A) A hőátadás tanulmányozása. B) A fizikának az az ága, amely a tárgyak mozgásával foglalkozik. C) A hanghullámok tudománya. D) Az elektromosság és a mágnesesség tanulmányozása.
A) Méter másodpercenként (m/s) B) Kilométer óránként (km/h) C) Mérföld per óra (mph) D) Láb másodpercenként (ft/s)
A) Pályájának legmagasabb pontján B) Pályájának legalacsonyabb pontján C) Pályájának minden pontján D) Abban a pillanatban, amikor kiadják
A) A test állandó sebességgel mozog B) A test nyugalomban van C) A test lassul D) A test állandó gyorsuláson megy keresztül
A) Gyorsítás B) Sebesség C) Kiszorítás D) Távolság
A) Szöggyorsulás B) Tangenciális gyorsulás C) Lineáris gyorsulás D) Centripetális gyorsulás
A) Sebesség B) Kiszorítás C) Gyorsítás D) Sebesség
A) Nincs mozgás B) A sebesség növekedése C) Állandó sebesség D) Lassítás
A) v = u + at B) v = u + 1/2at C) s = ut + (1/2)at2 D) v2 = u2 + 2as
A) Bináris és decimális koordináták. B) Szférikus és hengeres koordináták. C) Hatoldalú és nyolcoldalú koordináták. D) Kartézius és poláris koordináták.
A) Galileo Galilei. B) Ibn al-Haytham. C) Isaac Newton. D) Albert Einstein.
A) Csak a részecske sebességét. B) A részecske helyén lévő hőmérsékletet és nyomást. C) Mind a részeccektől való távolságot, mind az irányt az origóhoz képest. D) A részecske színét és alakját.
A) A sebesség és a mozgás irányának szorzataként. B) A pozíció változásának azonnali sebességként. C) Az elmozdulásvektor és az időtartam hányadosaként. D) A megtett távolság teljes hosszának és a teljességgel eltelt időnek a hányadosaként.
A) Egyenlő a tárgy sebességével. B) A közepességes sebesség állandó marad, függetlenül az időintervallumtól. C) A közepességes sebesség a pillanatnyi sebességhez közelít. D) Egyenlővé válik a teljes elmozdulással.
A) Összeg B) Szorzat C) Integrál D) Változás vagy különbség
A) (xA * xB, yA * yB, zA * zB) B) (xA + xB, yA + yB, zA + zB) C) (xA - xB, yA - yB, zA - zB) D) (xA / xB, yA / yB, zA / zB)
A) (vAx * vBx, vAy * vBy, vAz * vBz) B) (vAx + vBx, vAy + vBy, vAz + vBz) C) (vAx / vBx, vAy / vBy, vAz / vBz) D) (vAx - vBx, vAy - vBy, vAz - vBz)
A) (aCx - aBx, aCy - aBy, aCz - aBz) B) (aCx + aBx, aCy + aBy, aCz + aBz) C) (aCx * aBx, aCy * aBy, aCz * aBz) D) (aCx / aBx, aCy / aBy, aCz / aBz)
A) Súrlódás B) Légellenállás C) Deformáció D) Gravitáció
A) 4x4 transzformációs mátrix B) Identitásmátrix C) 3x3 homogén transzformációs mátrix D) 2x2 forgatási mátrix
A) vP = dr/dt (r̂ + zẑ) = vr̂ + rωθ̂ + vzẑ B) vP = r cos(θ(t))x̂ + r sin(θ(t))ŷ + z(t)ẑ C) vP = d²(r̂)/dt² + d²(θ̂)/dt² + d²(ẑ)/dt² D) vP = (a - vω) r̂ + (a + vω) θ̂ + az ẑ
A) α = θ¨ B) α = ar C) α = vθ D) α = rω²
A) Watt-topológia. B) Négykaros összekötőrendszer topológiája. C) Nyolckaros összekötőrendszer topológiája. D) Stephenson-topológia.
A) Csak lineáris transzformációk B) Nem merev transzformációk C) Merev transzformációk D) Skálázási transzformációk
A) ω = aθ B) ω = θ˙ C) ω = θ¨ D) ω = ar
A) Tiszta transzláció B) Forgómozgás C) Harmonikus mozgás D) Lövedékmozgás
A) A transzlációs elmozdulást definiáló mátrix. B) A gyorsulásmátrix. C) A szögelfordulást definiáló forgatási mátrix. D) A sebességmátrix.
A) v(r̂ + θ̂) B) θ̂ = -sin(θ(t))x̂ + cos(θ(t))ŷ C) ẑ D) r̂ = cos(θ(t))x̂ + sin(θ(t))ŷ
A) Dinamikai korlátozások B) Statikus korlátozások C) Non-holonóm korlátozások D) Holonóm korlátozások
A) Egy termikus probléma B) Egy egyensúlyi probléma C) Egy dinamikai probléma D) Egy kinematikai probléma
A) 6856 B) 230 C) 16 D) 10
A) Differenciálegyenletek B) Alkalmazott geometria C) Kvantummechanika D) Termodinamika
A) 1021 B) 6856 C) 230 D) 16
A) [Ω](P - d) B) [S]P(t) C) ω × R_P/O + v_O D) A˙p
A) r(t) * r̂ + z(t) * ẑ B) x(t) * x̂ + y(t) * ŷ + z(t) * ẑ C) r * cos(θ(t)) * x̂ + r * sin(θ(t)) * ŷ + z(t) * ẑ D) v * (r̂ + θ̂) + v_z * ẑ
A) Newton B) Reuleaux C) J. Phillips D) Euler
A) A szimplektikus csoport, jelölése Sp(2n). B) A speciális euklideszi csoport, jelölése SE(n), az Rn térben. C) Az általános lineáris csoport, jelölése GL(n). D) Az ortogonális csoport, jelölése O(n).
A) z-tengely B) x-tengely C) Egyik sem D) y-tengely
A) Holonomikus korlátozás B) Gurulás csúszás nélkül C) Élkorlátozás D) Kinetikai kapcsolat
A) d(r̂)/dt = αθ̂ - ω²r̂ B) vP = dr/dt (r̂ + zẑ) C) d(r̂)/dt = ωθ̂ D) d(θ̂)/dt = -ωr̂
A) Sugarirányú komponens: z^, Érintő irányú komponens: r^ B) Sugarirányú komponens: rω, Érintő irányú komponens: α C) Sugarirányú komponens: ar, Érintő irányú komponens: aθ D) Sugarirányú komponens: vθ, Érintő irányú komponens: ω
A) Egy ideális gáz B) Egy rugó-tömeg rendszer C) Egy inga D) Egy láncív
A) Felülettel történő érintkezés B) Sík érintkezés C) Ponttal történő érintkezés D) Vonallal történő érintkezés
A) -vω r̂ B) d²(r̂)/dt² = αθ̂ - ω²r̂ C) (a - vω) r̂ + (a + vω) θ̂ + az ẑ D) vω θ̂
A) Három dimenziós tér, R3 B) Egy dimenziós tér, R1 C) Két dimenziós tér, R2 D) Négy dimenziós tér, R4 |