A) Dupla spirál B) Három spirál C) Egyszálas szál D) Kör alakú
A) Stabilizálja a genetikai információt B) Replikálja a DNS-t C) Lefordítja a fehérjéket genetikai kóddá D) A genetikai információt a DNS-től a riboszómáig szállítja.
A) A DNS egy olyan szegmense, amely szabályozza a génexpressziót B) A fehérje alegység C) Egy enzim a sejtmagban D) Három nukleotidból álló szekvencia az mRNS-ben, amely egy adott aminosavat kódol.
A) Helikáz B) DNS-polimeráz C) Ligáz D) Topoizomeráz
A) Golgi apparátus B) Endoplazmatikus retikulum C) Nucleus D) Mitokondriumok
A) Stabilizálja a genetikai kódot B) Aminosavakat szállít a riboszómához C) Összeköti az mRNS-t és a riboszómákat D) Átírja a DNS-t
A) PCR (polimeráz láncreakció) B) Gén klónozása C) DNS-szekvenálás D) Gélelektroforézis
A) A fehérjeszintézisben részt vevő kis RNS-molekula B) A kromoszóma-DNS szegmense C) Baktériumokban található kör alakú DNS molekula, amely önállóan képes szaporodni. D) Nagy fehérjeszerkezet a sejtmembránban
A) Fordítás B) Mutáció C) Replikáció D) Átírás
A) William Astbury, az angol fizikus B) James Watson C) Rosalind Franklin D) Francis Crick
A) 1945 B) 1869 C) 1962 D) 1953
A) Gregor Mendel, Friedrich Miescher és Phoebus Levene B) William Astbury, Rosalind Franklin és James Watson C) James Watson, Francis Crick és Maurice Wilkins D) Rosalind Franklin, Erwin Chargaff és Max Perutz
A) A DNS szerkezetének felfedezése. B) Chargaff szabálya. C) A öröklés törvényeinek feltárása borsófélék vizsgálatával. D) A DNS kettős spirál modellje.
A) Phoebus Levene B) Erwin Chargaff C) James Watson D) Francis Crick
A) Kémia, mérnöki tudomány és filozófia. B) Genetika, biokémia, fizika, matematika és számítástechnika (bioinformatika). C) Biológia, geológia és meteorológia. D) Fizika, kémia és asztronómia.
A) Gregor Mendel B) James Watson C) Frederick Griffith D) Francis Crick
A) 1953 B) 1928 C) 1944 D) 1905
A) Génkombináció B) Horizontális géntranszfer (HGT) C) Mutáció D) Vertikális géntranszfer
A) Toxineket termel, amelyek elpusztítják a gazdaszervezetet. B) Hiányzik a genetikai anyaga. C) Poliszacharid kapszulája megakadályozza, hogy a gazdaszervezet immungazdálkodása felismerje azt. D) Durva kolóniamorfológiai megjelenése van.
A) Nincsenek antigének B) Különböző típusok C) Ugyanaz a típus D) Csak egyetlen, közös típus
A) Salmonella typhimurium B) Streptococcus pneumoniae C) Bakteriofág D) Escherichia coli
A) Rádioaktív kén B) Rádioaktív hidrogén C) Rádioaktív szén D) Rádioaktív foszfor
A) Centrifúga B) Mikroszkóp C) Konyhai turmixgép D) Spektrofotóméter
A) Transzdukció B) Konjugáció C) Replikáció D) Transzformáció
A) Nem-konszervatív replikáció B) Diszperz replikáció C) Félkonszervatív replikáció D) Konszervatív replikáció
A) Számítástechnikai módszerek alkalmazása. B) Génmutációk előrejelzése. C) A biológiai molekulák alapvető szintű vizsgálata. D) Aélő szervezetekben található kémiai anyagokra összpontosítás.
A) Az 1990-es évek B) Az 1960-as évek C) Az 1980-as évek D) Az 1970-es évek
A) Polimeráz láncreakció (PCR) B) Molekuláris klonálás C) Gél elektroforézis D) Transzfekció
A) Transzfekció B) Konjugáció C) Transzformáció D) Transzdúció
A) Poliakrilamid gélelektroforézis B) Agaróz gélelektroforézis C) Kétdimenziós gélelektroforézis D) SDS-PAGE (szulfát-poliakrilamid gélelektroforézis)
A) Gél elektroforézis B) Molekuláris klonálás C) Normál PCR D) Fordított transzkripciós PCR (RT-PCR)
A) A PCR-t alkalmazó, célzott mutagenezis. B) Gél elektroforézis. C) Transzfekció. D) Transzformáció.
A) Kvantitatív PCR B) Standard PCR C) Gél elektroforézis D) Molekuláris klonálás
A) Konjugáció B) Transzfekció C) Transzdúció D) Transzformáció
A) Metilénkék B) SYBR Green C) Etidium-bromid D) Coomassie Brilliant Blue G-250
A) 595 nm B) 465 nm C) 700 nm D) 620 nm
A) Kary Mullis B) Marion M. Bradford C) Patricia Thomas D) Edwin Southern
A) Magnézium-klorid. B) Fehérjék. C) Etanol. D) Erős, lúgos pufferoldatok, például a nátrium-dodecil-szulfát (SDS).
A) Kapilláris hatás B) Centrifugálás C) Elektroforézis D) Kromatográfia
A) Eastern blotting B) Mikrochip-elemzés C) Northern blotting D) Western blotting
A) Szilícium lapok B) Poliviniliden-fluorid (PVDF) C) Nitrocellulóz D) Nylon
A) ~200 mikrométer átmérő B) ~500 mikrométer átmérő C) ~100 mikrométer átmérő D) ~50 mikrométer átmérő
A) Poliviniliden-fluorid (PVDF) B) Szilícium lapok C) Nylon membránok D) Nitrocellulóz
A) Western blotting B) Eastern blotting C) Mikrochipek D) Northern blotting
A) Mikrotömbök pontszerű elemzése B) DNS hibridizáció C) RNS elektroforézise D) Kemilumineszcens detektálás
A) A Northern blotting antitesteket használ, míg a Western blotting nem. B) A Northern blotting RNS-t, míg a Western blotting fehérjéket analizál. C) A Northern blotting a génexpresszió profilozására szolgál. D) A Western blotting képes a transzlációs módosítások detektálására.
A) 50–100 nukleotíd. B) 20–25 nukleotíd. C) 30–40 nukleotíd. D) 5–10 nukleotíd.
A) Tömegspektrométerrel. B) A pH-változások mérésével. C) Radioaktivitás vagy fluoreszcencia segítségével. D) Elektronmikroszkópiával.
A) Gél elektroforézis. B) Kromatográfia. C) Röntgenkristallográfia. D) Viszkometria. |