A) Gyorsítás B) Sebesség C) Nyomaték D) Momentum
A) A potenciális energia meghatározása B) A nyomaték és a szöggyorsulás közötti kapcsolat C) Egy tárgy állandó sebességgel való mozgásához szükséges erő. D) Egy tárgyon végzett munka egyenlő a mozgási energia változásával.
A) Momentum B) Kinetikus energia C) Mechanikai energia D) Gravitációs potenciális energia
A) Csökkenti B) Állandó marad C) Növeli D) Nem marad meg, és más energiaformákká, például hőenergiává alakul át.
A) Kioldási szög B) A bob tömege C) Kezdeti sebesség D) Az inga hossza
A) W = Fd B) E = mc2 C) p = mv D) F = ma
A) F = ma B) T = Fd C) α = Δω / Δt D) a = Δv / Δt
A) Egy nyugalomban lévő tárgy nyugalomban marad B) Az erő egyenlő a tömeg szorozva a gyorsulással C) Minden akciónak van egy azonos és ellentétes reakciója. D) Az energia mindig megmarad
A) A tárgyra ható nettó erő és nettó nyomaték egyaránt nulla. B) A tárgynak nyugalomban kell lennie C) A tárgynak állandó sebességgel kell rendelkeznie D) A tárgynak nulla impulzusmomentummal kell rendelkeznie
A) Új fizikai elméletet vagy egy általánosabb keretrendszert, mint a Newton-féle mechanika. B) Alkalmazások a káosz elméletében. C) A skáláris mennyiségek fogalmát. D) Egy új halmazú fizikai törvényt.
A) Mozgási szabadságfok B) Kartéziai koordináták C) Általános koordináták D) Görvonalas koordináták
A) ci (i = 1, 2, 3...) B) xi (i = 1, 2, 3...) C) ri (i = 1, 2, 3...) D) qi (i = 1, 2, 3...)
A) 3, függetlenül az N értékétől B) Ugyanannyi, mint a görbületes koordináták száma C) Attól függ, hogy milyen korlátozásokat alkalmaznak. D) N
A) Kartézius sebességek B) Általános sebességek C) Korlátozások D) Fokok szabadsága
A) Reonómikus korlátozások. B) Szkleronómikus korlátozások. C) Nem-holonómikus korlátozások. D) Holonómikus korlátozások.
A) Holonómikus korlátozások. B) Nem-holonómikus korlátozások. C) Rheonómikus korlátozások. D) Szkleronómikus korlátozások.
A) Reonómikus. B) Nem-holonómikus. C) Szkleronómikus. D) Dinamikus.
A) Rheonóm. B) Szkleronóm. C) Statikus. D) Holonóm.
A) Schrödinger-egyenlet B) Euler–Lagrange-egyenletek C) Hamilton-egyenletek D) Newton második törvénye
A) 3 dimenziós képzetes tér B) N dimenziós valós tér C) 1 dimenziós valós tér D) 2 dimenziós komplex tér
A) 2N B) 4N C) N D) 3N
A) Hamilton-görbe B) fázistartomány C) impulzusvonal D) Lagrange-pálya
A) fázisdiagram B) konfigurációs tér C) impulzusdiagram D) Hamilton-diagram
A) A klasszikus dinamikai változók változatlanok maradnak. B) A klasszikus dinamikai változók skalárterekké válnak. C) A klasszikus dinamikai változókat mátrixokkal helyettesítjük. D) A klasszikus dinamikai változók kvantumoperátorokká válnak, amelyeket kalappal (^) jelölünk.
A) A Lagrangian, L. B) Hamilton jellemző függvénye, W(q). C) A kánonikus impulzus, P. D) A hatás, S.
A) Potenciális energia B) Kinetikus energia C) Általános erő D) Négydimenziós gradiens
A) Általános koordináták (qr) B) Potenciális energia C) Minden egyes gyorsulás (ak) D) Lagrange-sűrűség |