A) Az energia nem tényező a mechanikus rendszerekben. B) Az energiát nem lehet létrehozni vagy megsemmisíteni, csak átalakítani egyik formából a másikba. C) Az energiát tetszés szerint lehet létrehozni és megsemmisíteni. D) Egy zárt rendszerben az energia folyamatosan csökken.
A) Kinetikus energia B) Rugalmas potenciális energia C) Gravitációs potenciális energia D) Kémiai potenciális energia
A) Newton második mozgástörvénye B) Einstein relativitáselmélete C) Newton első mozgástörvénye D) Newton harmadik mozgástörvénye
A) Változó B) Infinity C) Zéró D) A tömegtől függ
A) A lendület tetszés szerint létrehozható vagy megsemmisíthető. B) A lendület folyamatosan növekszik minden rendszerben. C) A lendület a tárgyak méretétől függ. D) Egy izolált rendszer teljes lendülete állandó marad, ha nem hatnak rá külső erők.
A) Nem lineáris mozgás B) Egyszerű harmonikus mozgás C) Egyenletes lineáris mozgás D) Körkörös mozgás
A) Tehetetlenségi nyomaték B) Szögsebesség C) Nyomaték D) Szöggyorsulás
A) A részecske elmozdulása egyenesen arányos az alkalmazott erővel. B) A részecskére ható teljes erő a rá ható összes egyedi erő vektoros összege. C) Egy rendszer teljes energiája külső erők nélkül időben állandó. D) A részecskére ható nettó erő egyenlő a tömeg és a gyorsulás szorzatával.
A) Newton harmadik mozgástörvénye B) Newton második mozgástörvénye C) Newton első mozgástörvénye D) Newton gravitációs törvénye
A) A rugóra kifejtett erő és a rugó kinyúlása vagy összenyomódása közötti kapcsolat. B) Az egyetemes gravitáció törvénye. C) Az impulzusmegmaradás törvénye. D) Az erő és a gyorsulás közötti kapcsolat.
A) kg m/s B) m/s2 C) Joule D) N
A) Erő B) Gyorsítás C) Sebesség D) Kinetikus energia
A) Az energia megőrzésének meghatározása. B) A lövedék mozgásának tanulmányozása. C) Az egyensúlyi feltételek elemzése és a rendszerben lévő ismeretlen erők megoldása. D) Egy tárgy gyorsulásának kiszámítása.
A) Teljesítmény B) Munka C) Energia D) Nyomás
A) Kilogramm B) Joule C) Watt D) Newton
A) Analitikus mechanika B) Kinématika C) Statika D) Dinamika
A) Relativitáselmélet B) Kvantummechanika C) Elektromágnesesség D) Termodinamika
A) Általános relativitáselmélet B) Relativitáselmélet C) Klasszikus mechanika D) Kvantummechanika
A) Kinematika B) Analitikus mechanika C) Dinamika D) Sztatikus
A) Euler, Joseph-Louis Lagrange, William Rowan Hamilton B) Erwin Schrödinger, Max Planck, Louis de Broglie C) Isaac Newton, Gottfried Wilhelm Leibniz, Albert Einstein D) James Clerk Maxwell, Michael Faraday, Heinrich Hertz
A) A hosszú távú előrejelzések nem megbízhatóak. B) Pontosan képes előrejelezni a kvantumállapotokat. C) Ez mindig pontosan működik minden objektum esetén. D) Jól működik a relativisztikus sebességekkel.
A) Kinematika B) Dinamika C) Statika D) Analitikus mechanika
A) Dinamika B) Analitikus mechanika C) Statika D) Kinématika
A) Tangens köteg tér B) Konfigurációs tér C) Kotangens köteg tér D) Fázistér
A) Laplace-transzformáció B) Legendre-transzformáció C) Fourier-transzformáció D) Noether-transzformáció
A) Pascal-tétel B) Bernoulli-tétel C) Noether-tétel D) Gauss-tétel
A) A kvantummechanikai elvek felhasználásával. B) Kiterjedt, nem pontszerű objektumokként, további egyszerűsítések nélkül. C) Pontszerű részecskékként, elhanyagolható mérettel. D) Olyan testekként, amelyeket kizárólag merev testként kezelünk.
A) Mintha 10 km/h sebességgel haladna kelet felé. B) Mintha 110 km/h sebességgel haladna nyugat felé. C) Mintha 60 km/h sebességgel haladna kelet felé. D) Mintha álló helyzetben lenne.
A) Nem-inerciális referenciarendszer B) Forgó referenciarendszer C) Inerciális referenciarendszer D) Gyorsuló referenciarendszer
A) F = d²r/dt² B) F = mv C) F = dp/dt D) F = ma
A) F_R = mv2 B) F_R = λv C) F_R = m/a D) F_R = -λv
A) 1833 B) 1760 C) 1905 D) 1788
A) Newton harmadik törvénye B) A lendület megmaradásának törvénye C) A legkisebb hatás elve D) Heisenberg bizonytalansági elve
A) 1833 B) 1788 C) 1760 D) 1905
A) Generalizált impulzusok B) Kinetikus energia C) Potenciális energia D) Generalizált erők
A) Szimplektikus geometria B) Euklideszi geometria C) Nem-euklideszi geometria D) Fraktál geometria
A) Statisztikus mechanika. B) A paraméterezett, Newton-féle formalizmus. C) Kvantummezőelmélet. D) Klasszikus termodinamika.
A) Statisztikai mechanika. B) Klasszikus mechanika. C) Relativitáselmélet. D) Kvantummezőelmélet (QFT).
A) A kvantummezőelmélet válik hasznossá. B) A klasszikus termodinamika kerül alkalmazásra. C) A speciális relativitás elmélete lép érvénybe. D) Az általános relativitás elmélete alkalmazható.
A) p = m / v B) p ≈ mv C) p ≈ mc² D) p = mv²
A) 300 keV B) 511 keV C) 100 keV D) 700 keV
A) Johannes Kepler B) Galileo Galilei C) Christiaan Huygens D) Isaac Newton
A) Szókratész B) Pitagorasz C) Platón D) Arisztotelész
A) Johannes Kepler B) Galileo Galilei C) Christiaan Huygens D) Isaac Newton |