A) A biológiai sokféleség csökkenéséből származó előnyök az éghajlatváltozással szemben B) A biológiai sokféleséget nem érinti az éghajlatváltozás C) A biológiai sokféleség csak a nagytestű állatokra van hatással D) A biológiai sokféleség fenntartása biztosítja az ökoszisztéma rugalmasságát
A) Fokozott turizmus B) Műanyagok okozta szennyezés C) Az óceánok elsavasodása D) Túlhalászás
A) A közösségek nem játszanak szerepet a megőrzésben B) A közösségeket nem érinti az éghajlatváltozás C) A közösségek mindig károsítják a biológiai sokféleséget D) A helyi közösségek értékes ismeretekkel szolgálhatnak és támogathatják a természetvédelmi erőfeszítéseket.
A) Növelik az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusokat B) Biztonságos menedéket nyújtanak a fajok és az élőhelyek alkalmazkodásához. C) A fejlődés korlátozásával hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz D) Nincs hatásuk a biológiai sokféleségre
A) A genetikai sokféleség nincs hatással a fajok túlélésére B) A genetikai sokféleség növeli a fajok ellenálló képességét a változó környezeti feltételekkel szemben C) A genetikai sokféleség több veszélyeztetett fajhoz vezet D) A genetikai sokféleség egyensúlyhiányt okoz az ökoszisztémákban
A) Beporzás B) Természetvédelem C) Adaptáció D) Kihalás
A) Az élőhelyek elvesztése és az ökoszisztémák felbomlása B) A genetikai sokféleség növekedése C) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése D) A vadon élő állatok folyosóinak támogatása
A) Az éghajlatváltozás elősegíti az invazív fajok kipusztulását B) A melegebb hőmérséklet lehetővé teszi az invazív fajok számára, hogy új régiókban gyarapodjanak C) Az invazív fajok mindig előnyösek az ökoszisztémák számára. D) Az éghajlatváltozás nincs hatással az invazív fajokra
A) Értékes élőhelyként szolgálnak, és természetes árvízvédelmi funkciót látnak el. B) A vizes élőhelyek nincsenek hatással a biológiai sokféleségre C) A vizes élőhelyek hozzájárulnak a légszennyezéshez D) A vizes élőhelyek akadályozzák a vízimadarak vonulását |