A) Sebesség B) Nyomaték C) Momentum D) Gyorsítás
A) A potenciális energia meghatározása B) Egy tárgy állandó sebességgel való mozgásához szükséges erő. C) A nyomaték és a szöggyorsulás közötti kapcsolat D) Egy tárgyon végzett munka egyenlő a mozgási energia változásával.
A) Gravitációs potenciális energia B) Momentum C) Mechanikai energia D) Kinetikus energia
A) Állandó marad B) Csökkenti C) Növeli D) Nem marad meg, és más energiaformákká, például hőenergiává alakul át.
A) Kioldási szög B) A bob tömege C) Az inga hossza D) Kezdeti sebesség
A) p = mv B) W = Fd C) E = mc2 D) F = ma
A) a = Δv / Δt B) T = Fd C) α = Δω / Δt D) F = ma
A) Az erő egyenlő a tömeg szorozva a gyorsulással B) Egy nyugalomban lévő tárgy nyugalomban marad C) Minden akciónak van egy azonos és ellentétes reakciója. D) Az energia mindig megmarad
A) A tárgynak nulla impulzusmomentummal kell rendelkeznie B) A tárgynak nyugalomban kell lennie C) A tárgyra ható nettó erő és nettó nyomaték egyaránt nulla. D) A tárgynak állandó sebességgel kell rendelkeznie
A) Egy új halmazú fizikai törvényt. B) A skáláris mennyiségek fogalmát. C) Új fizikai elméletet vagy egy általánosabb keretrendszert, mint a Newton-féle mechanika. D) Alkalmazások a káosz elméletében.
A) Görvonalas koordináták B) Általános koordináták C) Mozgási szabadságfok D) Kartéziai koordináták
A) ri (i = 1, 2, 3...) B) ci (i = 1, 2, 3...) C) qi (i = 1, 2, 3...) D) xi (i = 1, 2, 3...)
A) 3, függetlenül az N értékétől B) Attól függ, hogy milyen korlátozásokat alkalmaznak. C) N D) Ugyanannyi, mint a görbületes koordináták száma
A) Korlátozások B) Kartézius sebességek C) Fokok szabadsága D) Általános sebességek
A) Szkleronómikus korlátozások. B) Nem-holonómikus korlátozások. C) Reonómikus korlátozások. D) Holonómikus korlátozások.
A) Rheonómikus korlátozások. B) Nem-holonómikus korlátozások. C) Szkleronómikus korlátozások. D) Holonómikus korlátozások.
A) Szkleronómikus. B) Nem-holonómikus. C) Reonómikus. D) Dinamikus.
A) Rheonóm. B) Holonóm. C) Statikus. D) Szkleronóm.
A) Schrödinger-egyenlet B) Newton második törvénye C) Euler–Lagrange-egyenletek D) Hamilton-egyenletek
A) 1 dimenziós valós tér B) 2 dimenziós komplex tér C) N dimenziós valós tér D) 3 dimenziós képzetes tér
A) N B) 2N C) 3N D) 4N
A) fázistartomány B) impulzusvonal C) Hamilton-görbe D) Lagrange-pálya
A) impulzusdiagram B) konfigurációs tér C) fázisdiagram D) Hamilton-diagram
A) A klasszikus dinamikai változók kvantumoperátorokká válnak, amelyeket kalappal (^) jelölünk. B) A klasszikus dinamikai változók skalárterekké válnak. C) A klasszikus dinamikai változókat mátrixokkal helyettesítjük. D) A klasszikus dinamikai változók változatlanok maradnak.
A) A hatás, S. B) A kánonikus impulzus, P. C) A Lagrangian, L. D) Hamilton jellemző függvénye, W(q).
A) Négydimenziós gradiens B) Általános erő C) Kinetikus energia D) Potenciális energia
A) Lagrange-sűrűség B) Általános koordináták (qr) C) Potenciális energia D) Minden egyes gyorsulás (ak) |