moore
A) Hiba-elmélet B) Emotivizmus C) Univerzális preszkriptivizmus D) Expresszionizmus
A) Thomas Nagel B) John Rawls C) Henry Sidgwick D) Robert Nozick
A) 'Az emotivista elmozdulás' B) 'A konzekvencialista fellendülés' C) 'A deontológiai újjáéledés' D) 'Az aretaikus fordulat'
A) Az nyitott társadalom és ellenségei (1945) B) A igazság elmélete (1971) C) Az állatok felszabadítása (1975) D) Anarchia, állam és utópia (1974)
A) 'Proletári szabadságmegvonás' B) 'Negatív szabadság' C) 'Elosztási igazságosság' D) 'Pozitív szabadság'
A) A jogpozitivizmus B) A történelmi materializmus C) Az állatjogi mozgalom D) A szabadpiaci libertárius eszmeiség
A) A liberális egyenlőségi elosztási igazság B) A szabadpiaci libertariánizmus C) A jogpozitivizmus D) Marx történelmi materializmusa
A) A jogpozitivizmus B) A liberális esélyegyenlőség C) A mindennapi nyelv filozófiája D) Az analitikus marxizmus
A) Elosztási igazságosság B) Kényszer alkalmazásának hiánya C) Önuralom D) A munkásosztály szabadságának hiánya
A) John Rawls B) Karl Popper C) Matthew Kramer D) G. A. Cohen |