A) Minél több darabot állítanak elő egy termékből, annál magasabb lesz az ára. B) A termék teljes hasznossága állandó marad, függetlenül az elfogyasztott mennyiségtől. C) A fogyasztók mindig a legmagasabb hasznosságú terméket választják. D) Ahogy egy személy több árut fogyaszt, úgy csökken az egyes további egységekből származó többlethaszon.
A) Pénzbeli érték B) Belső érték C) Érték használata D) Árfolyamérték
A) A reálértéket a kereslet és a kínálat határozza meg, míg a nominális érték önkényes. B) A nominális érték kézzelfogható, míg a reálérték immateriális. C) A reálérték figyelembe veszi az inflációt, míg a névérték nem. D) A reálérték állandó, míg a névérték ingadozik.
A) A különbség aközött, amit a fogyasztók hajlandóak fizetni egy áruért, és amit ténylegesen fizetnek. B) Az az összeg, amelyet a fogyasztók megtakarítanak, ha nem vásárolnak meg egy terméket. C) A fogyasztói kiadásokból származó teljes bevétel D) A fogyasztók többletjövedelme az áruk megvásárlása után
A) Marxista elmélet B) Viselkedési közgazdaságtan C) Racionális választás elmélete D) Keynesiánus közgazdaságtan
A) Fogyasztói árindex (CPI) B) Bruttó hazai termék (GDP) C) Inflációs ráta D) Államadósság
A) Egy áru árának növekedésével a kínált mennyiség is növekszik. B) Egy áru kínálata az árváltozásoktól függetlenül állandó. C) A termelők csak olyan árukat szállítanak, amelyekre túlkereslet van. D) Ahogy egy áru ára csökken, úgy csökken a kínált mennyiség is.
A) Az áruk értéke csökken, ha többet állítanak elő belőlük B) Ahogy egy változó input további egységei hozzáadódnak a fix inputokhoz, a változó input határterméke csökken. C) Az inputok számának növelése mindig nagyobb outputokhoz vezet. D) Minél több a munkaóra, annál magasabb a termelési ráta.
A) Egy olyan lehetőség költsége, amelynek kihasználása túl drága ahhoz, hogy folytatni lehessen. B) Az azonos értékű lehetőségek költsége C) A legdrágább opció választásának előnye D) A következő legjobb alternatíva értéke, amelyről le kell mondani egy másik lehetőség megvalósítása érdekében. |