A) Dupla spirál B) Három spirál C) Kör alakú D) Egyszálas szál
A) Lefordítja a fehérjéket genetikai kóddá B) A genetikai információt a DNS-től a riboszómáig szállítja. C) Replikálja a DNS-t D) Stabilizálja a genetikai információt
A) A DNS egy olyan szegmense, amely szabályozza a génexpressziót B) Három nukleotidból álló szekvencia az mRNS-ben, amely egy adott aminosavat kódol. C) A fehérje alegység D) Egy enzim a sejtmagban
A) Helikáz B) DNS-polimeráz C) Topoizomeráz D) Ligáz
A) Nucleus B) Mitokondriumok C) Endoplazmatikus retikulum D) Golgi apparátus
A) Stabilizálja a genetikai kódot B) Átírja a DNS-t C) Összeköti az mRNS-t és a riboszómákat D) Aminosavakat szállít a riboszómához
A) Gélelektroforézis B) DNS-szekvenálás C) Gén klónozása D) PCR (polimeráz láncreakció)
A) A kromoszóma-DNS szegmense B) A fehérjeszintézisben részt vevő kis RNS-molekula C) Nagy fehérjeszerkezet a sejtmembránban D) Baktériumokban található kör alakú DNS molekula, amely önállóan képes szaporodni.
A) Mutáció B) Replikáció C) Fordítás D) Átírás
A) Francis Crick B) Rosalind Franklin C) William Astbury, az angol fizikus D) James Watson
A) 1953 B) 1869 C) 1945 D) 1962
A) Gregor Mendel, Friedrich Miescher és Phoebus Levene B) William Astbury, Rosalind Franklin és James Watson C) Rosalind Franklin, Erwin Chargaff és Max Perutz D) James Watson, Francis Crick és Maurice Wilkins
A) A DNS kettős spirál modellje. B) A öröklés törvényeinek feltárása borsófélék vizsgálatával. C) A DNS szerkezetének felfedezése. D) Chargaff szabálya.
A) Phoebus Levene B) James Watson C) Erwin Chargaff D) Francis Crick
A) Genetika, biokémia, fizika, matematika és számítástechnika (bioinformatika). B) Biológia, geológia és meteorológia. C) Kémia, mérnöki tudomány és filozófia. D) Fizika, kémia és asztronómia.
A) Frederick Griffith B) Francis Crick C) Gregor Mendel D) James Watson
A) 1928 B) 1905 C) 1944 D) 1953
A) Mutáció B) Horizontális géntranszfer (HGT) C) Génkombináció D) Vertikális géntranszfer
A) Toxineket termel, amelyek elpusztítják a gazdaszervezetet. B) Durva kolóniamorfológiai megjelenése van. C) Hiányzik a genetikai anyaga. D) Poliszacharid kapszulája megakadályozza, hogy a gazdaszervezet immungazdálkodása felismerje azt.
A) Nincsenek antigének B) Ugyanaz a típus C) Csak egyetlen, közös típus D) Különböző típusok
A) Escherichia coli B) Salmonella typhimurium C) Bakteriofág D) Streptococcus pneumoniae
A) Rádioaktív szén B) Rádioaktív hidrogén C) Rádioaktív foszfor D) Rádioaktív kén
A) Centrifúga B) Mikroszkóp C) Spektrofotóméter D) Konyhai turmixgép
A) Konjugáció B) Replikáció C) Transzformáció D) Transzdukció
A) Diszperz replikáció B) Nem-konszervatív replikáció C) Konszervatív replikáció D) Félkonszervatív replikáció
A) A biológiai molekulák alapvető szintű vizsgálata. B) Aélő szervezetekben található kémiai anyagokra összpontosítás. C) Számítástechnikai módszerek alkalmazása. D) Génmutációk előrejelzése.
A) Az 1960-as évek B) Az 1970-es évek C) Az 1990-es évek D) Az 1980-as évek
A) Molekuláris klonálás B) Transzfekció C) Polimeráz láncreakció (PCR) D) Gél elektroforézis
A) Transzfekció B) Transzformáció C) Konjugáció D) Transzdúció
A) Agaróz gélelektroforézis B) Kétdimenziós gélelektroforézis C) Poliakrilamid gélelektroforézis D) SDS-PAGE (szulfát-poliakrilamid gélelektroforézis)
A) Normál PCR B) Molekuláris klonálás C) Gél elektroforézis D) Fordított transzkripciós PCR (RT-PCR)
A) A PCR-t alkalmazó, célzott mutagenezis. B) Gél elektroforézis. C) Transzfekció. D) Transzformáció.
A) Standard PCR B) Gél elektroforézis C) Kvantitatív PCR D) Molekuláris klonálás
A) Transzdúció B) Konjugáció C) Transzformáció D) Transzfekció
A) SYBR Green B) Etidium-bromid C) Metilénkék D) Coomassie Brilliant Blue G-250
A) 595 nm B) 465 nm C) 620 nm D) 700 nm
A) Marion M. Bradford B) Kary Mullis C) Patricia Thomas D) Edwin Southern
A) Magnézium-klorid. B) Etanol. C) Fehérjék. D) Erős, lúgos pufferoldatok, például a nátrium-dodecil-szulfát (SDS).
A) Kromatográfia B) Centrifugálás C) Elektroforézis D) Kapilláris hatás
A) Northern blotting B) Mikrochip-elemzés C) Western blotting D) Eastern blotting
A) Nitrocellulóz B) Poliviniliden-fluorid (PVDF) C) Szilícium lapok D) Nylon
A) ~100 mikrométer átmérő B) ~200 mikrométer átmérő C) ~50 mikrométer átmérő D) ~500 mikrométer átmérő
A) Szilícium lapok B) Nitrocellulóz C) Poliviniliden-fluorid (PVDF) D) Nylon membránok
A) Northern blotting B) Mikrochipek C) Eastern blotting D) Western blotting
A) DNS hibridizáció B) RNS elektroforézise C) Kemilumineszcens detektálás D) Mikrotömbök pontszerű elemzése
A) A Northern blotting RNS-t, míg a Western blotting fehérjéket analizál. B) A Northern blotting antitesteket használ, míg a Western blotting nem. C) A Western blotting képes a transzlációs módosítások detektálására. D) A Northern blotting a génexpresszió profilozására szolgál.
A) 5–10 nukleotíd. B) 30–40 nukleotíd. C) 20–25 nukleotíd. D) 50–100 nukleotíd.
A) Tömegspektrométerrel. B) Radioaktivitás vagy fluoreszcencia segítségével. C) A pH-változások mérésével. D) Elektronmikroszkópiával.
A) Kromatográfia. B) Viszkometria. C) Röntgenkristallográfia. D) Gél elektroforézis. |