A) Az energiát tetszés szerint lehet létrehozni és megsemmisíteni. B) Az energia nem tényező a mechanikus rendszerekben. C) Egy zárt rendszerben az energia folyamatosan csökken. D) Az energiát nem lehet létrehozni vagy megsemmisíteni, csak átalakítani egyik formából a másikba.
A) Gravitációs potenciális energia B) Kinetikus energia C) Rugalmas potenciális energia D) Kémiai potenciális energia
A) Einstein relativitáselmélete B) Newton harmadik mozgástörvénye C) Newton első mozgástörvénye D) Newton második mozgástörvénye
A) Infinity B) Zéró C) A tömegtől függ D) Változó
A) A lendület folyamatosan növekszik minden rendszerben. B) A lendület tetszés szerint létrehozható vagy megsemmisíthető. C) Egy izolált rendszer teljes lendülete állandó marad, ha nem hatnak rá külső erők. D) A lendület a tárgyak méretétől függ.
A) Egyszerű harmonikus mozgás B) Egyenletes lineáris mozgás C) Nem lineáris mozgás D) Körkörös mozgás
A) Szögsebesség B) Tehetetlenségi nyomaték C) Nyomaték D) Szöggyorsulás
A) A részecskére ható teljes erő a rá ható összes egyedi erő vektoros összege. B) Egy rendszer teljes energiája külső erők nélkül időben állandó. C) A részecske elmozdulása egyenesen arányos az alkalmazott erővel. D) A részecskére ható nettó erő egyenlő a tömeg és a gyorsulás szorzatával.
A) Newton első mozgástörvénye B) Newton gravitációs törvénye C) Newton második mozgástörvénye D) Newton harmadik mozgástörvénye
A) A rugóra kifejtett erő és a rugó kinyúlása vagy összenyomódása közötti kapcsolat. B) Az impulzusmegmaradás törvénye. C) Az egyetemes gravitáció törvénye. D) Az erő és a gyorsulás közötti kapcsolat.
A) N B) Joule C) kg m/s D) m/s2
A) Kinetikus energia B) Sebesség C) Gyorsítás D) Erő
A) Egy tárgy gyorsulásának kiszámítása. B) Az energia megőrzésének meghatározása. C) A lövedék mozgásának tanulmányozása. D) Az egyensúlyi feltételek elemzése és a rendszerben lévő ismeretlen erők megoldása.
A) Munka B) Teljesítmény C) Nyomás D) Energia
A) Kilogramm B) Joule C) Watt D) Newton
A) Analitikus mechanika B) Statika C) Dinamika D) Kinématika
A) Kvantummechanika B) Termodinamika C) Relativitáselmélet D) Elektromágnesesség
A) Klasszikus mechanika B) Kvantummechanika C) Általános relativitáselmélet D) Relativitáselmélet
A) Kinematika B) Dinamika C) Sztatikus D) Analitikus mechanika
A) Isaac Newton, Gottfried Wilhelm Leibniz, Albert Einstein B) Erwin Schrödinger, Max Planck, Louis de Broglie C) Euler, Joseph-Louis Lagrange, William Rowan Hamilton D) James Clerk Maxwell, Michael Faraday, Heinrich Hertz
A) Pontosan képes előrejelezni a kvantumállapotokat. B) Ez mindig pontosan működik minden objektum esetén. C) A hosszú távú előrejelzések nem megbízhatóak. D) Jól működik a relativisztikus sebességekkel.
A) Analitikus mechanika B) Dinamika C) Kinematika D) Statika
A) Dinamika B) Analitikus mechanika C) Kinématika D) Statika
A) Kotangens köteg tér B) Tangens köteg tér C) Fázistér D) Konfigurációs tér
A) Laplace-transzformáció B) Legendre-transzformáció C) Fourier-transzformáció D) Noether-transzformáció
A) Pascal-tétel B) Gauss-tétel C) Noether-tétel D) Bernoulli-tétel
A) Kiterjedt, nem pontszerű objektumokként, további egyszerűsítések nélkül. B) Olyan testekként, amelyeket kizárólag merev testként kezelünk. C) A kvantummechanikai elvek felhasználásával. D) Pontszerű részecskékként, elhanyagolható mérettel.
A) Mintha 110 km/h sebességgel haladna nyugat felé. B) Mintha 60 km/h sebességgel haladna kelet felé. C) Mintha 10 km/h sebességgel haladna kelet felé. D) Mintha álló helyzetben lenne.
A) Inerciális referenciarendszer B) Gyorsuló referenciarendszer C) Forgó referenciarendszer D) Nem-inerciális referenciarendszer
A) F = ma B) F = mv C) F = dp/dt D) F = d²r/dt²
A) F_R = λv B) F_R = m/a C) F_R = -λv D) F_R = mv2
A) 1905 B) 1788 C) 1833 D) 1760
A) A legkisebb hatás elve B) A lendület megmaradásának törvénye C) Newton harmadik törvénye D) Heisenberg bizonytalansági elve
A) 1833 B) 1905 C) 1760 D) 1788
A) Kinetikus energia B) Generalizált erők C) Potenciális energia D) Generalizált impulzusok
A) Szimplektikus geometria B) Nem-euklideszi geometria C) Fraktál geometria D) Euklideszi geometria
A) Kvantummezőelmélet. B) A paraméterezett, Newton-féle formalizmus. C) Klasszikus termodinamika. D) Statisztikus mechanika.
A) Statisztikai mechanika. B) Klasszikus mechanika. C) Relativitáselmélet. D) Kvantummezőelmélet (QFT).
A) Az általános relativitás elmélete alkalmazható. B) A klasszikus termodinamika kerül alkalmazásra. C) A kvantummezőelmélet válik hasznossá. D) A speciális relativitás elmélete lép érvénybe.
A) p ≈ mv B) p = mv² C) p ≈ mc² D) p = m / v
A) 100 keV B) 300 keV C) 700 keV D) 511 keV
A) Johannes Kepler B) Isaac Newton C) Galileo Galilei D) Christiaan Huygens
A) Pitagorasz B) Arisztotelész C) Platón D) Szókratész
A) Isaac Newton B) Johannes Kepler C) Christiaan Huygens D) Galileo Galilei |