A) Ahogy egy személy több árut fogyaszt, úgy csökken az egyes további egységekből származó többlethaszon. B) A termék teljes hasznossága állandó marad, függetlenül az elfogyasztott mennyiségtől. C) Minél több darabot állítanak elő egy termékből, annál magasabb lesz az ára. D) A fogyasztók mindig a legmagasabb hasznosságú terméket választják.
A) Pénzbeli érték B) Belső érték C) Árfolyamérték D) Érték használata
A) A reálérték figyelembe veszi az inflációt, míg a névérték nem. B) A reálértéket a kereslet és a kínálat határozza meg, míg a nominális érték önkényes. C) A nominális érték kézzelfogható, míg a reálérték immateriális. D) A reálérték állandó, míg a névérték ingadozik.
A) A legdrágább opció választásának előnye B) Az azonos értékű lehetőségek költsége C) A következő legjobb alternatíva értéke, amelyről le kell mondani egy másik lehetőség megvalósítása érdekében. D) Egy olyan lehetőség költsége, amelynek kihasználása túl drága ahhoz, hogy folytatni lehessen.
A) Racionális választás elmélete B) Viselkedési közgazdaságtan C) Keynesiánus közgazdaságtan D) Marxista elmélet
A) A termelők csak olyan árukat szállítanak, amelyekre túlkereslet van. B) Ahogy egy áru ára csökken, úgy csökken a kínált mennyiség is. C) Egy áru kínálata az árváltozásoktól függetlenül állandó. D) Egy áru árának növekedésével a kínált mennyiség is növekszik.
A) Inflációs ráta B) Államadósság C) Fogyasztói árindex (CPI) D) Bruttó hazai termék (GDP)
A) Az áruk értéke csökken, ha többet állítanak elő belőlük B) Az inputok számának növelése mindig nagyobb outputokhoz vezet. C) Minél több a munkaóra, annál magasabb a termelési ráta. D) Ahogy egy változó input további egységei hozzáadódnak a fix inputokhoz, a változó input határterméke csökken.
A) Az az összeg, amelyet a fogyasztók megtakarítanak, ha nem vásárolnak meg egy terméket. B) A fogyasztói kiadásokból származó teljes bevétel C) A különbség aközött, amit a fogyasztók hajlandóak fizetni egy áruért, és amit ténylegesen fizetnek. D) A fogyasztók többletjövedelme az áruk megvásárlása után |