A) Burgonya és sajt B) Kukorica és búza C) Rizs és bab D) Vaj és liszt
A) Spanyolország B) Olaszország C) Franciaország D) Németország
A) Háromszög B) Kör C) Négyzet D) Félhold
A) Mandulapaszta B) Bogyós lekvár C) Custard D) Csokoládé chips
A) Olasz B) Német C) Spanyol D) Francia
A) Vaj B) Cukor C) Tej D) Tojás
A) Juice B) Kávé C) Szóda D) Víz
A) Nem adunk hozzá elég sót B) Túl sok liszt használata C) A tészta túlterhelése D) Sütés túl alacsony hőmérsékleten
A) Olaszország B) Németország C) Franciaország D) Ausztria
A) 1845 B) 1838 vagy 1839 C) 1850 D) 1860
A) Erjesztés B) Kelesztés C) Rétegezés D) Dagadás
A) Auguste Escoffier B) Sylvain Claudius Goy C) Julia Child D) Marie-Antoine Carême
A) Pâtisserie B) Viennoiserie C) Boulangerie D) Confiserie
A) 50–60% B) 70–80% C) 10–20% D) 30–40%
A) 20. század B) Középkor C) 19. század D) Reneszánsz
A) Bécs B) Lyon C) Marseille D) Párizs
A) Liszttészta B) Choux tészta C) Vajas tészta D) Brioche
A) Nem megadva B) All the Year Round C) Le Cuisinier françois D) Nouvelle Encyclopédie culinaire
A) Francia cukrászda B) Viennois pékség C) Croissant ház D) Viennoiserie kínálat
A) 1905 B) 1920 C) 1853 D) 1915
A) Buda ostroma B) Hastings-i csata, 1066-ban C) Bécs ostroma, 1683-ban D) A Tours-i csata, 732-ben
A) Julia Child B) Alfred Gottschalk C) Marie-Antoine Carême D) Auguste Escoffier
A) 1950 B) 1938 C) 1948 D) 1925
A) Párizs, 1870 B) Isztambul, 1453 C) Bécs, 1683 D) Budapest, 1686
A) Az Egyesült Nemzetek B) Az Európai Unió C) Az Iszlám Állam D) A NATO
A) Laugencroissant B) Kipferl C) Gipfeli D) Pain au chocolat
A) Svájci croissant, ami csokoládéval van töltve. B) Lúggyal bevont croissant, népszerű Dél-Németországban. C) Amerikai croissant, ami sonkával és sajttal van töltve. D) Francia stílusú croissant, ami több vajat tartalmaz.
A) Medialunas B) Ay çöreği C) Rogale świętomarcińskie D) Cornetto
A) Karácsony B) Újév C) Húsvét D) Márton-nap
A) 19 °C (66 °F) B) 30 °C (86 °F) C) 25 °C (77 °F) D) 15 °C (59 °F)
A) 12% B) 10% C) 5% D) 7,5%
A) 5–10 B) 30–40 C) 16–50 D) 60–100
A) 30-40 perc B) 5-15 perc C) 25-35 perc D) 10-20 perc
A) 30 perc, 40 °C (104 °F) B) 60 perc, 31 °C (88 °F) C) 90 perc, 35 °C (95 °F) D) 45 perc, 25 °C (77 °F)
A) Háromszög alakú B) Félhold alakú C) Téglalap alakú D) Kör alakú
A) 150-180 °C (302-356 °F) B) 140-170 °C (284-338 °F) C) 165-205 °C (329-401 °F) D) 200-230 °C (392-446 °F)
A) Kör B) Háromszög C) Téglalap D) Félkör
A) Brettanomyces bruxellensis B) Candida milleri C) Saccharomyces cerevisiae D) Lactobacillus bulgaricus
A) Anaerob fermentáció B) Alkoholos fermentáció C) Fotoszintézis D) Aerob légzés
A) Új gázbuborékokat hoz létre a tésztában. B) A szén-dioxid reakcióba lép a élesztővel, és további szén-dioxidot termel. C) A szén-dioxid teljesen oldódik a tésztában, anélkül, hogy bármilyen hatással lenne. D) A szén-dioxid a keverés során keletkezett, már meglévő gázbuborékokba diffundál be.
A) Erősíti a glutén hálót. B) A keményítő želatizálódása vizet von el a glutén hálóból, ami csökkenti annak rugalmasságát. C) Nincs hatása a glutén hálóra. D) Növeli a glutén háló rugalmasságát.
A) A zsír azonnal a sütés után növeli a morzsának a keménységét. B) A zsír nem gyakorol hatást a frissen sült croissant-okra. C) A tésztában lévő zsír mennyiségének növelése azonnal a sütés után csökkenti a morzsának a keménységét. D) A zsír rugalmasabbá teszi a croissant-ot. |