A) Ahogy egy személy több árut fogyaszt, úgy csökken az egyes további egységekből származó többlethaszon. B) Minél több darabot állítanak elő egy termékből, annál magasabb lesz az ára. C) A termék teljes hasznossága állandó marad, függetlenül az elfogyasztott mennyiségtől. D) A fogyasztók mindig a legmagasabb hasznosságú terméket választják.
A) Érték használata B) Belső érték C) Árfolyamérték D) Pénzbeli érték
A) A reálérték figyelembe veszi az inflációt, míg a névérték nem. B) A reálérték állandó, míg a névérték ingadozik. C) A reálértéket a kereslet és a kínálat határozza meg, míg a nominális érték önkényes. D) A nominális érték kézzelfogható, míg a reálérték immateriális.
A) A különbség aközött, amit a fogyasztók hajlandóak fizetni egy áruért, és amit ténylegesen fizetnek. B) A fogyasztók többletjövedelme az áruk megvásárlása után C) A fogyasztói kiadásokból származó teljes bevétel D) Az az összeg, amelyet a fogyasztók megtakarítanak, ha nem vásárolnak meg egy terméket.
A) Racionális választás elmélete B) Viselkedési közgazdaságtan C) Marxista elmélet D) Keynesiánus közgazdaságtan
A) Bruttó hazai termék (GDP) B) Államadósság C) Inflációs ráta D) Fogyasztói árindex (CPI)
A) A termelők csak olyan árukat szállítanak, amelyekre túlkereslet van. B) Ahogy egy áru ára csökken, úgy csökken a kínált mennyiség is. C) Egy áru kínálata az árváltozásoktól függetlenül állandó. D) Egy áru árának növekedésével a kínált mennyiség is növekszik.
A) Minél több a munkaóra, annál magasabb a termelési ráta. B) Ahogy egy változó input további egységei hozzáadódnak a fix inputokhoz, a változó input határterméke csökken. C) Az inputok számának növelése mindig nagyobb outputokhoz vezet. D) Az áruk értéke csökken, ha többet állítanak elő belőlük
A) A legdrágább opció választásának előnye B) Az azonos értékű lehetőségek költsége C) Egy olyan lehetőség költsége, amelynek kihasználása túl drága ahhoz, hogy folytatni lehessen. D) A következő legjobb alternatíva értéke, amelyről le kell mondani egy másik lehetőség megvalósítása érdekében. |