A) Minél több darabot állítanak elő egy termékből, annál magasabb lesz az ára. B) A fogyasztók mindig a legmagasabb hasznosságú terméket választják. C) Ahogy egy személy több árut fogyaszt, úgy csökken az egyes további egységekből származó többlethaszon. D) A termék teljes hasznossága állandó marad, függetlenül az elfogyasztott mennyiségtől.
A) Belső érték B) Árfolyamérték C) Érték használata D) Pénzbeli érték
A) A reálérték figyelembe veszi az inflációt, míg a névérték nem. B) A nominális érték kézzelfogható, míg a reálérték immateriális. C) A reálértéket a kereslet és a kínálat határozza meg, míg a nominális érték önkényes. D) A reálérték állandó, míg a névérték ingadozik.
A) Az azonos értékű lehetőségek költsége B) Egy olyan lehetőség költsége, amelynek kihasználása túl drága ahhoz, hogy folytatni lehessen. C) A legdrágább opció választásának előnye D) A következő legjobb alternatíva értéke, amelyről le kell mondani egy másik lehetőség megvalósítása érdekében.
A) Viselkedési közgazdaságtan B) Racionális választás elmélete C) Marxista elmélet D) Keynesiánus közgazdaságtan
A) Ahogy egy áru ára csökken, úgy csökken a kínált mennyiség is. B) A termelők csak olyan árukat szállítanak, amelyekre túlkereslet van. C) Egy áru kínálata az árváltozásoktól függetlenül állandó. D) Egy áru árának növekedésével a kínált mennyiség is növekszik.
A) Fogyasztói árindex (CPI) B) Bruttó hazai termék (GDP) C) Államadósság D) Inflációs ráta
A) Az áruk értéke csökken, ha többet állítanak elő belőlük B) Minél több a munkaóra, annál magasabb a termelési ráta. C) Ahogy egy változó input további egységei hozzáadódnak a fix inputokhoz, a változó input határterméke csökken. D) Az inputok számának növelése mindig nagyobb outputokhoz vezet.
A) A különbség aközött, amit a fogyasztók hajlandóak fizetni egy áruért, és amit ténylegesen fizetnek. B) A fogyasztói kiadásokból származó teljes bevétel C) A fogyasztók többletjövedelme az áruk megvásárlása után D) Az az összeg, amelyet a fogyasztók megtakarítanak, ha nem vásárolnak meg egy terméket. |