A) Az energiát tetszés szerint lehet létrehozni és megsemmisíteni. B) Az energiát nem lehet létrehozni vagy megsemmisíteni, csak átalakítani egyik formából a másikba. C) Egy zárt rendszerben az energia folyamatosan csökken. D) Az energia nem tényező a mechanikus rendszerekben.
A) Rugalmas potenciális energia B) Kémiai potenciális energia C) Gravitációs potenciális energia D) Kinetikus energia
A) Newton első mozgástörvénye B) Einstein relativitáselmélete C) Newton második mozgástörvénye D) Newton harmadik mozgástörvénye
A) Változó B) Zéró C) Infinity D) A tömegtől függ
A) A lendület a tárgyak méretétől függ. B) Egy izolált rendszer teljes lendülete állandó marad, ha nem hatnak rá külső erők. C) A lendület folyamatosan növekszik minden rendszerben. D) A lendület tetszés szerint létrehozható vagy megsemmisíthető.
A) Körkörös mozgás B) Egyszerű harmonikus mozgás C) Egyenletes lineáris mozgás D) Nem lineáris mozgás
A) Nyomaték B) Szöggyorsulás C) Szögsebesség D) Tehetetlenségi nyomaték
A) A részecskére ható nettó erő egyenlő a tömeg és a gyorsulás szorzatával. B) A részecske elmozdulása egyenesen arányos az alkalmazott erővel. C) A részecskére ható teljes erő a rá ható összes egyedi erő vektoros összege. D) Egy rendszer teljes energiája külső erők nélkül időben állandó.
A) Newton második mozgástörvénye B) Newton első mozgástörvénye C) Newton gravitációs törvénye D) Newton harmadik mozgástörvénye
A) Az egyetemes gravitáció törvénye. B) Az impulzusmegmaradás törvénye. C) Az erő és a gyorsulás közötti kapcsolat. D) A rugóra kifejtett erő és a rugó kinyúlása vagy összenyomódása közötti kapcsolat.
A) N B) m/s2 C) Joule D) kg m/s
A) Gyorsítás B) Erő C) Sebesség D) Kinetikus energia
A) Az egyensúlyi feltételek elemzése és a rendszerben lévő ismeretlen erők megoldása. B) Egy tárgy gyorsulásának kiszámítása. C) Az energia megőrzésének meghatározása. D) A lövedék mozgásának tanulmányozása.
A) Teljesítmény B) Nyomás C) Munka D) Energia
A) Kilogramm B) Newton C) Joule D) Watt
A) Analitikus mechanika B) Kinématika C) Statika D) Dinamika
A) Elektromágnesesség B) Kvantummechanika C) Relativitáselmélet D) Termodinamika
A) A paraméterezett, Newton-féle formalizmus. B) Kvantummezőelmélet. C) Klasszikus termodinamika. D) Statisztikus mechanika.
A) Isaac Newton, Gottfried Wilhelm Leibniz, Albert Einstein B) Euler, Joseph-Louis Lagrange, William Rowan Hamilton C) James Clerk Maxwell, Michael Faraday, Heinrich Hertz D) Erwin Schrödinger, Max Planck, Louis de Broglie
A) 1905 B) 1788 C) 1760 D) 1833
A) 100 keV B) 300 keV C) 700 keV D) 511 keV
A) Euklideszi geometria B) Fraktál geometria C) Nem-euklideszi geometria D) Szimplektikus geometria
A) Relativitáselmélet. B) Kvantummezőelmélet (QFT). C) Statisztikai mechanika. D) Klasszikus mechanika.
A) Kinetikus energia B) Potenciális energia C) Generalizált impulzusok D) Generalizált erők
A) F_R = λv B) F_R = m/a C) F_R = mv2 D) F_R = -λv
A) p = m / v B) p = mv² C) p ≈ mv D) p ≈ mc²
A) Dinamika B) Statika C) Analitikus mechanika D) Kinématika
A) A klasszikus termodinamika kerül alkalmazásra. B) A kvantummezőelmélet válik hasznossá. C) Az általános relativitás elmélete alkalmazható. D) A speciális relativitás elmélete lép érvénybe.
A) Johannes Kepler B) Isaac Newton C) Christiaan Huygens D) Galileo Galilei
A) Mintha álló helyzetben lenne. B) Mintha 110 km/h sebességgel haladna nyugat felé. C) Mintha 60 km/h sebességgel haladna kelet felé. D) Mintha 10 km/h sebességgel haladna kelet felé.
A) Heisenberg bizonytalansági elve B) A lendület megmaradásának törvénye C) Newton harmadik törvénye D) A legkisebb hatás elve
A) A hosszú távú előrejelzések nem megbízhatóak. B) Ez mindig pontosan működik minden objektum esetén. C) Pontosan képes előrejelezni a kvantumállapotokat. D) Jól működik a relativisztikus sebességekkel.
A) Sztatikus B) Analitikus mechanika C) Dinamika D) Kinematika
A) 1788 B) 1833 C) 1905 D) 1760
A) Fázistér B) Tangens köteg tér C) Kotangens köteg tér D) Konfigurációs tér
A) Pascal-tétel B) Bernoulli-tétel C) Gauss-tétel D) Noether-tétel
A) F = d²r/dt² B) F = dp/dt C) F = mv D) F = ma
A) Gyorsuló referenciarendszer B) Forgó referenciarendszer C) Inerciális referenciarendszer D) Nem-inerciális referenciarendszer
A) Johannes Kepler B) Galileo Galilei C) Christiaan Huygens D) Isaac Newton
A) Kinematika B) Dinamika C) Analitikus mechanika D) Statika
A) Fourier-transzformáció B) Noether-transzformáció C) Laplace-transzformáció D) Legendre-transzformáció
A) Olyan testekként, amelyeket kizárólag merev testként kezelünk. B) Kiterjedt, nem pontszerű objektumokként, további egyszerűsítések nélkül. C) Pontszerű részecskékként, elhanyagolható mérettel. D) A kvantummechanikai elvek felhasználásával.
A) Kvantummechanika B) Általános relativitáselmélet C) Relativitáselmélet D) Klasszikus mechanika
A) Szókratész B) Pitagorasz C) Arisztotelész D) Platón |