A) Nyomaték B) Gyorsítás C) Momentum D) Sebesség
A) A potenciális energia meghatározása B) Egy tárgyon végzett munka egyenlő a mozgási energia változásával. C) Egy tárgy állandó sebességgel való mozgásához szükséges erő. D) A nyomaték és a szöggyorsulás közötti kapcsolat
A) Momentum B) Mechanikai energia C) Gravitációs potenciális energia D) Kinetikus energia
A) Csökkenti B) Növeli C) Állandó marad D) Nem marad meg, és más energiaformákká, például hőenergiává alakul át.
A) Az inga hossza B) A bob tömege C) Kezdeti sebesség D) Kioldási szög
A) F = ma B) W = Fd C) E = mc2 D) p = mv
A) α = Δω / Δt B) a = Δv / Δt C) F = ma D) T = Fd
A) Az erő egyenlő a tömeg szorozva a gyorsulással B) Minden akciónak van egy azonos és ellentétes reakciója. C) Az energia mindig megmarad D) Egy nyugalomban lévő tárgy nyugalomban marad
A) A tárgynak nulla impulzusmomentummal kell rendelkeznie B) A tárgyra ható nettó erő és nettó nyomaték egyaránt nulla. C) A tárgynak állandó sebességgel kell rendelkeznie D) A tárgynak nyugalomban kell lennie
A) Alkalmazások a káosz elméletében. B) Egy új halmazú fizikai törvényt. C) Új fizikai elméletet vagy egy általánosabb keretrendszert, mint a Newton-féle mechanika. D) A skáláris mennyiségek fogalmát.
A) Potenciális energia B) Általános koordináták (qr) C) Lagrange-sűrűség D) Minden egyes gyorsulás (ak)
A) Görvonalas koordináták B) Mozgási szabadságfok C) Általános koordináták D) Kartéziai koordináták
A) 2 dimenziós komplex tér B) 3 dimenziós képzetes tér C) N dimenziós valós tér D) 1 dimenziós valós tér
A) A Lagrangian, L. B) Hamilton jellemző függvénye, W(q). C) A hatás, S. D) A kánonikus impulzus, P.
A) A klasszikus dinamikai változók kvantumoperátorokká válnak, amelyeket kalappal (^) jelölünk. B) A klasszikus dinamikai változók skalárterekké válnak. C) A klasszikus dinamikai változókat mátrixokkal helyettesítjük. D) A klasszikus dinamikai változók változatlanok maradnak.
A) 3, függetlenül az N értékétől B) N C) Attól függ, hogy milyen korlátozásokat alkalmaznak. D) Ugyanannyi, mint a görbületes koordináták száma
A) 4N B) N C) 2N D) 3N
A) Szkleronómikus korlátozások. B) Nem-holonómikus korlátozások. C) Reonómikus korlátozások. D) Holonómikus korlátozások.
A) Statikus. B) Holonóm. C) Szkleronóm. D) Rheonóm.
A) Newton második törvénye B) Hamilton-egyenletek C) Euler–Lagrange-egyenletek D) Schrödinger-egyenlet
A) Korlátozások B) Kartézius sebességek C) Általános sebességek D) Fokok szabadsága
A) konfigurációs tér B) Hamilton-diagram C) fázisdiagram D) impulzusdiagram
A) Holonómikus korlátozások. B) Nem-holonómikus korlátozások. C) Szkleronómikus korlátozások. D) Rheonómikus korlátozások.
A) qi (i = 1, 2, 3...) B) ri (i = 1, 2, 3...) C) ci (i = 1, 2, 3...) D) xi (i = 1, 2, 3...)
A) Általános erő B) Potenciális energia C) Négydimenziós gradiens D) Kinetikus energia
A) Reonómikus. B) Szkleronómikus. C) Nem-holonómikus. D) Dinamikus.
A) impulzusvonal B) fázistartomány C) Lagrange-pálya D) Hamilton-görbe |