A) A hanghullámok tudománya. B) A hőátadás tanulmányozása. C) Az elektromosság és a mágnesesség tanulmányozása. D) A fizikának az az ága, amely a tárgyak mozgásával foglalkozik.
A) Láb másodpercenként (ft/s) B) Méter másodpercenként (m/s) C) Kilométer óránként (km/h) D) Mérföld per óra (mph)
A) Pályájának minden pontján B) Pályájának legmagasabb pontján C) Abban a pillanatban, amikor kiadják D) Pályájának legalacsonyabb pontján
A) A test nyugalomban van B) A test lassul C) A test állandó gyorsuláson megy keresztül D) A test állandó sebességgel mozog
A) Kiszorítás B) Sebesség C) Gyorsítás D) Távolság
A) Tangenciális gyorsulás B) Centripetális gyorsulás C) Szöggyorsulás D) Lineáris gyorsulás
A) Gyorsítás B) Sebesség C) Sebesség D) Kiszorítás
A) Nincs mozgás B) Állandó sebesség C) A sebesség növekedése D) Lassítás
A) v = u + at B) v = u + 1/2at C) v2 = u2 + 2as D) s = ut + (1/2)at2
A) Bináris és decimális koordináták. B) Kartézius és poláris koordináták. C) Hatoldalú és nyolcoldalú koordináták. D) Szférikus és hengeres koordináták.
A) Isaac Newton. B) Galileo Galilei. C) Albert Einstein. D) Ibn al-Haytham.
A) Csak a részecske sebességét. B) Mind a részeccektől való távolságot, mind az irányt az origóhoz képest. C) A részecske színét és alakját. D) A részecske helyén lévő hőmérsékletet és nyomást.
A) A pozíció változásának azonnali sebességként. B) A megtett távolság teljes hosszának és a teljességgel eltelt időnek a hányadosaként. C) A sebesség és a mozgás irányának szorzataként. D) Az elmozdulásvektor és az időtartam hányadosaként.
A) A közepességes sebesség állandó marad, függetlenül az időintervallumtól. B) A közepességes sebesség a pillanatnyi sebességhez közelít. C) Egyenlővé válik a teljes elmozdulással. D) Egyenlő a tárgy sebességével.
A) Szorzat B) Összeg C) Változás vagy különbség D) Integrál
A) (xA * xB, yA * yB, zA * zB) B) (xA - xB, yA - yB, zA - zB) C) (xA / xB, yA / yB, zA / zB) D) (xA + xB, yA + yB, zA + zB)
A) (vAx / vBx, vAy / vBy, vAz / vBz) B) (vAx - vBx, vAy - vBy, vAz - vBz) C) (vAx * vBx, vAy * vBy, vAz * vBz) D) (vAx + vBx, vAy + vBy, vAz + vBz)
A) (aCx - aBx, aCy - aBy, aCz - aBz) B) (aCx * aBx, aCy * aBy, aCz * aBz) C) (aCx / aBx, aCy / aBy, aCz / aBz) D) (aCx + aBx, aCy + aBy, aCz + aBz)
A) x(t) * x̂ + y(t) * ŷ + z(t) * ẑ B) v * (r̂ + θ̂) + v_z * ẑ C) r(t) * r̂ + z(t) * ẑ D) r * cos(θ(t)) * x̂ + r * sin(θ(t)) * ŷ + z(t) * ẑ
A) r̂ = cos(θ(t))x̂ + sin(θ(t))ŷ B) v(r̂ + θ̂) C) θ̂ = -sin(θ(t))x̂ + cos(θ(t))ŷ D) ẑ
A) d(θ̂)/dt = -ωr̂ B) vP = dr/dt (r̂ + zẑ) C) d(r̂)/dt = ωθ̂ D) d(r̂)/dt = αθ̂ - ω²r̂
A) (a - vω) r̂ + (a + vω) θ̂ + az ẑ B) -vω r̂ C) vω θ̂ D) d²(r̂)/dt² = αθ̂ - ω²r̂
A) vP = d²(r̂)/dt² + d²(θ̂)/dt² + d²(ẑ)/dt² B) vP = r cos(θ(t))x̂ + r sin(θ(t))ŷ + z(t)ẑ C) vP = (a - vω) r̂ + (a + vω) θ̂ + az ẑ D) vP = dr/dt (r̂ + zẑ) = vr̂ + rωθ̂ + vzẑ
A) Sugarirányú komponens: z^, Érintő irányú komponens: r^ B) Sugarirányú komponens: ar, Érintő irányú komponens: aθ C) Sugarirányú komponens: vθ, Érintő irányú komponens: ω D) Sugarirányú komponens: rω, Érintő irányú komponens: α
A) ω = θ¨ B) ω = aθ C) ω = ar D) ω = θ˙
A) α = ar B) α = rω² C) α = vθ D) α = θ¨
A) Alkalmazott geometria B) Termodinamika C) Differenciálegyenletek D) Kvantummechanika
A) Az általános lineáris csoport, jelölése GL(n). B) A speciális euklideszi csoport, jelölése SE(n), az Rn térben. C) Az ortogonális csoport, jelölése O(n). D) A szimplektikus csoport, jelölése Sp(2n).
A) Deformáció B) Légellenállás C) Súrlódás D) Gravitáció
A) Két dimenziós tér, R2 B) Négy dimenziós tér, R4 C) Három dimenziós tér, R3 D) Egy dimenziós tér, R1
A) 2x2 forgatási mátrix B) 4x4 transzformációs mátrix C) Identitásmátrix D) 3x3 homogén transzformációs mátrix
A) Merev transzformációk B) Csak lineáris transzformációk C) Skálázási transzformációk D) Nem merev transzformációk
A) Lövedékmozgás B) Forgómozgás C) Harmonikus mozgás D) Tiszta transzláció
A) Egyik sem B) y-tengely C) z-tengely D) x-tengely
A) A transzlációs elmozdulást definiáló mátrix. B) A sebességmátrix. C) A gyorsulásmátrix. D) A szögelfordulást definiáló forgatási mátrix.
A) A˙p B) ω × R_P/O + v_O C) [S]P(t) D) [Ω](P - d)
A) Holonóm korlátozások B) Dinamikai korlátozások C) Non-holonóm korlátozások D) Statikus korlátozások
A) Élkorlátozás B) Holonomikus korlátozás C) Gurulás csúszás nélkül D) Kinetikai kapcsolat
A) Egy inga B) Egy ideális gáz C) Egy rugó-tömeg rendszer D) Egy láncív
A) Egy kinematikai probléma B) Egy termikus probléma C) Egy dinamikai probléma D) Egy egyensúlyi probléma
A) J. Phillips B) Euler C) Reuleaux D) Newton
A) Felülettel történő érintkezés B) Ponttal történő érintkezés C) Vonallal történő érintkezés D) Sík érintkezés
A) Stephenson-topológia. B) Négykaros összekötőrendszer topológiája. C) Watt-topológia. D) Nyolckaros összekötőrendszer topológiája.
A) 16 B) 230 C) 6856 D) 10
A) 230 B) 16 C) 6856 D) 1021 |