A) A hőátadás tanulmányozása. B) A fizikának az az ága, amely a tárgyak mozgásával foglalkozik. C) A hanghullámok tudománya. D) Az elektromosság és a mágnesesség tanulmányozása.
A) Mérföld per óra (mph) B) Méter másodpercenként (m/s) C) Kilométer óránként (km/h) D) Láb másodpercenként (ft/s)
A) Pályájának legmagasabb pontján B) Pályájának minden pontján C) Pályájának legalacsonyabb pontján D) Abban a pillanatban, amikor kiadják
A) A test nyugalomban van B) A test lassul C) A test állandó gyorsuláson megy keresztül D) A test állandó sebességgel mozog
A) Távolság B) Kiszorítás C) Sebesség D) Gyorsítás
A) Szöggyorsulás B) Tangenciális gyorsulás C) Centripetális gyorsulás D) Lineáris gyorsulás
A) Sebesség B) Kiszorítás C) Sebesség D) Gyorsítás
A) A sebesség növekedése B) Lassítás C) Nincs mozgás D) Állandó sebesség
A) v2 = u2 + 2as B) v = u + at C) s = ut + (1/2)at2 D) v = u + 1/2at
A) Kartézius és poláris koordináták. B) Hatoldalú és nyolcoldalú koordináták. C) Szférikus és hengeres koordináták. D) Bináris és decimális koordináták.
A) Ibn al-Haytham. B) Isaac Newton. C) Galileo Galilei. D) Albert Einstein.
A) Csak a részecske sebességét. B) A részecske színét és alakját. C) A részecske helyén lévő hőmérsékletet és nyomást. D) Mind a részeccektől való távolságot, mind az irányt az origóhoz képest.
A) A sebesség és a mozgás irányának szorzataként. B) A pozíció változásának azonnali sebességként. C) A megtett távolság teljes hosszának és a teljességgel eltelt időnek a hányadosaként. D) Az elmozdulásvektor és az időtartam hányadosaként.
A) Egyenlővé válik a teljes elmozdulással. B) A közepességes sebesség a pillanatnyi sebességhez közelít. C) Egyenlő a tárgy sebességével. D) A közepességes sebesség állandó marad, függetlenül az időintervallumtól.
A) Integrál B) Összeg C) Szorzat D) Változás vagy különbség
A) (xA / xB, yA / yB, zA / zB) B) (xA - xB, yA - yB, zA - zB) C) (xA + xB, yA + yB, zA + zB) D) (xA * xB, yA * yB, zA * zB)
A) (vAx / vBx, vAy / vBy, vAz / vBz) B) (vAx - vBx, vAy - vBy, vAz - vBz) C) (vAx + vBx, vAy + vBy, vAz + vBz) D) (vAx * vBx, vAy * vBy, vAz * vBz)
A) (aCx - aBx, aCy - aBy, aCz - aBz) B) (aCx / aBx, aCy / aBy, aCz / aBz) C) (aCx + aBx, aCy + aBy, aCz + aBz) D) (aCx * aBx, aCy * aBy, aCz * aBz)
A) x(t) * x̂ + y(t) * ŷ + z(t) * ẑ B) r * cos(θ(t)) * x̂ + r * sin(θ(t)) * ŷ + z(t) * ẑ C) r(t) * r̂ + z(t) * ẑ D) v * (r̂ + θ̂) + v_z * ẑ
A) r̂ = cos(θ(t))x̂ + sin(θ(t))ŷ B) v(r̂ + θ̂) C) ẑ D) θ̂ = -sin(θ(t))x̂ + cos(θ(t))ŷ
A) vP = dr/dt (r̂ + zẑ) B) d(θ̂)/dt = -ωr̂ C) d(r̂)/dt = ωθ̂ D) d(r̂)/dt = αθ̂ - ω²r̂
A) -vω r̂ B) d²(r̂)/dt² = αθ̂ - ω²r̂ C) (a - vω) r̂ + (a + vω) θ̂ + az ẑ D) vω θ̂
A) vP = (a - vω) r̂ + (a + vω) θ̂ + az ẑ B) vP = r cos(θ(t))x̂ + r sin(θ(t))ŷ + z(t)ẑ C) vP = dr/dt (r̂ + zẑ) = vr̂ + rωθ̂ + vzẑ D) vP = d²(r̂)/dt² + d²(θ̂)/dt² + d²(ẑ)/dt²
A) Sugarirányú komponens: rω, Érintő irányú komponens: α B) Sugarirányú komponens: z^, Érintő irányú komponens: r^ C) Sugarirányú komponens: ar, Érintő irányú komponens: aθ D) Sugarirányú komponens: vθ, Érintő irányú komponens: ω
A) ω = θ˙ B) ω = θ¨ C) ω = aθ D) ω = ar
A) α = rω² B) α = θ¨ C) α = ar D) α = vθ
A) Differenciálegyenletek B) Termodinamika C) Kvantummechanika D) Alkalmazott geometria
A) A szimplektikus csoport, jelölése Sp(2n). B) A speciális euklideszi csoport, jelölése SE(n), az Rn térben. C) Az ortogonális csoport, jelölése O(n). D) Az általános lineáris csoport, jelölése GL(n).
A) Súrlódás B) Légellenállás C) Deformáció D) Gravitáció
A) Egy dimenziós tér, R1 B) Négy dimenziós tér, R4 C) Két dimenziós tér, R2 D) Három dimenziós tér, R3
A) 4x4 transzformációs mátrix B) Identitásmátrix C) 3x3 homogén transzformációs mátrix D) 2x2 forgatási mátrix
A) Skálázási transzformációk B) Csak lineáris transzformációk C) Merev transzformációk D) Nem merev transzformációk
A) Harmonikus mozgás B) Forgómozgás C) Tiszta transzláció D) Lövedékmozgás
A) Egyik sem B) y-tengely C) z-tengely D) x-tengely
A) A szögelfordulást definiáló forgatási mátrix. B) A sebességmátrix. C) A transzlációs elmozdulást definiáló mátrix. D) A gyorsulásmátrix.
A) [Ω](P - d) B) ω × R_P/O + v_O C) A˙p D) [S]P(t)
A) Holonóm korlátozások B) Dinamikai korlátozások C) Non-holonóm korlátozások D) Statikus korlátozások
A) Holonomikus korlátozás B) Gurulás csúszás nélkül C) Élkorlátozás D) Kinetikai kapcsolat
A) Egy inga B) Egy ideális gáz C) Egy láncív D) Egy rugó-tömeg rendszer
A) Egy egyensúlyi probléma B) Egy termikus probléma C) Egy dinamikai probléma D) Egy kinematikai probléma
A) J. Phillips B) Euler C) Newton D) Reuleaux
A) Sík érintkezés B) Ponttal történő érintkezés C) Felülettel történő érintkezés D) Vonallal történő érintkezés
A) Négykaros összekötőrendszer topológiája. B) Watt-topológia. C) Stephenson-topológia. D) Nyolckaros összekötőrendszer topológiája.
A) 10 B) 230 C) 6856 D) 16
A) 230 B) 6856 C) 16 D) 1021 |