A) Szahara-sivatag B) Kalahári-sivatag C) Gobi-sivatag D) Arab-sivatag
A) Ausztrália B) Afrika C) Ázsia D) Észak-Amerika
A) 3,6 millió négyzetkilométer B) 1 millió négyzetkilométer C) 2,5 millió négyzetkilométer D) 4,5 millió négyzetkilométer
A) Marrakesh B) Kairó C) Szahara D) Dzsezir
A) Mississippi B) Nílus C) Jangce D) Amazon
A) Sziklás-hegység B) Andok-hegység C) Himalája D) Atlasz-hegység
A) Sossusvlei B) Erg Chebbi C) Erg Chigaga D) Erg Admer
A) Arábiai-tenger B) Vörös-tenger C) Kaszpi-tenger D) Földközi-tenger
A) Reg B) Felföld C) Sziklás fennsík D) Sztyepp
A) Panamai-csatorna B) Oregon-út C) Szaharai kereskedelmi útvonal D) Selyemút
A) Iszlám B) Hinduizmus C) Buddhizmus D) Kereszténység
A) Jegesmedve B) Északi róka C) Pingvin D) Kamel
A) Jégtáblák B) Trópusi esőerdők C) Homokdűnék D) Vulkánok
A) Cink-oxid B) Titán-oxid C) Vas-oxid D) Réz-oxid
A) Dél-Afrika B) Nigéria C) Kenya D) Algéria
A) Dátumok B) Almák C) Ananászok D) Banánok
A) Tuareg B) Maasai C) Beduin D) Inuit
A) Angol B) Francia C) Arab D) Spanyol
A) Turbán B) Tagelmust C) Szultánsapka D) Sapka
A) Kalahári-sivatag B) Gobi-sivatag C) Antarktisz D) Arab-félszigeti sivatag
A) Az Atlasz-hegység B) A Nílus völgye C) A Száhel öv D) A Mediterrán-tenger
A) Sziklás, kopár területek (hamada) B) Parti síkságok C) Homisivatagok D) Kavicsos síkságok
A) Kilimandzsáró B) Kenya-hegy C) Toubkal D) Emi Koussi
A) A dátumfák termesztésének északi határa. B) A Núbiai sivatag északi határa. C) A mediterrán erdő déli határa. D) A Száhel déli határa.
A) Az évi 250 mm éves csapadékhez tartozó izohippa. B) Az évi 150 mm éves csapadékhez tartozó izohippa. C) Az évi 100 mm éves csapadékhez tartozó izohippa. D) Az évi 200 mm éves csapadékhez tartozó izohippa.
A) Timbuktu B) Tripoli C) Nouakchott D) Algier
A) Vulkáni aktivitás B) A Föld tengelyének precessziója C) Az emberi tevékenység D) Tektonikai elmozdulások
A) Ritka növényzet B) Kaktuszok C) Féltárult területek D) Sűrű erdők
A) A Száhel régió déli határának helye. B) Az esparto növény északi határának helye. C) A Cornulaca monacantha faj déli határának helye. D) A Núbiai sivatag északi határának helye.
A) Tripoli B) Agadez C) Algíer D) Nouakchott
A) Gyakori esőzések B) Magas páratartalom C) Nagyon száraz éghajlat D) Sűrű növényzet
A) BWh B) Dfb C) Am D) Cfa
A) Az Atlanti-óceán B) Az ekvátoriális konvergenciási zóna C) Az Indiai-óceán D) A Mediterrán-tenger
A) Kontinentális poláris (cP) B) Kontinentális trópusi (cT) C) Óceáni trópusi (mT) D) Óceáni poláris (mP)
A) Passzátok B) Múszmonok C) A szubtrópusi gerincből leáramló levegő D) Trópusi ciklonok
A) Növelje a csapadék mennyiségét. B) Hozzon létre egy árnyékhatást (esőárnyékot). C) Csökkentse a hőmérsékletet. D) Növelje a páratartalmat.
A) Szubtrópusi, magas légnyomás B) Közelség az óceánokhoz C) Magas csapadékmennyiség D) Magas tengerszint feletti magasság
A) Nagyon alacsony és ingadozó csapadékmennyiség B) Magas páratartalom C) Gyakori zivatarok D) Magas éves hóesés
A) Elérheti a földfelszínt. B) Húszas esőzéseket okozhat. C) Teljesen megszűnik. D) Korlátozódik a felső troposzférához.
A) Mónszun szelek B) Szubtrópusi gerinc C) Poláris front D) Egyvonalú alacsony nyomású terület
A) Csökkenti a hőmérsékletet B) Növeli a páratartalmat C) Szárazabbá teszi D) Növeli a csapadékmennyiséget
A) Napos, száraz és meglehetősen állandó B) Hideg és havas C) Nedves és borús D) Páradús és esős
A) Csökkenti a hőmérsékletet. B) Elősegíti a felhők kialakulását. C) Növeli a csapadék mennyiségét. D) Megakadályozza a levegő feljövetését.
A) Alacsony szintek B) Változó szintek C) Nagyon magas szintek D) Közepes szintek
A) Minimális ingadozás B) Nincs ingadozás C) Jelentős ingadozás D) Folyamatosan magas hőmérséklet
A) 2800 óra B) 1240 óra C) 3600 óra D) 4300 óra
A) 3600 kWh/(m² év) B) 1240 kWh/(m² év) C) 2800 kWh/(m² év) D) 4300 kWh/(m² év)
A) 10 °C (18 °F) B) 40 °C (104 °F) C) 13–20 °C (23–36 °F) D) 25 °C (77 °F)
A) La Niña B) Indiai-óceáni dipólus C) Észak-atlanti oszcilláció (NAO) D) El Niño
A) 83,5 °C (182,3 °F) B) 80 °C (176 °F) C) 72 °C (161,6 °F) D) 75 °C (167 °F)
A) 41,9 °C (107,4 °F) B) 43,8 °C (110,8 °F) C) 45,5 °C (113,9 °F) D) 46,4 °C (115,5 °F)
A) Biskra B) Ain Sefra C) Timbuktu D) Agadez
A) 75% B) 17% C) 50% D) 31%
A) Ouarzazate B) Biskra C) Timbuktu D) Kufra
A) A déli peremterület B) A hatalmas, központi, rendkívül száraz terület C) Az északi peremterület D) A keleti Szahara
A) 10 milliméter (0,4 hüvelyk) vagy kevesebb. B) 100 milliméter (4 hüvelyk) és 250 milliméter (10 hüvelyk) között. C) 5 milliméter (0,2 hüvelyk) vagy kevesebb. D) Kevesebb, mint 1 milliméter (0,04 hüvelyk).
A) Aszuán B) Timbuktu C) Agadez D) Biskra
A) Ouarzazát B) Timbuktu C) Biskra D) Aszút
A) Albert Einstein. B) Rudolf Spitaler. C) John Kutzbach. D) Charles Darwin.
A) A csapadék hirtelen mennyiségi növekedése. B) A nomád pásztorok túlzott legeltetése a rendelkezésre álló füves területeken. C) A tengerszint emelkedése. D) A napsugárzás csökkenése.
A) Hadley-sejt B) Ferrel-sejt C) Poláris sejt D) Walker-sejt
A) Egy Milankovitch-ciklus B) Egy Younger Dryas-esemény C) Egy Heinrich-esemény D) Egy Dansgaard-Oeschger (DO) esemény
A) A holocén hőmaximum időszaka, körülbelül 4000 évvel ezelőtt. B) Az utolsó jégkorszak maximuma. C) A Younger Dryas időszaka. D) A Bølling/Allerød időszak.
A) A Tibesti-Jebel Uweinat hegyvidéki, száraz erdők B) A Dél-Szaharái sztyeppek és erdők C) A Szahara sivatagi ökológiai régió D) A Nyugat-Szaharái hegyvidéki, száraz erdők
A) A dél-szaharai sztyepp és erdőségek B) A észak-szaharai sztyepp és erdőségek C) A szaharai sóstűrő növények D) A szaharai sivatagi ökológiai régió
A) A Szahara sivatagi ökológiai régió B) A dél-szaharai sztyepp és erdős területek C) Az atlanti partvidéki sivatag D) A Tanezrouft
A) A Nyugat-Szahara hegyvidéki, száraz erdőségei B) A Tibesti-Jebel Uweinat hegyvidéki, száraz erdőségei C) A Szahara sivatagi ökológiai régió D) A Dél-Szahara sztyeppjei és erdőségei
A) Mintegy 1500 faj B) Kb. 500 faj C) Körülbelül 2800 faj D) Több mint 4000 faj
A) Szinte az összes B) Kevesebb, mint 10% C) Körülbelül a fele D) Nagyjából negyed
A) A dorcas gazelle antilop B) A rókamacska C) Az addax antilop D) A szaharai gepárd
A) Észak-afrikai gepárd B) Szaharái gepárd C) Afrikai vadkutya D) Dama gazzelle
A) A nap folyamán vannak aktívak. B) Csak az esős évszakban vannak aktívak. C) Csak körülbelül tíz percig vannak aktívak a fészkükön kívül naponta. D) Csak éjszaka vannak aktívak.
A) Békák B) Dromedártehén C) Lovak D) Juhok
A) Szukkulens növények B) Pálmák C) Fűfélék D) Akácfák
A) Homokkígyók B) Varanok C) Szirti nyúl D) Elefántok
A) 10 000 évente B) 21 000 évente C) 100 000 évente D) 50 000 évente
A) P2 haplocsoport B) E haplocsoport C) M35 haplocsoport D) R haplocsoport
A) P2 haplocsoport B) R haplocsoport C) E haplocsoport D) M35 haplocsoport
A) Paul Sereno B) Charles Darwin C) Howard Carter D) Antonio Ascenzi
A) 500 B) 100 C) 200 D) 300
A) Ülő helyzetben B) Öleléssel C) Párhuzamosan fekve D) Álló helyzetben
A) Fekvő B) Embriópozíció C) Álló D) Ülő
A) Papiroirus B) Kecskebőr C) Antilopbőr D) Sertéspapír
A) Agyag B) Víz C) Szerves tartósítószer D) Só
A) Egy strucctojáshéjból készült nyaklánc B) Egy arany nyaklánc C) Egy ezüst karkötő D) Egy rézgyűrű
A) Howard Carter B) Paul Sereno C) Zahi Hawass D) Antonio Ascenzi
A) Szárítás a napon B) Belső szervek eltávolítása C) Megőrzés mézben D) Fagyasztás
A) Kék szemek B) Vörös haj C) Világos bőr D) Sötét bőr
A) Hajlított testhelyzet B) Álló testhelyzet C) Fekvő testhelyzet D) Ülő testhelyzet
A) Dhar Tagant B) Dhar Néma C) Dhar Walata D) Dhar Tichitt
A) Árpá B) Cirok C) Rizs D) Gyöngyös kukorica
A) Dhar Tagant B) Dia Shoma C) Dhar Néma D) Bou Khzama
A) Agyag B) Kő C) Réz D) Domosztott perzselésű köles
A) Ghana Birodalom B) Oyo Birodalom C) Songhai Birodalom D) Mali Birodalom
A) Kőből épített építészet B) Zúzottkővel töltött falazatú építészet C) Faépítészet D) Téglaépítészet
A) Két szintből álló hierarchia B) Négy szintből álló hierarchia C) Egalitárius társadalom D) Monarchiális rendszer
A) Elsődleges regionális központ B) Másodlagos regionális központ C) Kereskedelmi előőrs D) Perifériális település
A) A Tichitt civilizáció B) A Mali civilizáció C) A Songhai civilizáció D) A Ghana civilizáció
A) Árpá B) Gabonafélék C) Rizs D) Búza
A) Elszigetelő politikák B) Nomád életmód C) Bonyolult társadalmi rendszerek D) Egyszerű társadalmi struktúrák |