A) Gyorsítás B) Momentum C) Sebesség D) Nyomaték
A) Egy tárgy állandó sebességgel való mozgásához szükséges erő. B) A potenciális energia meghatározása C) A nyomaték és a szöggyorsulás közötti kapcsolat D) Egy tárgyon végzett munka egyenlő a mozgási energia változásával.
A) Kinetikus energia B) Mechanikai energia C) Gravitációs potenciális energia D) Momentum
A) Nem marad meg, és más energiaformákká, például hőenergiává alakul át. B) Állandó marad C) Növeli D) Csökkenti
A) A bob tömege B) Kioldási szög C) Kezdeti sebesség D) Az inga hossza
A) W = Fd B) E = mc2 C) p = mv D) F = ma
A) T = Fd B) α = Δω / Δt C) a = Δv / Δt D) F = ma
A) Minden akciónak van egy azonos és ellentétes reakciója. B) Az energia mindig megmarad C) Egy nyugalomban lévő tárgy nyugalomban marad D) Az erő egyenlő a tömeg szorozva a gyorsulással
A) A tárgynak állandó sebességgel kell rendelkeznie B) A tárgynak nyugalomban kell lennie C) A tárgyra ható nettó erő és nettó nyomaték egyaránt nulla. D) A tárgynak nulla impulzusmomentummal kell rendelkeznie
A) A skáláris mennyiségek fogalmát. B) Új fizikai elméletet vagy egy általánosabb keretrendszert, mint a Newton-féle mechanika. C) Egy új halmazú fizikai törvényt. D) Alkalmazások a káosz elméletében.
A) Kartéziai koordináták B) Mozgási szabadságfok C) Általános koordináták D) Görvonalas koordináták
A) xi (i = 1, 2, 3...) B) ci (i = 1, 2, 3...) C) ri (i = 1, 2, 3...) D) qi (i = 1, 2, 3...)
A) 3, függetlenül az N értékétől B) Attól függ, hogy milyen korlátozásokat alkalmaznak. C) N D) Ugyanannyi, mint a görbületes koordináták száma
A) Korlátozások B) Általános sebességek C) Fokok szabadsága D) Kartézius sebességek
A) Nem-holonómikus korlátozások. B) Reonómikus korlátozások. C) Szkleronómikus korlátozások. D) Holonómikus korlátozások.
A) Szkleronómikus korlátozások. B) Nem-holonómikus korlátozások. C) Holonómikus korlátozások. D) Rheonómikus korlátozások.
A) Dinamikus. B) Szkleronómikus. C) Nem-holonómikus. D) Reonómikus.
A) Statikus. B) Holonóm. C) Szkleronóm. D) Rheonóm.
A) Schrödinger-egyenlet B) Euler–Lagrange-egyenletek C) Hamilton-egyenletek D) Newton második törvénye
A) 1 dimenziós valós tér B) N dimenziós valós tér C) 2 dimenziós komplex tér D) 3 dimenziós képzetes tér
A) 2N B) N C) 3N D) 4N
A) impulzusvonal B) Hamilton-görbe C) fázistartomány D) Lagrange-pálya
A) impulzusdiagram B) fázisdiagram C) konfigurációs tér D) Hamilton-diagram
A) A klasszikus dinamikai változók skalárterekké válnak. B) A klasszikus dinamikai változók kvantumoperátorokká válnak, amelyeket kalappal (^) jelölünk. C) A klasszikus dinamikai változók változatlanok maradnak. D) A klasszikus dinamikai változókat mátrixokkal helyettesítjük.
A) A hatás, S. B) Hamilton jellemző függvénye, W(q). C) A kánonikus impulzus, P. D) A Lagrangian, L.
A) Általános erő B) Négydimenziós gradiens C) Kinetikus energia D) Potenciális energia
A) Potenciális energia B) Minden egyes gyorsulás (ak) C) Általános koordináták (qr) D) Lagrange-sűrűség |