A) Kukorica és búza B) Vaj és liszt C) Rizs és bab D) Burgonya és sajt
A) Olaszország B) Franciaország C) Németország D) Spanyolország
A) Háromszög B) Négyzet C) Félhold D) Kör
A) Bogyós lekvár B) Custard C) Csokoládé chips D) Mandulapaszta
A) Francia B) Spanyol C) Olasz D) Német
A) Vaj B) Tej C) Cukor D) Tojás
A) Szóda B) Kávé C) Juice D) Víz
A) A tészta túlterhelése B) Sütés túl alacsony hőmérsékleten C) Nem adunk hozzá elég sót D) Túl sok liszt használata
A) Olaszország B) Németország C) Ausztria D) Franciaország
A) 1838 vagy 1839 B) 1850 C) 1845 D) 1860
A) Rétegezés B) Kelesztés C) Erjesztés D) Dagadás
A) Marie-Antoine Carême B) Julia Child C) Auguste Escoffier D) Sylvain Claudius Goy
A) Viennoiserie B) Boulangerie C) Confiserie D) Pâtisserie
A) 50–60% B) 70–80% C) 30–40% D) 10–20%
A) Középkor B) 20. század C) Reneszánsz D) 19. század
A) Lyon B) Marseille C) Párizs D) Bécs
A) Brioche B) Choux tészta C) Vajas tészta D) Liszttészta
A) Nem megadva B) Le Cuisinier françois C) All the Year Round D) Nouvelle Encyclopédie culinaire
A) Viennois pékség B) Viennoiserie kínálat C) Croissant ház D) Francia cukrászda
A) 1905 B) 1915 C) 1853 D) 1920
A) Buda ostroma B) Bécs ostroma, 1683-ban C) Hastings-i csata, 1066-ban D) A Tours-i csata, 732-ben
A) Julia Child B) Auguste Escoffier C) Alfred Gottschalk D) Marie-Antoine Carême
A) 1950 B) 1938 C) 1948 D) 1925
A) Isztambul, 1453 B) Budapest, 1686 C) Párizs, 1870 D) Bécs, 1683
A) Az Iszlám Állam B) Az Egyesült Nemzetek C) Az Európai Unió D) A NATO
A) Gipfeli B) Kipferl C) Pain au chocolat D) Laugencroissant
A) Amerikai croissant, ami sonkával és sajttal van töltve. B) Lúggyal bevont croissant, népszerű Dél-Németországban. C) Francia stílusú croissant, ami több vajat tartalmaz. D) Svájci croissant, ami csokoládéval van töltve.
A) Ay çöreği B) Cornetto C) Rogale świętomarcińskie D) Medialunas
A) Karácsony B) Márton-nap C) Újév D) Húsvét
A) 30 °C (86 °F) B) 25 °C (77 °F) C) 19 °C (66 °F) D) 15 °C (59 °F)
A) 12% B) 10% C) 5% D) 7,5%
A) 16–50 B) 30–40 C) 60–100 D) 5–10
A) 25-35 perc B) 10-20 perc C) 30-40 perc D) 5-15 perc
A) 90 perc, 35 °C (95 °F) B) 30 perc, 40 °C (104 °F) C) 45 perc, 25 °C (77 °F) D) 60 perc, 31 °C (88 °F)
A) Téglalap alakú B) Kör alakú C) Félhold alakú D) Háromszög alakú
A) 150-180 °C (302-356 °F) B) 165-205 °C (329-401 °F) C) 140-170 °C (284-338 °F) D) 200-230 °C (392-446 °F)
A) Félkör B) Téglalap C) Kör D) Háromszög
A) Saccharomyces cerevisiae B) Candida milleri C) Brettanomyces bruxellensis D) Lactobacillus bulgaricus
A) Aerob légzés B) Alkoholos fermentáció C) Fotoszintézis D) Anaerob fermentáció
A) A szén-dioxid a keverés során keletkezett, már meglévő gázbuborékokba diffundál be. B) A szén-dioxid reakcióba lép a élesztővel, és további szén-dioxidot termel. C) A szén-dioxid teljesen oldódik a tésztában, anélkül, hogy bármilyen hatással lenne. D) Új gázbuborékokat hoz létre a tésztában.
A) A keményítő želatizálódása vizet von el a glutén hálóból, ami csökkenti annak rugalmasságát. B) Erősíti a glutén hálót. C) Növeli a glutén háló rugalmasságát. D) Nincs hatása a glutén hálóra.
A) A tésztában lévő zsír mennyiségének növelése azonnal a sütés után csökkenti a morzsának a keménységét. B) A zsír nem gyakorol hatást a frissen sült croissant-okra. C) A zsír rugalmasabbá teszi a croissant-ot. D) A zsír azonnal a sütés után növeli a morzsának a keménységét. |