A) Burgonya és sajt B) Vaj és liszt C) Kukorica és búza D) Rizs és bab
A) Olaszország B) Németország C) Franciaország D) Spanyolország
A) Négyzet B) Félhold C) Kör D) Háromszög
A) Bogyós lekvár B) Csokoládé chips C) Mandulapaszta D) Custard
A) Spanyol B) Francia C) Német D) Olasz
A) Tojás B) Vaj C) Tej D) Cukor
A) Kávé B) Szóda C) Víz D) Juice
A) Nem adunk hozzá elég sót B) Sütés túl alacsony hőmérsékleten C) A tészta túlterhelése D) Túl sok liszt használata
A) Németország B) Ausztria C) Olaszország D) Franciaország
A) 1845 B) 1838 vagy 1839 C) 1860 D) 1850
A) Kelesztés B) Rétegezés C) Erjesztés D) Dagadás
A) Julia Child B) Marie-Antoine Carême C) Auguste Escoffier D) Sylvain Claudius Goy
A) Boulangerie B) Pâtisserie C) Confiserie D) Viennoiserie
A) 50–60% B) 30–40% C) 10–20% D) 70–80%
A) Reneszánsz B) Középkor C) 19. század D) 20. század
A) Lyon B) Bécs C) Marseille D) Párizs
A) Choux tészta B) Brioche C) Vajas tészta D) Liszttészta
A) Nouvelle Encyclopédie culinaire B) All the Year Round C) Nem megadva D) Le Cuisinier françois
A) Croissant ház B) Francia cukrászda C) Viennois pékség D) Viennoiserie kínálat
A) 1905 B) 1920 C) 1915 D) 1853
A) Hastings-i csata, 1066-ban B) Bécs ostroma, 1683-ban C) Buda ostroma D) A Tours-i csata, 732-ben
A) Alfred Gottschalk B) Julia Child C) Auguste Escoffier D) Marie-Antoine Carême
A) 1938 B) 1948 C) 1925 D) 1950
A) Párizs, 1870 B) Bécs, 1683 C) Budapest, 1686 D) Isztambul, 1453
A) Az Európai Unió B) Az Iszlám Állam C) A NATO D) Az Egyesült Nemzetek
A) Gipfeli B) Pain au chocolat C) Laugencroissant D) Kipferl
A) Amerikai croissant, ami sonkával és sajttal van töltve. B) Svájci croissant, ami csokoládéval van töltve. C) Francia stílusú croissant, ami több vajat tartalmaz. D) Lúggyal bevont croissant, népszerű Dél-Németországban.
A) Medialunas B) Cornetto C) Ay çöreği D) Rogale świętomarcińskie
A) Újév B) Karácsony C) Márton-nap D) Húsvét
A) 15 °C (59 °F) B) 19 °C (66 °F) C) 30 °C (86 °F) D) 25 °C (77 °F)
A) 5% B) 7,5% C) 10% D) 12%
A) 5–10 B) 30–40 C) 16–50 D) 60–100
A) 30-40 perc B) 5-15 perc C) 10-20 perc D) 25-35 perc
A) 30 perc, 40 °C (104 °F) B) 90 perc, 35 °C (95 °F) C) 60 perc, 31 °C (88 °F) D) 45 perc, 25 °C (77 °F)
A) Félhold alakú B) Téglalap alakú C) Háromszög alakú D) Kör alakú
A) 165-205 °C (329-401 °F) B) 200-230 °C (392-446 °F) C) 150-180 °C (302-356 °F) D) 140-170 °C (284-338 °F)
A) Félkör B) Téglalap C) Háromszög D) Kör
A) Candida milleri B) Brettanomyces bruxellensis C) Lactobacillus bulgaricus D) Saccharomyces cerevisiae
A) Anaerob fermentáció B) Alkoholos fermentáció C) Aerob légzés D) Fotoszintézis
A) A szén-dioxid teljesen oldódik a tésztában, anélkül, hogy bármilyen hatással lenne. B) A szén-dioxid reakcióba lép a élesztővel, és további szén-dioxidot termel. C) A szén-dioxid a keverés során keletkezett, már meglévő gázbuborékokba diffundál be. D) Új gázbuborékokat hoz létre a tésztában.
A) Nincs hatása a glutén hálóra. B) Erősíti a glutén hálót. C) Növeli a glutén háló rugalmasságát. D) A keményítő želatizálódása vizet von el a glutén hálóból, ami csökkenti annak rugalmasságát.
A) A zsír azonnal a sütés után növeli a morzsának a keménységét. B) A zsír nem gyakorol hatást a frissen sült croissant-okra. C) A tésztában lévő zsír mennyiségének növelése azonnal a sütés után csökkenti a morzsának a keménységét. D) A zsír rugalmasabbá teszi a croissant-ot. |