A) Arab-sivatag B) Kalahári-sivatag C) Gobi-sivatag D) Szahara-sivatag
A) Ausztrália B) Ázsia C) Észak-Amerika D) Afrika
A) 3,6 millió négyzetkilométer B) 2,5 millió négyzetkilométer C) 1 millió négyzetkilométer D) 4,5 millió négyzetkilométer
A) Kairó B) Marrakesh C) Szahara D) Dzsezir
A) Amazon B) Mississippi C) Nílus D) Jangce
A) Sziklás-hegység B) Himalája C) Andok-hegység D) Atlasz-hegység
A) Erg Chebbi B) Sossusvlei C) Erg Admer D) Erg Chigaga
A) Kaszpi-tenger B) Vörös-tenger C) Arábiai-tenger D) Földközi-tenger
A) Reg B) Sztyepp C) Felföld D) Sziklás fennsík
A) Selyemút B) Panamai-csatorna C) Oregon-út D) Szaharai kereskedelmi útvonal
A) Hinduizmus B) Iszlám C) Kereszténység D) Buddhizmus
A) Kamel B) Jegesmedve C) Pingvin D) Északi róka
A) Jégtáblák B) Vulkánok C) Trópusi esőerdők D) Homokdűnék
A) Cink-oxid B) Réz-oxid C) Titán-oxid D) Vas-oxid
A) Kenya B) Nigéria C) Dél-Afrika D) Algéria
A) Banánok B) Ananászok C) Almák D) Dátumok
A) Inuit B) Tuareg C) Maasai D) Beduin
A) Angol B) Arab C) Francia D) Spanyol
A) Szultánsapka B) Sapka C) Turbán D) Tagelmust
A) Arab-félszigeti sivatag B) Kalahári-sivatag C) Antarktisz D) Gobi-sivatag
A) A Mediterrán-tenger B) Az Atlasz-hegység C) A Nílus völgye D) A Száhel öv
A) Sziklás, kopár területek (hamada) B) Homisivatagok C) Kavicsos síkságok D) Parti síkságok
A) Kilimandzsáró B) Kenya-hegy C) Toubkal D) Emi Koussi
A) A Núbiai sivatag északi határa. B) A mediterrán erdő déli határa. C) A dátumfák termesztésének északi határa. D) A Száhel déli határa.
A) Az évi 250 mm éves csapadékhez tartozó izohippa. B) Az évi 150 mm éves csapadékhez tartozó izohippa. C) Az évi 200 mm éves csapadékhez tartozó izohippa. D) Az évi 100 mm éves csapadékhez tartozó izohippa.
A) Algier B) Tripoli C) Timbuktu D) Nouakchott
A) Tektonikai elmozdulások B) A Föld tengelyének precessziója C) Az emberi tevékenység D) Vulkáni aktivitás
A) Kaktuszok B) Féltárult területek C) Ritka növényzet D) Sűrű erdők
A) A Száhel régió déli határának helye. B) Az esparto növény északi határának helye. C) A Núbiai sivatag északi határának helye. D) A Cornulaca monacantha faj déli határának helye.
A) Agadez B) Algíer C) Tripoli D) Nouakchott
A) Sűrű növényzet B) Gyakori esőzések C) Nagyon száraz éghajlat D) Magas páratartalom
A) BWh B) Dfb C) Am D) Cfa
A) A Mediterrán-tenger B) Az Indiai-óceán C) Az ekvátoriális konvergenciási zóna D) Az Atlanti-óceán
A) Kontinentális poláris (cP) B) Óceáni trópusi (mT) C) Óceáni poláris (mP) D) Kontinentális trópusi (cT)
A) Múszmonok B) A szubtrópusi gerincből leáramló levegő C) Passzátok D) Trópusi ciklonok
A) Növelje a páratartalmat. B) Csökkentse a hőmérsékletet. C) Növelje a csapadék mennyiségét. D) Hozzon létre egy árnyékhatást (esőárnyékot).
A) Magas tengerszint feletti magasság B) Magas csapadékmennyiség C) Közelség az óceánokhoz D) Szubtrópusi, magas légnyomás
A) Magas éves hóesés B) Magas páratartalom C) Nagyon alacsony és ingadozó csapadékmennyiség D) Gyakori zivatarok
A) Húszas esőzéseket okozhat. B) Korlátozódik a felső troposzférához. C) Elérheti a földfelszínt. D) Teljesen megszűnik.
A) Egyvonalú alacsony nyomású terület B) Poláris front C) Szubtrópusi gerinc D) Mónszun szelek
A) Növeli a csapadékmennyiséget B) Csökkenti a hőmérsékletet C) Szárazabbá teszi D) Növeli a páratartalmat
A) Hideg és havas B) Nedves és borús C) Páradús és esős D) Napos, száraz és meglehetősen állandó
A) Csökkenti a hőmérsékletet. B) Megakadályozza a levegő feljövetését. C) Elősegíti a felhők kialakulását. D) Növeli a csapadék mennyiségét.
A) Változó szintek B) Alacsony szintek C) Közepes szintek D) Nagyon magas szintek
A) Folyamatosan magas hőmérséklet B) Minimális ingadozás C) Jelentős ingadozás D) Nincs ingadozás
A) 3600 óra B) 1240 óra C) 2800 óra D) 4300 óra
A) 2800 kWh/(m² év) B) 4300 kWh/(m² év) C) 1240 kWh/(m² év) D) 3600 kWh/(m² év)
A) 25 °C (77 °F) B) 10 °C (18 °F) C) 40 °C (104 °F) D) 13–20 °C (23–36 °F)
A) La Niña B) El Niño C) Észak-atlanti oszcilláció (NAO) D) Indiai-óceáni dipólus
A) 80 °C (176 °F) B) 72 °C (161,6 °F) C) 83,5 °C (182,3 °F) D) 75 °C (167 °F)
A) 46,4 °C (115,5 °F) B) 41,9 °C (107,4 °F) C) 45,5 °C (113,9 °F) D) 43,8 °C (110,8 °F)
A) Ain Sefra B) Biskra C) Agadez D) Timbuktu
A) 75% B) 50% C) 31% D) 17%
A) Biskra B) Ouarzazate C) Timbuktu D) Kufra
A) A keleti Szahara B) A déli peremterület C) A hatalmas, központi, rendkívül száraz terület D) Az északi peremterület
A) Kevesebb, mint 1 milliméter (0,04 hüvelyk). B) 10 milliméter (0,4 hüvelyk) vagy kevesebb. C) 100 milliméter (4 hüvelyk) és 250 milliméter (10 hüvelyk) között. D) 5 milliméter (0,2 hüvelyk) vagy kevesebb.
A) Biskra B) Agadez C) Timbuktu D) Aszuán
A) Ouarzazát B) Aszút C) Biskra D) Timbuktu
A) John Kutzbach. B) Charles Darwin. C) Albert Einstein. D) Rudolf Spitaler.
A) A csapadék hirtelen mennyiségi növekedése. B) A tengerszint emelkedése. C) A napsugárzás csökkenése. D) A nomád pásztorok túlzott legeltetése a rendelkezésre álló füves területeken.
A) Walker-sejt B) Poláris sejt C) Ferrel-sejt D) Hadley-sejt
A) Egy Heinrich-esemény B) Egy Dansgaard-Oeschger (DO) esemény C) Egy Milankovitch-ciklus D) Egy Younger Dryas-esemény
A) Az utolsó jégkorszak maximuma. B) A holocén hőmaximum időszaka, körülbelül 4000 évvel ezelőtt. C) A Bølling/Allerød időszak. D) A Younger Dryas időszaka.
A) A Dél-Szaharái sztyeppek és erdők B) A Tibesti-Jebel Uweinat hegyvidéki, száraz erdők C) A Szahara sivatagi ökológiai régió D) A Nyugat-Szaharái hegyvidéki, száraz erdők
A) A észak-szaharai sztyepp és erdőségek B) A szaharai sóstűrő növények C) A dél-szaharai sztyepp és erdőségek D) A szaharai sivatagi ökológiai régió
A) A dél-szaharai sztyepp és erdős területek B) A Szahara sivatagi ökológiai régió C) A Tanezrouft D) Az atlanti partvidéki sivatag
A) A Tibesti-Jebel Uweinat hegyvidéki, száraz erdőségei B) A Nyugat-Szahara hegyvidéki, száraz erdőségei C) A Szahara sivatagi ökológiai régió D) A Dél-Szahara sztyeppjei és erdőségei
A) Kb. 500 faj B) Több mint 4000 faj C) Mintegy 1500 faj D) Körülbelül 2800 faj
A) Nagyjából negyed B) Körülbelül a fele C) Szinte az összes D) Kevesebb, mint 10%
A) A dorcas gazelle antilop B) A rókamacska C) Az addax antilop D) A szaharai gepárd
A) Észak-afrikai gepárd B) Afrikai vadkutya C) Szaharái gepárd D) Dama gazzelle
A) Csak az esős évszakban vannak aktívak. B) Csak körülbelül tíz percig vannak aktívak a fészkükön kívül naponta. C) Csak éjszaka vannak aktívak. D) A nap folyamán vannak aktívak.
A) Békák B) Juhok C) Lovak D) Dromedártehén
A) Fűfélék B) Akácfák C) Szukkulens növények D) Pálmák
A) Varanok B) Elefántok C) Homokkígyók D) Szirti nyúl
A) 21 000 évente B) 10 000 évente C) 50 000 évente D) 100 000 évente
A) P2 haplocsoport B) E haplocsoport C) M35 haplocsoport D) R haplocsoport
A) R haplocsoport B) E haplocsoport C) M35 haplocsoport D) P2 haplocsoport
A) Paul Sereno B) Antonio Ascenzi C) Howard Carter D) Charles Darwin
A) 500 B) 200 C) 100 D) 300
A) Párhuzamosan fekve B) Öleléssel C) Ülő helyzetben D) Álló helyzetben
A) Ülő B) Fekvő C) Embriópozíció D) Álló
A) Papiroirus B) Kecskebőr C) Antilopbőr D) Sertéspapír
A) Agyag B) Víz C) Szerves tartósítószer D) Só
A) Egy arany nyaklánc B) Egy rézgyűrű C) Egy strucctojáshéjból készült nyaklánc D) Egy ezüst karkötő
A) Paul Sereno B) Howard Carter C) Zahi Hawass D) Antonio Ascenzi
A) Szárítás a napon B) Fagyasztás C) Belső szervek eltávolítása D) Megőrzés mézben
A) Világos bőr B) Vörös haj C) Sötét bőr D) Kék szemek
A) Fekvő testhelyzet B) Ülő testhelyzet C) Álló testhelyzet D) Hajlított testhelyzet
A) Dhar Néma B) Dhar Tagant C) Dhar Walata D) Dhar Tichitt
A) Rizs B) Gyöngyös kukorica C) Cirok D) Árpá
A) Dhar Néma B) Dhar Tagant C) Dia Shoma D) Bou Khzama
A) Kő B) Domosztott perzselésű köles C) Agyag D) Réz
A) Mali Birodalom B) Songhai Birodalom C) Oyo Birodalom D) Ghana Birodalom
A) Téglaépítészet B) Kőből épített építészet C) Faépítészet D) Zúzottkővel töltött falazatú építészet
A) Egalitárius társadalom B) Monarchiális rendszer C) Két szintből álló hierarchia D) Négy szintből álló hierarchia
A) Kereskedelmi előőrs B) Elsődleges regionális központ C) Perifériális település D) Másodlagos regionális központ
A) A Songhai civilizáció B) A Tichitt civilizáció C) A Mali civilizáció D) A Ghana civilizáció
A) Gabonafélék B) Búza C) Rizs D) Árpá
A) Elszigetelő politikák B) Egyszerű társadalmi struktúrák C) Nomád életmód D) Bonyolult társadalmi rendszerek |