A) Kör alakú B) Három spirál C) Egyszálas szál D) Dupla spirál
A) Replikálja a DNS-t B) Stabilizálja a genetikai információt C) A genetikai információt a DNS-től a riboszómáig szállítja. D) Lefordítja a fehérjéket genetikai kóddá
A) A fehérje alegység B) Egy enzim a sejtmagban C) A DNS egy olyan szegmense, amely szabályozza a génexpressziót D) Három nukleotidból álló szekvencia az mRNS-ben, amely egy adott aminosavat kódol.
A) DNS-polimeráz B) Helikáz C) Ligáz D) Topoizomeráz
A) Mitokondriumok B) Golgi apparátus C) Endoplazmatikus retikulum D) Nucleus
A) Átírja a DNS-t B) Aminosavakat szállít a riboszómához C) Összeköti az mRNS-t és a riboszómákat D) Stabilizálja a genetikai kódot
A) PCR (polimeráz láncreakció) B) DNS-szekvenálás C) Gén klónozása D) Gélelektroforézis
A) A fehérjeszintézisben részt vevő kis RNS-molekula B) Baktériumokban található kör alakú DNS molekula, amely önállóan képes szaporodni. C) A kromoszóma-DNS szegmense D) Nagy fehérjeszerkezet a sejtmembránban
A) Replikáció B) Fordítás C) Mutáció D) Átírás
A) James Watson B) William Astbury, az angol fizikus C) Francis Crick D) Rosalind Franklin
A) 1869 B) 1945 C) 1962 D) 1953
A) James Watson, Francis Crick és Maurice Wilkins B) Gregor Mendel, Friedrich Miescher és Phoebus Levene C) William Astbury, Rosalind Franklin és James Watson D) Rosalind Franklin, Erwin Chargaff és Max Perutz
A) A DNS szerkezetének felfedezése. B) A DNS kettős spirál modellje. C) Chargaff szabálya. D) A öröklés törvényeinek feltárása borsófélék vizsgálatával.
A) Erwin Chargaff B) Francis Crick C) Phoebus Levene D) James Watson
A) Fizika, kémia és asztronómia. B) Genetika, biokémia, fizika, matematika és számítástechnika (bioinformatika). C) Biológia, geológia és meteorológia. D) Kémia, mérnöki tudomány és filozófia.
A) Frederick Griffith B) Francis Crick C) Gregor Mendel D) James Watson
A) 1905 B) 1928 C) 1953 D) 1944
A) Génkombináció B) Horizontális géntranszfer (HGT) C) Mutáció D) Vertikális géntranszfer
A) Durva kolóniamorfológiai megjelenése van. B) Hiányzik a genetikai anyaga. C) Poliszacharid kapszulája megakadályozza, hogy a gazdaszervezet immungazdálkodása felismerje azt. D) Toxineket termel, amelyek elpusztítják a gazdaszervezetet.
A) Nincsenek antigének B) Különböző típusok C) Csak egyetlen, közös típus D) Ugyanaz a típus
A) Salmonella typhimurium B) Bakteriofág C) Streptococcus pneumoniae D) Escherichia coli
A) Rádioaktív kén B) Rádioaktív szén C) Rádioaktív hidrogén D) Rádioaktív foszfor
A) Konyhai turmixgép B) Centrifúga C) Mikroszkóp D) Spektrofotóméter
A) Konjugáció B) Transzformáció C) Transzdukció D) Replikáció
A) Félkonszervatív replikáció B) Nem-konszervatív replikáció C) Konszervatív replikáció D) Diszperz replikáció
A) Génmutációk előrejelzése. B) Számítástechnikai módszerek alkalmazása. C) Aélő szervezetekben található kémiai anyagokra összpontosítás. D) A biológiai molekulák alapvető szintű vizsgálata.
A) Az 1990-es évek B) Az 1960-as évek C) Az 1970-es évek D) Az 1980-as évek
A) Molekuláris klonálás B) Polimeráz láncreakció (PCR) C) Gél elektroforézis D) Transzfekció
A) Konjugáció B) Transzformáció C) Transzdúció D) Transzfekció
A) Agaróz gélelektroforézis B) Poliakrilamid gélelektroforézis C) SDS-PAGE (szulfát-poliakrilamid gélelektroforézis) D) Kétdimenziós gélelektroforézis
A) Normál PCR B) Gél elektroforézis C) Fordított transzkripciós PCR (RT-PCR) D) Molekuláris klonálás
A) A PCR-t alkalmazó, célzott mutagenezis. B) Transzformáció. C) Transzfekció. D) Gél elektroforézis.
A) Standard PCR B) Gél elektroforézis C) Molekuláris klonálás D) Kvantitatív PCR
A) Konjugáció B) Transzdúció C) Transzfekció D) Transzformáció
A) SYBR Green B) Metilénkék C) Etidium-bromid D) Coomassie Brilliant Blue G-250
A) 620 nm B) 700 nm C) 595 nm D) 465 nm
A) Kary Mullis B) Edwin Southern C) Patricia Thomas D) Marion M. Bradford
A) Fehérjék. B) Etanol. C) Erős, lúgos pufferoldatok, például a nátrium-dodecil-szulfát (SDS). D) Magnézium-klorid.
A) Kromatográfia B) Kapilláris hatás C) Elektroforézis D) Centrifugálás
A) Northern blotting B) Mikrochip-elemzés C) Eastern blotting D) Western blotting
A) Nylon B) Poliviniliden-fluorid (PVDF) C) Szilícium lapok D) Nitrocellulóz
A) ~500 mikrométer átmérő B) ~100 mikrométer átmérő C) ~50 mikrométer átmérő D) ~200 mikrométer átmérő
A) Poliviniliden-fluorid (PVDF) B) Szilícium lapok C) Nylon membránok D) Nitrocellulóz
A) Western blotting B) Mikrochipek C) Northern blotting D) Eastern blotting
A) Mikrotömbök pontszerű elemzése B) RNS elektroforézise C) DNS hibridizáció D) Kemilumineszcens detektálás
A) A Northern blotting antitesteket használ, míg a Western blotting nem. B) A Western blotting képes a transzlációs módosítások detektálására. C) A Northern blotting a génexpresszió profilozására szolgál. D) A Northern blotting RNS-t, míg a Western blotting fehérjéket analizál.
A) 50–100 nukleotíd. B) 20–25 nukleotíd. C) 5–10 nukleotíd. D) 30–40 nukleotíd.
A) Radioaktivitás vagy fluoreszcencia segítségével. B) Elektronmikroszkópiával. C) A pH-változások mérésével. D) Tömegspektrométerrel.
A) Kromatográfia. B) Gél elektroforézis. C) Röntgenkristallográfia. D) Viszkometria. |