A) A fizikának az az ága, amely a tárgyak mozgásával foglalkozik. B) Az elektromosság és a mágnesesség tanulmányozása. C) A hanghullámok tudománya. D) A hőátadás tanulmányozása.
A) Láb másodpercenként (ft/s) B) Kilométer óránként (km/h) C) Méter másodpercenként (m/s) D) Mérföld per óra (mph)
A) Pályájának legmagasabb pontján B) Pályájának legalacsonyabb pontján C) Pályájának minden pontján D) Abban a pillanatban, amikor kiadják
A) A test lassul B) A test állandó sebességgel mozog C) A test állandó gyorsuláson megy keresztül D) A test nyugalomban van
A) Gyorsítás B) Kiszorítás C) Sebesség D) Távolság
A) Centripetális gyorsulás B) Lineáris gyorsulás C) Tangenciális gyorsulás D) Szöggyorsulás
A) Gyorsítás B) Sebesség C) Kiszorítás D) Sebesség
A) Lassítás B) A sebesség növekedése C) Állandó sebesség D) Nincs mozgás
A) s = ut + (1/2)at2 B) v = u + at C) v2 = u2 + 2as D) v = u + 1/2at
A) Hatoldalú és nyolcoldalú koordináták. B) Szférikus és hengeres koordináták. C) Kartézius és poláris koordináták. D) Bináris és decimális koordináták.
A) Isaac Newton. B) Galileo Galilei. C) Albert Einstein. D) Ibn al-Haytham.
A) A részecske helyén lévő hőmérsékletet és nyomást. B) Mind a részeccektől való távolságot, mind az irányt az origóhoz képest. C) A részecske színét és alakját. D) Csak a részecske sebességét.
A) Az elmozdulásvektor és az időtartam hányadosaként. B) A megtett távolság teljes hosszának és a teljességgel eltelt időnek a hányadosaként. C) A sebesség és a mozgás irányának szorzataként. D) A pozíció változásának azonnali sebességként.
A) Egyenlő a tárgy sebességével. B) A közepességes sebesség a pillanatnyi sebességhez közelít. C) Egyenlővé válik a teljes elmozdulással. D) A közepességes sebesség állandó marad, függetlenül az időintervallumtól.
A) Szorzat B) Változás vagy különbség C) Összeg D) Integrál
A) (xA + xB, yA + yB, zA + zB) B) (xA / xB, yA / yB, zA / zB) C) (xA * xB, yA * yB, zA * zB) D) (xA - xB, yA - yB, zA - zB)
A) (vAx - vBx, vAy - vBy, vAz - vBz) B) (vAx / vBx, vAy / vBy, vAz / vBz) C) (vAx + vBx, vAy + vBy, vAz + vBz) D) (vAx * vBx, vAy * vBy, vAz * vBz)
A) (aCx / aBx, aCy / aBy, aCz / aBz) B) (aCx + aBx, aCy + aBy, aCz + aBz) C) (aCx * aBx, aCy * aBy, aCz * aBz) D) (aCx - aBx, aCy - aBy, aCz - aBz)
A) x(t) * x̂ + y(t) * ŷ + z(t) * ẑ B) r * cos(θ(t)) * x̂ + r * sin(θ(t)) * ŷ + z(t) * ẑ C) v * (r̂ + θ̂) + v_z * ẑ D) r(t) * r̂ + z(t) * ẑ
A) r̂ = cos(θ(t))x̂ + sin(θ(t))ŷ B) θ̂ = -sin(θ(t))x̂ + cos(θ(t))ŷ C) v(r̂ + θ̂) D) ẑ
A) d(r̂)/dt = ωθ̂ B) vP = dr/dt (r̂ + zẑ) C) d(r̂)/dt = αθ̂ - ω²r̂ D) d(θ̂)/dt = -ωr̂
A) -vω r̂ B) (a - vω) r̂ + (a + vω) θ̂ + az ẑ C) d²(r̂)/dt² = αθ̂ - ω²r̂ D) vω θ̂
A) vP = dr/dt (r̂ + zẑ) = vr̂ + rωθ̂ + vzẑ B) vP = r cos(θ(t))x̂ + r sin(θ(t))ŷ + z(t)ẑ C) vP = d²(r̂)/dt² + d²(θ̂)/dt² + d²(ẑ)/dt² D) vP = (a - vω) r̂ + (a + vω) θ̂ + az ẑ
A) Sugarirányú komponens: vθ, Érintő irányú komponens: ω B) Sugarirányú komponens: z^, Érintő irányú komponens: r^ C) Sugarirányú komponens: rω, Érintő irányú komponens: α D) Sugarirányú komponens: ar, Érintő irányú komponens: aθ
A) ω = θ˙ B) ω = ar C) ω = aθ D) ω = θ¨
A) α = θ¨ B) α = vθ C) α = rω² D) α = ar
A) Termodinamika B) Differenciálegyenletek C) Kvantummechanika D) Alkalmazott geometria
A) A szimplektikus csoport, jelölése Sp(2n). B) Az ortogonális csoport, jelölése O(n). C) A speciális euklideszi csoport, jelölése SE(n), az Rn térben. D) Az általános lineáris csoport, jelölése GL(n).
A) Súrlódás B) Gravitáció C) Deformáció D) Légellenállás
A) Három dimenziós tér, R3 B) Egy dimenziós tér, R1 C) Négy dimenziós tér, R4 D) Két dimenziós tér, R2
A) 4x4 transzformációs mátrix B) Identitásmátrix C) 2x2 forgatási mátrix D) 3x3 homogén transzformációs mátrix
A) Csak lineáris transzformációk B) Nem merev transzformációk C) Skálázási transzformációk D) Merev transzformációk
A) Lövedékmozgás B) Forgómozgás C) Harmonikus mozgás D) Tiszta transzláció
A) z-tengely B) y-tengely C) Egyik sem D) x-tengely
A) A gyorsulásmátrix. B) A szögelfordulást definiáló forgatási mátrix. C) A sebességmátrix. D) A transzlációs elmozdulást definiáló mátrix.
A) A˙p B) [Ω](P - d) C) [S]P(t) D) ω × R_P/O + v_O
A) Dinamikai korlátozások B) Statikus korlátozások C) Holonóm korlátozások D) Non-holonóm korlátozások
A) Élkorlátozás B) Gurulás csúszás nélkül C) Kinetikai kapcsolat D) Holonomikus korlátozás
A) Egy ideális gáz B) Egy láncív C) Egy inga D) Egy rugó-tömeg rendszer
A) Egy egyensúlyi probléma B) Egy dinamikai probléma C) Egy termikus probléma D) Egy kinematikai probléma
A) Euler B) Reuleaux C) Newton D) J. Phillips
A) Vonallal történő érintkezés B) Sík érintkezés C) Felülettel történő érintkezés D) Ponttal történő érintkezés
A) Stephenson-topológia. B) Négykaros összekötőrendszer topológiája. C) Nyolckaros összekötőrendszer topológiája. D) Watt-topológia.
A) 16 B) 10 C) 6856 D) 230
A) 1021 B) 16 C) 6856 D) 230 |