A) Burgonya és sajt B) Kukorica és búza C) Rizs és bab D) Vaj és liszt
A) Olaszország B) Franciaország C) Németország D) Spanyolország
A) Félhold B) Kör C) Négyzet D) Háromszög
A) Csokoládé chips B) Mandulapaszta C) Bogyós lekvár D) Custard
A) Német B) Spanyol C) Francia D) Olasz
A) Tej B) Tojás C) Cukor D) Vaj
A) Szóda B) Kávé C) Víz D) Juice
A) Nem adunk hozzá elég sót B) A tészta túlterhelése C) Sütés túl alacsony hőmérsékleten D) Túl sok liszt használata
A) Franciaország B) Ausztria C) Németország D) Olaszország
A) 1845 B) 1838 vagy 1839 C) 1850 D) 1860
A) Rétegezés B) Dagadás C) Erjesztés D) Kelesztés
A) Marie-Antoine Carême B) Auguste Escoffier C) Julia Child D) Sylvain Claudius Goy
A) Viennoiserie B) Pâtisserie C) Boulangerie D) Confiserie
A) 30–40% B) 70–80% C) 50–60% D) 10–20%
A) 19. század B) 20. század C) Reneszánsz D) Középkor
A) Bécs B) Lyon C) Marseille D) Párizs
A) All the Year Round B) Nouvelle Encyclopédie culinaire C) Nem megadva D) Le Cuisinier françois
A) Choux tészta B) Liszttészta C) Brioche D) Vajas tészta
A) Az Iszlám Állam B) Az Egyesült Nemzetek C) A NATO D) Az Európai Unió
A) Cornetto B) Medialunas C) Ay çöreği D) Rogale świętomarcińskie
A) 30-40 perc B) 25-35 perc C) 10-20 perc D) 5-15 perc
A) A Tours-i csata, 732-ben B) Buda ostroma C) Bécs ostroma, 1683-ban D) Hastings-i csata, 1066-ban
A) Lúggyal bevont croissant, népszerű Dél-Németországban. B) Svájci croissant, ami csokoládéval van töltve. C) Amerikai croissant, ami sonkával és sajttal van töltve. D) Francia stílusú croissant, ami több vajat tartalmaz.
A) 165-205 °C (329-401 °F) B) 150-180 °C (302-356 °F) C) 200-230 °C (392-446 °F) D) 140-170 °C (284-338 °F)
A) 16–50 B) 5–10 C) 30–40 D) 60–100
A) Viennoiserie kínálat B) Francia cukrászda C) Viennois pékség D) Croissant ház
A) A szén-dioxid teljesen oldódik a tésztában, anélkül, hogy bármilyen hatással lenne. B) A szén-dioxid a keverés során keletkezett, már meglévő gázbuborékokba diffundál be. C) A szén-dioxid reakcióba lép a élesztővel, és további szén-dioxidot termel. D) Új gázbuborékokat hoz létre a tésztában.
A) 5% B) 10% C) 12% D) 7,5%
A) 19 °C (66 °F) B) 15 °C (59 °F) C) 25 °C (77 °F) D) 30 °C (86 °F)
A) Fotoszintézis B) Anaerob fermentáció C) Alkoholos fermentáció D) Aerob légzés
A) 1938 B) 1950 C) 1948 D) 1925
A) Julia Child B) Auguste Escoffier C) Alfred Gottschalk D) Marie-Antoine Carême
A) 60 perc, 31 °C (88 °F) B) 45 perc, 25 °C (77 °F) C) 90 perc, 35 °C (95 °F) D) 30 perc, 40 °C (104 °F)
A) Téglalap B) Félkör C) Háromszög D) Kör
A) A zsír rugalmasabbá teszi a croissant-ot. B) A tésztában lévő zsír mennyiségének növelése azonnal a sütés után csökkenti a morzsának a keménységét. C) A zsír azonnal a sütés után növeli a morzsának a keménységét. D) A zsír nem gyakorol hatást a frissen sült croissant-okra.
A) Növeli a glutén háló rugalmasságát. B) A keményítő želatizálódása vizet von el a glutén hálóból, ami csökkenti annak rugalmasságát. C) Nincs hatása a glutén hálóra. D) Erősíti a glutén hálót.
A) Kör alakú B) Félhold alakú C) Háromszög alakú D) Téglalap alakú
A) 1905 B) 1915 C) 1853 D) 1920
A) Laugencroissant B) Gipfeli C) Kipferl D) Pain au chocolat
A) Karácsony B) Újév C) Márton-nap D) Húsvét
A) Bécs, 1683 B) Budapest, 1686 C) Isztambul, 1453 D) Párizs, 1870
A) Lactobacillus bulgaricus B) Saccharomyces cerevisiae C) Candida milleri D) Brettanomyces bruxellensis |