A) Lovasok B) Rabszolgák C) Patríciusok D) Plebejusok
A) Aediles B) Tribünök C) Cenzorok D) Konzulok
A) Diktatúra B) Köztársaság C) Monarchia D) Zsarnokság
A) Pompeius B) Scipio Africanus C) Julius Caesar D) Marcus Antonius
A) Quaestorok B) Centurions C) Centumviri D) Prétoriánus gárda
A) Quaestorok B) Aediles C) Praetors D) Cenzorok
A) Cenzúra B) Konzul C) Tribune D) Praetor
A) Róma elfoglalása a vizigótok által B) Pun háborúk C) Julius Caesar meggyilkolása D) Actium-i csata
A) Cenzorok B) Quaestorok C) Aediles D) Diktátorok
A) Sibylline Könyvek B) Szenátus C) A Plebs Tanácsa D) Curia Hostilia
A) Kizárólag ők voltak felelősek a háborús állapotok kikiáltásáért. B) Nincs befolyásuk a népgyűlésekre. C) Csak gyűléseket vezethettek, más hatásköreik nem voltak. D) Ők gyakorolták a vallási, katonai és bírói hatalmat.
A) A közönséges polgárok egyenlő politikai jogokat kaptak. B) A néptribünök megszüntetésre kerültek. C) A patríciusok elvesztették minden politikai hatalmukat. D) A szenátus vált az egyetlen kormányzó szervvé.
A) A törvényeket hamarosan egyetlen írásos dokumentumba foglalták össze. B) A Szenátus vált az egyetlen kormányzó szervvé. C) Ez jelentősen és alapvetően változott közel ötszáz év alatt. D) Az nem változott azóta, hogy a Római Királyság fennállt.
A) Nem töltött jelentős szerepet vagy hatalmat. B) Teljes törvényhozói felhatalmazással rendelkezett. C) Tanácsadó testületként működött a szenátus számára. D) A tisztviselők választásáért volt felelős.
A) A magistratusok többé nem tudták egymás döntéseit megakadályozni. B) Ez elvezetett a köztársaság polgárháborúhoz. C) A szenátus korábban soha nem látott hatalmat szerzett a népgyűlések felett. D) A plebejusok elvesztették politikai jogait.
A) Konszenzusra jutás után, hosszú tárgyalások eredményeként. B) A döntéseket sorsvetéssel hozták. C) A felszólalók meghallgatása után az elnök felhívhatott egy közvetlen, igen-nem szavazásra. D) Nyilvános viták és megbeszélések során, a közgyűlés tagjai között.
A) Mindkettő formális gyűlés volt, amely törvényeket fogalmazott meg. B) A comitium egy formális gyűlés volt, ahol jogi intézkedéseket hoztak, míg a contio egy informális fórum volt, ahol nem születtek jogi döntések. C) Mindkettő informális találkozó volt, amelyet közlemények közzétételére használtak. D) A comitium és a contio azonos célokat szolgált.
A) A legitimációt szolgáltató szimbólumként működött, nem pedig egy döntéshozó testületként. B) Külföldi érdekeket képviseltek. C) Önállóan dolgoztak ki új jogszabályokat. D) Aktívan vitatták és elutasították az előterjesztett javaslatokat.
A) Harminc praetor (lictor). B) Idősök tanácsa. C) Katonai tribunusok. D) A szenátus.
A) A censor (népszámláló). B) A consul (főbíró). C) A praetor (törvényszék elnöke). D) A pontifex maximus.
A) 50 szavazási egység. B) 100 szavazási egység. C) 300 szavazási egység. D) 193 szavazási egység.
A) i.e. 471 B) i.e. 495 C) i.e. 241 D) i.e. 287
A) Senatus consultum ultimum B) Lex Caecilia Didia C) Plebiscitum Ovinium D) Lex Hortensia
A) A vitákat sosem zárták idő előtt. B) Egy szenátor folyamatosan beszélt, egészen az estig, ezzel akadályozva a döntést. C) Minden javaslat azonnali jóváhagyása. D) A javaslat elfogadása egyhangú szavazással.
A) Népszerű szavazások útján. B) Vallási rituálék segítségével. C) Az arisztokráciára jellemző társadalmi normákon keresztül. D) A katonai erő alkalmazásával.
A) Öt év B) Két év C) Egy év D) Tíz év
A) Hivatalbői feladatok meghosszabbítása B) Cursus honorum (karrierút) C) A jóslatok D) Imperium (hatalmi jogosítvány)
A) Törvényjavaslatok benyújtása. B) Az igazságszolgáltatás intézésének felügyelete. C) Külön-külön consulok által vezetett hadseregek irányítása. D) A „feriae Latinae” (tavaszi ünnep) éves megtartásának gondozása.
A) Négy B) Nyolc C) Két D) Hat
A) Katonai stratégia B) Vallási ünnepek C) Római jog D) Polgári infrastruktúra
A) Vallási ünnepek rendezése B) Hadseregek parancsnoksága C) Törvényjavaslatok bevezetése D) Az igazságosztás
A) Katonai hadjáratok vezetése B) Konzulok kinevezése C) A népszámlálás végrehajtása D) Bűnügyi ügyekben való ítélkezés
A) Potestas B) Auctoritas C) Szent D) Imperium
A) Auxilium B) Intercessio C) Imperium D) Auctoritas
A) Törvényszékek kinevezése B) Ügyek tárgyalása C) Katonai műveletek vezetése D) A közvélemény morális értékrendjének vizsgálata
A) Magister equitum (a lovasság vezetője) B) Diktátor C) Quaestor (pénztárnok) D) Aedile (városrész-gondnok)
A) Kvészterek B) Diktátorok C) Vigintéxviriek D) Épületesek
A) Interrex B) Quaestor C) Aedilis D) Diktátor
A) A pontos számuk ebben a korai időszakban nem tisztázott. B) Hadtatást hirdettek az ellenségek ellen. C) Pontosan tíz tribunus volt. D) Adókat szereztek be.
A) Pompeius B) Antóniusz C) Erich Gruen D) Julius Caesar
A) A hadsereg hatalmának csökkentése B) Átfogó reform C) Területek bővítése D) Teljes eltörlés
A) Pompeius támogatói B) Római állampolgárok C) Antonius és Octavianus D) A „felszabadítók”
A) A szenátus létrehozása. B) Tiberius császár sikeres hatalomátvétele a Kr.u. 14-ben. C) A triumvirátus létrehozása. D) Caesar meggyilkolása. |