A) A biológiai sokféleséget nem érinti az éghajlatváltozás B) A biológiai sokféleség fenntartása biztosítja az ökoszisztéma rugalmasságát C) A biológiai sokféleség csökkenéséből származó előnyök az éghajlatváltozással szemben D) A biológiai sokféleség csak a nagytestű állatokra van hatással
A) Fokozott turizmus B) Túlhalászás C) Az óceánok elsavasodása D) Műanyagok okozta szennyezés
A) A közösségek nem játszanak szerepet a megőrzésben B) A helyi közösségek értékes ismeretekkel szolgálhatnak és támogathatják a természetvédelmi erőfeszítéseket. C) A közösségek mindig károsítják a biológiai sokféleséget D) A közösségeket nem érinti az éghajlatváltozás
A) Nincs hatásuk a biológiai sokféleségre B) Biztonságos menedéket nyújtanak a fajok és az élőhelyek alkalmazkodásához. C) A fejlődés korlátozásával hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz D) Növelik az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusokat
A) A genetikai sokféleség növeli a fajok ellenálló képességét a változó környezeti feltételekkel szemben B) A genetikai sokféleség több veszélyeztetett fajhoz vezet C) A genetikai sokféleség nincs hatással a fajok túlélésére D) A genetikai sokféleség egyensúlyhiányt okoz az ökoszisztémákban
A) Adaptáció B) Beporzás C) Természetvédelem D) Kihalás
A) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése B) A vadon élő állatok folyosóinak támogatása C) Az élőhelyek elvesztése és az ökoszisztémák felbomlása D) A genetikai sokféleség növekedése
A) Az éghajlatváltozás nincs hatással az invazív fajokra B) Az éghajlatváltozás elősegíti az invazív fajok kipusztulását C) Az invazív fajok mindig előnyösek az ökoszisztémák számára. D) A melegebb hőmérséklet lehetővé teszi az invazív fajok számára, hogy új régiókban gyarapodjanak
A) A vizes élőhelyek akadályozzák a vízimadarak vonulását B) A vizes élőhelyek nincsenek hatással a biológiai sokféleségre C) A vizes élőhelyek hozzájárulnak a légszennyezéshez D) Értékes élőhelyként szolgálnak, és természetes árvízvédelmi funkciót látnak el. |