A) Plebejusok B) Rabszolgák C) Patríciusok D) Lovasok
A) Konzulok B) Tribünök C) Aediles D) Cenzorok
A) Zsarnokság B) Köztársaság C) Monarchia D) Diktatúra
A) Scipio Africanus B) Marcus Antonius C) Julius Caesar D) Pompeius
A) Centumviri B) Prétoriánus gárda C) Quaestorok D) Centurions
A) Quaestorok B) Praetors C) Aediles D) Cenzorok
A) Konzul B) Cenzúra C) Praetor D) Tribune
A) Actium-i csata B) Julius Caesar meggyilkolása C) Pun háborúk D) Róma elfoglalása a vizigótok által
A) Aediles B) Quaestorok C) Diktátorok D) Cenzorok
A) Szenátus B) Sibylline Könyvek C) A Plebs Tanácsa D) Curia Hostilia
A) Nincs befolyásuk a népgyűlésekre. B) Kizárólag ők voltak felelősek a háborús állapotok kikiáltásáért. C) Ők gyakorolták a vallási, katonai és bírói hatalmat. D) Csak gyűléseket vezethettek, más hatásköreik nem voltak.
A) A patríciusok elvesztették minden politikai hatalmukat. B) A szenátus vált az egyetlen kormányzó szervvé. C) A néptribünök megszüntetésre kerültek. D) A közönséges polgárok egyenlő politikai jogokat kaptak.
A) A törvényeket hamarosan egyetlen írásos dokumentumba foglalták össze. B) Az nem változott azóta, hogy a Római Királyság fennállt. C) Ez jelentősen és alapvetően változott közel ötszáz év alatt. D) A Szenátus vált az egyetlen kormányzó szervvé.
A) Nem töltött jelentős szerepet vagy hatalmat. B) Teljes törvényhozói felhatalmazással rendelkezett. C) Tanácsadó testületként működött a szenátus számára. D) A tisztviselők választásáért volt felelős.
A) A szenátus korábban soha nem látott hatalmat szerzett a népgyűlések felett. B) A plebejusok elvesztették politikai jogait. C) Ez elvezetett a köztársaság polgárháborúhoz. D) A magistratusok többé nem tudták egymás döntéseit megakadályozni.
A) Konszenzusra jutás után, hosszú tárgyalások eredményeként. B) Nyilvános viták és megbeszélések során, a közgyűlés tagjai között. C) A felszólalók meghallgatása után az elnök felhívhatott egy közvetlen, igen-nem szavazásra. D) A döntéseket sorsvetéssel hozták.
A) Mindkettő formális gyűlés volt, amely törvényeket fogalmazott meg. B) Mindkettő informális találkozó volt, amelyet közlemények közzétételére használtak. C) A comitium és a contio azonos célokat szolgált. D) A comitium egy formális gyűlés volt, ahol jogi intézkedéseket hoztak, míg a contio egy informális fórum volt, ahol nem születtek jogi döntések.
A) Külföldi érdekeket képviseltek. B) Aktívan vitatták és elutasították az előterjesztett javaslatokat. C) A legitimációt szolgáltató szimbólumként működött, nem pedig egy döntéshozó testületként. D) Önállóan dolgoztak ki új jogszabályokat.
A) A szenátus. B) Katonai tribunusok. C) Idősök tanácsa. D) Harminc praetor (lictor).
A) A censor (népszámláló). B) A consul (főbíró). C) A praetor (törvényszék elnöke). D) A pontifex maximus.
A) 100 szavazási egység. B) 50 szavazási egység. C) 300 szavazási egység. D) 193 szavazási egység.
A) i.e. 471 B) i.e. 241 C) i.e. 287 D) i.e. 495
A) Senatus consultum ultimum B) Plebiscitum Ovinium C) Lex Hortensia D) Lex Caecilia Didia
A) A javaslat elfogadása egyhangú szavazással. B) A vitákat sosem zárták idő előtt. C) Minden javaslat azonnali jóváhagyása. D) Egy szenátor folyamatosan beszélt, egészen az estig, ezzel akadályozva a döntést.
A) A katonai erő alkalmazásával. B) Vallási rituálék segítségével. C) Az arisztokráciára jellemző társadalmi normákon keresztül. D) Népszerű szavazások útján.
A) Öt év B) Tíz év C) Egy év D) Két év
A) Cursus honorum (karrierút) B) Hivatalbői feladatok meghosszabbítása C) A jóslatok D) Imperium (hatalmi jogosítvány)
A) A „feriae Latinae” (tavaszi ünnep) éves megtartásának gondozása. B) Külön-külön consulok által vezetett hadseregek irányítása. C) Az igazságszolgáltatás intézésének felügyelete. D) Törvényjavaslatok benyújtása.
A) Négy B) Hat C) Két D) Nyolc
A) Vallási ünnepek B) Polgári infrastruktúra C) Római jog D) Katonai stratégia
A) Törvényjavaslatok bevezetése B) Az igazságosztás C) Vallási ünnepek rendezése D) Hadseregek parancsnoksága
A) Konzulok kinevezése B) Katonai hadjáratok vezetése C) Bűnügyi ügyekben való ítélkezés D) A népszámlálás végrehajtása
A) Szent B) Potestas C) Imperium D) Auctoritas
A) Auxilium B) Intercessio C) Imperium D) Auctoritas
A) Törvényszékek kinevezése B) Katonai műveletek vezetése C) Ügyek tárgyalása D) A közvélemény morális értékrendjének vizsgálata
A) Quaestor (pénztárnok) B) Magister equitum (a lovasság vezetője) C) Diktátor D) Aedile (városrész-gondnok)
A) Épületesek B) Diktátorok C) Vigintéxviriek D) Kvészterek
A) Quaestor B) Aedilis C) Diktátor D) Interrex
A) Hadtatást hirdettek az ellenségek ellen. B) Adókat szereztek be. C) Pontosan tíz tribunus volt. D) A pontos számuk ebben a korai időszakban nem tisztázott.
A) Erich Gruen B) Julius Caesar C) Antóniusz D) Pompeius
A) A hadsereg hatalmának csökkentése B) Területek bővítése C) Átfogó reform D) Teljes eltörlés
A) Antonius és Octavianus B) Római állampolgárok C) A „felszabadítók” D) Pompeius támogatói
A) Caesar meggyilkolása. B) Tiberius császár sikeres hatalomátvétele a Kr.u. 14-ben. C) A szenátus létrehozása. D) A triumvirátus létrehozása. |