A) Szahara-sivatag B) Gobi-sivatag C) Kalahári-sivatag D) Arab-sivatag
A) Ázsia B) Ausztrália C) Észak-Amerika D) Afrika
A) 2,5 millió négyzetkilométer B) 4,5 millió négyzetkilométer C) 3,6 millió négyzetkilométer D) 1 millió négyzetkilométer
A) Marrakesh B) Szahara C) Kairó D) Dzsezir
A) Jangce B) Nílus C) Mississippi D) Amazon
A) Himalája B) Andok-hegység C) Atlasz-hegység D) Sziklás-hegység
A) Erg Chebbi B) Erg Admer C) Erg Chigaga D) Sossusvlei
A) Kaszpi-tenger B) Arábiai-tenger C) Vörös-tenger D) Földközi-tenger
A) Reg B) Felföld C) Sztyepp D) Sziklás fennsík
A) Szaharai kereskedelmi útvonal B) Oregon-út C) Selyemút D) Panamai-csatorna
A) Buddhizmus B) Iszlám C) Kereszténység D) Hinduizmus
A) Pingvin B) Kamel C) Északi róka D) Jegesmedve
A) Jégtáblák B) Trópusi esőerdők C) Homokdűnék D) Vulkánok
A) Réz-oxid B) Vas-oxid C) Cink-oxid D) Titán-oxid
A) Algéria B) Dél-Afrika C) Nigéria D) Kenya
A) Almák B) Dátumok C) Banánok D) Ananászok
A) Maasai B) Inuit C) Tuareg D) Beduin
A) Arab B) Francia C) Angol D) Spanyol
A) Turbán B) Tagelmust C) Sapka D) Szultánsapka
A) Antarktisz B) Arab-félszigeti sivatag C) Gobi-sivatag D) Kalahári-sivatag
A) A Nílus völgye B) A Mediterrán-tenger C) Az Atlasz-hegység D) A Száhel öv
A) Parti síkságok B) Homisivatagok C) Kavicsos síkságok D) Sziklás, kopár területek (hamada)
A) Kilimandzsáró B) Kenya-hegy C) Toubkal D) Emi Koussi
A) A mediterrán erdő déli határa. B) A Száhel déli határa. C) A dátumfák termesztésének északi határa. D) A Núbiai sivatag északi határa.
A) Az évi 200 mm éves csapadékhez tartozó izohippa. B) Az évi 250 mm éves csapadékhez tartozó izohippa. C) Az évi 100 mm éves csapadékhez tartozó izohippa. D) Az évi 150 mm éves csapadékhez tartozó izohippa.
A) Tripoli B) Nouakchott C) Algier D) Timbuktu
A) Az emberi tevékenység B) A Föld tengelyének precessziója C) Vulkáni aktivitás D) Tektonikai elmozdulások
A) Sűrű erdők B) Kaktuszok C) Féltárult területek D) Ritka növényzet
A) Az esparto növény északi határának helye. B) A Cornulaca monacantha faj déli határának helye. C) A Száhel régió déli határának helye. D) A Núbiai sivatag északi határának helye.
A) Nouakchott B) Tripoli C) Algíer D) Agadez
A) Magas páratartalom B) Nagyon száraz éghajlat C) Sűrű növényzet D) Gyakori esőzések
A) Cfa B) BWh C) Am D) Dfb
A) Az Indiai-óceán B) Az Atlanti-óceán C) A Mediterrán-tenger D) Az ekvátoriális konvergenciási zóna
A) Kontinentális poláris (cP) B) Óceáni poláris (mP) C) Óceáni trópusi (mT) D) Kontinentális trópusi (cT)
A) Passzátok B) Trópusi ciklonok C) A szubtrópusi gerincből leáramló levegő D) Múszmonok
A) Növelje a páratartalmat. B) Csökkentse a hőmérsékletet. C) Növelje a csapadék mennyiségét. D) Hozzon létre egy árnyékhatást (esőárnyékot).
A) Szubtrópusi, magas légnyomás B) Közelség az óceánokhoz C) Magas tengerszint feletti magasság D) Magas csapadékmennyiség
A) Magas éves hóesés B) Magas páratartalom C) Nagyon alacsony és ingadozó csapadékmennyiség D) Gyakori zivatarok
A) Teljesen megszűnik. B) Elérheti a földfelszínt. C) Húszas esőzéseket okozhat. D) Korlátozódik a felső troposzférához.
A) Mónszun szelek B) Egyvonalú alacsony nyomású terület C) Poláris front D) Szubtrópusi gerinc
A) Növeli a páratartalmat B) Szárazabbá teszi C) Csökkenti a hőmérsékletet D) Növeli a csapadékmennyiséget
A) Napos, száraz és meglehetősen állandó B) Hideg és havas C) Páradús és esős D) Nedves és borús
A) Növeli a csapadék mennyiségét. B) Elősegíti a felhők kialakulását. C) Csökkenti a hőmérsékletet. D) Megakadályozza a levegő feljövetését.
A) Nagyon magas szintek B) Közepes szintek C) Változó szintek D) Alacsony szintek
A) Folyamatosan magas hőmérséklet B) Jelentős ingadozás C) Minimális ingadozás D) Nincs ingadozás
A) 1240 óra B) 2800 óra C) 3600 óra D) 4300 óra
A) 1240 kWh/(m² év) B) 2800 kWh/(m² év) C) 4300 kWh/(m² év) D) 3600 kWh/(m² év)
A) 40 °C (104 °F) B) 10 °C (18 °F) C) 25 °C (77 °F) D) 13–20 °C (23–36 °F)
A) Észak-atlanti oszcilláció (NAO) B) Indiai-óceáni dipólus C) El Niño D) La Niña
A) 75 °C (167 °F) B) 80 °C (176 °F) C) 72 °C (161,6 °F) D) 83,5 °C (182,3 °F)
A) 43,8 °C (110,8 °F) B) 45,5 °C (113,9 °F) C) 46,4 °C (115,5 °F) D) 41,9 °C (107,4 °F)
A) Timbuktu B) Ain Sefra C) Agadez D) Biskra
A) 75% B) 17% C) 31% D) 50%
A) Timbuktu B) Biskra C) Kufra D) Ouarzazate
A) A hatalmas, központi, rendkívül száraz terület B) A keleti Szahara C) Az északi peremterület D) A déli peremterület
A) 10 milliméter (0,4 hüvelyk) vagy kevesebb. B) 100 milliméter (4 hüvelyk) és 250 milliméter (10 hüvelyk) között. C) Kevesebb, mint 1 milliméter (0,04 hüvelyk). D) 5 milliméter (0,2 hüvelyk) vagy kevesebb.
A) Aszuán B) Agadez C) Biskra D) Timbuktu
A) Biskra B) Timbuktu C) Ouarzazát D) Aszút
A) John Kutzbach. B) Albert Einstein. C) Rudolf Spitaler. D) Charles Darwin.
A) A napsugárzás csökkenése. B) A csapadék hirtelen mennyiségi növekedése. C) A tengerszint emelkedése. D) A nomád pásztorok túlzott legeltetése a rendelkezésre álló füves területeken.
A) Walker-sejt B) Ferrel-sejt C) Hadley-sejt D) Poláris sejt
A) Egy Dansgaard-Oeschger (DO) esemény B) Egy Heinrich-esemény C) Egy Younger Dryas-esemény D) Egy Milankovitch-ciklus
A) A Bølling/Allerød időszak. B) Az utolsó jégkorszak maximuma. C) A Younger Dryas időszaka. D) A holocén hőmaximum időszaka, körülbelül 4000 évvel ezelőtt.
A) A Dél-Szaharái sztyeppek és erdők B) A Tibesti-Jebel Uweinat hegyvidéki, száraz erdők C) A Szahara sivatagi ökológiai régió D) A Nyugat-Szaharái hegyvidéki, száraz erdők
A) A szaharai sivatagi ökológiai régió B) A dél-szaharai sztyepp és erdőségek C) A szaharai sóstűrő növények D) A észak-szaharai sztyepp és erdőségek
A) A Szahara sivatagi ökológiai régió B) Az atlanti partvidéki sivatag C) A Tanezrouft D) A dél-szaharai sztyepp és erdős területek
A) A Szahara sivatagi ökológiai régió B) A Tibesti-Jebel Uweinat hegyvidéki, száraz erdőségei C) A Nyugat-Szahara hegyvidéki, száraz erdőségei D) A Dél-Szahara sztyeppjei és erdőségei
A) Több mint 4000 faj B) Körülbelül 2800 faj C) Mintegy 1500 faj D) Kb. 500 faj
A) Kevesebb, mint 10% B) Szinte az összes C) Körülbelül a fele D) Nagyjából negyed
A) A dorcas gazelle antilop B) A rókamacska C) A szaharai gepárd D) Az addax antilop
A) Afrikai vadkutya B) Dama gazzelle C) Észak-afrikai gepárd D) Szaharái gepárd
A) Csak körülbelül tíz percig vannak aktívak a fészkükön kívül naponta. B) Csak éjszaka vannak aktívak. C) Csak az esős évszakban vannak aktívak. D) A nap folyamán vannak aktívak.
A) Dromedártehén B) Juhok C) Lovak D) Békák
A) Fűfélék B) Pálmák C) Akácfák D) Szukkulens növények
A) Elefántok B) Homokkígyók C) Szirti nyúl D) Varanok
A) 50 000 évente B) 100 000 évente C) 21 000 évente D) 10 000 évente
A) P2 haplocsoport B) M35 haplocsoport C) R haplocsoport D) E haplocsoport
A) P2 haplocsoport B) R haplocsoport C) M35 haplocsoport D) E haplocsoport
A) Howard Carter B) Paul Sereno C) Charles Darwin D) Antonio Ascenzi
A) 300 B) 500 C) 200 D) 100
A) Ülő helyzetben B) Párhuzamosan fekve C) Öleléssel D) Álló helyzetben
A) Embriópozíció B) Ülő C) Álló D) Fekvő
A) Kecskebőr B) Sertéspapír C) Papiroirus D) Antilopbőr
A) Agyag B) Víz C) Szerves tartósítószer D) Só
A) Egy rézgyűrű B) Egy arany nyaklánc C) Egy ezüst karkötő D) Egy strucctojáshéjból készült nyaklánc
A) Zahi Hawass B) Paul Sereno C) Howard Carter D) Antonio Ascenzi
A) Szárítás a napon B) Megőrzés mézben C) Fagyasztás D) Belső szervek eltávolítása
A) Vörös haj B) Sötét bőr C) Kék szemek D) Világos bőr
A) Hajlított testhelyzet B) Fekvő testhelyzet C) Álló testhelyzet D) Ülő testhelyzet
A) Dhar Néma B) Dhar Tagant C) Dhar Tichitt D) Dhar Walata
A) Cirok B) Gyöngyös kukorica C) Rizs D) Árpá
A) Dia Shoma B) Bou Khzama C) Dhar Tagant D) Dhar Néma
A) Agyag B) Réz C) Kő D) Domosztott perzselésű köles
A) Oyo Birodalom B) Songhai Birodalom C) Ghana Birodalom D) Mali Birodalom
A) Kőből épített építészet B) Téglaépítészet C) Faépítészet D) Zúzottkővel töltött falazatú építészet
A) Négy szintből álló hierarchia B) Egalitárius társadalom C) Két szintből álló hierarchia D) Monarchiális rendszer
A) Perifériális település B) Elsődleges regionális központ C) Másodlagos regionális központ D) Kereskedelmi előőrs
A) A Songhai civilizáció B) A Tichitt civilizáció C) A Mali civilizáció D) A Ghana civilizáció
A) Rizs B) Gabonafélék C) Búza D) Árpá
A) Egyszerű társadalmi struktúrák B) Nomád életmód C) Elszigetelő politikák D) Bonyolult társadalmi rendszerek |