A) Az energiát tetszés szerint lehet létrehozni és megsemmisíteni. B) Egy zárt rendszerben az energia folyamatosan csökken. C) Az energiát nem lehet létrehozni vagy megsemmisíteni, csak átalakítani egyik formából a másikba. D) Az energia nem tényező a mechanikus rendszerekben.
A) Gravitációs potenciális energia B) Rugalmas potenciális energia C) Kinetikus energia D) Kémiai potenciális energia
A) Einstein relativitáselmélete B) Newton első mozgástörvénye C) Newton harmadik mozgástörvénye D) Newton második mozgástörvénye
A) Zéró B) Változó C) Infinity D) A tömegtől függ
A) A lendület folyamatosan növekszik minden rendszerben. B) A lendület tetszés szerint létrehozható vagy megsemmisíthető. C) A lendület a tárgyak méretétől függ. D) Egy izolált rendszer teljes lendülete állandó marad, ha nem hatnak rá külső erők.
A) Körkörös mozgás B) Egyenletes lineáris mozgás C) Egyszerű harmonikus mozgás D) Nem lineáris mozgás
A) Szögsebesség B) Tehetetlenségi nyomaték C) Nyomaték D) Szöggyorsulás
A) A részecskére ható teljes erő a rá ható összes egyedi erő vektoros összege. B) A részecske elmozdulása egyenesen arányos az alkalmazott erővel. C) A részecskére ható nettó erő egyenlő a tömeg és a gyorsulás szorzatával. D) Egy rendszer teljes energiája külső erők nélkül időben állandó.
A) Newton első mozgástörvénye B) Newton második mozgástörvénye C) Newton harmadik mozgástörvénye D) Newton gravitációs törvénye
A) Az egyetemes gravitáció törvénye. B) Az erő és a gyorsulás közötti kapcsolat. C) Az impulzusmegmaradás törvénye. D) A rugóra kifejtett erő és a rugó kinyúlása vagy összenyomódása közötti kapcsolat.
A) Joule B) m/s2 C) N D) kg m/s
A) Erő B) Gyorsítás C) Kinetikus energia D) Sebesség
A) A lövedék mozgásának tanulmányozása. B) Az egyensúlyi feltételek elemzése és a rendszerben lévő ismeretlen erők megoldása. C) Az energia megőrzésének meghatározása. D) Egy tárgy gyorsulásának kiszámítása.
A) Energia B) Nyomás C) Teljesítmény D) Munka
A) Joule B) Watt C) Kilogramm D) Newton
A) Statika B) Analitikus mechanika C) Dinamika D) Kinématika
A) Relativitáselmélet B) Elektromágnesesség C) Termodinamika D) Kvantummechanika
A) Általános relativitáselmélet B) Kvantummechanika C) Relativitáselmélet D) Klasszikus mechanika
A) Kinematika B) Analitikus mechanika C) Sztatikus D) Dinamika
A) James Clerk Maxwell, Michael Faraday, Heinrich Hertz B) Isaac Newton, Gottfried Wilhelm Leibniz, Albert Einstein C) Erwin Schrödinger, Max Planck, Louis de Broglie D) Euler, Joseph-Louis Lagrange, William Rowan Hamilton
A) Ez mindig pontosan működik minden objektum esetén. B) A hosszú távú előrejelzések nem megbízhatóak. C) Pontosan képes előrejelezni a kvantumállapotokat. D) Jól működik a relativisztikus sebességekkel.
A) Statika B) Dinamika C) Analitikus mechanika D) Kinematika
A) Statika B) Analitikus mechanika C) Kinématika D) Dinamika
A) Tangens köteg tér B) Fázistér C) Konfigurációs tér D) Kotangens köteg tér
A) Noether-transzformáció B) Fourier-transzformáció C) Legendre-transzformáció D) Laplace-transzformáció
A) Bernoulli-tétel B) Noether-tétel C) Gauss-tétel D) Pascal-tétel
A) Olyan testekként, amelyeket kizárólag merev testként kezelünk. B) Kiterjedt, nem pontszerű objektumokként, további egyszerűsítések nélkül. C) A kvantummechanikai elvek felhasználásával. D) Pontszerű részecskékként, elhanyagolható mérettel.
A) Mintha álló helyzetben lenne. B) Mintha 60 km/h sebességgel haladna kelet felé. C) Mintha 110 km/h sebességgel haladna nyugat felé. D) Mintha 10 km/h sebességgel haladna kelet felé.
A) Forgó referenciarendszer B) Inerciális referenciarendszer C) Gyorsuló referenciarendszer D) Nem-inerciális referenciarendszer
A) F = ma B) F = dp/dt C) F = mv D) F = d²r/dt²
A) F_R = -λv B) F_R = mv2 C) F_R = λv D) F_R = m/a
A) 1833 B) 1905 C) 1788 D) 1760
A) Heisenberg bizonytalansági elve B) Newton harmadik törvénye C) A legkisebb hatás elve D) A lendület megmaradásának törvénye
A) 1760 B) 1788 C) 1833 D) 1905
A) Generalizált erők B) Potenciális energia C) Kinetikus energia D) Generalizált impulzusok
A) Szimplektikus geometria B) Nem-euklideszi geometria C) Fraktál geometria D) Euklideszi geometria
A) A paraméterezett, Newton-féle formalizmus. B) Statisztikus mechanika. C) Klasszikus termodinamika. D) Kvantummezőelmélet.
A) Relativitáselmélet. B) Statisztikai mechanika. C) Klasszikus mechanika. D) Kvantummezőelmélet (QFT).
A) A kvantummezőelmélet válik hasznossá. B) A speciális relativitás elmélete lép érvénybe. C) Az általános relativitás elmélete alkalmazható. D) A klasszikus termodinamika kerül alkalmazásra.
A) p ≈ mc² B) p = m / v C) p = mv² D) p ≈ mv
A) 300 keV B) 100 keV C) 511 keV D) 700 keV
A) Galileo Galilei B) Isaac Newton C) Christiaan Huygens D) Johannes Kepler
A) Szókratész B) Pitagorasz C) Arisztotelész D) Platón
A) Johannes Kepler B) Christiaan Huygens C) Galileo Galilei D) Isaac Newton |