A) Rabszolgák B) Lovasok C) Patríciusok D) Plebejusok
A) Tribünök B) Konzulok C) Cenzorok D) Aediles
A) Zsarnokság B) Monarchia C) Köztársaság D) Diktatúra
A) Julius Caesar B) Marcus Antonius C) Pompeius D) Scipio Africanus
A) Quaestorok B) Centurions C) Centumviri D) Prétoriánus gárda
A) Cenzorok B) Quaestorok C) Aediles D) Praetors
A) Praetor B) Tribune C) Cenzúra D) Konzul
A) Róma elfoglalása a vizigótok által B) Julius Caesar meggyilkolása C) Actium-i csata D) Pun háborúk
A) Quaestorok B) Aediles C) Diktátorok D) Cenzorok
A) Sibylline Könyvek B) Szenátus C) A Plebs Tanácsa D) Curia Hostilia
A) Ők gyakorolták a vallási, katonai és bírói hatalmat. B) Nincs befolyásuk a népgyűlésekre. C) Kizárólag ők voltak felelősek a háborús állapotok kikiáltásáért. D) Csak gyűléseket vezethettek, más hatásköreik nem voltak.
A) A közönséges polgárok egyenlő politikai jogokat kaptak. B) A patríciusok elvesztették minden politikai hatalmukat. C) A néptribünök megszüntetésre kerültek. D) A szenátus vált az egyetlen kormányzó szervvé.
A) A Szenátus vált az egyetlen kormányzó szervvé. B) Ez jelentősen és alapvetően változott közel ötszáz év alatt. C) Az nem változott azóta, hogy a Római Királyság fennállt. D) A törvényeket hamarosan egyetlen írásos dokumentumba foglalták össze.
A) Teljes törvényhozói felhatalmazással rendelkezett. B) Tanácsadó testületként működött a szenátus számára. C) A tisztviselők választásáért volt felelős. D) Nem töltött jelentős szerepet vagy hatalmat.
A) A plebejusok elvesztették politikai jogait. B) A szenátus korábban soha nem látott hatalmat szerzett a népgyűlések felett. C) A magistratusok többé nem tudták egymás döntéseit megakadályozni. D) Ez elvezetett a köztársaság polgárháborúhoz.
A) Konszenzusra jutás után, hosszú tárgyalások eredményeként. B) A döntéseket sorsvetéssel hozták. C) Nyilvános viták és megbeszélések során, a közgyűlés tagjai között. D) A felszólalók meghallgatása után az elnök felhívhatott egy közvetlen, igen-nem szavazásra.
A) Mindkettő informális találkozó volt, amelyet közlemények közzétételére használtak. B) A comitium és a contio azonos célokat szolgált. C) Mindkettő formális gyűlés volt, amely törvényeket fogalmazott meg. D) A comitium egy formális gyűlés volt, ahol jogi intézkedéseket hoztak, míg a contio egy informális fórum volt, ahol nem születtek jogi döntések.
A) Önállóan dolgoztak ki új jogszabályokat. B) Aktívan vitatták és elutasították az előterjesztett javaslatokat. C) Külföldi érdekeket képviseltek. D) A legitimációt szolgáltató szimbólumként működött, nem pedig egy döntéshozó testületként.
A) Harminc praetor (lictor). B) A szenátus. C) Idősök tanácsa. D) Katonai tribunusok.
A) A consul (főbíró). B) A censor (népszámláló). C) A praetor (törvényszék elnöke). D) A pontifex maximus.
A) 193 szavazási egység. B) 300 szavazási egység. C) 100 szavazási egység. D) 50 szavazási egység.
A) i.e. 241 B) i.e. 287 C) i.e. 471 D) i.e. 495
A) Senatus consultum ultimum B) Lex Caecilia Didia C) Lex Hortensia D) Plebiscitum Ovinium
A) Egy szenátor folyamatosan beszélt, egészen az estig, ezzel akadályozva a döntést. B) Minden javaslat azonnali jóváhagyása. C) A vitákat sosem zárták idő előtt. D) A javaslat elfogadása egyhangú szavazással.
A) A katonai erő alkalmazásával. B) Vallási rituálék segítségével. C) Népszerű szavazások útján. D) Az arisztokráciára jellemző társadalmi normákon keresztül.
A) Öt év B) Tíz év C) Két év D) Egy év
A) Cursus honorum (karrierút) B) Hivatalbői feladatok meghosszabbítása C) Imperium (hatalmi jogosítvány) D) A jóslatok
A) A „feriae Latinae” (tavaszi ünnep) éves megtartásának gondozása. B) Az igazságszolgáltatás intézésének felügyelete. C) Külön-külön consulok által vezetett hadseregek irányítása. D) Törvényjavaslatok benyújtása.
A) Négy B) Két C) Hat D) Nyolc
A) Katonai stratégia B) Polgári infrastruktúra C) Vallási ünnepek D) Római jog
A) Az igazságosztás B) Vallási ünnepek rendezése C) Hadseregek parancsnoksága D) Törvényjavaslatok bevezetése
A) Katonai hadjáratok vezetése B) Bűnügyi ügyekben való ítélkezés C) A népszámlálás végrehajtása D) Konzulok kinevezése
A) Auctoritas B) Potestas C) Imperium D) Szent
A) Intercessio B) Auxilium C) Auctoritas D) Imperium
A) A közvélemény morális értékrendjének vizsgálata B) Katonai műveletek vezetése C) Törvényszékek kinevezése D) Ügyek tárgyalása
A) Aedile (városrész-gondnok) B) Diktátor C) Magister equitum (a lovasság vezetője) D) Quaestor (pénztárnok)
A) Épületesek B) Diktátorok C) Kvészterek D) Vigintéxviriek
A) Quaestor B) Diktátor C) Interrex D) Aedilis
A) Hadtatást hirdettek az ellenségek ellen. B) Adókat szereztek be. C) A pontos számuk ebben a korai időszakban nem tisztázott. D) Pontosan tíz tribunus volt.
A) Antóniusz B) Pompeius C) Erich Gruen D) Julius Caesar
A) Teljes eltörlés B) Átfogó reform C) Területek bővítése D) A hadsereg hatalmának csökkentése
A) Pompeius támogatói B) Római állampolgárok C) Antonius és Octavianus D) A „felszabadítók”
A) A szenátus létrehozása. B) A triumvirátus létrehozása. C) Tiberius császár sikeres hatalomátvétele a Kr.u. 14-ben. D) Caesar meggyilkolása. |